Világgazdaság, 1990. november (22. évfolyam, 209/5467-230/5488. szám)
1990-11-07 / 213. (5471.) szám
2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Békés megegyezés Világbank-dicséret a perui kormány a nagymarosi kártérítésről? első száz napjának A Világbank Peruval foglalkozó szakértői bizottságának vezetője elismeréssel szólt Alberto Fujimori kormányának első száz napjáról, a kormány által a gazdaság talpra állítása érdekében tett erőfeszítésekről. A Világbank Limában tartózkodó szakértője korrektnek és a helyes irányba vezetőnek jellemezte a programot, és felszólította a többi nemzetközi pénzügyi szervezetet is, hogy támogassák Fujimori elképzeléseit. A nemzetközi pénzvilág megbecsülésének visszaszerzése érdekében Fujimori nemrég bejelentette, hogy - szakítva elődje, Alan García hitelpolitikájával - megkezdik hátralékaik törlesztését. Egyelőre nincs szó nagyobb összegről, mindössze 15 millió dollárról, melynek átutalását november közepére időzítik. A címzett az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IADB), melynek elnöke, Enrique Iglesias, a napokban tárgyalt a perui elnökkel és a kormány több tagjával. Iglesias is elismeréssel szólt a kormány háromhavi tevékenységéről, és ígéretet tett arra, hogy amint Peru rendezi az IADB- vel szembeni 300 millió dolláros hátralékát, ismét nyújtanak hiteleket a limai kormánynak. Hitelnyújtásra tett ígéretet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hosszabb ideje Limában tartózkodó szakértője is. Az IADB- hez hasonlóan az IMF és a Világbank is csak a hátralékok felszámolása után hajlandó hitelezni Perunak. E két intézettel szemben azonban már jóval nagyobb összeg: 1,6 milliárd dollár Peru hátraléka. A teljes külföldi adósság 20 milliárd dollár. A kormány ígérete szerint november végére az IMF elé terjesztik a gazdasági felemelkedést célzó részletes programot. Emlékezetes, hogy nem sokkal hatalomra kerülése után, augusztus elején Fujimori elnök sokak által sokkterápiának nyilvánított intézkedéseket jelentett be. A 400 százalékos áremelést (közte a benzin árának jelentős növelését) tartalmazó program eredményeképpen a nyáron még éves szinten 3 ezer százalékos infláció októberben (havi szinten) egyszámjegyűre szelídült. Az augusztusi intézkedések folytatását jelenti a héten elhatározott lépés: a hazai termelővállalatok versenyeztetése és a külföldi termékekek könnnyebb bejutása érdekében eltörölték az import nagy részére eddig alkalmazott 10 százalékos adót. A gazdaság szabadabbá tételét szolgálja az is, hogy az állam a jövőben megválik a legfontosabb alapvető élelmiszerek közé tartozó rizs és étolaj importjának monopóliumától. A kormány további terveit ismertetve Fujimori elnök megismételte, hogy hamarosan megkezdik az állami vállalatok magánkézbe adását, melynek során a 232 nagy állami vállalatból legalább 32-t privatizálnak. Szerepel az elképzelések között az adórendszer reformja (a rendszer egyszerűsítése és a bevételek növelése), monopóliumellenes törvény kidolgozása, valamint a perui kikötők és a vámhatóságok hatékonyságnak fokozása. (Reuter, AP-DJ) (Folytatás az 1. oldalról) A Donaukraftwerke a nagymarosi beruházás egykori fővállalkozója, amely a saját és az osztrák alvállalkozók nevében tárgyal és részben a Verbundhoz tartozik, a bírósági eljárás megindítását követően is folytatta a megbeszéléseket magyar partnerével. Ezt Erich Schmidt, a DoKW igazgatója erősítette meg. Elmondta, ezeken a megbeszéléseken arról esett szó, hogy egyes megbízatások teljesítésében meddig jutottak az osztrák szállítók. Magyarul a készültségi fokról, amelytől a magyarok által elismerendő kártérítés összege függ. A zürichi bíróságon már megindulna az eljárás, ha a felperes megnevezné képviselőjét. Hogy a DoKW lát esélyt a békés megegyezésre, jelzi az a tény - miként Schmidt a Der Standard című bécsi lapnak mondta -, hogy e személy kijelölésére a cégnek még nem volt ideje. Úgy hírlik, az