Világgazdaság, 1992. március (24. évfolyam, 43/5799-63/5819. szám)
1992-03-03 / 43. (5799.) szám
2 . VILÁGGAZDASÁG I NEMZETKÖZI HÍREK Iráni-orosz tárgyalások Teherán és Moszkva gazdasági kapcsolatainak bővítéséről tárgyal az orosz fővárosban az iráni pénzügyminiszter. Elsősorban arról esik szó, hogy mi lesz annak a több milliárd dollárt érintő megállapodásnak a sorsa, amelyet Irán még a Szovjetunióval kötött 1989-ben. Eszerint a Szovjetunió gátakat, erőműveket épített volna Iránban egészen 2000-ig iráni földgázért cserébe. (Reuter) Szmogriadó Észak-Csehországban Szmogriadót rendeltek el az észak-csehországi barnaszénmedencében. A Mladá Fronta Dnes című lap szerint az intézkedést az tette szükségessé, hogy a kén-dioxid koncentrációja a körzetben a megengedett érték háromszorosára emelkedett. (MTI) EBRD-iroda Varsóban Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Varsóban nyitja meg első kelet-európai képviseleti irodáját, az ünnepélyes aktus a héten lesz a lengyel fővárosban, ahol jelen lesz Attali, a bank elnöke is. Az iroda technikai jellegű segítséggel, szaktanácsokkal látja el a hozzá fordulókat, elsősorban a bankszakmában. (PAP) Kínai GATT-csatlakozás A kínai kormány bízik abban, hogy az ország még az idén visszanyeri tagságát az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményben, a GATT-ban az Egyesült Államok fenntartásai ellenére - mondta a kínai külgazdasági és külkereskedelmi minisztérium GATT-ügyekkel foglalkozó igazgatója. Reményét arra alapozza, hogy a GAST tagállamainak többsége szükségesnek nevezte a Kína tagságára vonatkozó jegyzőkönyv mielőbbi elkészítését az illetékes munkabizottság múlt havi, genfi ülésén. (MTI) Iráni-kazahsztáni szállítási szerződés Szállítási együttműködési megállapodást írtak alá szombaton Teheránban Irán és Kazahsztán illetékes miniszterei. Az egyezmény célja, hogy jobban kihasználják a Kaszpi-tengeri kikötőket, s közös minisztériumi munkacsoport felállítását is elhatározták. Ennek feladata a Teherán és Alma-Ata közötti légi közlekedés megteremtése, légügyi egyezmény kidolgozása. (MTI) Brit fellépés az orosz IMF-tagságért London hivatalosan is vállalta, hogy képviseli Oroszország érdekeit a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) való csatlakozásában. Nagy-Britannia javaslata szerint a belépésnek áprilisban le kell zajlania, az IMF igazgatótanácsa rövidesen össze is ül, hogy megvitassa az orosz kérelmet. (Reuter) Jelcin-Walesa találkozó Jelcin orosz elnök Moszkvába hívta Walesa, lengyel államfőt, hogy aláírják a két állam régóta aktuális alapszerződését - jelentették lengyel lapok meg nem nevezett információs forrásokra hivatkozva. A két államfő tervezett tanácskozásán áttekintik a gazdasági együttműködés bővítésének kérdéseit is, mivel a lengyel vezetést az utóbbi időben több oldalról is bírálat érte, hogy elhanyagolja a moszkvai kapcsolatot. (DPA) Japán kereskedelmi többlet Tovább nőtt Japán kereskedelmi mérlegének a többlete az idei év elején, a legfőbb külkereskedelmi partnerek, s elsősorban az USA folytonos panaszai ellenére. Február első 20 napjában például 4,82 milliárd dollárra szökött fel az egy évvel korábbi 2,31 milliárdról, januárban pedig 321 százalékkal volt nagyobb a többlet, mint 1991 első hónapjában. (AP-DJ) A francia turizmus rekordbevétele Franciaország az idegenforgalomnak köszönheti, hogy tavaly jelentősen javult a szolgáltatások kereskedelmének mérlege, s ez ellensúlyozni tudta a feldolgozott áruk kereskedelmi mérlegének rosszabbodását. A tavalyi év első kilenc hónapjában az idegenforgalom tiszta bevétele megközelítette a 40 milliárd frankot az 1988. évi 24 milliárd frankot követően. A szolgáltatások külkereskedelmének mérlege 13 milliárd frankos többlettel zárult, miközben az áruforgalomban 50 milliárd frankos hiány keletkezett. (Reuter) Rövidített munkaidő Svájcban Svájcban egyre több embert