Világgazdaság, 1992. november (24. évfolyam, 212/5968-231/5987. szám)

1992-11-03 / 212. (5968.) szám

2­0 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG Németország takarékoskodik (Folytatás az­­ oldalról) A költségvetési hiány növe­kedését, ami a fenti intézkedé­seket szükségessé teszi, elsősor­ban a rossz konjunktúra miatt csökkenő bevételek és a keleti tartományoknak nyújtott segé­lyek, illetve az ottani terhek okozzák. A jövő évi hiányt hi­ányt legkevesebb 44 milliárd márkára becsülik. Ennek egy ré­szét új hitelfelvétellel fedezik. Az évi költségvetési hiányból 40 milliárd márkát az NDK-tól örökölt 400 milliárd márkás adósság törlesztése és kamat­­költsége okoz. A Frankfurter A­llgemeine Zeitung erről az örö­költ adósságról olvasói levelet közöl, amely rámutat, hogy kü­lönbséget kell tenni az NDK kül­földi és nyugatnémet hitelfelvé­teleinek terhe, és az NDK belső adósságának terhe között. Az utóbbi esetben a hitelezők jelen­leg vagy a Treuhandanstalt — a német vagyonügynökség — vál­lalatai, vagy már privatizálták őket. Az első esetben a kamatter­hek egyben állami bevételek is, és ily módon kioltják egymást, a második esetben pedig a tovább befolyó adósságszolgálatot a vé­telárba beszámították. A levélíró nem tesz említést arról, hogy a nem államosított vállalatok adósságszolgálata a privatizáltaknak terheli ugyan a költségvetést, de ugyanúgy nem jelent sem kiadást, sem bevételt az egész német gazdaság szem­pontjából. Szlovákia Erősödik a külföldi tőkebeáramlás Az idei év első kilenc hónapjában 6,095 milliárd korona értékű külföldi tőke került be a szlovák gazdaságba. A tőkebeáramlás július és szeptember között 17,5 százalékkal fokozódott — idézi a pozsonyi Pravda a Szlovák Statisztikai Hivatal elnöke, Rudolf Krc által közölt adatokat. Az idén szeptemberben Szlo­vákiában 2455 külföldi tőkeré­szesedésű vállalat működött, 15,3 százalékkal több, mint jú­nius végén. 51 országból áram­lott be a külföldi tőke Szlovákiá­ba. A legtöbb vállalkozó Auszt­riából érkezett, eddig 820 szlo­vákiai vállalatnál 1,555 milliárd koronát fektettek be. Az osztrák vállalkozókat a né­metek követik, 419 szlovák vál­lalatban vesznek részt 1,541 mil­liárd koronával, utánuk az ame­rikaiak következnek 96 szlovák vállalatnál elhelyezett 1,252 mil­liárd korona tőkével. A holland, svéd, magyar és más vállalko­zók részvétele sem jelentékte­len. A külföldi tőke főleg Po­zsonyban összpontosul, 1440 vállalatnál csaknem 4 milliárd korona értéket képvisel. Vidéken a legnagyobb mér­tékben a nyitrai, rozsnyói, eper­jesi, túrócszentmártoni és sze­­nyicei járásban fordul eő, a leg­kisebb mértékben a felsővízkö­­zi, homonnai és varannói járás­ban. A külföldi válalkozók első­sorban a feldolgozóiparba, a ke­reskedelembe, a javító és más szolgáltatásokba, az ingatlanér­tékesítésbe, a kutatásba és fej­lesztésbe fektetik be tőkéjüket. Mercedes-Benz Nem épít új tehergépkocsigyárat A Mercedes-Benz egyelőre nem épít tehergépkocsi gyárat a Németország keleti részén levő Ahrensdorfban. A válla­lat képviselője szerint az üzem felépítését egyebek mellett a keletnémet tehergépkocsi­gyártás szerkezeti válsága, va­lamint a kelet-európai piacok vártnál lassabb fejlődése miatt halasztották el. A Mercedes közleménye sze­rint a vállalat vezetői meggyőz­­ték a munkásokat arról, hogy a gyárépítés elhalasztása a meg­levő munkahelyek védelmét je­lenti, ugyanis a cégnek nem áll szándékában felszámolni már meglévő kelet-európai üzemeit. A Mercedes jelenleg 20 ezer munkást alkalmaz az egykori NDK területén. (Reuter) Módosítják a Matra pozsonyi metrótervét A francia Matra Transport cég közölte, hogy változatlanul részt vesz a pozsonyi metró építési munkálataiban. A vállalat azok­ra az értesülésekre reagált, ame­lyek szerint a szlovák