említett októberi tárgyalásokon, amelyeken Fremuth és Schmidt partnere két magyar miniszter volt, közeledtek egymáshoz az eladdig merev álláspontok. A Donaukraftwerke állítólag abból a 2,98 milliárd schillingből, amelyet azonnali fizetés esetén és bírósági tárgyalás nélkül követel, hajlandó engedni. A magyarok pedig az itteni értesülések szerint belátták, hogy a bírósági tárgyaláson rosszul járnának, mert ott már az osztrákok 3,85 milliárd schillinges követeléssel lépnek fel velük szemben. A kelet-európai küzdőtéren Nagymaros pillanatnyilag mellékfront az osztrák villamosgazdaság offenzívájában, amely arra irányul, hogy azonnal bekapcsolódjék egy hatékony és környezetbarát energiagazdaság kiépítésébe. Schüssel gazdasági miniszter szerint logikus lenne az eddig csak belföldi projektumokhoz felhasználható környezetvédelmi alapot, az Öko- Fondsot külföldi erőművek szanálására is kiterjeszteni, ellenkező esetben a környezetre, egészségre káros anyagok előbb-utóbb Ausztriát sújtanák. A miniszter a most folyó koalíciós tárgyalásokon is bedobta az ötletet. Évi 300-500 millió schilling szolgálna arra, hogy a keleteurópai országok az energetikai szektor finanszírozásához szükséges hiteleket kamatkedvezményekkel kaphassák meg. Ezen túlmenően az immár 10 milliárd schillinges kelet-nyugati alapból, amelynek fele energetikai beruházásokat szolgál, a miniszter szerint növelni lehetne azt a keretet, amelyből osztrák cégek kelet-európai energetikai beruházásaihoz nyújtanak hitelgaranciát. Ausztria Schüssel szerint nem rendelkezik megfelelő garanciaeszközökkel, így igen nehéz az amúgy ígéretes keleti piacok megdolgozása. A Verbundgesellschaft Csehszlovákiával például 50 milliárd schilling nagyságrendű energiaprojektekről tárgyal, de csak piaci feltételekkel tud finanszírozást ajánlani, ezért lemarad a nyugati versenytársak mögött. Közismert például, hogy a francia atomlobbby milyen kedvezményeket tud kínálni. Fremuth szerint Magyarországon hasonló a helyzet, mint Csehszlovákiában, ahol az erőművek 80 százaléka szanálásra érett, de nálunk még kizárják az atomenergiai fejlesztési irányt. Fremuth elmondta, a Verbundgesellschaft vezeti azokat a vizsgálatokat, amelyek azt vizsgálják, hogy a kelet-európai áramrendszert hogyan lehet összekötni a nyugatival. Benzinárak Európában A november 5-én érvényes nyugat-európai szuperbenzinárak a Reuter brit hírügynökség alapján. A táblázat a legutóbbi árváltozások időpontját és az addig érvényben lévő árakat tartalmazza. Ország November 5-i ár (USD) Korábbi ár Az árváltozás időpontja Belgium 33,80 frank (1,09) 33,30 frank november 2. Dánia 6,75 korona (1,18) 6,53 korona október 30. Finnország 4,41 márka (L24) 4,62 márka október 25. Franciaország 5,64 frank (1,12) 5,87 frank október 29. Görögország 140 drachma (0,92) 120 drachma augusztus 21. Hollandia 1,86 gulden (1,10) 1,84 gulden október 31. Írország 70,5 ír penny (1,26) 67 penny október 9. Nagy-Britannia 48 penny (0,96) 47,9 penny november 3. Németország 1,41 márka (0,94) 1,47 márka október 17. Norvégia 7,04 korona (1,21) 7,14 korona október 25. Olaszország 1,535 líra (1,36) 1,555 líra november 1. Portugália 150 escudo (1,13) 145 escudo október 10. Spanyolország 91 peseta (0,97) 94 peseta október 29. Svédország 7,29 korona (1,31) 7,09 korona november 1. Svájc 1,17 frank (0,93) 1,21 frank október 23. Segély az Öböl-válság kárvallottjainak Hol van Kelet-Európa? A világ 24 leggazdagabb ipari és olajtermelő állama 13 milliárd dollár összegű segélyt nyújt az Öböl-válságtól legsúlyosabban érintett országoknak. A George Bush kezdeményezésére szeptemberben ez ügyben létrehozott nemzetközi pénzügyi egyeztető csoport - amelyben egyebek mellett az USA, a Közös Piac, Japán, három gazdag Öböl menti olajtermelő ország, valamint a kuvaiti emigráns kormány képviselteti magát - római tanácskozásán összegezte a tervezett segélyeket. Az összegből 10,5 milliárd dollárt a frontállamnak számító