Világgazdaság, 1990. július (22. évfolyam, 124/5382-144/5402. szám)
1990-07-03 / 124. (5382.) szám
2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG A német gazdasági unió első napja (Folytatás az 1. oldalról) Korábban felvetődött az a lehetőség is, hogy az unió finanszírozásához esetleg emelni kell a nyugatnémet adókat. Tietmeyer ezt ellenzi, mondván, hogy a magasabb adók miatt csökkenhet a megtakarítás és növekedhetnek a kamatlábak. Végül kijelentette, hogy várakozásai szerint a pénzügyi uniónak nem lesz inflációs hatása, mivel a pénzkínálat növekedési üteme viszonylag alacsony, 10 százalékos lesz, és ezt nagyjából fedezi az egyesített gazdaság bruttó nemzeti termékének (GNP) szintén 10 százalékosra becsült növekedése. Ráadásul a megnövekedett pénzmennyiség jelentős része - a keletnémeteknek felajánlott kedvező hosszú lejáratú kamatlábaknak is köszönhetően - megtakarításra kerül. Karl Ottó Pohl, a Bundesbank elnöke szerint a monetáris unió bevezetésének időpontja ideális volt, mivel az NSZK inflációs rátája az első félévben mindössze 2,3 százalékos a tavalyi 3 százalékkal szemben. Pohl szerint a nyugatnémet márka egyike a világ legstabilabb valutáinak, éppen ezért el tudja viselni az egyesítéssel járó többletterheket. Ugyanakkor a Bundesbank ugrásra készen áll arra az esetre, ha a forgatókönyvtől eltérő események következnének be. Pohl megjegyezte, hogy a piacgazdaságra való áttérés a következő hónapokban még fájdalmas következményekkel járhat az NDK számára. Ezzel tisztában vannak a keletnémetek is: a pénzügyi unió bevezetésével együtt megszűntek a korábbi ártámogatások; az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások - kivéve a lakbéreket, az energia- és a közlekedési díjakat - körülbelül 100 százalékkal drágulnak. Egyes számítások szerint a keletnémet állami vállalatok egyharmadát csőd fenyegeti, ami 3 millió alkalmazott elbocsátását vonja maga után. Ennek enyhítésére a vállalatok októberig - jövedelmezőségüktől függetlenül - a kormány által garantált rövid távú hiteleket vehetnek fel. Az igazi megmérettetés csak ezután következik majd, de a probléma közelségét jelzi, hogy két keletnémet gyárban már figyelmeztető sztrájkba kezdtek a munkások. A külföldi pénzpiacokon egyelőre kedvező a német egyesítés megítélése: a DM és a nyugatnémet részvények árfolyamai emelkedtek hétfőn. A New York- i tőzsdén egy dollár 1,6546 márkát ért a pénteki 1,6607-tel szemben. A dollár gyengülése egyrészt a viszonylag magas nyugatnémet kamatlábaknak köszönhető, másrészt tükrözi a befektetőknek az egyesítés sikerébe vetett bizalmát. A közös piaci partnerek közül elsőként Pierre Bérégovoy francia pénzügyminiszter gratulált a német gazdasági unió létrejöttéhez. Kijelentette, hogy a két német állam közötti határ megszűnése és az egységes valuta bevezetése az Európai Közösség fejlődését is elősegíti. A Szovjetunió reagálását nagymértékben meghatározza az, hogy Gorbacsov főtitkár hatalma megszilárdul-e az SZKP XXVIII. kongresszusán, vagy sem. Gerhard Pohl keletnémet gazdasági miniszter hétfőn bejelentette, hogy amennyiben a Szovjetuniónak fizetési nehézségei vannak, 1991- ig hitelben is vásárolhat keletnémet élelmiszereket. Az NDK ugyanis most élelmiszertöbblettel rendelkezik, mivel a fogyasztók inkább a jobb minőségű importárukat vásárolják. (Reuter, AP-DJ, MTI) Privatizálásra készülnek Jugoszláviában Ante Markovic jugoszláv miniszterelnök pénteken a szövetségi parlamentben tartott beszédében leszögezte, hogy a decemberben meghirdetett gazdasági reformprogram folytatásaként kormánya ragaszkodik az állami tulajdonban levő vállalatok privatizálásához. Szavai szerint a szövetségi kormány kitart a kereskedelem liberalizálása és a közkiadások csökkentése mellett is, s törekszik a dinár konvertibilitásának megteremtésére. Markovic a tervezett privatizálásról kijelentette: ennek végső célja, hogy a vállalatokat tulajdonosokhoz juttatva ösztönözze