Világgazdaság, 1993. október (25. évfolyam, 188/6195-208/6215. szám)

1993-10-01 / 188. (6195.) szám

2 & VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG Világbanki támogatás Vietnamnak A Világbank leányvállalata, az International Development Asso­ciation 70 millió dolláros hitelt helyezett kilátásba Vietnam számára különböző beruházások finanszírozására. A most kilátásba helye­zett hitelt valószínűleg újabbak követik majd a Nemzetközi Valuta­alaptól (IMF), más nemzetközi pénzügyi szervezetektől és magán­bankoktól azt követően, hogy Vietnam a héten visszafizette az IMF- fel szemben fennálló 140 millió dolláros tartozását. (VWD) Indul a privatizáció Fehéroroszországban Kezdetét vette Fehéroroszországban a privatizáció, a köztársaság­ban első ízben került kalapács alá állami tulajdon: Breszt városában néhány tucat boltot privatizáltak. Az első egy órabolt volt, amelynek kikiáltási ára 1 millió rubel volt, de az árverésen jócskán felment az ára, és végül 130 millió rubelért talált gazdára. (MTI) Kambodzsa fizet az IMF-nek Kambodzsa Vietnam példáját követve hamarosan visszafizeti a Nem­zetközi Valutaalapnak (IMF) 52 millió dolláros tartozását, elsősorban annak köszönhetően, hogy néhány nyugati ország — Japánnal és Franciaországgal az élen — támogatást adott az országnak az adóssá­gok törlesztésére. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Kambodzsa hitelt kaphasson az IMF által a korábban központi tervutasításos rendszerben működő országok számára létrehozott alapból. (Reuter) Ma konferencia Washingtonban Pénzügyi segítség a palesztinoknak A Világbank készen áll Ciszjordánia és a Gázai övezet gaz­dasági talpra állításához pénzügyi segítséget nyújtani, de ennek technikai részleteit még ki kell dolgozni, hiszen a palesztin önkormányzat nem tagja a Világbanknak. A szer­vezet így csak abban az esetben nyújthat hitelt a palesztinok­nak, ha arra egy tagállam garanciát vállal. Valószínűleg erről is szó esik majd azon a konferencián, amelyet ma tartanak Washingtonban a segélynyújtás témakörében. Az amerikai gazdasági segít­ség eddig törvényes akadályok­ba ütközött, ezt a szenátus szer­dai határozata január elsejétől ideiglenesen feloldja azzal a fel­tétellel, hogy a Palesztin Felsza­­badítási Szervezet (PFSZ) elkö­telezi magát a békefolyamat to­vábbvitele mellett. A döntést még a képviselőháznak is jóvá kell hagynia. Ugyancsak fenn­tartásokkal jelezték támogatási szándékukat a Perzsa-öböl gaz­dag olajországai, amelyek még mindig neheztelnek a PFSZ-re, mert a szervezet az Öböl­­háborúban Irakot támogatta. A konferencián ezért várhatóan a palesztin önkormányzattól füg­getlen segélyszervezeteken ke­resztüli támogatási módozatok­ról is szó lesz. A Világbank becslése szerint az Izrael által megszállt terüle­tek fejlesztésére 3 milliárd dol­lár szükséges az elkövetkező 10 évben, de a PFSZ részéről el­hangzottak olyan állítások, me­lyek szerint a washingtoni kon­ferencián a Világbank felülvizs­gált előterjesztésében 5,5 mil­liárd dollár szerepel majd a tíz­éves periódusra szükséges be­fektetések összértékeként. De még ez az összeg is csak a fele a PFSZ által kidolgozott beruhá­zási terv pénzigényének, melyet többek között az infrastruktúra fejlesztésére, kikötő és repülőtér építésére fordítanának. (Reuter) Lengyel adósságtárgyalások Továbbra is folytatódnak Jerzy Osniatynski távozó lengyel pénzügyminiszter szerint “ nagyon előrehaladott állapotba kerültek” a Lengyelország és az országnak hitelező kereskedelmi bankok közötti adós­­ságleírási tárgyalások. A Washingtonban nyilatkozó politikus szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az amerikai kormányzat is támogatja a varsói álláspontot, s ha sikerül megállapodásra jutni a londoni klubba tömörült ban­kokkal, akkor mind Washing­ton, mind pedig a nemzetközi pénzintézetek segítséget nyújta­nak majd az egyezség megvaló­sításához. Lengyelország kereskedelmi bankokkal szemben fennálló tar­tozásai 12,3 milliárd dollárt tesz­­nek ki, s a már hónapok óta tartó tárgyalások azután szakadtak meg, hogy a felek nem tudtak egyezségre jutni az adósságleí­rás mértékében. Lengyelország azt szeretné elérni, hogy a 33 milliárd dollá­ros kormányhitelek