Világgazdaság, 1992. március (24. évfolyam, 43/5799-63/5819. szám)

1992-03-03 / 43. (5799.) szám

2 . VILÁGGAZDASÁG I NEMZETKÖZI HÍREK Iráni-orosz tárgyalások Teherán és Moszkva gazdasági kapcsolatainak bővítéséről tárgyal az orosz fővárosban az iráni pénzügyminiszter. Első­sorban arról esik szó, hogy mi lesz annak a több milliárd dollárt érintő megállapodásnak a sorsa, amelyet Irán még a Szovjetunióval kötött 1989-ben. Eszerint a Szovjetunió gá­takat, erőműveket épített volna Iránban egészen 2000-ig iráni földgázért cserébe. (Reuter) Szmogriadó Észak-Csehországban Szmogriadót rendeltek el az észak-csehországi barnaszén­medencében. A Mladá Fronta Dnes című lap szerint az intéz­kedést az tette szükségessé, hogy a kén-dioxid koncentrációja a körzetben a megengedett érték háromszorosára emelke­dett. (MTI) EBRD-iroda Varsóban Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Var­sóban nyitja meg első kelet-európai képviseleti irodáját, az ünnepélyes aktus a héten lesz a lengyel fővárosban, ahol jelen lesz Attali, a bank elnöke is. Az iroda technikai jellegű segítség­gel, szaktanácsokkal látja el a hozzá fordulókat, elsősorban a bankszakmában. (PAP) Kínai GATT-csatlakozás A kínai kormány bízik abban, hogy az ország még az idén visszanyeri tagságát az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményben, a GATT-ban az Egyesült Államok fenntartá­sai ellenére - mondta a kínai külgazdasági és külkereskedelmi minisztérium GATT-ügyekkel foglalkozó igazgatója. Reményét arra alapozza, hogy a GAST tagállamainak többsége szük­ségesnek nevezte a Kína tagságára vonatkozó jegyzőkönyv mielőbbi elkészítését az illetékes munkabizottság múlt havi, genfi ülésén. (MTI) Iráni-kazahsztáni szállítási szerződés Szállítási együttműködési megállapodást írtak alá szomba­ton Teheránban Irán és Kazahsztán illetékes miniszterei. Az egyezmény célja, hogy jobban kihasználják a Kaszpi-tengeri kikötőket, s közös minisztériumi munkacsoport felállítását is elhatározták. Ennek feladata a Teherán és Alma-Ata közötti légi közlekedés megteremtése, légügyi egyezmény kidolgo­zása. (MTI) Brit fellépés az orosz IMF-tagságért London hivatalosan is vállalta, hogy képviseli Oroszország érdekeit a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) való csatla­kozásában. Nagy-Britannia javaslata szerint a belépésnek ápri­lisban le kell zajlania, az IMF igazgatótanácsa rövidesen össze is ül, hogy megvitassa az orosz kérelmet. (Reuter) Jelcin-Walesa találkozó Jelcin orosz elnök Moszkvába hívta Walesa, lengyel állam­főt, hogy aláírják a két állam régóta aktuális alapszerződését - jelentették lengyel lapok meg nem nevezett információs for­rásokra hivatkozva. A két államfő tervezett tanácskozásán áttekintik a gazdasági együttműködés bővítésének kérdéseit is, mivel a lengyel vezetést az utóbbi időben több oldalról is bírálat érte, hogy elhanyagolja a moszkvai kapcsolatot. (DPA) Japán kereskedelmi többlet Tovább nőtt Japán kereskedelmi mérlegének a többlete az idei év elején, a legfőbb külkereskedelmi partnerek, s első­sorban az USA folytonos panaszai ellenére. Február első 20 napjában például 4,82 milliárd dollárra szökött fel az egy évvel korábbi 2,31 milliárdról, januárban pedig 321 százalékkal volt nagyobb a többlet, mint 1991 első hónapjában. (AP-DJ) A francia turizmus rekordbevétele Franciaország az idegenforgalomnak köszönheti, hogy ta­valy jelentősen javult a szolgáltatások kereskedelmének mér­lege, s ez ellensúlyozni tudta a feldolgozott áruk kereskedelmi mérlegének rosszabbodását. A tavalyi év első kilenc hónap­jában az idegenforgalom tiszta bevétele megközelítette a 40 milliárd frankot az 1988. évi 24 milliárd frankot követően. A szolgáltatások külkereskedelmének mérlege 13 milliárd frankos többlettel zárult, miközben az áruforgalomban 50 milliárd frankos hiány keletkezett. (Reuter) Rövidített munkaidő Svájcban Svájcban egyre több embert érint a rövidített