Egyiptom, Törökország és Jordánia kap. A fennmaradó 2,5 milliárdon az Irak-ellenes szankciókat támogató, s emiatt gazdasági nehézségekkel küszködő többi ország osztozik. Ez utóbbiakat nem nevezték meg, korábban arról volt szó, hogy a frontállamokon kívül Marokkó, Pakisztán, a Fülöp-szigetek gazdasága sínylette meg a legjobban az embargó következményeit. Az AP-DJ értesülése szerint a kedvezményezettek között van még Szíria, Dzsibuti és Libanon, a kelet-európai országokról azonban sehol sem esik említés. A 13 milliárd dolláros segély legnagyobb részét, 8,9 milliárd dollárt az Öböl menti olajtermelők folyósítják, 2,2 milliárdot a Közös Piac tagországai, Japán hozzájárulása 2 milliárd, a többieké 300 ezer dollár. Az USA azért nem szerepel a segélynyújtók listáján, mert Bush elnök már alá is írta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében elengedik Egyiptomnak az USA-val szemben fennálló, közel 7 milliárd dolláros katonai adósságát. A római ülésen elnöklő Mulford amerikai pénzügyminiszterhelyettes elégedetten nyilatkozva a megállapodásról újságíróknak elmondta: üzenetet küldött Szaddám Huszein elnöknek, hogy Washington és szövetségesei nem engedik meggyengülni az Irak elleni nemzetközi embargó hatékonyságát pénzügyi poblémák miatt. A római tanácskozáson olyan országok is részt vettek, amelyek eddig még nem kapcsolódtak be a csoport munkájába, például Ausztria, Finnország, Ausztrália és Norvégia, s Mulford tájékoztatása szerint újabb kötelezettségvállalások is születtek. A római tanácskozáson jóváhagyott segélyek jó részét már korábban beharangozták, sőt igénybe is lehetett venni belőle kedvezményes hitelek, adományok, kőolaj és kőolajipari termékek formájában. (Reuter, AP-DJ, APA) A Hyundai óvatos a szovjet hatásköri vitában Mihail Gorbacsov arra kéri a dél-koreai vállalatokat, fordítsanak nagyobb figyelmet a fogyasztási javakban szűkölködő Szovjetunió igényeinek kielégítésére - közölte a szöuli rádió annak kapcsán, hogy a szovjet államfő a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megvitatása végett a hét végén fogadta Csang Dzsu-jungot, a dél-koreai Hyundai Társaság, egyben a szovjet-dél-koreai gazdasági társaság elnökét. Gorbacsov korábban már találkozott dél-koreai politikai és vallási vezetőkkel, de most első ízben tárgyalt dél-koreai üzletemberrel. A Hyundai cég tele van tervekkel, és erősen érdeklődik a szibériai természeti kincsek kiaknázása iránt. Ennek keretében a cég 2 milliárd dollárért petrolkémiai gyárat is építene Szibéria északnyugati részén. Szóba került a szibériai erdők közös kitermelése is, a Hyundai 50 millió dollár értékű fát megvenne a Szovjetuniótól. Gorbacsov felvetette a távol-keleti Nahodka városának különleges gazdasági övezetté való átalakítását is, ahol a külföldi befektetők közül a délkoreaiak jutnának vezető szerephez. Kínos epizódnak bizonyult, hogy a hétfői szovjet sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Hyundai elnöke kereskedelmi megállapodást kötött az orosz kormánnyal arról, hogy fogyasztási cikkeket szállítana Oroszországnak nyersanyagokért, mindenekelőtt orosz kőolajért. Ismeretes: a szövetségi és a köztársasági hatáskörök tisztázatlansága miatt meglehetősen puskaporos a hangulat a természeti kincsek tulajdonjoga ügyében. A dél-koreai cég már hétfő délután sietve cáfolt. A hétvégén aláírt dokumentum csupán a két fél szándéknyilatkozata, amelyben érdekeltségüket fejezték ki egy kereskedelmi megállapodás majdani megkötésében - mondotta a Hyundai elnöke. Mint hozzátette, a két fél egyelőre nem határozta meg pontosan sem a szállítandó áruk körét, sem azok mennyiségét. Közvetve bírálta az orosz vezetőséget, amely - szerinte - „a tárgyalások során nem adott pontos tájékoztatást arról, milyen jogosítványai vannak az olaj és más természeti kincsekkel kapcsolatos szerződések kötésére”, de hozzátette: a Hyundai természetesen továbbra is érdekelt az üzletkötésben az Oroszországi