Világgazdaság, 1985. augusztus (17. évfolyam, 146/4149-166/4169. szám)
1985-08-01 / 146. (4149.) szám
1985. AUGUSZTUS 1." A lengyelek pesszimistán ítélik meg országuk gazdasági kilátásait A Polityka egy közvélemény-kutatásról „Egyre borúlátóbban ítélik meg a lengyelek az ország gazdasági kilátásait” — mondta .j K.wiatkowski ezredes, az országos' tömegkommunikációs központ’ (CBOS) igazgatója. A Polityka legújabb számában ismertetett közvéleménykutatás eredményei szerint a lakosság közel kétharmada nem hisz benne, hogy a kormány jelenlegi gazdaságpolitikája képes az országot kivezetni a gazdasági válságból. A kérdésre, „úgy véli-e, hogy a kormány eddigi gazdaságpolitikája megteremti az alapot a gazdasági válság felszámolására?”, a megkérdezettek 64 százaléka „nemmel”, illetve „inkább nemmel” válaszolt. A lakosságnak legalább a fele bírálta a gazdasági helyzetet, az államhatalom gyakorlásának a módszereit, s általában véve a politikai helyzetet — hangsúlyozta az ezredes. Az elégedetlenség okai között első helyen szerepelnek az árdrágulások, nemrégiben ugyanis a legtöbb közszükségleti cikk, illetve szolgáltatás megdrágult, így a megkérdezettek 73 százaléka fejezte ki ezzel kapcsolatos elégedetlenségét. Az ellátás színvonalát 53 százalék ítélte rossznak, s ezen belül 61 százalék úgy vélte, hogy az iparcikkekkel való ellátottság még ennél is gyengébb, 41 százalékuk volt elégedetlen a keresetek nagyságával. A megkérdezettek 56 százaléka úgy ítélte meg, hogy a lengyel vállalatoknál „rossz”, illetve „nagyon rossz” a munkaszervezés, e kérdésben a nagyüzemekben foglalkoztatott 30 év körüli korosztály a legkritikusabb. Annak ellenére, hogy a megkérdezettek között csökkent azoknak az aránya, akik meg vannak győződve a kormány gazdasági hozzáértéséről — a tavaly decemberi 26 százalékról, idén áprilisban 23 százalékra —, Kwiatkowski ezredes úgy véli, hogy „politikai szempontból láthatóan növekedett a derűlátás a lakosság körében, mivel a politikai helyzet már nem nyugtalanító”. A közvéleménykutató központ igazgatója, a felmérés eredményeit kommentálva, hadba szállt bizonyos kormánykörökkel, amelyek szerinte elzárkóznak a lakosság problémái elől, nem akarván tudomást venni róluk. Kwiatkowski leszögezte: néhány politikus mindenáron kétségbe akarja vonni a közvéleménykutatások eredményeinek szavahihetőségét, s azt állítják, hogy a kérdésre adott válaszokat meghamisították.* Magyarországon a Tömegkommunikációs Kutatóközponttól kapott tájékoztatás szerint 1975 óta rendszeresen végeznek közvélemény-kutatást — évente legalább kettőt — azzal kapcsolatban, hogy az ország lakossága milyennek tartja a gazdasági helyzetet, s hogyan ítéli meg saját anyagi helyzetét. 1981 ősze és 1934 ősze között 10 százalékról 27 százalékra emelkedett azoknak a válaszadóknak az aránya, akik nagyoknak tartották az ország gazdasági nehézségeit, és 18 százalékról 35 százalékra azoké, akik tartósaknak gondolták ezeket, s míg 1975 őszén a megkérdezett személyeknek csak az 53 százaléka mondta, hogy Magyarországnak vannak gazdasági nehézségei, 1984 őszén már 88 százalékuk nyilatkozott így. 1983 őszéről 1984 őszére a gazdasági helyzet megítélésének a mutatója — amely a gazdasági nehézségek nagyságáról és tartósságáról, valamint a gazdasági fejlődés és az életszínvonal további alakulásáról alkotott véleményeket összegzi-----~2,8-ról +6,0-ra emelkedett. Ez, tekintve, hogy a mutató értéke +190 és +100 között mozoghat, azt tükrözi, hogy ebben az időben a lakosság egy hajszálnyival kedvezőbben ítélte meg az ország gazdasági helyzetét, mint korábban, de továbbra is úgy látta, hogy alig jobb a közepesnél. A saját anyagi helyzetüket viszont minden eddiginél kedvezőtlenebbnek ítélték meg az emberek. 