Világgazdaság, 1994. január (26. évfolyam, 1/6257-20/6276. szám)
1994-01-21 / 14. (6270.) szám
1994. január 21. KORMÁNYÜLÉS A kormány tegnapi ülésén hozott döntés szerint ezentúl az igazságügyminiszter a felelőse az Európai Unió (EU) tagállamainak jogrendjéhez történő jogharmonizációs feladatok teljesítésének — mondta Kecskés László, az Igazságügyminisztérium helyettes államtitkára a szokásos csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Az EU-hoz csatlakozás egyik alapvető feltétele, hogy jelenlegi és jövőbeni jogszabályaink közelítsenek az EU jogszabályaihoz. A meglévő hatályos magyar joganyag szempontjából visszafelé nem érvényesülnek az Európai Unió elvei. A jogharmonizáció — 20 témakörben — a jövőben alkotandó törvényeket érinti. Az egyes témakörökben öt-tíz év alatt, illetve a tagság elnyerésével kell a teljes összhangot elérni. A kormány jóváhagyta a Központi Számvevőségi Hivatal (KSZH) idei első féléves ellenőrzési tervét. A témaellenőrzések között szerepel a minisztériumoknál dolgozók kereseti helyzetének alakulása és a PHARE- irodák pénzeszközeinek hasznosítása. Utóellenőrzésként tekintik át a tavalyi társadalombiztosítási képviselőválasztások költségfelhasználását. Vígh Gábor Szigorú monetáris politika (Folytatás az 1■ oldalról) A prognózis szerint az idén 1,3-1,5 milliárd dollár értékű működőtőke érkezik az országba, így kedvező esetben az ország nettó külföldi adóssága nem nő, kedvezőtlenebb helyzetben viszont 0,5-0,7 milliárd dollárral bővül. Az exportnak legalább 7-9 százalékkal kell növekednie, az import pedig csak 0-2 százalékkal bővülhet. A prognózis szerint a fogyasztói árak valamivel mérsékeltebben emelkedhetnek, az infláció 16-22 százalék. A költségvetés ez évi deficitjének finanszírozásához 260 milliárd forintra van szükség. Ezt a lakossági megtakarítások növekménye jelentős részben fedezi. A háztartások összes megtakarítása várhatóan 240 milliárd forinttal bővül, így kisebb mértékben növekedhet a külföldi adósság, a bevont külföldi forrás közvetlenül az államháztartást is finanszírozhatja. (MTI) Továbbra is zárva az Adria-olajvezeték (Folytatás az 1. oldalról) A közös nyilatkozatnak ugyanis megvan az a veszélye a horvát fél számára, hogy Belgrád levette a felelősséget magáról a horvátországi szerbekért. Gazdasági szempontból ennek az a jelentősége, Belgrád azt mondhatja a horvátoknak, ti állapodjatok meg a horvátországi szerbekkel mindenféle infrastrukturális kérdésről, beleértve a használaton kívül álló Adriaolajvezetéket, a Belgrád és Zágráb közti autópálya újramegnyitását. A zágrábi magyar forrás szerint ilyen körülmények között valószínűleg még hosszú az út a normalizálásig, amely teljes mértékben összefügg az ENSZ- embargó sorsával. Persze ha ez megszűnne, Jugoszlávia és Horvátország kölcsönösen elismerné egymást, beindulnának az olajszállítások, akkor reális esély lenne az olajvezeték, az autópálya újramegnyitására is, de csak akkor. B. Gy. AKTUÁLIS Ajánlás készül a KHVM-ben Úton, levegőben is hazait! A Világgazdaság értesülései szerint a köztisztviselők repülőutazásaira, illetve a járműbeszerzésekre ajánlást készített a KHVM. Ma újból tárcaközi egyeztetés tárgya a tervezet, amelyről Sztojanovits Iván helyettes államtitkárt kérdeztük. Megtudtuk, hogy párhuzamosan a közbeszerzésekről szóló törvénytervezettel, amelybe a KHVM szintén bedolgozik, de attól teljesen függetlenül, a minisztérium elindított egy ajánlási csomagot. Ebben azt indítványozza a hazai minisztériumoknak és háttérintézményeknek, hatóságoknak és más állami szervezeteknek, hogy alkalmazottaik — a nyugat-európai gyakorlatot követve — repüljenek hazai géppel, ha a tárgyalási időbeosztásuknak megfelelő Malév-járat is van. A másik ajánlás a járműbeszerzésekre vonatkozik és azt tartalmazza, hogy az érintett intézmények korrekt versenyeztetés után, egyenértékű ajánlatok esetén a valamilyen módon a magyar iparhoz kapcsolódó terméket vegyenek: Suzukit, Opelt, illetve gyártásuk beindulása után Fordot vagy Audit. Sztojanovits Iván hangsúlyozta, hogy a tisztességes versenyeztetéshez ragaszkodnak, továbbá, hogy ajánlásról van szó. A tárca nem kíván szabályozni. Szerinte mindez természetes tőlünk nyugatra, a német kormányhivatalnokok Lufthansával és német gépkocsikkal utaznak, mint ahogy a francia állami hivatalok előtt sem lehet Mercedest látni! Ez a szemlélet, magatartás — véli a helyettes államtitkár — nálunk még abszolút mértékben hiányzik. Megdöbbentőnek tartja, hogy ezt a külföldi gyakorlatot nem próbáljuk követni. