Világgazdaság, 1992. november (24. évfolyam, 212/5968-231/5987. szám)
1992-11-03 / 212. (5968.) szám
20 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG Németország takarékoskodik (Folytatás az oldalról) A költségvetési hiány növekedését, ami a fenti intézkedéseket szükségessé teszi, elsősorban a rossz konjunktúra miatt csökkenő bevételek és a keleti tartományoknak nyújtott segélyek, illetve az ottani terhek okozzák. A jövő évi hiányt hiányt legkevesebb 44 milliárd márkára becsülik. Ennek egy részét új hitelfelvétellel fedezik. Az évi költségvetési hiányból 40 milliárd márkát az NDK-tól örökölt 400 milliárd márkás adósság törlesztése és kamatköltsége okoz. A Frankfurter Allgemeine Zeitung erről az örökölt adósságról olvasói levelet közöl, amely rámutat, hogy különbséget kell tenni az NDK külföldi és nyugatnémet hitelfelvételeinek terhe, és az NDK belső adósságának terhe között. Az utóbbi esetben a hitelezők jelenleg vagy a Treuhandanstalt — a német vagyonügynökség — vállalatai, vagy már privatizálták őket. Az első esetben a kamatterhek egyben állami bevételek is, és ily módon kioltják egymást, a második esetben pedig a tovább befolyó adósságszolgálatot a vételárba beszámították. A levélíró nem tesz említést arról, hogy a nem államosított vállalatok adósságszolgálata a privatizáltaknak terheli ugyan a költségvetést, de ugyanúgy nem jelent sem kiadást, sem bevételt az egész német gazdaság szempontjából. Szlovákia Erősödik a külföldi tőkebeáramlás Az idei év első kilenc hónapjában 6,095 milliárd korona értékű külföldi tőke került be a szlovák gazdaságba. A tőkebeáramlás július és szeptember között 17,5 százalékkal fokozódott — idézi a pozsonyi Pravda a Szlovák Statisztikai Hivatal elnöke, Rudolf Krc által közölt adatokat. Az idén szeptemberben Szlovákiában 2455 külföldi tőkerészesedésű vállalat működött, 15,3 százalékkal több, mint június végén. 51 országból áramlott be a külföldi tőke Szlovákiába. A legtöbb vállalkozó Ausztriából érkezett, eddig 820 szlovákiai vállalatnál 1,555 milliárd koronát fektettek be. Az osztrák vállalkozókat a németek követik, 419 szlovák vállalatban vesznek részt 1,541 milliárd koronával, utánuk az amerikaiak következnek 96 szlovák vállalatnál elhelyezett 1,252 milliárd korona tőkével. A holland, svéd, magyar és más vállalkozók részvétele sem jelentéktelen. A külföldi tőke főleg Pozsonyban összpontosul, 1440 vállalatnál csaknem 4 milliárd korona értéket képvisel. Vidéken a legnagyobb mértékben a nyitrai, rozsnyói, eperjesi, túrócszentmártoni és szenyicei járásban fordul eő, a legkisebb mértékben a felsővízközi, homonnai és varannói járásban. A külföldi válalkozók elsősorban a feldolgozóiparba, a kereskedelembe, a javító és más szolgáltatásokba, az ingatlanértékesítésbe, a kutatásba és fejlesztésbe fektetik be tőkéjüket. Mercedes-Benz Nem épít új tehergépkocsigyárat A Mercedes-Benz egyelőre nem épít tehergépkocsi gyárat a Németország keleti részén levő Ahrensdorfban. A vállalat képviselője szerint az üzem felépítését egyebek mellett a keletnémet tehergépkocsigyártás szerkezeti válsága, valamint a kelet-európai piacok vártnál lassabb fejlődése miatt halasztották el. A Mercedes közleménye szerint a vállalat vezetői meggyőzték a munkásokat arról, hogy a gyárépítés elhalasztása a meglevő munkahelyek védelmét jelenti, ugyanis a cégnek nem áll szándékában felszámolni már meglévő kelet-európai üzemeit. A Mercedes jelenleg 20 ezer munkást alkalmaz az egykori NDK területén. (Reuter) Módosítják a Matra pozsonyi metrótervét A francia Matra Transport cég közölte, hogy változatlanul részt vesz a pozsonyi metró építési munkálataiban. A vállalat azokra az értesülésekre reagált, amelyek szerint a szlovák főváros