főváros törölte a megrendelést. Az eredetileg 3 milliárd frank (572 millió dollár) összegű szer­ződést — amelyből egyenlő arányban részesedett a Matra Transport és a Campenon Ber­nard SGE cég — még júniusban írták alá. Azóta nagy horderejű változások történtek, amelyek során határoztak a Cseh és a Szlovák Köztársaság szétválasz­­tásáról. A Matra Transport kép­viselője elismerte, hogy Pozsony kért bi­zony­os módosításokat, ez­zel együtt azonban azt is han­goztatta, hogy a város továbbra is ragaszkodik a létesítményhez. A módosítások közelebbről költ­ségcsökkentést jelentenek, amelynek lehetőségét a francia vállalat jelenleg tanulmányoz­za. (Reuter) GE-részesedés a Creditanstaltban? Ausztria szeretné eladni az amerikai General Electricnek (GE) a részben már magánkéz­ben levő Creditanstalt bankszö­vetség részvényeinek 20 száza­lékát —jelentette be egy osztrák kormány­illetékes. A neve emlí­tésének mellőzését kérő hiva­talnok azt is elmondta, hogy bár már megkezdődtek a tárgyalá­sok, az üzlet megkötésére vár­hatóan csak hosszabb idő után kerül majd sor. A Creditanstalttól származó értesülések szerint a két fél már elvi egyezséget kötött a rész­vényvásárlásról. A 49 százalék­ban állami kézben levő Credit­anstalt Ausztria második legna­gyobb bankja. (Reuter) Fúziós terv a francia sajtóban A L’Express fél a Le Point-tól A L’Express című francia hetilap munkatársai egyhangúan felhatalmazták képviselőiket a L’Express és a Le Point című hetilap által tervezett gazdasági érdekközösség létrehozásáról kezdett tárgyalások folytatására, azonban azt is kikötötték, hogy nem fogadják el az eredeti tervek megváltoztatását — írja a Le Monde. A két hetilap közötti szövet­ség 1993 januárjában lépne élet­be, a L'Express alkalmazottai azonban egyre inkább tartanak a változásoktól. A múlt hét vé­gén tartott tanácskozás résztve­vői szerint félő, hogy a nehe­zebb helyzetben levő hetilap a piaci árnál olcsóbban számláz majd egyes munkákat a Le Point-nak, és valószínű, hogy az új, közös vezetésben többség­ben lesznek a Le Point képvise­lői, és így háttérbe szoríthatják a L 'Express érdekeit. A neves he­tilap alkalmazottjai az egyre va­lószínűbbnek tűnő elbocsátá­soktól is félnek: egyes források szerint a L’Express 390 alkal­mazottjából 110 ember veszíti majd el állását. Pierre Suard, a L 'Express tu­lajdonának 40 százalékát kezé­ben tartó Alcatel-Alsthom kép­viselője azzal indokolta a két lap közötti szövetséget, hogy a fú­zió jelentős segítséget jelentene a gazdasági gondokkal küszkö­dő lapoknak, és emellett egyik­nek sem kellene feladni jelenle­gi szellemi irányvonalát. Suard azt is hozzátette, hogy az elnyú­ló recesszió miatt nehéz hely­zetbe került a francia sajtó, és félő, hogy a lapok egyre inkább olyan befektetők kezébe kerül­nek, akiknek fő tevékenysége nincs kapcsolatban a francia kul­túrával. GATT-tárgyalások Utolsó utáni kísérlet Telefonbeszélgetést folytatott az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) elakadt tárgyalásainak , amelyeket a világkereskedelem liberalizálásával foglalkozó uruguayi forduló előmozdítása érdekében az Egyesült Államok és az Európai Közösség (EK) folytattak — újraindításáról Major brit miniszterelnök és Bush amerikai elnök — közölte egy brit hivatalos szóvivő, aki a sikeres GATT-megállapodásra irányuló törekvés részének nevezte a megbeszélést. Kiesman francia külügyminiszter-helyettes ezzel egyidő­ben Manilában kijelentette: “Remélem az amerikai választások után meg tudunk egyezni, amikor az Egyesült Államoknak már nem lesz fontos a mezőgazdaság”. Ezekből a nyilatkozatokból kitűnik, hogy míg az EK elnö­ki tisztét betöltő brit minisz­terelnök még az utolsó perc­ben is kísérletet tesz a GATT- megállapodás megmentésére, addig a franciák a halasztásra tesznek