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a Malév, nyugat-európai mintákra is hivatkozva, mintegy két évvel ezelőtt már kezdeményezte az ügyet, de a KHVM által is támogatott ajánlás a többi tárca ellenállásán — mondván, hogy veszélyezteti a verseny tisztaságát, Eb-ellenes — megbukott. Most újra megpróbálják. A két témát tartalmazó anyag egyszer már megjárta a tárcákat, a KHVM összegyűjtötte a támogató és ellenvéleményeket. Az ezek figyelembevételével készült újabb ajánlás tervezetét ma vitatják meg a tárcák képviselői, majd pozitív hozzáállás esetén a kormány elé terjesztik. Magos Katalin A kétarcú közhasznú társaság (Folytatás az 1. oldalról) A társaság számláján megjelenő nyereséget viszont nem lehet a tagok között felosztani. Az új cégben a tagok tehát “társadalmi munkában”, jobbító szándékkal dolgoznak úgy, hogy az esetlegesen jelentkező nyereséget visszaforgatják. A probléma ott kezdődik, hogy a törvény engedélyezi, hogy a közgyűlés a közhasznú társaságot korlátolt felelősségű vagy éppen részvénytársasággá alakítsa át. Ebben az esetben ugyanis az addig “zárolt” nyereség kivihetővé válik. Ha a tagok hangzatos nevű és dicsérendő feladatok finanszírozása érdekében végeznek üzletszerű gazdasági tevékenységet, valószínűleg nagyobb eséllyel kaphatnak önkormányzati megbízásokat, állami engedményeket, különböző hozzájárulásokat, így könnyebb a piacon megmaradni, könnyebb nyereséget produkálni, amelyet, ha elérkezett az idő — kft-vé, rt-vé alakulást követően —, már mint üzletrészt lehet kivenni. A bukfenc tehát ott van, hogy nincs szavatolva a képződött nyereség közhasznú felhasználása. A módosítás egyébként csak azokat az elemeket említi, amelyek újdonságot tartalmaznak a korlátolt felelősségű társasághoz képest, minden más — a módosításban nem érintett — kérdésben a kft. szabályait kell alkalmazni. Ebből következik, hogy az új jogi személy létrehozásához 1 millió forintos törzstőke szükséges, amelynek legalább 100 ezer forintos — de tízezerrel mindenképp osztható — betétekből kell összeállnia. Ami az apportot illeti, arra az általános szabályokat kell alkalmazni. Kiss Tamás Gazdasági esély a határ mentén (Folytatás az 1. oldalról) Tóth Imre sarkadi polgármester a Vággazddaságnak elmondta,hogy Sarkad és Nagyszalonta vezetőinek találkozóján a Bihar megyei közgyűlés elnöke is megerősítette: a román kormány 6 milliárd lejt különített el a méhkeréki határátkelőhely kiépítésére. De a korábbi tervekkel ellentétben várhatóan csak ez év közepére készül el a határátkelőhely, a csatlakozó fogadósávok és az infrastruktúra. A méhkeréki átkelőhely a tervek szerint éjjel-nappal üzemelne és elsősorban a személyforgalom lebonyolításában játszana szerepet. Jelentősen mérséklődne a gyulai határátkelőhely csúcsforgalmi leterheltsége, főleg a németországi török vendégmunkások nyári szabadságának időszakában. Sarkad polgármestere, aki tagja a Békés és Bihar megye képviselőtestületéből álló vegyes bizottságnak, utalt arra: a két megye gazdasági fejlődésében kulcsszerepet töltene be a határátkelőhely, hiszen a személyforgalmon túlmenően itt haladhatna át a két országot érintő teherforgalom is. A méhkeréki határátkelőhelytől 300-400 méterre nemzetközi nyomtávú vasútvonal is található, amely magában hordozza a közúti és vasúti forgalom jövőbeni egymásra épülésének lehetőségét. A kifejezetten elmaradott térségként nyilvántartott Sarkad és a vonzáskörzetéhez tartozó