törölte a megrendelést. Az eredetileg 3 milliárd frank (572 millió dollár) összegű szerződést — amelyből egyenlő arányban részesedett a Matra Transport és a Campenon Bernard SGE cég — még júniusban írták alá. Azóta nagy horderejű változások történtek, amelyek során határoztak a Cseh és a Szlovák Köztársaság szétválasztásáról. A Matra Transport képviselője elismerte, hogy Pozsony kért bizonyos módosításokat, ezzel együtt azonban azt is hangoztatta, hogy a város továbbra is ragaszkodik a létesítményhez. A módosítások közelebbről költségcsökkentést jelentenek, amelynek lehetőségét a francia vállalat jelenleg tanulmányozza. (Reuter) GE-részesedés a Creditanstaltban? Ausztria szeretné eladni az amerikai General Electricnek (GE) a részben már magánkézben levő Creditanstalt bankszövetség részvényeinek 20 százalékát —jelentette be egy osztrák kormányilletékes. A neve említésének mellőzését kérő hivatalnok azt is elmondta, hogy bár már megkezdődtek a tárgyalások, az üzlet megkötésére várhatóan csak hosszabb idő után kerül majd sor. A Creditanstalttól származó értesülések szerint a két fél már elvi egyezséget kötött a részvényvásárlásról. A 49 százalékban állami kézben levő Creditanstalt Ausztria második legnagyobb bankja. (Reuter) Fúziós terv a francia sajtóban A L’Express fél a Le Point-tól A L’Express című francia hetilap munkatársai egyhangúan felhatalmazták képviselőiket a L’Express és a Le Point című hetilap által tervezett gazdasági érdekközösség létrehozásáról kezdett tárgyalások folytatására, azonban azt is kikötötték, hogy nem fogadják el az eredeti tervek megváltoztatását — írja a Le Monde. A két hetilap közötti szövetség 1993 januárjában lépne életbe, a L'Express alkalmazottai azonban egyre inkább tartanak a változásoktól. A múlt hét végén tartott tanácskozás résztvevői szerint félő, hogy a nehezebb helyzetben levő hetilap a piaci árnál olcsóbban számláz majd egyes munkákat a Le Point-nak, és valószínű, hogy az új, közös vezetésben többségben lesznek a Le Point képviselői, és így háttérbe szoríthatják a L 'Express érdekeit. A neves hetilap alkalmazottjai az egyre valószínűbbnek tűnő elbocsátásoktól is félnek: egyes források szerint a L’Express 390 alkalmazottjából 110 ember veszíti majd el állását. Pierre Suard, a L 'Express tulajdonának 40 százalékát kezében tartó Alcatel-Alsthom képviselője azzal indokolta a két lap közötti szövetséget, hogy a fúzió jelentős segítséget jelentene a gazdasági gondokkal küszködő lapoknak, és emellett egyiknek sem kellene feladni jelenlegi szellemi irányvonalát. Suard azt is hozzátette, hogy az elnyúló recesszió miatt nehéz helyzetbe került a francia sajtó, és félő, hogy a lapok egyre inkább olyan befektetők kezébe kerülnek, akiknek fő tevékenysége nincs kapcsolatban a francia kultúrával. GATT-tárgyalások Utolsó utáni kísérlet Telefonbeszélgetést folytatott az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) elakadt tárgyalásainak , amelyeket a világkereskedelem liberalizálásával foglalkozó uruguayi forduló előmozdítása érdekében az Egyesült Államok és az Európai Közösség (EK) folytattak — újraindításáról Major brit miniszterelnök és Bush amerikai elnök — közölte egy brit hivatalos szóvivő, aki a sikeres GATT-megállapodásra irányuló törekvés részének nevezte a megbeszélést. Kiesman francia külügyminiszter-helyettes ezzel egyidőben Manilában kijelentette: “Remélem az amerikai választások után meg tudunk egyezni, amikor az Egyesült Államoknak már nem lesz fontos a mezőgazdaság”. Ezekből a nyilatkozatokból kitűnik, hogy míg az EK elnöki tisztét betöltő brit miniszterelnök még az utolsó percben is kísérletet tesz a GATT- megállapodás megmentésére, addig a franciák a halasztásra tesznek