érint a rövidített munkaidő bevezetése. Idén januárban 39 ezren dolgoztak rövidített munkaidőben, 28,9 százalékkal többen, mint az előző hónapban. Egy évvel korábban számuk alig haladta meg a 3 ezret. (WWO) Jordán adósság A főbb kormányhitelezőket tömörítő úgynvezett Párizsi Klub tagjai átütemezték Jordánia tartozásait. A megállapodás az 1991-1993 között esedékes tőke- és kamattörlesztésre vonatkozik. Jordánia adósságát jelenleg 7 milliárd dollárra becsülik, ebből 5,5 milliárddal a Párizsi Klubba tömörült országoknak tartozik, 1,5 milliárddal pedig magánhitelezőknek. Az átütemezésben érintett adósság mintegy 1,5 milliárd dollárt tesz ki. (MTI) ASEAN-Kelet-Európa A német külügyminiszter-helyettes felhívta a Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulása (ASEAN) tagjainak figyelmét, hogy lehetőség szerint fektessenek be Kelet-Európában. Helmut Schäfer malajziai tárgyalásai során kifejtette: bár Kelet-Európa földrajzilag igencsak messze esik a délkelet-ázsiai szervezet tagjait - ezek Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr és Brunei - felölelő területtől, bizonyos befektetésk terén az ASEAN-nak is van keresnivalója. (AP-DJ) NEMZETKÖZI GAZDASÁG Lengyel privatizálás Nem lesz ingyenes részvényosztogatás A lengyel kormány elállt az ingyenes privatizálás tervétől, miután egy közvéleménykutatás eredményéből kitűnt, hogy a legtöbben inkább fizetnének a részvényekért - közölte a privatizálást felügyelő hatóság szóvivője. Az intézmény - amely az új kormányban megszűnt önálló minisztérium lenni - vezetőinek ambiciózus programja, amely egy menetben magánkézbe akarta adni a legjobb állami vállalatokat, eredetileg ingyen juttatott volna részvényeket a lakosságnak. Kitűnt azonban, hogy a megkérdezettek többsége úgy vélte, jobb, ha névleges árat kell fizetni a részvényekért. Ezért most azt javasolják, hogy illetőkélét fizessenek az új tulajdonosok. Úgy gondolják, hogy a részvények értékének 5-20 százalékát kellene befizetni a tervezett 15 nemzeti befektetési alapba, amely május végén átveszi 200 nagyvállalat ellenőrzését. Ezek zártvégű alapok lesznek, azaz részvényeket bocsátanak ki. Jolanta Szaban, a privatizálóivatal sajtófőnöke kijelentette: “Az emberek nyilvánvalóan úgy gondolják, hogy amit ingyen kap az ember, azt nem becsüli”. Korábban az ingyenes részvényjuttatást a tömeges privatizálás egyik fő vonzerejének tartották, de azóta felmerült az aggodalom, hogy ez arra ösztönzi az embereket, rögtön adják tovább részvényeiket. A hivatal tisztviselőit meglepte, és egyúttal lelkesítette az a tény, hogy a megkérdezettek többsége inkább meg akarja tartani a részvényeket, és nem akar azonnali bevételre szert tenni. A privatizálási terv parlamenti vitája során a legnagyobb ellenkezést az váltotta ki a képviselőkből, hogy központi szerepet szántak a külföldi befektetési tanácsadóknak. Jerzy Thieme, a privatizálási program főnöke azzal igyekezett megnyugtatni a kétkedőket, akik féltek, hogy az ország legértékesebb vagyontárgyai külföldi kézre kerülnek, a hivatal vezető lengyel szakértőkből bizottságot alakít, és ez versenyeztetni fogja az alapokat kezelő tanácsadókat és befektetési bankokat. Thieme nem volt hajlandó megmondani, hány cég mutatott érdeklődést, csak annyit árult el, hogy az érdeklődök 80 százaléka külföldi volt. Minden tanácsadó vagy bank 33 százalékos részesedést kap a kijelölt vállalatokból, és ezeket fokozatosan átalakítják állami tulajdonú részvénytársasággá. 