1984 őszére tovább növekedett azoknak az aránya, akik arról számoltak be, hogy az előző évhez képest kevesebbet tudnak vásárolni a jövedelmükből, azaz csökkent a reáljövedelmük (78 százalék). Minden eddiginél nagyobb lett azoknak az aránya, akik úgy látták, hogy a keresetek emelkedése nem fedezi az árakét (85 százalék). Meddig kapott haladékot a líra ? DIESZEIT SBDCHBffimjNQ F0E POUIK-miSCHAFT-HANDU UND KUlOTt Az olasz jegybanknak az utóbbi időben nem a líra gyengesége, hanem éppenséggel a szokatlan ereje okozott gondokat.„A dollár, a ■márka és a jen Olaszországba áramlik” — írta vezető cikke fölé két héttel ezelőtt az E Mondo című gazdasági lap, s a cím alatti karikatúra egy devizákkal teletömött csizmát ábrázolt. A cikk végkövetkeztetése pedig úgy hangzott, hogy ha nem liberalizálják a tőke- és a devizaforgalmat, a líra árfolyama olyan magasra emelkedhet, hogy azt már nem tudja elviselni az olasz export. A római jegybank által közzétett adatok szerint tavaly 13 milliárd márkányi külföldi tőke özönlött Olaszországba. Ebből minden negyedik lírát a részvénypiac kedvező helyzete vonzott, a többi azonban a rendkívül magas kamatszínvonal következménye volt. A bankközi forgalomban a külföldi befektetők 15—16, az adómentes állami értékpapírok után 14—15 százalékos kamatra számíthatnak. Akárcsak az amerikai kormány, néhány éve Itália is külföldi tőkével finanszírozza a közkiadások deficitjét. Ezért is tartja a jegybank a leszámítolási kamatot 15,5 százalékos rekordmagasságban, amelyet egyetlen más nyugati ipari ország még csak meg sem közelít. Persze, ezek közül az országok közül egynek sincs akkora köztartozása, ha igaz, 1986-ra eléri a teljes társadalmi termék értékét. A jegybank arany- és devizatartalékai így 125 milliárd márkára emelkedtek , ha az aranyat a Világbank átszámítási kulcsa szerint számoljuk. .A fizetési mérleg 10 milliárd márkás idei első félévi deficitje a tőkebeáramlás folytán így nem az exportgazdaság rossz helyzetét tükrözi, bár az exportnak is megvannak a maga bajai a hazai 9 százalékos inflációval. Ha egy pillantást vetünk a kereskedelmi mérlegre, az első öt hónapi 23 milliárd márkás deficit azt mutatja, hogy a jegybanknak volt miért aggódnia. Hogy a líra árfolyamában az infláció duzzasztó hatása is érvényesült, azt rögtön láthatjuk, ha például figyelembe veszszük, hogy tavaly és tavalyelőtt összesen 27,4 százalék volt az infláció Olaszországban, de csak 5,6 százalék az NSZK-ban. Ilyen körülmények között a jegybank szíve szerint már hónapokkal ezelőtt erőt vágott volna a lírán, de sokáig nem volt rá alkalma. Amíg ugyanis a dollár erős volt, pontosan azok az európai valuták álltak nyomás alatt, amelyekhez képest le szerették volna értékelni a lírát. A dollárral szemben viszont szilárdnak kell maradnia a lírának, mert Olaszország nyersanyag - és energiaimportjának nagyobbik részét dollárban fizeti ki, miközben exportját tőkés márkában bonyolítja le. A dollár árfolyama csak a legutóbbi két hétben kezdett lefelé tartani, s a líra az európai valutaunióban azonnal átvette ezt az irányzatot. Míg a líra előző gyengeségrohamai során mindig a márka bizonyult a legszilárdabb nyugat-európai