Föderációval üzletkötésben. (Reuter, MTI) Valutaleértékelés után sztrájk veszély a Fülöp-szigeteken A háttérben az üzemanyagár Az Öböl menti válság nyomán felszökő olajárak és az Irak elleni nemzetközi kereskedelmi embargó miatt elszenvedett veszteségek vészesen leapasztották a Fülöp-szigetek devizatartalékait, ezért a kormány a múlt héten 8,73 százalékkal leértékelte a pesót, s így jelenleg 1 dollár 28 pesót ér. Számításaik szerint az így megnövekedő exportbevételek 500 millió dollárral gyarapítják az államkasszát, ugyanakkor a csökkenő import 350 millió dollár megtakarítást eredményez. A devalválástól remélt gazdasági előnyök azonban könynyen elenyészhetnek, ha nem sikerül gyorsan pontot tenni a hetek óta húzódó béremelési vitára, amely most újabb általános sztrájkkal fenyeget. A szakszervezetek már októberben háromnapos munkabeszüntetéssel adtak nagyobb nyomatékot azon követelésüknek, hogy a kormány a napi minimálbér 38 pesóval történő emelésével kompenzálja az üzemanyagárak 26 százalékos emelését. (Később ezt a követelésüket 25 pesóra módosították, a kormány viszont csak 17 pesót ajánl.) Eközben a valutaleértékelés hatására a nagy kőolajbeszerző cégek újabb benzináremelés lehetőségét fontolgatják. A szakszervezetek a bérvitákba megpróbálták bevonni Corazón Aquino elnökasszonyt is, aki erre úgy reagált, hogy hajlandó ugyan találkozni a szakszervezeti vezetőkkel, de nem kíván beleavatkozni egy olyan vitába, amely - szerinte - a helyi munkavállalói, ipari és kormányzati tisztviselőkből álló tanács hatáskörébe tartozik. Azt viszont már korábban bejelentette: a kőolajbeszerzéssel kapcsolatos finanszírozási nehézségek arra kényszerítik a kormányt, hogy 10, illetve 15 százalékkal visszafogja az üzemanyag- és áramfogyasztást, sőt sor kerülhet a magángépkocsik használatának korlátozására is. (AP-DJ) 1990. november 7 A rubel lebegtetése drágább importot jelent A gyógyszer kivétel. Egy vezető szovjet bankár hétfői bejelentése szerint elképzelhető, hogy január 1-jétől a rubel lebegő árfolyama lép életbe a külkereskedelemben érdekelt vállaltatok számára (VILÁGGAZDASÁG, 1990. november 6., 1. oldal). Oleg Mozsajszkov, a Goszbank devizaosztályának vezetője szerint a rubel november 1-jétől érvényes kereskedelmi árfolyamának bevezetését követően ez lenne a soron levő logikus lépés a rubel konvertibilitásának megteremtése felé. A korábban 2 ezer „koefficienst” felváltó kereskedelmi árfolyam létrehozásáról a tisztviselő kifejtette, hogy célja a kivitel nyereségességének elérése, a nem hatékonyan termelő vállalatok állami támogatásának a gabona nem csökkentése volt. A lépés következtében az import költségesebbé válik ugyan - többek közt a hadiipari szektor számára is -, de alapvető javak esetében (közöttük említette a gyógyszereket) kivételt fognak tenni. Helyettese, Alekszandr Vojtyenkov viszont leszögezte: a gabona nem lesz a kivételezett importcikkek közt, ezért a jövőben háromszor annyiba fog kerülni, mint korábban. Pillanatnyilag a Szovjetunióban a rubel 4 különböző árfolyama van érvényben (VILÁGGAZDASÁG, 1991. november L, 11. oldal). Mozsajszkov úgy vélekedett, hogy ha a szovjet fizetőeszköz kereskedelmi és szabad árfolyama közeledni kezd egymáshoz, az azt fogja jelenteni, hogy megkezdődött a gazdaság talpra állása. (Reuter) VILÁGGAZDASÁGBAN A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Boronkay Tamás, Emőd Pál, Ferber Katalin, Gyulai István (mb. főszerkesztő), Salamon Gabriella Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958 Telefax: 188-9504 Kiadja: A VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: Oláh László igazgató Műszaki vezető: Varga Borbála A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telex: 22-7958 Telefax: 188-9504 Képviselő: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásáva és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra való hivatkozással lehet. A mai lapszám szerkesztője: Gyulai István