annak ellenére, hogy az európaiak és az amerikaiak több milliárd dolláros büntetővámmal fenyegetik egymást, arra az esetre, ha nem állapodnak meg. Brit tisztviselők szerint döntő lenne még a választások előtt megoldani a vitát. Miközben Madigan amerikai mezőgazdasági miniszter és MacSharry, az EK brüsszeli bizottságának mezőgazdasággal foglalkozó tagja Chicagóban tárgyal, a brit szóvivő nem volt hajlandó találgatásokba bocsájtkozni afelől, hogy az amerikai választási eredmény hogyan befolyásolja a GATT- tárgyalásokat — jelenti a Reuter. A The Economist szerint az új amerikai kormány januári hivatalba lépésére várni a megegyezéssel igen veszélyes, mert márciusban lejár az a felhatalmazás, amelyet a kongresszus az elnöknek adott a “gyors ütemű” tárgyalásra. A felhatalmazás lehetővé teszi, hogy a kongresszus módosítás nélkül vagy elfogadja, vagy elutasítsa a megállapodást. Ha a felhatalmazás lejár, a szerződés ratifikálása a szokásos hosszadalmas eljárás útvesztőjébe kerül, és eközben megszólalhatnak a csoportérdekek, veszélyeztetve a világkereskedelmi résztvevőinek kiegyensúlyozott álláspontját kifejező megállapodást. Ezzel egyidőben több kisebb ország (többek között Finnország, Chile, Dél-Korea, Csehszlovákia) levelet juttatott el a világgazdaságban jelentős szerepet betöltő államokhoz (Egyesült Államok, Kanada, Európai Közösség). Nem áthidalhatatlanok azok az ellentétek, amelyek akadályozzák a GATT-megállapodás megkötését — fogalmazott a levél. A felhívás szerint sokat segítene a recesszióból való kilábalásban, ha csökkennének a nemzetközi szabad kereskedelmet akadályozó vámszínvonal. FÁK-adósságok Újabb átütemezési terv A Párizsi Klubba tömörült nyugati hitelező országok valószínűleg novemberre megállapodnak az orosz adósságtervezet átütemezéséről — értesült a Frankfurter Allgemeine Zeitung bonni körökből. Ezt a határidőt fontosnak tartják, mert ily módon a szovjet parlament december 1-jén kezdődő ülésének ismét jelzik, hogy a Nyugat támogatja a reformokat. Ezenkívül Kohl német kancellár szeretné, ha az átütemezés kérdését moszkvai látogatása előtt rendeznék. Nem szeretné, ha ott a szemére hánynák, nem tartották be a világgazdasági csúcsértekezlet ígéreteit. Ami a régi adósságot illeti, a szövetségi kormány ragaszkodik ahhoz, hogy 1991 január 1-je legyen a határvonal a régi szovjet adósságok és a Független Államok Közössége (FÁK) új adósságai között. Arra számítanak, hogy a hitelszerződésekben eltérnek a Párizsi Klub szokásos módszereitől. Elvárnak ugyan adósságszolgálatot Oroszországtól, de tekintettel gyenge pénzügyi helyzetére, további hitelkönnyítéseket nyújtanak. Bonnak, a Szovjetunió legnagyobb hitelezőjének fel kell erre készülnie — mondják a bonni pénzügyminisztériumban. Ennek következtében a német költségvetésre újabb terhek nehezednek, amelyek nagyságát egyenlőre még nem lehet felbecsülni. Az ebből származó költségvetési kockázatok azonban nem adnak okot a dramatizálásra. A szövetségi kormány számára az a dilemma, hogy mint első hitelezőnek ragaszkodnia kell a szokásoknak megfelelő adósságszolgálathoz, de egyúttal nem szabad megengednie, hogy a régi adósságok akadályozzák a demokráciára és a piacgazdaságra való áttérést. Orosz repülőterek magánkézben Hetven repülőtér privatizálásával az orosz kormány még az év vége előtt megkezdi az Aeroflot monopóliumának megtörését. Az Interfax hírügynökség értesülései szerint a világ legnagyobb repülőtársaságának 120 repülőtere van, s ezek közül 74 található Oroszország területén. Repülésügyi szakértők szerint a piaci árak bevezetése és a központi ellenőrzés egyidejű megtartása megbénítja a légikikötőket, és emiatt a 23 oroszországi nemzetközi repülőtér közül már egy sem