kistelepülések számára a hajdani térségi kapcsolatok felújítása adhat újabb gazdasági esélyt. A határátkelőhelytől mindössze 14 kilométerre levő 50 ezer lakosú Nagyszalonta, az 50 kilométeres körzeten belül található 220 ezres Nagyvárad és a környező romániai települések kínálhatnak jelentős piaci lehetőséget a sarkadi kistérség számára. Növekvő termelés, csökkenő tőkeimport? (Folytatás az 1. oldalról) Ami a külföldiek befektetéseit illeti, tavaly erőteljesen megnövelte ennek értékét a Matáv privatizációja. Szerinte a külföldi tőkebefektetések üteme az idén is tartja magát. Ha a bankok privatizációja előrehalad, további jelentős összegek bevételével lehet számolni, de az idén a Magyarországra áramló külföldi tőke várható teljes összegét éppen e “ha” miatt nem kívánta megbecsülni. Magyarország GDP-je az idén 1 százalékkal nő a négy egymást követő évben tapasztalt hanyatlás utáni prognosztizálja Carolyn Kodas, az EIU vezető elemzője. A fellendülés tavaly észlelt szórványos jelei erősödnek: az ipari termelés éves szinten várhatóan 2 százalékkal bővül. Az ipari növekedés vezérlésében részt vesz a vas- és acélgyártás, annak köszönhetően, hogy fellendül a termelés az autóiparban az új beruházások eredményeként, továbbá az 1996-os expóval összefüggésben a közlekedési ágazatban és az infrastruktúrában. A mezőgazdasági termelés tavalyi 10 százalékos visszaesése az idén 3 százalékosra mérséklődik, mivel előrehalad a szerkezetváltás, további tőkét bocsátanak az ágazat rendelkezésére kedvezőbb hitelfeltételek és kormánytámogatás révén. A befektetések telítettsége olyan ágazatokban, mint a fogyasztási cikkek, valamint a külföldi befektetőknek nyújtott kedvezmények múlt év végén történt megszüntetése ugyanakkor oda vezet, hogy 1994-ben 1,2 milliárd dollárra esik vissza a közvetlen külföldi befektetések összege Magyarországon. Éves szinten 21 százalékos infláció várható, amely csak csekély mértékben süllyed az 1993. évi 22,5 százalékos szintről a bérek erőteljes növekedése, a forint értékének csökkenése, valamint a központi költségvetés bevételeinek növelését szolgáló, választások utáni esetleges áfaemelés miatt. Az Európai Unió és az EFTA részéről nyújtott kereskedelmi kedvezményeknek, párosulva az 1994-ben várható további leértékelésekkel, segíteniük kell az export meredek zuhanásának megállítását, mindazonáltal az EIU 1994/95-re átlag 1,5 milliárd dolláros fizetésimérleghiányt vár. Az EIU üzleti körök képviselőinek részvételével február 17- 18-án Bécsben értekezleten vitatja meg a Magyarországon és más kelet-európai országokban várható tőkebefektetési és kereskedelmi lehetőségek jövőjét. Bányai Gyula Nem fizetett a bérlő Testőrök foglalták el a komáromi áruházat Komárom legnagyobb üzletét a Duna Áruház Kft. megbízásából testőrök foglalták le a teljes árukészlettel együtt. Felszólították a dolgozókat és vezetőiket, hogy hagyják el az épületet, majd lelakatolták az ajtókat. A múlt hét szombatja óta a Testőr Őrző-Védő Kft. emberei őrzik az áruházat. A szokatlan ügy előzménye: a Duna Áruház Kft. 9 évre bérbe adta az áruházát a budapesti székhelyű Javico Hungary Kft.-nek. A bérlő bizományban átvette az üzlet teljes árukészletét is. A szerződés azt is tartalmazza, hogy az új bérlő az áruház 60 százalékát adhatja tovább más “albérlőknek". A Javico Hungary vállalta, hogy részletekben fizet a tulajdonosnak. Az első részletet ki is fizette, utána azonban többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget kötelezettségének. Ezért foglaltatta le a teljes árukészletet és záratta be az áruházát a Testőr Őrző-Védő Kft.vel a tulajdonos, a Duna Áruház Kft. Mindez sajátos jogbizonytalanságot okoz. Kiderült ugyanis, hogy a Javico Hungary időközben a teljes bérleményt az árukészlettel együtt továbbadta egy másik áruháznak, az pedig jelentős területet több kiskereskedőnek adott át “albérletként”. A testőrök az ő árukészletüket is lefoglalták, pedig ők rendben fizették a bérleti díjat. A Duna Áruház Kft.