Világgazdaság, 1990. november (22. évfolyam, 209/5467-230/5488. szám)

1990-11-07 / 213. (5471.) szám

2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Békés megegyezés Világbank-dicséret a perui kormány a nagymarosi kártérítésről? első száz napjának A Világbank Peruval foglal­kozó szakértői bizottságának vezetője elismeréssel szólt Alberto Fujimori kormányának első száz napjáról, a kormány által a gazdaság talpra állítása érdekében tett erőfeszítésekről. A Világbank Limában tartóz­kodó szakértője korrektnek és a helyes irányba vezetőnek jellemezte a programot, és fel­szólította a többi nemzetközi pénzügyi szervezetet is, hogy támogassák Fujimori elképze­léseit. A nemzetközi pénzvilág megbecsülésének visszaszerzé­se érdekében Fujimori nemrég bejelentette, hogy - szakítva elődje, Alan García hitelpoliti­kájával - megkezdik hátralékaik törlesztését. Egyelőre nincs szó nagyobb összegről, mindössze 15 millió dollárról, melynek átutalását november közepére időzítik. A címzett az Amerika­­közi Fejlesztési Bank (IADB), melynek elnöke, Enrique Igle­­sias, a napokban tárgyalt a perui elnökkel és a kormány több tagjával. Iglesias is elismeréssel szólt a kormány háromhavi tevékeny­ségéről, és ígéretet tett arra, hogy amint Peru rendezi az IADB- vel szembeni 300 millió dollá­ros hátralékát, ismét nyújtanak hiteleket a limai kormánynak. Hitelnyújtásra tett ígéretet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hosszabb ideje Limában tartóz­kodó szakértője is. Az IADB- hez hasonlóan az IMF és a Világbank is csak a hátralékok felszámolása után hajlandó hitelezni Perunak. E két inté­zettel szemben azonban már jóval nagyobb összeg: 1,6 mil­liárd dollár Peru hátraléka. A teljes külföldi adósság 20 mil­liárd dollár. A kormány ígérete szerint november végére az IMF elé terjesztik a gazdasági felemel­kedést célzó részletes progra­mot. Emlékezetes, hogy nem sokkal hatalomra kerülése után, augusztus elején Fujimori elnök sokak által sokkterápiának nyil­vánított intézkedéseket jelentett be. A 400 százalékos áremelést (közte a benzin árának jelentős növelését) tartalmazó program eredményeképpen a nyáron még éves szinten 3 ezer százalékos infláció októberben (havi szin­ten) egyszámjegyűre szelídült. Az augusztusi intézkedések folytatását jelenti a héten elha­tározott lépés: a hazai termelő­­vállalatok versenyeztetése és a külföldi termékekek könnnyebb bejutása érdekében eltörölték az import nagy részére eddig al­kalmazott 10 százalékos adót. A gazdaság szabadabbá tételét szolgálja az is, hogy az állam a jövőben megválik a legfontosabb alapvető élelmiszerek közé tartozó rizs és étolaj importjá­nak monopóliumától. A kormány további terveit ismertetve Fujimori elnök megismételte, hogy hamarosan megkezdik az állami vállalatok magánkézbe adását, melynek során a 232 nagy állami válla­latból legalább 32-t privatizál­nak. Szerepel az elképzelések között az adórendszer reformja (a rendszer egyszerűsítése és a bevételek növelése), monopóliumellenes törvény kidolgozása, valamint a perui kikötők és a vámhatóságok hatékonyságnak fokozása. (Reuter, AP-DJ) (Folytatás az 1. oldalról) A Donaukraftwerke a nagy­marosi beruházás egykori fő­­vállalkozója, amely a saját és az osztrák alvállalkozók nevé­ben tárgyal és részben a Ver­­bundhoz tartozik, a bírósági eljárás megindítását követően is folytatta a megbeszéléseket magyar partnerével. Ezt Erich Schmidt, a DoKW igazgatója erősítette meg. Elmondta, eze­ken a megbeszéléseken arról esett szó, hogy egyes megbíza­tások teljesítésében meddig jutottak az osztrák szállítók. Magyarul a készültségi fokról, amelytől a magyarok által elis­merendő kártérítés összege függ. A zürichi bíróságon már megindulna az eljárás, ha a felperes megnevezné képviselő­jét. Hogy a DoKW lát esélyt a békés megegyezésre, jelzi az a tény - miként Schmidt a Der Standard című bécsi lapnak mondta -, hogy e személy kije­lölésére a cégnek még nem volt ideje. Úgy hírlik, az említett októ­beri