annak ellenére, hogy az európaiak és az amerikaiak több milliárd dolláros büntető­vámmal fenyegetik egymást, arra az esetre, ha nem állapod­nak meg. Brit tisztviselők sze­rint döntő lenne még a válasz­tások előtt megoldani a vitát. Miközben Madigan amerikai mezőgazdasági miniszter és MacSharry, az EK brüsszeli bizottságának mezőgazdaság­gal foglalkozó tagja Chicagó­ban tárgyal, a brit szóvivő nem volt hajlandó találgatásokba bocsájtkozni afelől, hogy az amerikai választási eredmény hogyan befolyásolja a GATT- tárgyalásokat — jelenti a Reu­ter. A The Economist szerint az új amerikai kormány januári hivatalba lépésére várni a meg­egyezéssel igen veszélyes, mert márciusban lejár az a fel­hatalmazás, amelyet a kong­resszus az elnöknek adott a “gyors ütemű” tárgyalásra. A felhatalmazás lehetővé teszi, hogy a kongresszus módosítás nélkül vagy elfogadja, vagy elutasítsa a megállapodást. Ha a felhatalmazás lejár, a szerző­dés ratifikálása a szokásos hosszadalmas eljárás útvesz­tőjébe kerül, és eközben meg­szólalhatnak a csoportérdekek, veszélyeztetve a világkereske­delmi résztvevőinek kiegyen­súlyozott álláspontját kifejező megállapodást. Ezzel egyidőben több kisebb ország (többek között Finnor­szág, Chile, Dél-Korea, Cseh­szlovákia) levelet juttatott el a világgazdaságban jelentős sze­repet betöltő államokhoz (Egyesült Államok, Kanada, Európai Közösség). Nem áthidalhatatlanok azok az ellentétek, amelyek akadá­lyozzák a GATT-megál­­lapodás megkötését — fogal­mazott a levél. A felhívás sze­rint sokat segítene a recesszi­óból való kilábalásban, ha csökkennének a nemzetközi szabad kereskedelmet akadá­lyozó vámszínvonal. FÁK-adósságok Újabb átütemezési terv A Párizsi Klubba tömörült nyugati hitelező országok valószínűleg novemberre megállapod­nak az orosz adósságtervezet átütemezéséről — értesült a Frankfurter Allgemeine Zeitung bonni körökből. Ezt a határidőt fontosnak tartják, mert ily módon a szovjet parlament december 1-jén kezdődő ülésének ismét jelzik, hogy a Nyugat támogatja a reformokat. Ezenkívül Kohl német kan­cellár szeretné, ha az átüteme­zés kérdését moszkvai látoga­tása előtt rendeznék. Nem sze­retné, ha ott a szemére hány­nák, nem tartották be a világ­­gazdasági csúcsértekezlet ígé­reteit. Ami a régi adósságot illeti, a szövetségi kormány ra­gaszkodik ahhoz, hogy 1991 január 1-je legyen a határvo­nal a régi szovjet adósságok és a Független Államok Közös­sége (FÁK) új adósságai kö­zött. Arra számítanak, hogy a hi­telszerződésekben eltérnek a Párizsi Klub szokásos módsze­reitől. Elvárnak ugyan adós­ságszolgálatot Oroszországtól, de tekintettel gyenge pénzügyi helyzetére, további hitel­könnyítéseket nyújtanak. Bon­nak, a Szovjetunió legnagyobb hitelezőjének fel kell erre ké­szülnie — mondják a bonni pénzügyminisztériumban. En­nek következtében a német költségvetésre újabb terhek ne­hezednek, amelyek nagyságát egyenlőre még nem lehet fel­becsülni. Az ebből származó költség­­vetési kockázatok azonban nem adnak okot a dramatizá­­lásra. A szövetségi kormány számára az a dilemma, hogy mint első hitelezőnek ragasz­kodnia kell a szokásoknak megfelelő adósságszolgálat­hoz, de egyúttal nem szabad megengednie, hogy a régi adós­ságok akadályozzák a demok­ráciára és a piacgazdaságra va­ló áttérést. Orosz repülőterek magánkézben Hetven repülőtér privatizálásával az orosz kormány még az év vége előtt megkezdi az Aeroflot monopóliumának megtörését. Az Interfax hírügynökség értesülései szerint a világ legnagyobb repülőtársaságának 120 repülőtere van, s ezek közül 74 található Oroszország területén. Repülésügyi szakértők sze­rint a piaci árak bevezetése és a központi ellenőrzés egyidejű megtartása megbénítja a légi­kikötőket, és emiatt a 23 oro­szországi nemzetközi repülő­tér közül már egy sem felel