a termelékenységet. Magyarázkodása arra vezethető vissza, hogy a konzervatív erők ideológiai megfontolásokból fékezni igyekeznek a piacgazdaság megteremtése felé tartó mozgást, míg a reformok egyes hívei lassúsággal vádolják a szövetségi kormányt. A Jugoszláviában napirendre tűzött privatizálás konkrét lebonyolítási módjáról annyi derült ki, hogy az évtizedekig „a társult munka alapszervezeteiként” s a jugoszláv önigazgatási modell büszkeségeiként ismert vállalatok részvényeinek legfeljebb 70 százalékát aktív és nyugdíjba vonult alkalmazottaik vásárolhatják meg, Markovic ígérete szerint „kedvezményes” áron, ám az értékpapírok további sorsa ma még nem világos. Mint ismeretes, Jugoszlávia első tőzsdéje februárban nyílt meg Belgrádban, a második egy hónappal később Ljubljanában (VILÁGGAZDASÁG, 1990. március 30., 1. oldal), tehát a részvényforgalmazási műveletek terén csekélyek a tapasztalatok. Ráadásul nem tudni, szabadon eladhatják-e majd vállalati részvényeiket az újdonsült tulajdonosok. A kedvezményes áron kibocsátandó részvényeket illetően Markovic bejelentette, hogy a kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a részvények értékének 60 százalékát, s egy-egy értékpapír ára nem, lehet több, mint egy munkás háromévi fizetése. A jugoszláv miniszterelnök egyébként közölte, hogy július 1-jétől a vállalatok szabadon állapíthatják meg a béreket, amennyiben ezek tükrözik piaci teljesítményüket. (Reuter, AP-DJ) Keresünk központi helyen 100 nm földszinti és első emeleti elhelyezésű, 1 7 ügyfélforgalom és iroda céljára alkalmas helyiséget telefon és parkolási lehetőséggel. Jelige: „Azonnal” A szovjet-japán kereskedelem fizetési gondjai A pénzszűkében levő szovjet állami vállalatok garancialevéllel akarnak fizetni a jövőben japán partnereiknek - szivárgott ki japán forrásokból. Számos jelentősebb szovjet vállalat kérte arra a japán kereskedelmi cégeket, hogy fogadjanak el garancialevelet az eddigi gyakorlatban alkalmazott akkreditív helyett. A garancialeveleket a vállalatokat felügyelő tárcák - a tengeri flottaügyi és a gépkocsigyártási minisztérium - bocsátják ki. A lépésre akkor került sor, amikor a japán cégek egyre inkább vonakodnak a Szovjetunióval való kereskedéstől a szovjet fizetési késedelmek miatt. A japán kereskedőházak tavasz óta - amikor a fizetési problémák jelentkeztek - kérik szovjet kereskedelmi partnereiket, hogy a külgazdasági banknál nyissanak akkreditívet, így garantálva a fizetést. Néhány olyan szovjet cég azonban, amelyek számára a bank nem volt hajlandó akkreditívet nyittatni, más illetékes hatóságoktól kért garancialevelet, amely szintén fizetések garantálására szolgáló hivatalos okmány, de kevésbé hitelképes, mint a bank által nyitott akkreditív. A szovjet lépés vegyes reakciókat váltott ki a japán kereskedők részéről. „A garancialevél lényegében fedezetlen csekket vagy fiktív számlát jelent, mindenféle devizabanki garancia nélkül” - mondta a Sumitomo Corp. egyik tisztviselője. A Mitsui & Co. szóvivője szerint a minisztériumok nem illetékesek a fizetési garanciák területén. Más cégek kevésbé szkeptikusak. Például egy szovjet hajózási vállalattal kereskedő cég úgy értesült, hogy a tengeri flottaügyi minisztérium elegendő devizával rendelkezik. A cég szerint el kell fogadniuk a garancialevélre vonatkozó ajánlatot, ha nem akarják gyengíteni üzleti kapcsolataikat a Szovjetunióval. (AP-DJ) Frekventált helyen, belvárosban lévő 100 négyzetméteres irodahelyiséget kiadnánk, melyre versenytárgyalást kívánunk meghirdetni. A versenytárgyalás helyét és idejét levélben közöljük. Az irodahelyiség telefonnal és közművekkel ellátott, 1 éves időtartamra adjuk ki. Jelentkezési határidő: 1990. július 15. A jelentkezéseket „Nagy lehetőség” jeligére a szerkesztőség címére kérjük: 1397 Bp. Pf. 534. 