felel meg a nemzetközi szabványoknak. A repülőjegyek árának az indokoltnál lassabb emelése miatt a repülőterek többsége állami támogatásra szorul — jelentette ki Leonyid Seglov, az orosz Repülőtéri Igazgatóság elnöke, majd hozzátette, hogy a monopóliumhelyzet megszüntetése nélkül a repülőterek képtelenek megoldani pénzügyi problémáikat. Seglov közölte, hogy a tervek szerint a repülőterek tulajdonát három részre osztanák: az állami hatóságok kezében maradna a tulajdon 30 százaléka, a helyi hatóságok szintén 30 százalékot kapnának, míg a repülőterek alkalmazottai és a befektetők a tulajdonjog 40 százalékát szerezhetnék meg. Az illetékes azt is hangsúlyozta, hogy a külföldi befektetők is tulajdont szerezhetnek befektetéseik arányában. Az Interfax nem részletezte, hogy mely repülőterek maradnak meg kizárólagos állami tulajdonban, azt azonban közölte, hogy a három legnagyobb moszkvai repülőtér, a Seremetyjevo, a Domogyedovo és a Vnukovo vezetői már megkezdték a privatizációhoz szükséges okmányok előkészítését. (Reuter) 1992. november 3. Lengyelország—IMF küszöbön a megállapodás Valószínűleg már a jövő héten együttműködési szerződést ír alá Lengyelország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) — közölte a PAP lengyel hírügynökséggel Michael Deppler, a nemzetközi pénzintézet európai osztályának igazgatóhelyettese, aki múlt szerdán kezdett tárgyalásokat Varsóban. Lengyelország számára külső adósságának átütemezése szempontjából létfontosságú az IMF-fel való együttműködés, amely tavaly azért szakadt meg, mert a lengyel költségvetési deficit és infláció túllépte a korábban előírt mértéket. Ennek eredménye az volt, hogy Varsó nem jutott hozzá egy 2,5 milliárd dolláros hitelcsomaghoz. Most, az ország hitelezői az adósságátütemezési tárgyalások megkezdése előtt már csak az IMF zöld jelzésére várnak. A kormány szerint Lengyelországban a végéhez közeledik az a gazdasági recessziónak, amelynek során az ipari termelés három év alatt 37 százalékkal esett vissza. (Reuter) ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Dunai Péter Főszerkesztő-helyettes: Boronkay Tamás, Lakatos Mária Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás. Munkatársak: Facsinay Kinga, Kozma Géza, Kvassinger Klára, Mádl József, Szabó László Zsolt (rovatszerkesztő). Wirtschaftskurier Kwassinger Klára (szerkesztő), Nemes Bettina Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202-4962 Rovatvezető: Czauner Péter Munkatársak: Bányai Gyula, Horváth György, Juhász György, Lázár Ildikó, Pekár Erzsébet, Vámos Éva, Vitéz Ibolya. Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Gyócsi László (Budapest), Hargitai Éva (Budapest), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lendvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc). Árupiaci rovat. Tel.: 202-4971 Rovatvezető: Sági Gyöngyi. Munkatársak: Amar Rezső, Báti Júlia, Fabók Margit, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Róna Judit. Pénzügyi rovat. Tel.: 202-4971 Rovatvezető: Barna Zsuzsa. Munkatársak: Gilyén Ágnes, Krekó László (rovatszerkesztő), Mezei Tünde, Németh Géza. Művészeti szerkesztő: Horváth László Technikai munkatársak: Ajtai Anikó, Barcsai Ildikó Bíró Krisztina Ildikó, Gazdag István, Kaltenecker Ferenc, Kovács Andrea, Krepfer István, Kutrik Zita,Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Tatai Miklós, Tóth Brigitta, Weisz Györgyi. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199 Telefon: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042-6148 A lap a MONTANA Kft. által szállított kiadványszerkesztő rendszeren készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG ra való hivatkozással lehet. *---------------------------------------/