27 százalékot kapnak az alapok, és 10 százalékot az alkalmazottak. A maradék 30 százalék a kincstár birtokában marad. Az alapok elősegítik a vállalatok korszerűsítését, átalakítását, és előkészítik tőzsdére kerülésüket. Ezért jutalékot és nyereségrészesedést kapnak. Ha a parlament jóváhagyja a javaslatot, a lengyelek a jövő év közepén jelentkezhetnek az alapok részvényeiért. (Reuter) Az “évszázad devizarablása” Jugoszláviában Munkatársunktól Néhány nappal ezelőtt több ezer ember tiltakozott Belgrádban az ellen, hogy a kormány kisajátította a valutabetéteket. A transzparenseken olyan jelszavak álltak, mint “Tolvajbanda - Tolvajbankok”, illetve “Az évszázad devizarablása”. A tüntetők a mintegy 500 ezerre tehető takarékoskodó betétest képviselték, akik úgy érzik, hogy a jugoszláv állam nem kevesebb mint 11,4 milliárd dollárt rekvirált tőlük. A megmozdulással kapcsolatban az Ilustrovana Politika című szerb magazin azt sérelmezte, hogy “senkinek sem jut eszébe visszaadni a jogellenesen ellopott pénzt”. A becsapott betétesek haragját csak növelte, hogy 70 százalékuk olyan kisember, aki csekély összegű családi megtakarításait helyezte el az állam által megsarcolt pénzintézetekbe. A számlákon lévő pénzből többnyire tartós fogyasztási cikkeket, autókat, külföldi utakat, illetve gyógyszereket akartak vásárolni, csupa olyan árut, amely dinárért nem kapható. A Belgrád által részben a háború finanszírozására fordított összegek általában szezonjelleggel vagy feketén végzett kemény munkából, illetve nyugat-európai keresetekből származtak. Korábban felmerült, hogy a kisajátított összegek fejében értéktelen és gyorsan inflálódó dinárt adjanak a betéteseknek, illetve az ingatag helyzetű bankok részvényeivel kárpótolják őket. Legutóbb olyan elgondolás látott napvilágot, hogy a szóban forgó összegeket államtartozássá nyilvánítják, és 10 éves türelmi idő után visszafizetik. Azzal azonban mindenki tisztában van, hogy az utódállamok minden valószínűség szerint képtelenek lesznek a törlesztésre. Átalakuló állami szektor Kínában A kínai állami szektorra ráférne a sokkterápia - állapította meg a pekingi statisztikai hivatal szóvivője. A bruttó nemzeti termék (GNP) ugyan 7 százalékos ütemben bővült 1991-ben, de ez a növekedési ütem aligha tartható fenn, ha az állami vállalatok életben tartására továbbra is milliárdokat kell áldozni a költségvetésből. Tavaly 30 milliárd jüant (1 dollár 5,5 jüan) költöttek az állami cégek veszteségeinek fedezésére, összességében pedig 90 milliárd jüannal támogatták a szektort. Az állami nagy- és középüzemek termelése tavaly 7,8, a mezőgazdasági szövetkezeteké 18, a magánvállalkozásoké 24, a vegyes vállalatoké 55,8 százalékkal gyarapodott. Az állami szektor egyharmadának nyilvánvaló életképtelensége ellenére a pekingi vezetők eddig nem mertek radikálisabb eszközökhöz nyúlni, hiszen az több millió dolgozó sorsát érinti. A szóvivő azonban közölte, hogy a jövőben nincs menekvés, sor kerülhet csődeljárásokra, vállalat-összeolvadásokra és tömeges elbocsátásokra is. A munkabéreket a teljesítményhez kötik, és a hanyag munkást akkor is menesztik, ha a Kínai Kommunista Párt tagja. (Reuter) 1992. március 3. Galbraith óv a sokktól A Nyugatnak óvakodnia kell attól, hogy sokkterápiát kényszentsen a kelet-európai gazdaságokra, jelentette ki John Kenneth Galbraith, Roosevelt és Kennedy elnök egykori tanácsadója. Véleménye szerint, ha a felírt orvosság túl keserű, az a veszély fenyeget, hogy a kelet-európai országok letérnek a piacgazdaság útjáról. “A hajdani Szovjetunió nagyon közel került ahhoz, hogy rosszul működő gazdasági rendszerét a gazdasági rendszer hiányával cserélje fel” - mondta, és sürgős gazdasági segítséget kért az egykori kommunista országok számára. “Félő, hogy az áttérést a piaci rendszerre és a demokráciára nemcsak kockázatos útnak fogják látni, hanem elviselhetetlenül nehéznek is” - jelentette ki a Nobel-díjas közgazdász. A 83 éves keynesiánus helyeselte a piacgazdaságra való átállást, de megismételte azt a régi álláspontját, hogy kormányzati beavatkozással kell enyhíteni a tiszta kapitalizmuson. (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Gyulai István Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás. Munkatársak: Facsinay Kinga, Kozma Géza, Kvassinger Klára, Mádl József, Szabó László Zsolt (rovatszerkesztő), Szentgyörgyi Tibor. Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202*4962 Rovatvezető: G. Barta Ágnes. Munkatársak: Bányai Gyula, Czibor Valéria, Juhász György, Lovász Péter, Pekár Erzsébet, Szarka Rozália, Vámos Éva, Vitéz Ibolya. Vidéki tudósítók: Balla József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Gémes Gábor (Kecskemét), Gyócsi László (Budapest), Hargitai Éva (Budapest), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lendvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M Vadas Zsuzs (Miskolc) Árupiaci rovat. Tel.: 202-4971 Rovatvezető: Sági Gyöngyi. Munkatársak: Amar Rezső, Báti Júlia, Fabók Margit, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Róna Judit (rovatszerkesztő). Pénzügyi rovat. Tel.: 202-4971 Rovatvezető: Barna Zsuzsa. Munkatársak: Gilyén Ágnes, Krekó László (rovatszerkesztő), Mezei Tünde, Németh Géza. Művészeti vezető: Horváth Mária Művészeti szerkesztő: Horváth László Technikai munkatársak Ajtai Anikó, Balázs Erzsébet, Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Koczka Éva, Kovács Andrea, Krepfer István, Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Tatai Miklós, Tóth Brigitta Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1426 Bp , Pf. 3. Telefon: 175-6722 (MTI) 11-30, 11-34, 11-36, 11-42, 11-49 mellék. Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Telefon: 175-6722/11-45 Rádiótelefon: 06-6014813 Képviselők: Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042-6148 A lap a MONTANA Kft. által szállított kiadványszerkesztő rendszeren készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra való hivatkozással lehet. iai 3lfUf 3ürcfirr Teilung EFTA-Magyarország Elhúzódó tárgyalások Elégedetlenek Budapesten az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) tagországaival, amelyekkel Magyarország az EK-tárgyalásokkal párhuzamosan megbeszéléseket folytatott szabadkereskedelmi megállapodásról. Major István, illetékes államtitkár-helyettes szerint Budapest olyan EFTA-megállapodást akar, amely közelít az EK csatlakozási szerződés szabadkereskedelmi részéhez. Az EK-val kötött megállapodás a kétoldalú vámok és mennyiségi importkorlátozások fokozatos aszimmetrikus leépítését tartalmazza. A mezőgazdaság terén az EK kemény viták után beleegyezett abba, hogy különböző termékcsoortokra (elsősorban húsra)árom éven át évi 20 százalékkal csökkenti a vámokat, miközben öt éven át évente 10 százalékkal bővíti a mennyiségi kvótát. Míg Major szerint az ipar területén többoldalú tárgyalások eredményeként közel kerültek a kelet-európai elképzeléshez, az agrárrészt az EFFA kétoldalú megállapodások körébe utalta. Magyarországnak az az igénye, hogy az EU-megállapodást tekintsék irányadónak, heves ellenállásba ütközött elsősorban Ausztria és Svájc részéről. Az agrárolitika mindkét országban öztudottan komoly belső problémákat forrása. A mezőazdaság, amely az összexportól több mint 25 százalékkal részesedik (beleértve az élelmiszereket), egyike a néhány magyar gazdasági ágazatnak, amely nemzetközileg is versenyképes. Ausztria veszi fel az EFTA-térségbe irányuló magyar export 60 százalékát, ezzel a harmadik legnagyobb magyar exportpiac, miközben agrártéren részben közvetlen konkurense a szomszédos államnak. A svájci piac jelentősége lényegesen csekélyebb: 1991-ben a Svájcba irányuló export értéke a svájci statisztika szerint 0,5 százalékkal, 215 millió frankra csökkent (ennek csaknem fele agrártermék), miközben a svájci exp Sport 10,4 százalékkal, 413 milió frankra ugrott. Svájci információk szerint az eddigi tárgyalási fordulók során bizonyos vámcsökkentéseket ajánlottak fel, Budapest azonban mennyiségi könnyítésekre tart igényt. Könnyítené a tárgyalásokat, ha újrakezdésükkel megvárnák az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT keretében zajló uruguayi forduló lezárását.