1990. július 3 PIACGAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEK TERVE ROMÁNIÁBAN „Nem mondhatjuk a népnek, hogy húzzák szorosabbra a nadrágszíjat, hiszen ezt hallották éveken át Ceausescutól” - nyilatkozta Teodor Stolojan, az új román kormány pénzügyminisztere, így indokolva, hogy miért nem tervez szigorú gazdasági programot a kormány. Szavaiból ugyanakkor kiderült, hogy a kormány határozottan a piacgazdaság kiépítésére törekszik. Ez pedig elképzelhetetlen a munkanélküliség és az infláció megjelenése nélkül - tette hozzá a pénzügyminiszter. Stojdjan szerint nem lehet megjósolni, hogy a munkanélküliek száma 2 millió lesz, vagy 1 millió alatt marad-e. Megerősítette ezt Petre Román miniszterelnök, aki kijelentette, hogy a privatizálásra mindenképp sor kerül, akár lesz nyugati segítség, akár nem. A tervek között szerepel a csődtörvény bevezetése, a veszteséges vállalatok kivonása a gazdaságból, az állami támogatások leépítése, a forgalmi adót és személyi jövedelemadót tartalmazó adóreform, valamint az árreform. Tervezik az energia és az olaj, valamint az újságok és a színházjegyek árának emelését, de az alapvető élemiszerek árát egy ideig még rögzítik. Hamarosan a parlament elé kerül a munkahelyüket elvesztő dolgozókról gondoskodó szociális törvény, amely átképzési intézkedéseket is magában foglal. A miniszter elégedetten számolt be a jónak ígérkező idei aratási előrejelzésekről, melyek alapján elképzelhető, hogy Románia búzát és kukoricát is exportálhat, noha a decemberi fordulat után leállították az élelmiszer-kivitelt. Stolojan elmondta azt is, hogy országának évi 1 milliárd dollár szükséges az előző rendszer által hátrahagyott gazdasági káosz felszámolására. A román gazdaság állapotát vizsgáló IMF-bizottság várhatóan e héten Bukarestbe érkezik már. A bizottság által készítendő jelentéstől a miniszter azt reméli, hogy megnyitja majd az utat a külföldi tőke beáramlása előtt. (Reuter, AP-DJ) JAPÁN SEGÉLYÍGÉRET PERUNAK Máris sikeresnek könyvelheti el beiktatás előtti külföldi útját a perui elnökké választott Alberto Fujimori. A japán származású leendő elnök a hét végén Washingtonban találkozott a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IADB) vezetőivel. Noha hitelígéretet természetesen sem Camdessus, sem Conable, sem Iglesias nem tett, az elnökválasztásokon a világhírű írót, Vargas Llosát maga mögé utasító Fujimori arról számolhatott be a sajtónak tárgyalásai után, hogy Peru rövid időn belül újból kaphat hiteleket a nemzetközi pénzpiacon. Fujimori feltett szándéka, hogy rendezi kapcsolatát a külföldi hitelezőkkel, hiszen külföldi részvétel nélkül elképzelhetetlen az ország gazdaságának talpra állítása. A washingtoni megbeszélések eredménye, hogy mindhárom szervezet támogatni fogja a perui gazdasági programot, ugyanis tetszéssel fogadták a Fujimori által előterjesztett gazdasági programtervezetet. Az infláció megállítását és az állam bevételeinek növelését célzó szigorú program, melyben helyet kapott az adóemelés, valamint a külföldi befektetések ösztönzése is, a július 28-i beiktatás után indul. Kétnapos washingtoni tárgyalásai befejeztével, tegnap óta Japán vendége a leendő perui elnök, akit igen meleg fogadtatásban részesítettek a szigetországban, lévén az első japán származású külföldi elnök. Akihito császárral és Kaifu kormányfővel tartott megbeszélései után Fujimori elégedetten nyilatkozhatta, hogy Japán valószínűleg jelentős segítséggel járul hozzá a gazdaság helyreállításához. Peru jeleneleg mintegy 1 millárd dollárral tartozik Japánnak, mely a hitelnyújtáson kívül különböző beruházásokat is támogatott az elmúlt években. A nyolcvanas évek első felében a Latin-Amerikába irányuló japán hitelek legnagyobb felvevője éppen Peru volt. Fujimori arra is ígéretet kapott, hogy rövidesen japán szakértőkből álló bizottság látogat Peruba, hogy tanácsaival segítse a gazdasági program végleges formába öntését. Bár Tokióban üzletemberekkel is találkozott, jelentések szerint a magánszektor korántsem lelkesedik annyira a Perunak nyújtandó hitelekért. Az