munkaidő bevezetése. Idén januárban 39 ezren dolgoztak rövidített munkaidőben, 28,9 százalékkal többen, mint az előző hónap­ban. Egy évvel korábban számuk alig haladta meg a 3 ezret. (WWO) Jordán adósság A főbb kormányhitelezőket tömörítő úgynvezett Párizsi Klub tagjai átütemezték Jordánia tartozásait. A megállapodás az 1991-1993 között esedékes tőke- és kamattörlesztésre vonatkozik. Jordánia adósságát jelenleg 7 milliárd dollárra becsülik, ebből 5,5 milliárddal a Párizsi Klubba tömörült országoknak tartozik, 1,5 milliárddal pedig magán­­hitelezőknek. Az átütemezésben érintett adósság mintegy 1,5 milliárd dollárt tesz ki. (MTI) ASEAN-Kelet-Európa A német külügyminiszter-helyettes felhívta a Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulása (ASEAN) tagjainak figyelmét, hogy le­hetős­ég szerint fektessenek be Kelet-Európában. Helmut Schäfer malajziai tárgyalásai során kifejtette: bár Kelet-Európa földrajzilag igencsak messze esik a délkelet-ázsiai szervezet tagjait - ezek Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr és Brunei - felölelő területtől, bizonyos befektetésk terén az ASEAN-nak is van keresnivalója. (AP-DJ) NEMZETKÖZI GAZDASÁG Lengyel privatizálás Nem lesz ingyenes részvényosztogatás A lengyel kormány elállt az ingyenes privatizálás tervétől, miután egy közvéleménykutatás eredményéből kitűnt, hogy a legtöbben inkább fizetnének a részvényekért - közölte a privatizálást felügyelő hatóság szóvivője. Az intézmény - amely az új kormányban megszűnt önálló minisztérium lenni - veze­tőinek ambiciózus programja, amely egy menetben magán­kézbe akarta adni a legjobb állami vállalatokat, eredetileg ingyen juttatott volna rész­vényeket a lakosságnak. Kitűnt azonban, hogy a megkérdezet­tek többsége úgy vélte, jobb, ha névleges árat kell fizetni a részvényekért. Ezért most azt javasolják, hogy illetőkélét fi­zessenek az új tulajdonosok. Úgy gondolják, hogy a rész­vények értékének 5-20 százalé­kát kellene befizetni a tervezett 15 nemzeti befektetési alapba, amely május végén átveszi 200 nagyvállalat ellenőrzését. Ezek zártvégű alapok lesznek, azaz részvényeket bocsátanak ki. Jolanta Szaban, a privatizáló­­ivatal sajtófőnöke kijelentet­te: “Az emberek nyilvánvalóan úgy gondolják, hogy amit in­gyen kap az ember, azt nem becsüli”. Korábban az ingyenes részvényjuttatást a tömeges pri­vatizálás egyik fő vonzerejének tartották, de azóta felmerült az aggodalom, hogy ez arra ösz­tönzi az embereket, rögtön adják tovább részvényeiket. A hivatal tisztviselőit meglepte, és egyúttal lelkesítette az a tény, hogy a megkérdezettek több­sége inkább meg akarja tartani a részvényeket, és nem akar azonnali bevételre szert tenni. A privatizálási terv parlamen­ti vitája során a legnagyobb ellenkezést az váltotta ki a kép­viselőkből, hogy központi sze­repet szántak a külföldi befek­tetési tanácsadóknak. Jerzy Thieme, a privatizálási prog­ram főnöke azzal igyekezett megnyugtatni a kétkedőket, akik féltek, hogy az ország legértékesebb vagyontárgyai külföldi kézre kerülnek, a hiva­tal vezető lengyel szakértőkből bizottságot alakít, és ez versenyeztetni fogja az alapo­kat kezelő tanácsadókat és be­fektetési bankokat. Thieme nem volt hajlandó megmon­dani, hány cég mutatott érdek­lődést, csak annyit árult el, hogy az érdeklődök 80 százalé­ka külföldi volt. Minden tanács­adó vagy bank 33 százalékos részesedést kap a kijelölt válla­latokból, és ezeket fokozatosan átalakítják állami tulajdonú részvénytársasággá. 