valutának, ezúttal alíra az ír fonthoz és a francia frankhoz képest hanyatlott az intervenciós küszöb alá. Hogy mennyire nem a márka gyakorolt nyomást a lírára, azt mi sem mutatja ékesebben, mint hogy a leértékelés utáni hétfőn a milánói devizapiacon a márka az új, 8 százalékkal megemelt középárfolyam alatt 5 százalékkal nyitott. Ezek szerint a líra most akár 11 százalékkal is emelkedhet a márkával szemben, amíg új kiigazítás válik szükségesséaz EMS-ben. A leértékelés azonban csak akkor gyakorolhat üdvös hatást az olasz gazdaságra, ha megszüntetik a valuták összekoccanásainak okát. .Partnerei megnyugtatására az olasz kormány a leértékelési javaslattal egyidőben szélsebesen hathatós intézkedéseket tett. A közületi deficitet ezek szerint 16,5 milliárd márkával 150 milliárd márkára, tehát az év elején elképzelt szintre csökkentik. Minthogy új bevételi források nem mutatkoznak a láthatáron, meg kell gyorsítani az adóbehajtást. Az eddigi gyakorlattól eltérően ezentúl a béreket és a fizetéseket nem negyed-, hanem félévenként kell az inflációhoz igazítani. Ezek azonban csak fizetési haladékok, az igazi ,szerkezetátalakító program még hátra van. Croxi kormánya azt reméli, hogy a következő három hónapban erre még lesz ideje és politikai lehetősége. Ha ugyanis a dollár újra gyengélkedni kezd, őszre megint bajba kerülhet a líra. (1995. július 26.) Ám 1983 óta első ízben csökkent a munkanélküliség Spanyolországban, az idei év második negyedében 32 300-zal 1983 azonos időszakához képest. Jelenleg még mindig 2,8 millióan vannak munka nélkül, ez a munkaképeskorú lakosság 22 százaléka, a legnagyobb arány Nyugat-Európában. 1s A polgári légirepülés biztonságának kérdéseiről kezdtek szerdán Bonnban megbeszéléseket hét vezető tőkésország szakértői. A tárgyalások középpontjában a biztonság javítása céljából foganatosítandó intézkedések összehangolása áll. fi A thaiföldi kormány megvitatta az ország új ötéves gazdasági tervét, ebben az 1987—91 közötti időszakban évi 6 százalékos növekedést irányzott elő. Tavaly 6 százalékos volt a gazdasági növekedés üteme, az idén pedig várhatóan 5 százalékos lesz. fi) Svájcban ebben a hónapban már másodízben csökkentették a benzin árát: szerdától az ólommentes Szuperbenzin 1,29 svájci frankba, az ólomtartalmú szuper pedig 1,33 svájci frankba kerül, 3 rappennel kevesebbe, mint korábban, de egyes kutaknál 12 rappennel is olcsóbb lett a benzin. Az intézkedés hátterében a dollár árfolyamának további csökkenése áll. a WS JiLlHTi fi Jövőre várhatóan lelassul Kanada gazdasági növekedésének üteme, annak nyomán, hogy a következő költségvetési évben gazdaságmegszigorító intézkedéseket foganatosítanak — mondják a Conference Board gazdasági szakértői. Véleményük szerint a nemzeti össztermék (GNP) növekedési üteme az idén 3,9, jövőre pedig 2,5 százalékos lesz a tavalyi 5 százalékkal szemben. A CIB (Gentral-European International Bank Lttf.) Budapest tájéfcolistája a nemzetközi pénzpiaci kamatokról pi 1085. augusztus 2-i valutanspra Az USA dollár prímé rate 9 1/2% A kanadai dollár prímé rate 10—10 1/2% A fenti adatok tájékoztató jellegűek 1 hónapos 3 hónapos 6 hónapos lekötésre lekötésre lekötésre USD 8—8 1/8 8 3/16—5/16 8 7/16—9/16 DEM 4 3/4—7/8 4 13/16—15/16 5—5 1/8 CHF 4 1/2—5/8 4 3/4—7/8 4 3/4—7/8 NLG 6—6 1/8 6—6 1/8 6—6 1/8 JPY 6 1/4—3/8 6 1/4—3/8 6 1/4—3/8 GBP 11 1/2—5/8 11 1/8—1/4 11—11 1/8 FRF 12 1/4—1/2 12 3/4—13 12 1/2— 3/4 • BEF 8 11—13/16 9 3—5/16 