példájához hasonlóan a kereskedelmi ban­kok is leírják a lengyel adóssá­gok 50 százalékát, míg a bankok korábban csak 25-30 százalékos adósságelengedést tartottak el­képzelhetőnek. A megbeszélésekkel egy idő­ben a szeptemberi parlamenti választásokat követően Varsó­ban nagyban zajlanak a kor­mányalakítási tárgyalások. A legújabb, nem hivatalos jelenté­sek szerint Waldemar Pawlak, a Parasztpárt első embere pályá­zik legtöbb eséllyel a miniszter­­elnöki posztra, míg a pénzügyi tárca várhatóan Józef Oleksy szo­ciáldemokrata politikus kezébe kerül. (Reuter, MTI) Fél évig változatlan OPEC-kvóták (Folytatás az I. oldalról) Ezen belül Kuvait kvótája 2 millió barrelre, Iráné pedig 3,6 millió barrelre emelkedik. A legnagyobb olajhatalomnak számító Szaúd-Arábia tovább­ra is napi 8 millió barrelt telje­síthet. Újabb találkozóra fél évig már nem kerül sor, hacsak az Irak elleni szankciók esetle­ges feloldása nem teszi szük­ségessé egy rendkívüli értekez­let összehívását. Az OPEC-olaj iránt tél elején várható napi igénynél mintegy egymillió barrellel alacsonyabb termelési határ elfogadása jelen­tősen meglódította a tőzsdei ára­kat, így a novemberi szállítású nyersolaj barrelenkénti ára New Yorkban 71 centtel, Londonban (Brent minőségű) 75 centtel emelkedett egy nap alatt. Az eu­rópai napi olajpiacokon is 63, 75 centes drágulás jelentkezett. A jelenleg 16 dollár körüli, bar­relre számított OPEC-árkosár ér­téke azonban még mindig jócs­kán elmaradt a régóta áhított 21 dolláros álomhatártól. (Reuter, OPEC NA) NEMZETKÖZI GAZDASÁG Felhőfeladatához? Több fronton kezdeményez Clinton Clinton amerikai elnök energikus akciókkal igyekszik rácáfolni a megválasztása és beikta­tása idején hangoztatott szkeptikus megjegyzésekre. Meghirdette a kormányzat és az ipar együttműködésének programját, exportoffenzívát ígért, felesége közreműködésével pedig kampányt kezdett az amerikai betegbiztosítás rendszerének mélyreható megreformálására. “Egy újabb elnök délről, aki el fog veszni a nagyvárosban” — hangzottak a gúnyos megjegy­zések Clinton januári beiktatá­sakor. A korábbi arkansasi kor­mányzó ezzel szemben neki­­gyürkőzött olyan problémáknak, amelyek létezéséről elődei tu­domást sem mertek venni. A kongresszussal sikerült elfogad­­tatnia a költségvetési deficit csökkentéséről szóló ötéves programot, most pedig a szociá­lis szféra mélyreható reformjá­nak tervével állt a törvényhozás és a közvélemény elé. Az elnök még hónapokkal ez­előtt felállított egy szakértői cso­­portot a betegbiztosítás teljes áta­lakítására, a csapat élére — bi­zonyos alkotmányos problémák tisztázása után — feleségét állí­totta. Hillary Clinton az elmúlt napokban számolt be a kong­resszus illetékes bizottságai előtt az eddig elvégzett munkáról. A First Lady érvelésében arra koncentrált, hogy a dolgozók és a munkáltatók terheinek jelen­tős növelése nélkül is általános­sá és teljes körűvé tehető a lakos­ság ellátása. Mint mondotta, a létbiztonság javítása erősíti a mo­tivációt, ezen keresztül pedig nö­veli a termelékenységet, ami kéz­zelfogható gazdasági eredmé­nyekben is jelentkezik. Hillary Clinton eloszlatta azoknak a tör­vényhozóknak a kételyeit, akik valamilyen bürokratikus egész­ségügyi szuperapparátus felállí­tásától tartottak, s a piac fontos­ságát hangsúlyozta. Maga az elnök eközben — elő­dei által elképzelhetetlennek tar­tott módon — iparpolitikát hirdet meg, illetve a kormányzat és a termelőszféra szorosabb együtt­működését ígéri. A nagy autó­gyárak vezetőivel arról tárgyalt, hogy a jelenlegi mennyiség har­madát fogyasztó járművekkel kellene tehermentesíteni a városi környezetet és általában a gazda­ságot. Clinton azt is kilátásba he­lyezte, hogy kiiktatja a csúcstech­nikai termékek kivitelének útjá­ban álló akadályok többségét, amivel jelentős exportoffenzívát indíthat el. (Reuter, AP—DJ) Az év végére GATT-egyezség? Ron Brown amerikai kereskedelmi miniszter szerint december közepéig sikerre lehet vinni az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) uruguayi fordulóját, azaz megállapodás születhet a világkereskedelem liberalizálásáról. Brown szerint több fontos kér­désben sikerült áttörést elérni, s így elérhető közelségbe került