tárgyalásokon, amelyeken Fremuth és Schmidt partnere két magyar miniszter volt, közeled­tek egymáshoz az eladdig merev álláspontok. A Donaukraftwer­­ke állítólag abból a 2,98 mil­liárd schillingből, amelyet azonnali fizetés esetén és bíró­sági tárgyalás nélkül követel, hajlandó engedni. A magyarok pedig az itteni értesülések sze­rint belátták, hogy a bírósági tárgyaláson rosszul járnának, mert ott már az osztrákok 3,85 milliárd schillinges követelés­sel lépnek fel velük szemben. A kelet-európai küzdőtéren Nagymaros pillanatnyilag mel­lékfront az osztrák villamosgaz­daság offenzívájában, amely arra irányul, hogy azonnal bekap­csolódjék egy hatékony és környezetbarát energiagazdaság kiépítésébe. Schüssel gazdasá­gi miniszter szerint logikus lenne az eddig csak belföldi projektu­mokhoz felhasználható környe­zetvédelmi alapot, az Öko- Fondsot külföldi erőművek szanálására is kiterjeszteni, ellenkező esetben a környezet­re, egészségre káros anyagok előbb-utóbb Ausztriát sújtanák. A miniszter a most folyó koalí­ciós tárgyalásokon is bedobta az ötletet. Évi 300-500 millió schilling szolgálna arra, hogy a kelet­európai országok az energetikai szektor finanszírozásához szük­séges hiteleket kamatkedvez­ményekkel kaphassák meg. Ezen túlmenően az immár 10 milliárd schillinges kelet-nyugati alap­ból, amelynek fele energetikai beruházásokat szolgál, a minisz­ter szerint növelni lehetne azt a keretet, amelyből osztrák cégek kelet-európai energetikai beru­házásaihoz nyújtanak hitelga­ranciát. Ausztria Schüssel szerint nem rendelkezik megfelelő garancia­eszközökkel, így igen nehéz az amúgy ígéretes keleti piacok megdolgozása. A Verbundge­sellschaft Csehszlovákiával például 50 milliárd schilling nagyságrendű energiaprojektek­ről tárgyal, de csak piaci felté­telekkel tud finanszírozást aján­lani, ezért lemarad a nyugati versenytársak mögött. Közismert például, hogy a francia atom­­lobbby milyen kedvezményeket tud kínálni. Fremuth szerint Magyarországon hasonló a helyzet, mint Csehszlovákiában, ahol az erőművek 80 százaléka szanálásra érett, de nálunk még kizárják az atomenergiai fejlesz­tési irányt. Fremuth elmondta, a Verbund­gesellschaft vezeti azokat a vizsgálatokat, amelyek azt vizs­gálják, hogy a kelet-európai áramrendszert hogyan lehet összekötni a nyugatival. Benzinárak Európában A november 5-én érvényes nyugat-európai szuperbenzinárak a Reuter brit hírügynökség alapján. A táblázat a legutóbbi árváltozások időpontját és az addig érvényben lévő árakat tartalmazza. Ország November 5-i ár (USD) Korábbi ár Az árváltozás időpontja Belgium 33,80 frank (1,09) 33,30 frank november 2. Dánia 6,75 korona (1,18) 6,53 korona október 30. Finnország 4,41 márka (L24) 4,62 márka október 25. Franciaország 5,64 frank (1,12) 5,87 frank október 29. Görögország 140 drachma (0,92) 120 drachma augusztus 21. Hollandia 1,86 gulden (1,10) 1,84 gulden október 31. Írország 70,5 ír penny (1,26) 67 penny október 9. Nagy-Britannia 48 penny (0,96) 47,9 penny november 3. Németország 1,41 márka (0,94) 1,47 márka október 17. Norvégia 7,04 korona (1,21) 7,14 korona október 25. Olaszország 1,535 líra (1,36) 1,555 líra november 1. Portugália 150 escudo (1,13) 145 escudo október 10. Spanyolország 91 peseta (0,97) 94 peseta október 29. Svédország 7,29 korona (1,31) 7,09 korona november 1. Svájc 1,17 frank (0,93) 1,21 frank október 23. Segély az Öböl-válság kárvallottjainak Hol van Kelet-Európa? A világ 24 leggazdagabb ipari és olajtermelő állama 13 mil­liárd dollár összegű segélyt nyújt az Öböl-válságtól legsúlyosab­ban érintett országoknak. A George Bush kezdeményezésé­re szeptemberben ez ügyben létrehozott nemzetközi pénzügyi egyeztető csoport - amelyben egyebek mellett az USA, a Közös Piac, Japán, három gaz­dag Öböl menti olajtermelő ország, valamint a kuvaiti emigráns kormány képviselteti magát - római tanácskozásán összegezte a tervezett segélye­ket. Az összegből 10,5 milliárd dollárt a frontállamnak számí­tó Egyiptom, Törökország és