9 9—11/16 GYENGÜLŐBEN A BRIT KONJUNKTÚRA? Vélemények a font és Thatcher romló kilátásairól A brit gyáriparosok szövetsége (CBI) úgy látja, hogy a brit gazdasági növekedés az idén nem éri el a szövetség által korábban jósolt 4 százalékos ütemet — mondta Wigglesworth, a CBI gazdasági helyzetfelmérő bizottságának elnöke. A második negyedévi kedvező jelenségek — a brit ipari termelés növekedése, az 1973 óta nem látott mértékű kapacitáskihasználtság és a továbbra is bőséges megrendelésállomány — ellenére a kilátások a következő néhány hónapra nem túl kedvezők. A CBI — amely most közzétett előrejelzését még a legutóbbi napok kamatcsökkentése előtt készítette — elsősorban az export lanyhulásától tart, úgy látja ugyanis, hogy a viszonylag magas brit kamatok s az ennek következtében erős font rontja a brit kivitel versenyképességét. A magas kamatszint visszafogja az új beruházásokat, s újabban úgy látszik, hogy a következő 12 hónapban az állótőke-beruházások szinten maradnak, ami a legrosszabb teljesítimény 1983 eleje óta. Nem váltak valóra a feldolgozóipari foglalkoztatottság szinten maradásához fűzött remények.Wigglesworth hangsúlyozza, hogy teljességgel elfogadhatatlannak tartja a 10 százaléknál magasabb kamatot. (A hét elején csökkent a brit kamatszint 11,5 százalékra.) A Midland Bank elemzése azzal számol, hogy nagyjából megáll az utóbbi 4 hónapban végbement kamatcsökkenés, s az év eleji 14 százalékos csúccsal szemben a negyedik negyedévre az alapkamatok 11 százalék körül alakulnak, 1986 végéig pedig 9 százalékra csökkennek. A bank számítása szerint az idén 3,5, jövőre 3,1 százalék körüli növekedés várható. Jövőre a növekedés fő húzóereje — részben az infláció remélt csökkenése nyomán — a fogyasztói kiadások emelkedése lesz. A magas fontárfolyam miatt panaszkodó brit exportőröket talán megnyugtatja, Thatcher számára viszont aligha vigasz a Schweizerischer Bankverein elemzése. A font alakulásáról készített svájci tanulmány szerint rövid távon a font kissé erősödni fog ugyan a gyengülő dollárral szemben, viszont gyengülni az erősebb nyugat-európai valutákhoz, mindenekelőtt a márkához és a svájci frankhoz képest. Hosszabb távon, ahogy az 1993 közepén esedékes általános választások közelednek, a font komolyabb nyomás alá kerülhet. Emiatt a brit kormánynak érdemes lenne újra fontolóra vennie az EMS-hez, a nyugat-európai valutarendszerhez való csatlakozást, hogy a többi központi banktól segítséget kapjon a brit valuta támogatásához. A svájci bank a kedvezőtlen fontkilátásokat azzal indokolja, hogy az idén elért csúcsról csökkenni kezd az északi-tengeri olajtermelés, emiatt várhatóan nő a brit külkereskedelem deficitje, s 1988-ra a folyó mérleg is deficites lehet. Ezek, s a 13 százalék körüli munkanélküliség megoldatlansága alapján a bank megkockáztatja azt a véleményt, hogy Thatchernek kevés esélye van a következő választásokon. Elvben igaz, hogy a kormány a munkanélküliség csökkentése végett ösztönző gazdaságpolitikát folytathatna, hiszen hivatali ideje alatt a költségvetési deficitnek a GDP-hez viszonyított arányát az 1976—77-ben mért 6,3 százalékról 3,3 százalékra sikerült leszorítani. A bank azonban rámutat, hogy sokan elfelejtik ezt a csökkentést az állami vállalatok kiárusításával, nem pedig a kiadások csökkentésével érték el. Így azután a foglalkoztatás növelését csak az állam fokozott eladósodásával lehetne finanszírozni, ez inflatórikus hatású, s ezzel gyengítené