egy “jó” egyezmény elfogadá­sa. A GATT-tárgyalásokat a ter­­vek szerint e hónapban, Brüsszelben újítják majd fel. Sir Leon Brittan, az Európai Közösség kereskedelmi biztosa szerint mindenképpen el kell ér­ni, hogy a GATT-tárgyalások ne húzódjanak át a következő évre. A kérdés nemcsak az Európai Közösséget vagy az Egyesült Ál­lamokat érinti, hanem még vagy további 110 országot is — kö­zölte a Brüsszelben tárgyaló brit politikus. Peter Sutherland, a GATT vezérigazgatója is a több éve húzódó tárgyalások mielőbbi befejezését sürgette, hangsú­lyozva, hogy október közepé­ig meg kell egyezni a legfonto­sabb kérdésekben, ha az érde­kelt országok valóban egyez­ségre akarnak jutni az év vége előtt. A legsúlyosabb nézeteltérés je­lenleg a Blair House-egyezmény körül alakult ki: Franciaország és több EK-tagország újra akarja tár­gyalni a mezőgazdasági termelés mennyiségét és az állami támo­gatások mértékét szabályozó egyezményt, míg az Egyesült Ál­lamok eddig mereven elutasította a szerződés újbóli napirendre tű­zését. (Reuter, AP—DJ) Munkába áll az új EBRD-elnök Nemcsak Magyarország, hanem feltehetően a kelet-közép-európai régió más országainak vállalkozói körében is nagy érdeklődéssel várják, milyen változást hoz a munka stílusában — és főleg tartalmában — az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) új elnöke. Jacques de Larosiére — aki eddig a francia jegybank elnöke volt, előzőleg pedig a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) vezér­­igazgatója — a jövő hétfőn kez­di meg érdemi munkáját hivata­lában — tájékoztatta a brit fővá­rosból a Világgazdaságot az EBRD szóvivője. E héten a lon­doni székhelyű nemzetközi pénzintézet első számú vezető­jeként vett részt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank wa­shingtoni közgyűlésén, és ez al­kalommal találkozott az EBRD kormányzóival. Szeptember ele­jén már járt új munkahelyén, a bank londoni székházában, ahol kötetlen beszélgetést folytatott az igazgatótanács tagjaival. Az igazgatótanács egyébként októ­ber 11-én tartja soron következő ülését, egyelőre nem ismeretes, milyen napirenddel. De Larosiére először alapo­san meg akar ismerkedni a bank működésével, és sokkal vissza­fogottabb lesz a nyilvánosság előtt, mint elődje, ezért kezdet­ben kerülni fogja a jelentősebb megnyilatkozásokat — idéz a Reuter az EBRD-hez közelálló forrásokat. Minden bizonnyal szívesebben választja majd azt a gyakorlatot, hogy a bank ered­ményei önmagukért beszélje­nek. A brit hírügynökség sze­rint az EBRD igazgatói úgy vélik, de Larosiére valószínű­leg nem fog életbe léptetni ra­dikális változtatásokat, így a bank befektetésekkel kapcso­latos napi ügyeiért a felelősség továbbra is Ron Freemanra há­rul, aki az EBRD-t vezette az előző elnök, Jacques Attali tá­vozása után. Bányai Gyula Parlament előtt a spanyol költségvetés Spanyolország szocialista párti kormánya tegnap a parlament elé terjesztette az ország jövő évi költségvetését. Tette ezt annak ellenére, hogy nem sikerült megállapodnia a szakszerve­zetekkel és a munkaadókkal egy szociális paktumban. A kisebbségben kormányzó kabinet jövőre a hazai összter­mék (GDP) 6,7 százalékára sze­retné leszorítani a konszolidált — a központi és a 17 tartományi — költségvetés hiányát. Idén a deficit valószínűleg eléri a GDP 7 százalékát. A jövő évi költség­­vetés az idei évre várt 4,5 száza­lék után 3,5 százalékkal számol, a GDP pedig az idei 0,8 százalé­kos összehúzódás után jövőre 1,3 százalékkal bővülne. Szakértők szerint a kormány ezúttal rádöbbent a válság sú­lyosságára (a munkanélküliek aránya meghaladja a 22 százalé­kot), és a korábbiakkal szemben most reális becsléseket adott. Azonban arra is rámutatnak, hogy a szociális paktum megkötése — középpontjában a bérmegállapo­dással — legalább annyira fon­tos, mint a deficit lefaragása. A hetek óta húzódó tárgyalá­sok legújabb fejleményeként a szakszervezetek visszautasítot­ták a kormány javaslatát ara vonatkozóan, hogy a nyugdíja­kat jövőre az infláció tervezett mértékével — tehát 3,5 száza­lékkal —növeljék ahelyett, hogy az idei 4,5 százalékot vennék alapul. A tárgyalók a mun­kanél­­kül-segély reformjában sem tud­tak dűlőre jutni. A kormány azonban