Jordánia kap. A fennmaradó 2,5 milliárdon az Irak-ellenes szank­ciókat támogató, s emiatt gaz­dasági nehézségekkel küszködő többi ország osztozik. Ez utób­biakat nem nevezték meg, ko­rábban arról volt szó, hogy a frontállamokon kívül Marokkó, Pakisztán, a Fülöp-szigetek gazdasága sínylette meg a leg­jobban az embargó következ­ményeit. Az AP-DJ értesülése szerint a kedvezményezettek között van még Szíria, Dzsibu­­ti és Libanon, a kelet-európai országokról azonban sehol sem esik említés. A 13 milliárd dolláros segély legnagyobb részét, 8,9 milliárd dollárt az Öböl menti olajter­melők folyósítják, 2,2 milliár­­dot a Közös Piac tagországai, Japán hozzájárulása 2 milliárd, a többieké 300 ezer dollár. Az USA azért nem szerepel a segélynyújtók listáján, mert Bush elnök már alá is írta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében elengedik Egyiptom­nak az USA-val szemben fenn­álló, közel 7 milliárd dolláros katonai adósságát. A római ülésen elnöklő Mul­­ford amerikai pénzügyminiszter­helyettes elégedetten nyilatkoz­va a megállapodásról újságírók­nak elmondta: üzenetet küldött Szaddám Huszein elnöknek, hogy Washington és szövetsé­gesei nem engedik meggyengülni az Irak elleni nemzetközi embargó hatékonyságát pénzügyi poblémák miatt. A római tanács­kozáson olyan országok is részt vettek, amelyek eddig még nem kapcsolódtak be a csoport munkájába, például Ausztria, Finnország, Ausztrália és Nor­végia, s Mulford tájékoztatása szerint újabb kötelezettségválla­lások is születtek. A római tanácskozáson jóváhagyott segé­lyek jó részét már korábban beharangozták, sőt igénybe is lehetett venni belőle kedvez­ményes hitelek, adományok, kőolaj és kőolajipari termékek formájában. (Reuter, AP-DJ, APA) A Hyundai óvatos a szovjet hatásköri vitában Mihail Gorbacsov arra kéri a dél-koreai vállalatokat, fordítsa­nak nagyobb figyelmet a fo­gyasztási javakban szűkölködő Szovjetunió igényeinek kielégí­tésére - közölte a szöuli rádió annak kapcsán, hogy a szovjet államfő a kétoldalú kereskedel­mi kapcsolatok megvitatása végett a hét végén fogadta Csang Dzsu-jungot, a dél-koreai Hyun­dai Társaság, egyben a szovjet-dél-koreai gazdasági társaság elnökét. Gorbacsov korábban már találkozott dél-koreai politikai és vallási vezetőkkel, de most első ízben tárgyalt dél-koreai üzletemberrel. A Hyundai cég tele van tervekkel, és erősen érdeklődik a szibériai természe­ti kincsek kiaknázása iránt. Ennek keretében a cég 2 mil­liárd dollárért petrolkémiai gyárat is építene Szibéria észak­­nyugati részén. Szóba került a szibériai erdők közös kitermelé­se is, a Hyundai 50 millió dollár értékű fát megvenne a Szovjet­uniótól. Gorbacsov felvetette a távol-keleti Nahodka városának különleges gazdasági övezetté való átalakítását is, ahol a külföldi befektetők közül a dél­koreaiak jutnának vezető sze­rephez. Kínos epizódnak bizonyult, hogy a hétfői szovjet sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Hyundai elnöke kereskedelmi megállapodást kötött az orosz kormánnyal arról, hogy fogyasztási cikkeket szál­lítana Oroszországnak nyers­anyagokért, mindenekelőtt orosz kőolajért. Ismeretes: a szövet­ségi és a köztársasági hatáskö­rök tisztázatlansága miatt meglehetősen puskaporos a hangulat a természeti kincsek tulajdonjoga ügyében. A dél-koreai cég már hétfő délután sietve cáfolt. A hétvé­gén aláírt dokumentum csupán a két fél szándéknyilatkozata, amelyben érdekeltségüket fejez­ték ki egy kereskedelmi megál­lapodás majdani megkötésében - mondotta a Hyundai elnöke. Mint hozzátette, a két fél egye­lőre nem határozta meg ponto­san sem a szállítandó áruk körét, sem azok mennyiségét. Közvet­ve bírálta az orosz vezetőséget, amely - szerinte - „a tárgya­lások során nem adott pontos tájékoztatást arról, milyen jo­gosítványai vannak az olaj és más természeti kincsekkel kapcsolatos szerződések kötésé­re”, de hozzátette: a Hyundai természetesen továbbra is érde­kelt az üzletkötésben az Orosz­­országi Föderációval