-nek joga volt lefoglalni a bérlő árukészletét, ám ami jelenleg az áruházban van, abból egyetlen szög sem a Javico Hungaryé, hanem az “albérlőké”, akik eddig rendesen fizettek a Javico Hungarynak... Csak tovább bonyolítja az ügyet, hogy a Duna Áruház Kft. jogi képviselői bejelentették: értesülésük szerint a Javico Hungary Kft. nincs a budapesti cégbíróságon bejegyezve. A méltatlankodó komáromi kiskereskedők a Városi Önkormányzat jegyzőjéhez fordultak birtokvédelemért. Ráth Erzsébet A VILÁGGAZDASÁG 3 Amerikai kórház Szentendrén? (Folytatás az 1. oldalról) A finanszírozás körül nagy a bizonytalanság, mert a megvalósíthatósági tanulmány egyelőre még készül. Elkészültek viszont egy amerikai intézetben az építési tervek és toborozzák azokat a menedzsereket, akik majd megszervezik az üzleti vállalkozás vevőkörét. Némi ellentmondás van abban, hogy az amerikai vállalkozók mintegy 200 ezer magyar beteg számára megfizethető kórházi szolgáltatásról beszélnek, valamint a drága és különleges szolgáltatásokat is nyújtó biztosítótársaságok pacientúrájáról, az alapítvány képviselője pedig Szentendre betegeinek társadalombiztosítási ellátását is kilátásba helyezte. A vállalkozásból 20 százalék a magyaroké, 80 százalék lesz várhatóan a külföldi tulajdon. A pénzügyi háttérről az IFC-vel, az OPIC-kal és az EBRD-vel tárgyalnak. Elképzelések szerint a kórháznak 1996-ig kellene felépülnie. A kilencvenes évek elején úgy tűnt, hogy a külföldi vállalkozók nagy beruházásokat terveznek az egészségügyi infrastruktúrában. A gyakorlatban viszont egyedül az izraeliek valósítottak meg vállalkozásokat. Az Elbit, amely Izrael egyik legnagyobb orvosiberendezésgyártója, eddig mintegy 25 millió dollár értékben invesztált ezen az infrastrukturális területen. Első lépésként a MÁV- kórházban, majd a közelmúltban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen hozott létre önálló diagnosztikai rendelőt. Az Elbit szingapúri leányvállalata szerzett többséget az OMKER-ben. A másik izraeli vállalkozás a Nemzetközi Diagnosztikai Központ, amely Angyalföldön működik, és amelynek tulajdonos-igazgatója Kana David eddig mintegy másfél millió dollárt fektetett be a minden szempontból korszerű és igen magas fokú ellátást biztosító intézménybe. B. Zs. NAPRÓL NAPRA ▲ Együttműködési megállapodást írt alá Tolnay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara társelnöke, valamint Mladen Vedics, a Horvát Kereskedelmi Kamara elnöke. A magyar—horvát forgalom a múlt év első tíz hónapjában az előző évihez képest csaknem 5 százalékkal csökkent, 109 millió dollárt tett ki. A magyar kivitel 16 százalékkal mérséklődött, míg a Horvátországból származó import 20 százalékkal bővült. (MTI) Az idén 30-35 ezer autó készül Esztergomban. Az eladási adatok szerint 1993-ban 12 556 Magyarországon készült Suzukit, 350 importált Swiftet és 1766 Marutit értékesítettek a magyar piacon. Várhatóan áprilisban már megindul a Suzuki Motor Company nyugateurópai értékesítési hálózatán keresztül az export is. Hamarosan a fővárosba költözik a Suzuki Rt. kereskedelmi központja. (MTI) A A Német Szövetségi Számvevőszék nagy értékű tolmácsberendezést ajándékozott az Állami Számvevőszéknek, a két ország számvevőszékei közötti együttműködés keretében. A tolmácsberendezés az Állami Számvevőszék velencei továbbképző intézetébe került, ahol a nemzetközi oktatási programok, szemináriumok lebonyolításában fogják alkalmazni. (MTI) Nyomatékosan visszautasította tegnapi sajtótájékoztatóján azokat a feltételezéseket Demszky Gábor főpolgármester, amelyek szerint a főváros vezetése nyomást gyakorolt volna közművállalataira annak érdekében, hogy biztosítsák a Budapesti Újság című lap megjelentetéséhez szükséges évi 50 millió forintot. (MTI) A Január elején megkezdődött a társadalombiztosítás új budapesti székházának műszaki átadása. Az átadás-átvétel várhatóan még a hónap vége előtt befejeződik, így a tervek szerint februárban már birtokba vehetik az épületet a tb dolgozói. (MTI)