a fontot. Az is igaz, hogy a ragaszkodás a mostani antiinflációs politikához szintén rontaná a font árfolyamát — írják a svájci bank közgazdászai. Ha ugyanis nem csökken, számottevően a munkanélküliség, megnőnek a Munkáspártgyőzelmének esélyei, s a kormányváltás lehetősége önmagában elegendő ahhoz, hogy lefelé nyomja a font árfolyamát. (Reuter) Hiába a szakszervezeti ellenállás megvalósulóban Edy Shhah angliai lapindítási fene Robbantás készül a brit lapkiadásban, a 41 éves Eddy Shah viszonylag szerény, 20 millió fontos indulótőkével új napilap indítását tervezi, méghozzá a bevezetett nagy lapok folyó költségeinek és stábjának töredékével. A tervek szerint az újságnak több oldala lesz, mint bármely másik napilapnak, felét elsőként a brit napi sajtó történetében színesen nyomják, híreik frissebbek lesznek a többiekénél, s ráadásul a legolcsóbb riválisnál egy pennyvel olcsóbban kerül piacra. Shah tervei szerint az újság napi 1,5 millió példányban kel el, de már 300 ezres példányszámnál behozza a költségeket, annak ellenére, hogy a szokásos öszszeg egyötödét kéri a hirdetésekért. (összehasonlításul: a Nagy-Britanniában jelenleg megjelenő 10 országos napilap naponta 15 millió példányban kel el.) A lap tizedannyi alkalmazottal dolgozik, mint a legnagyobb napilapok, és a korszerű szerkesztési módszerei folytán reggel hatkor, azaz órákkal a többi lap után lesz lapzárta. A vállalkozó, aki helyi, magukat hirdetésből eltartó ingyenes lapok szerkesztésével szerzett gyakorlatot, a legkorszerűbb elektronikus technológia bevezetésével, korszerű nyomdai hálózattal, újszerű terjesztéssel akarja lefőzni a többieket. Ez komoly versenyelőny, hiszen a hagyományos lapok évszázados technikával készülnek, s szedésüknél is hagyományos technikát alkalmaznak. A nagy lapoknál bármilyen, a hatékonyságot növelő korszerűsítés vagy leépítés a szakszervezetek erős ellenállásába ütközik. Ezzel szemben a vállalkozónak, akinek fellépése máris szálka a szakszervezetek szemében, sikerült egy kis jobboldali szakszervezettel sztrájktilalmat elfogadtatnia. A Fleet Streeten, a brit újságírás fellegvárában úgy látják, hogy a politikailag jobbközép színezetűnek tervezett lap példányszáma már kezdetben is elérheti a 750 ezret, és olvasókat hódíthat el a többiektől, leginkább a Daily Expresstól. A nagylapok számára egy szempontból jól jön az új ellenfél, vele ijesztgetve puhíthatják meg a változtatásokat eddig meghiúsító szakszervezeteiket. A fenyegetésnek állítólag máris van foganatja, egyes vidéki lapoknál a szakszervezetek áldásukat adták az új technológiák bevezetésére. (Reuter) A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként Ötször Főszerkesztő: GYULA ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség Bp. V., Dorottya is. 15. IV. *..Postacím: Budapest, Pf- 334, 1397 Telefons 134 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából ? a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Weinheimer Arthor igazgató Kiadóhivatal: Bp . , Fém u» 5—7« Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethetik e magyar közéletért (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap hódénál (postacím: Budapest V... József nádor tér , 1900) közvetlenül vagy átutalással «*» KHI 215-90162 péétáforgobel- jelző számára S5 S1Q2/9-07 ~ Szedte Zrínyi Nyomda, Sosst Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta? Szikra Lapnyomda* Budapest Felelős vezetői Csöndes Zoltán HU ISSN 0042 *143