világossá tette: az általa javasolt intézkedéseket — csak­úgy, mint az állami alkalmazot­tak bérének jövő évi befagyasz­tását — mindenképpen beépíti a költségvetésbe. (Reuter) Bulgária adósságelengedést kér A szófiai vezetés felhívta a Bulgáriának hitelező államokat, hogy a gazdasági gondok meg­oldását segítendő, engedjék el az országnak adott hitelek egy részét. Todor Jordanov Vulcsev jegybankelnök a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világ­bank washingtoni közgyűlésén mondott beszédében kijelentet­te: az adósságok egy részének elengedése megfelelő lépés len­ne a veszteségek kompenzálásá­ra. Vulcsev ezzel a Jugoszlávia elleni embargóra célzott, ami szófiai becslések szerint már több mint egymilliárd dolláros veszteséget okozott Bulgáriának­ is. Jugoszlávia a nyugati szom­szédunk, és az embargó miatt nem áll rendelkezésünkre a nyu­gati partnerekhez vezető legfon­tosabb és legrövidebb útvonal — hangsúlyozta a bankelnök. Bulgária három hónappal ez­előtt függesztette fel ismét 9,3 milliárd dolláros — kereskedel­mi bankokkal szemben fennálló — adósságának kamattörleszté­sét, s a szófiai kormány csak akkor újítja fel a fizetést, ha a bankok figyelembe veszik a szankciók okozta károkat. Bul­gária a külföldi kormányoknak 1,6 milliárd dollárral tartozik. (Reuter) 1993. október 1. Román lapértesülés Kudarc az IMF-nél Az Evenimentul zilei csütörtö­ki számának értesülése sze­rint kudarccal zárultak azok a megbeszélések, amelyeket a román kormány küldöttsége Washingtonban folytatott az elmúlt napokban a Nemzet­közi Valutaalap vezetőivel a készenléti hitelkeret második részletének lehívásáról, és gyakorlatilag az egész megál­lapodást újra kell tárgyalni. Washingtoni tartózkodása so­rán a román küldöttség találko­zott Michel Camdessus-se­l, a nemzetközi pénzintézmény ve­zérigazgatójával. A rom­án kül­döttség vezetői az Adevarul ko­rábbi jelentése szerint derűlátó­an nyilatkoztak a megbeszélés­ről, ám az Evenimentul zilei friss értesülése szerint Románia “nul­láról indul” a szükséges új meg­beszéléseken és legjobb esetben is csak a jövő év közepére juthat hozzá a hitelkeret második rész­letéhez. A főbb vitapontok a ro­mán gazdaság olyan mutatóira vonatkoztak a lap szerint, mint a hitelkamat és a valutaárfolyam liberalizálása, a költségvetési hi­ány csökkentése, az inflációt nö­velő szubvenciók kiküszöbölé­se, a körbetartozás korlátozása, amit elvár a Valutaalap. (MTI) ­® A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Bognár Nándor, Lakatos Mária Vezető szerkesztő: Szabó László Zsolt Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula, Kozma Géza Művészeti szerkesztő: Horváth László Szekciók: Aktuális: Szabó László Zsolt Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt­­ Menedzser Kalauz Kvassinger Klára­­ * Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter Pénzügyek: Csabai Károly­­ Vállalatok, árupiacok: Sági Gyöngyi *0 Vidék: Lázár Ildikó Wirtschaftskaleidoskop: Nemes Bettina Munkatársak: Amar Rezső (alapító tag), Fabók Margit, Fehér István, Facsinay Kinga, Gaál Csaba, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kiss Tamás, Kovács Péter, Krekó László, Magos Katalin, Mádl József, Sz. Molnár János, Nyomárkay Kázmér, Pekár Erzsébet Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Komáromi Ákos (Ljubljana), Tóth Mihály (Pozsony), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Mentusz Károly (Eger), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Pécs), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Káziratszarkasztók: Róna Judit, Tatai Miklós, Weisz Györgyi Tördülőszarkasztök: Gazdag István, Krepfer István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp„ Pf 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest­­„ Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap­ előfizetési és Lapellátási íróijánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900), közvetlenül vagy postautalványon,­ valamint átutalással a Postabank R­t 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára . Előfizetési díj egy évre 6840, fél évre 3420 Ft Terjeszti a Magyar Irosta. ISSN­ 0042-6­148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet.

Next