üzletemberek arra számítanak, hogy a kormány állít össze valamilyen csomagtervet, melybe bevonja majd a megánszektort is. A tokiói nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium szakértői elmondták, hogy Fujimori választási győzelme óta felgyorsult a Peruval kapcsolatos elemzőmunka, arról azonban nem tudnak adatot közölni, hogy milyen összegű segítségre számíthat a dél-amerikai ország. (Reuter, AP-DJ) Világbanki képviselet nyílt Varsóban Tegnap Varsóban megnyílt a Világbank első kelet-európai állandó képviseleti irodája, s ugyanezen a napon írták alá azt a megállapodást, amelynek eredményeképp Lengyelország 250 millió dolláros világbanki hitelt kap a földgázfelhasználás növelésére, a környezetre ártalmasabb széntüzelés visszaszorítására. A hitel 17 éves lejáratú, a törlesztést öt év türelmi idő után kell megkezdeni. A Világbank a hitelezés januári újrafelvétele óta öt programban összesen 781 millió dollárnyi kölcsönt nyújtott Lengyelországnak. A nemzetközi pénzintézet vezetőinek véleménye szerint a Varsónak szánt hitelek összmennyisége a következő pénzügyi év során akár kétmilliárd dollárra is emelkedhet. A Világbank igazgatótanácsa előtt jelenleg 300 millió dolláros szerkezetátalakítási hitelcsomag fekszik, amelyet a képviseleti iroda megnyitása alkalmából Varsóban tartózkodó Willy Wapenhans, a Világbank igazgatója szerint a pénzintézet legkésőbb ősszel jóváhagy. A 300 millió dolláros világbanki hitel azt a célt fogja szolgálni, hogy mérsékelje Lengyelország jelenleg már 42,2 milliárd dollárra rúgó adósságállományának terheit a gazdaság átalakításának második szakaszában. Az első szakaszban az innfláció megállítását végezték el, míg a második szakaszban a pénzügyi intézmények szerepének növelését, az ipari vállalatok radikális átalakítását, a privatizáció felgyorsítását, a távközlési rendszer modernizálását, az energiagazdálkodás hatékonyságának növelését, a munkaerő újraelosztását és a mezőgazdasági fejlődés erősítését tervezik. (Reuter, AP-DJ) A Citibank Kelet-Európában A Citibank bejelentette, hogy rövidesen képviseletet nyit Prágában és Varsóban amerikai és csehszlovák, illetve lengyel vállalatok közös projektjeinek előegítésére. A Citibank, a legnagyobb amerikai bankcsoport 1986-ban kezdte meg működését Kelet-Európában, amikor a Magyar Nemzeti Bankkal közösen megalapította a Citibank Budapestet. (APA) Adóreform és új valuta Nicaraguában A vágtató infláció megfékezése és az állam bevételeinek növelése érdekében az új nicaraguai kormány adóreform és új nemzeti valuta bevezetése mellett döntött. Az adóreform elsődleges célja a beruházások ösztönzése, ennek érdekében 38,5 százalékra csökkentették a legmagasabb adókulcsot. Korábban a kétszeres és háromszoros adózás miatt egyes üzletágak adója 84,7 százalékos volt. Eltörlik a vállalati osztalékok és a tőkenyereség adóztatását. Szerepel viszont az adóintézkedések között az adózás alá vont tevékenységek körének kiszélesítése és az adófizetési fegyelem szigorítása. Tegnap megkezdték Managuában az utóbbi hónapokban folyamatosan leértékelt, értékét egyre inkább elveszítő cordoba átváltását az új fizetőeszközre, az aranycordobára. Az intézkedésektől a Chamorrokormány azt reméli, hogy jelentősen megfékezik az inflációt, amelynek értéke a becslések szerint júniusban 70 százalék volt. (Reuter) 1 © VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS, ATKÁRI JÁNOS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014, Telex: 22-7958, Telefax: 122-2927 Kiadja: VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: OLÁH LÁSZLÓ igazgató Műszaki vezető: VARGA BORBÁLA Hirdetések felvétele a szerkesztőség címén Képviselők: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj évi 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Apple MacintoshTM gépen készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni, írásokat újraközölni kizárólag a kiadó írásos hozzájárulásával lehet.