meg a nemzetközi szabványok­nak. A repülőjegyek árának az in­dokoltnál lassabb emelése mi­att a repülőterek többsége álla­mi támogatásra szorul — je­lentette ki Leonyid Seglov, az orosz Repülőtéri Igazgatóság elnöke, majd hozzátette, hogy a monopóliumhelyzet meg­szüntetése nélkül a repülőte­rek képtelenek megoldani pénzügyi problémáikat. Seglov közölte, hogy a ter­vek szerint a repülőterek tulaj­donát három részre osztanák: az állami hatóságok kezében maradna a tulajdon 30 száza­léka, a helyi hatóságok szintén 30 százalékot kapnának, míg a repülőterek alkalmazottai és a befektetők a tulajdonjog 40 százalékát szerezhetnék meg. Az illetékes azt is hangsúlyoz­ta, hogy a külföldi befektetők is tulajdont szerezhetnek be­fektetéseik arányában. Az Interfax nem részletezte, hogy mely repülőterek marad­nak meg kizárólagos állami tu­lajdonban, azt azonban közöl­te, hogy a három legnagyobb moszkvai repülőtér, a Sere­­metyjevo, a Domogyedovo és a Vnukovo vezetői már meg­kezdték a privatizációhoz szük­séges okmányok előkészítését. (Reuter) 1992. november 3. Lengyelország—IMF küszöbön a megállapodás Valószínűleg már a jövő hé­ten együttműködési szerződést ír alá Lengyelország és a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) — kö­zölte a PAP lengyel hírügynök­séggel Michael Deppler, a nem­zetközi pénzintézet európai osz­tályának igazgatóhelyettese, aki múlt szerdán kezdett tárgyalá­sokat Varsóban. Lengyelország számára kül­ső adósságának átütemezése szempontjából létfontosságú az IMF-fel való együttműködés, amely tavaly azért szakadt meg, mert a lengyel költségvetési de­ficit és infláció túllépte a koráb­ban előírt mértéket. Ennek ered­ménye az volt, hogy Varsó nem jutott hozzá egy 2,5 milliárd dol­láros hitelcsomaghoz. Most, az ország hitelezői az adósságátü­temezési tárgyalások megkez­dése előtt már csak az IMF zöld jelzésére várnak. A kormány szerint Lengyel­­országban a végéhez közeledik az a gazdasági recessziónak, amelynek során az ipari terme­lés három év alatt 37 százalék­kal esett vissza. (Reuter) ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Dunai Péter Főszerkesztő-helyettes: Boronkay Tamás, Lakatos Mária Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás. Munkatársak: Facsinay Kinga, Kozma Géza, Kvassinger Klára, Mádl József, Szabó László Zsolt (rovatszerkesztő). Wirtschaftskurier Kwassinger Klára (szerkesztő), Nemes Bettina Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202-4962 Rovatvezető: Czauner Péter Munkatársak: Bányai Gyula, Horváth György, Juhász György, Lázár Ildikó, Pekár Erzsébet, Vámos Éva, Vitéz Ibolya. Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Gyócsi László (Budapest), Hargitai Éva (Budapest), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lendvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc). Árupiaci rovat. Tel.: 202-4971 Rovatvezető: Sági Gyöngyi. Munkatársak: Amar Rezső, Báti Júlia, Fabók Margit, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Róna Judit. Pénzügyi rovat. Tel.: 202-4971 Rovatvezető: Barna Zsuzsa. Munkatársak: Gilyén Ágnes, Krekó László (rovatszerkesztő), Mezei Tünde, Németh Géza. Művészeti szerkesztő: Horváth László Technikai munkatársak: Ajtai Anikó, Barcsai Ildikó Bíró Krisztina Ildikó, Gazdag István, Kaltenecker Ferenc, Kovács Andrea, Krepfer István, Kutrik Zita,Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Tatai Miklós, Tóth Brigitta, Weisz Györgyi. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199 Telefon: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta. ISSN­ 0042-6148 A lap a MONTANA Kft. által szállított kiadványszerkesztő rendszeren készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ ra való hivatkozással lehet. *---------------------------------------/

Next