üzlet­kötésben. (Reuter, MTI) Valutaleértékelés után sztrájk veszély a Fülöp-szigeteken A háttérben az üzemanyagár Az Öböl menti válság nyomán felszökő olajárak és az Irak elleni nemzetközi kereskedelmi em­bargó miatt elszenvedett vesz­teségek vészesen leapasztották a Fülöp-szigetek devizatartalé­kait, ezért a kormány a múlt héten 8,73 százalékkal leértékelte a pesót, s így jelenleg 1 dollár 28 pesót ér. Számításaik szerint az így megnövekedő exportbevételek 500 millió dollárral gyarapítják az államkasszát, ugyanakkor a csökkenő import 350 millió dollár megtakarítást eredményez. A devalválástól remélt gaz­dasági előnyök azonban köny­­nyen elenyészhetnek, ha nem sikerül gyorsan pontot tenni a hetek óta húzódó béremelési vitára, amely most újabb általá­nos sztrájkkal fenyeget. A szak­­szervezetek már októberben háromnapos munkabeszüntetés­sel adtak nagyobb nyomatékot azon követelésüknek, hogy a kormány a napi minimálbér 38 pesóval történő emelésével kompenzálja az üzemanyagárak 26 százalékos emelését. (Később ezt a követelésüket 25 pesóra módosították, a kormány viszont csak 17 pesót ajánl.) E­közben a valutaleértékelés hatására a nagy kőolajbeszerző cégek újabb benzináremelés lehetőségét fontolgatják. A szakszervezetek a bérviták­ba megpróbálták bevonni Cora­zón Aquino elnökasszonyt is, aki erre úgy reagált, hogy hajlandó ugyan találkozni a szakszerve­zeti vezetőkkel, de nem kíván beleavatkozni egy olyan vitá­ba, amely - szerinte - a helyi munkavállalói, ipari és kormány­zati tisztviselőkből álló tanács hatáskörébe tartozik. Azt viszont már korábban bejelentette: a kőolajbeszerzés­sel kapcsolatos finanszírozási nehézségek arra kényszerítik a kormányt, hogy 10, illetve 15 százalékkal visszafogja az üzem­anyag- és áramfogyasztást, sőt sor kerülhet a magángépkocsik használatának korlátozására is. (AP-DJ) 1990. november 7 A rubel lebegtetése drágább importot jelent A gyógyszer kivétel. Egy vezető szovjet bankár hétfői bejelentése szerint elkép­zelhető, hogy január 1-jétől a rubel lebegő árfolyama lép életbe a külkereskedelemben érdekelt vállaltatok számára (VILÁG­­GAZDASÁG, 1990. november 6., 1. oldal). Oleg Mozsajszkov, a Goszbank devizaosztályának vezetője szerint a rubel novem­ber 1-jétől érvényes kereske­delmi árfolyamának bevezeté­sét követően ez lenne a soron levő logikus lépés a rubel konvertibilitásának megteremté­se felé. A korábban 2 ezer „koeffi­cienst” felváltó kereskedelmi árfolyam létrehozásáról a tiszt­viselő kifejtette, hogy célja a kivitel nyereségességének eléré­se, a nem hatékonyan termelő vállalatok állami támogatásának a gabona nem csökkentése volt. A lépés kö­vetkeztében az import költsé­gesebbé válik ugyan - többek közt a hadiipari szektor számá­ra is -, de alapvető javak ese­tében (közöttük említette a gyógyszereket) kivételt fognak tenni. Helyettese, Alekszandr Vojtyenkov viszont leszögezte: a gabona nem lesz a kivétele­zett importcikkek közt, ezért a jövőben háromszor annyiba fog kerülni, mint korábban. Pillanatnyilag a Szovjetunió­ban a rubel 4 különböző árfo­lyama van érvényben (VILÁG­­GAZDASÁG, 1991. november L, 11. oldal). Mozsajszkov úgy vélekedett, hogy ha a szovjet fizetőeszköz kereskedelmi és szabad árfolyama közeledni kezd egymáshoz, az azt fogja jelen­teni, hogy megkezdődött a gazdaság talpra állása. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG­BAN A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Boronkay Tamás, Em­őd Pál, Ferber Katalin, Gyulai István (mb. főszerkesztő), Salamon Gabriella Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958 Telefax: 188-9504 Kiadja: A VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: Oláh László igazgató Műszaki vezető: Varga Borbála A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telex: 22-7958 Telefax: 188-9504 Képviselő: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásáva és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra való hivatkozással lehet. A mai lapszám szerkesztője: Gyulai István

Next