27 százal­ékot kapnak az alapok, és 10 százalékot az alkalmazottak. A maradék 30 százalék a kincstár birtokában marad. Az alapok elősegítik a vállalatok korsze­rűsítését, átalakítását, és előkészítik tőzsdére kerülé­süket. Ezért jutalékot és nye­reségrészesedést kapnak. Ha a parlament jóváhagyja a javas­latot, a lengyelek a jövő év közepén jelentkezhetnek az alapok részvényeiért. (Reuter) Az “évszázad devizarablása” Jugoszláviában Munkatársunktól Néhány nappal ezelőtt több ezer ember tiltakozott Belgrádban az ellen, hogy a kormány kisajátította a valutabetéteket. A transzparenseken olyan jelszavak álltak, mint “Tolvajban­da - Tolvajbankok”, illetve “Az évszázad devizarablása”. A tüntetők a mintegy 500 ezerre tehető takarékoskodó betétest képviselték, akik úgy érzik, hogy a jugoszláv állam nem kevesebb mint 11,4 milliárd dollárt rekvirált tőlük. A megmozdulással kapcsolatban az Ilustrovana Politika című szerb magazin azt sérelmezte, hogy “senkinek sem jut eszébe visszaadni a jogellenesen ellopott pénzt”. A becsapott betétesek harag­ját csak növelte, hogy 70 száza­lékuk olyan kisember, aki cse­kély összegű családi megtaka­rításait helyezte el az állam által megsarcolt pénzintézetekbe. A számlákon lévő pénzből több­nyire tartós fogyasztási cik­keket, autókat, külföldi utakat, illetve gyógyszereket akartak vásárolni, csupa olyan árut, amely dinárért nem kapható. A Belgrád által részben a há­ború finanszírozására fordított összegek általában szezonjel­leggel vagy feketén végzett kemény munkából, illetve nyu­gat-európai keresetekből szár­maztak. Korábban felmerült, hogy a kisajátított összegek fejében értéktelen és gyorsan inflá­lódó dinárt adjanak a beté­teseknek, illetve az ingatag helyzetű bankok részvényei­vel kárpótolják őket. Leg­utóbb olyan elgondolás látott napvilágot, hogy a szóban forgó összegeket államtarto­zássá nyilvánítják, és 10 éves türelmi idő után visszafizetik. Azzal azonban mindenki tisz­tában van, hogy az utódálla­mok minden valószínűség sze­rint képtelenek lesznek a tör­lesztésre. Átalakuló állami szektor Kínában A kínai állami szektorra rá­férne a sokkterápia - állapítot­ta meg a pekingi statisztikai hivatal szóvivője. A bruttó nemzeti termék (GNP) ugyan 7 százalékos ütemben bővült 1991-ben, de ez a növekedési ütem aligha tartható fenn, ha az állami vállalatok életben tartására továbbra is milliárdo­­kat kell áldozni a költségvetés­ből. Tavaly 30 milliárd jüant (1 dollár 5,5 jüan) költöttek az állami cégek veszteségeinek fedezésére, összességében pedig 90 milliárd jüannal tá­mogatták a szektort. Az állami nagy- és középüze­mek termelése tavaly 7,8, a mezőgazdasági szövetkezeteké 18, a magánvállalkozásoké 24, a vegyes vállalatoké 55,8 száza­lékkal gyarapodott. Az állami szektor egyharmadának nyil­vánvaló életképtelensége el­lenére a pekingi vezetők eddig nem mertek radikálisabb esz­közökhöz nyúlni, hiszen az több millió dolgozó sorsát érin­ti. A szóvivő azonban közölte, hogy a jövőben nincs me­nekvés, sor kerülhet csődeljárá­sokra, vállalat-összeolvadások­ra és tömeges elbocsátásokra is. A munkabéreket a teljesít­ményhez kötik, és a hanyag munkást akkor is menesztik, ha a Kínai Kommunista Párt tagja. (Reuter) 1992. március 3. Galbraith óv a sokktól A Nyugatnak óvakodnia kell attól, hogy sokkterápiát kény­­szentsen a kelet-európai gaz­daságokra, jelentette ki John Kenneth Galbraith, Roosevelt és Kennedy elnök egykori tanácsadója. Véleménye szerint, ha a felírt orvosság túl keserű, az a veszély fe­nyeget, hogy a kelet-európai országok letérnek a piacgaz­daság útjáról. “A hajdani Szov­jetunió nagyon közel került ahhoz, hogy rosszul működő gazdasági rendszerét a gaz­dasági rendszer hiányával cse­rélje fel” - mondta, és sürgős gazdasági segítséget kért az egykori kommunista országok számára. “Félő, hogy az áttérést a pi­aci rendszerre és a demok­ráciára nemcsak kockázatos útnak fogják látni, hanem elviselhetetlenül nehéznek is” - jelentette ki a Nobel-díjas közgazdász. A 83 éves keynesiánus helyeselte a piac­­gazdaságra való átállást, de megismételte azt a régi álláspontját, hogy kormányza­ti beavatkozással kell enyhíte­ni a tiszta kapitalizmuson. (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Gyulai István Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás. Munkatársak: Facsinay Kinga, Kozma Géza, Kvassinger Klára, Mádl József, Szabó László Zsolt (rovatszerkesztő), Szentgyörgyi Tibor. Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202*4962 Rovatvezető: G. Barta Ágnes. Munkatársak: Bányai Gyula, Czibor Valéria, Juhász György, Lovász Péter, Pekár Erzsébet, Szarka Rozália, Vámos Éva, Vitéz Ibolya. Vidéki tudósítók: Balla József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Gémes Gábor (Kecskemét), Gyócsi László (Budapest), Hargitai Éva (Budapest), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lendvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M Vadas Zsuzs (Miskolc) Árupiaci rovat. Tel.: 202-4971 Rovatvezető: Sági Gyöngyi. Munkatársak: Amar Rezső, Báti Júlia, Fabók Margit, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Róna Judit (rovatszerkesztő). Pénzügyi rovat. Tel.: 202-4971 Rovatvezető: Barna Zsuzsa. Munkatársak: Gilyén Ágnes, Krekó László (rovatszerkesztő), Mezei Tünde, Németh Géza. Művészeti vezető: Horváth Mária Művészeti szerkesztő: Horváth László Technikai munkatársak Ajtai Anikó, Balázs Erzsébet, Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Koczka Éva, Kovács Andrea, Krepfer István, Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Tatai Miklós, Tóth Brigitta Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1426 Bp , Pf. 3. Telefon: 175-6722 (MTI) 11-30, 11-34, 11-36, 11-42, 11-49 mellék. Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Telefon: 175-6722/11-45 Rádiótelefon: 06-6014813 Képviselők: Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta. ISSN­ 0042-6148 A lap a MONTANA Kft. által szállított kiadványszerkesztő rendszeren készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra való hivatkozással lehet. iai 3lfUf 3ürcfirr Teilung EFTA-Magyarország Elhúzódó tárgyalások Elégedetlenek Budapesten az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) tagorszá­gaival, amelyekkel Magyarország az EK-tárgyalásokkal párhuzamosan megbeszéléseket folytatott szabadkereskedelmi megállapodásról. Major István, illetékes államtitkár-he­lyettes szerint Budapest olyan EFTA-megállapodást akar, amely közelít az EK csatlakozási szerződés szabadkereskedelmi részéhez. Az EK-val kötött megálla­podás a kétoldalú vámok és mennyiségi importkorlátozá­sok fokozatos aszimmetrikus leépítését tartalmazza. A mező­­gazdaság terén az EK kemény viták után beleegyezett abba, hogy különböző termékcso­­ortokra (elsősorban húsra)­árom éven át évi 20 százalék­kal csökkenti a vámokat, miköz­ben öt éven át évente 10 száza­lékkal bővíti a mennyiségi kvótát. Míg Major szerint az ipar területén többoldalú tár­gyalások eredményeként közel kerültek a kelet-európai elkép­­­zeléshez, az agrárrészt az EFFA kétoldalú megállapodások kö­rébe utalta. Magyarországnak az az igénye, hogy az EU-megál­­lapodást tekintsék irány­adónak, heves ellenállásba ütközött elsősorban Ausztria és Svájc részéről. Az agrár­­olitika mindkét országban öztudottan komoly belső problémákat forrása. A mező­­azdaság, amely az összexport­ól több mint 25 százalékkal részesedik (beleértve az élel­miszereket), egyike a néhány magyar gazdasági ágazatnak, amely nemzetközileg is ver­senyképes. Ausztria veszi fel az EFTA-térségbe irányuló ma­gyar export 60 százalékát, ez­zel a harmadik legnagyobb magyar exportpiac, miközben agrártéren részben közvetlen konkurense a szomszédos ál­lamnak. A svájci piac jelentő­sége lényegesen csekélyebb: 1991-ben a Svájcba irányuló export értéke a svájci statiszti­ka szerint 0,5 százalékkal, 215 millió frankra csökkent (en­nek csaknem fele agrárter­mék), miközben a svájci exp Sport 10,4 százalékkal, 413 mil­ió frankra ugrott. Svájci infor­mációk szerint az eddigi tár­gyalási fordulók során bizo­nyos vámcsökkentéseket aján­lottak fel, Budapest azonban mennyiségi könnyítésekre tart igényt. Könnyítené a tárgya­lásokat, ha újrakezdésükkel megvárnák az Általános Vám­tarifa és Kereskedelmi Egyez­mény, a GATT keretében zaj­ló uruguayi forduló lezárását.

Next