Világgazdaság, 1994. november (26. évfolyam, 212/6468-233/6489. szám)

1994-11-01 / 212. (6468.) szám

2 . VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Vásárlási láz Ukrajnában Hétfőn vásárlási láz tört ki Ukrajnában, hosszú sorok kígyóztak a kijevi pékségek és élelmiszerüzletek előtt. A lakosság attól tart, hogy Leonyid Kucsma elnök radikális reformprogramjának kö­vetkeztében keddtől az ötszörösére emelik fel a kenyér és más alapvető élelmiszerek árát. A hatóságok közlése szerint keddtől nyolcszorosára növekednek a lakbérek, a villanyáram és más szolgáltatások díja. (MTI) Belföldi adósságelengedés Varsónak A Londoni Klubban tömörült külföldi bankok példáját követve a Pekao Rt. és a lengyel Kereskedelmi Bank elengedte a varsói kormánynak évekkel ezelőtt adott 300 millió dolláros kölcsön felét. A cég ugyanakkor ígéretet kapott arra, hogy a lengyel kormány még ez év végéig 3 ezer milliárd zlotyval tőkésíti fel a bankot. (Gazeta Wyborcza) Klaus és Meciar vitája a vámunióról Václav Klaus prágai miniszterelnök szerint a cseh—szlovák vámuniónak változatlanul, mai formájában kell továbbra is működnie, mert ez mindkét félnek előnyös. Vladimír Meciar, a legutóbbi szlovákiai választásokon befutott HZDS (Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom) elnöke és kétszeres exminiszterel­­nök viszont azt fejtegette a napokban, hogy bár a vámuniót meg kellene hagyni, a mezőgazdasági témakört ki kellene emelni belőle és külön rendszerben kezelni, ahogy az EU-tagországok is teszik. (Slovenská Republika) Évenként felülvizsgálják a német szolidaritási adót A német kormány minden évben felül fogja vizsgálni a jövő januárban bevezetendő (a volt NDK-s területek feljesztésére fordí­tandó) 7,5 százalékos szolidaritási adót —jelentette ki Theo Waigel pénzügyminiszter. Waigel elmondta azt is, hogy azonnal megszün­tetik az adót, amint csökkennek a szövetségi kormányok a keletné­met tartományok talpraállításával kapcsolatos terhei. (Reuter) A kubai cukoripar várja a külföldi tőkét Kubában megnyitják a cukoripart a külföldi tőke előtt — jelen­tette ki Carlos Lage, a kubai gazdasági reformok atyjának tartott miniszterelnök-helyettes. Tájékoztatása szerint a kormány már komolyan foglalkozik néhány ajánlattal. Lage elmondta azt is, hogy az országban jelenleg 165 vegyes vállalat működik, s további 200 tervezetről tárgyalnak. Készül az új beruházási törvény, s elképzelhető, hogy a külföldiek a szolgáltatási szek­torban és az ingatlanpiacon is tevékenykedhetnek majd. (Reuter) Amerikai—vietnami összekötő külképviseletek Vietnam és az Egyesült Államok valószínűleg még az év vége előtt megnyitja az összekötő irodákat egymás fővárosaiban — mondta a vietnami külügyminiszter. Nguyen Manh Cam vasár­nap befejeződött amerikai és nyugat-európai útját értékelve elmondta, hogy a külképviseletek kölcsönös megnyitása fontos lépés lesz az amerikai—vietnami viszonyban fennálló egyéb problémák rendezése szempontjából is. (MTI) Közös dél-koreai—kínai repülőgépgyártás Dél-Korea és Kína képviselői légügyi és atomenergetikai együtt­működési megállapodást írtak alá Li Peng miniszterelnök szöuli látogatása kapcsán. E szerint közösen fejlesztenek ki és gyárta­nak közepes méretű repülőgépeket a polgári légi forgalom szá­mára, a prototípus 1998-ra várható. Emellett megállapodások várhatók a gépkocsigyártás, a távközlés és az elektronika terüle­tén is. A két ország közötti kapcsolatok tavalyelőtti rendezése óta először jár ilyen magas rangú kínai politikus Dél-Koreában. (Reuter) Kiegészítés az Inland Befektető Részvénytársaság nyilvános részvénykibo­csátásáról szóló az Állami Értékpapír Felügyelet 20 209/94. számú határozatá­ban engedélyezett tájékoztatójához. Az Inland Befektető Részvénytársaság kibocsátási konzorciumának a tagjai a következő jegyzőhelyekkel egészülnek ki: Lombard Értékpapír Rt. megbízott ügynöke 6720 Szeged, Arany János u. 7. sz. Alexander Bróker Kft. 4001 Debrecen, Kálvin tér 11. III. emelet 308. Nyitvatartási idő: h-cs: 8-16 h. p: 8—14 h A tájékoztatóban a fenti kiegészítéseken kívül más módosítás nem történt. A kibocsátási tájékoztató módosítását az Állami Értékpapír Felügyelet 20 209-1/94. számú 1994. október 28. napján engedélyezte. Pro-Invest Kft. alapító A Budapesti Értéktőzsde felvételt hirdet közgazdasági elemző munkakör betöltésére. Az alkalmazás feltételei: - szakirányú felsőfokú végzettség - angolnyelv-tudás (további idegen nyelv előnyt jelent) - makrogazdasági és értékpapír-piaci elemzési ismeretek - táblázatkezelői és szövegszerkesztői ismeretek. Magyar és angol nyelvű szakmai önéletrajzát 1994. november 10-ig kérjük eljuttatni Rajnai Judit számára. 1052 Budapest, Deák F. u. 5. NEMZETKÖZI GAZDASÁG Santer erős elnöknek ígérkezik osztrák EU-biztos az agrártárca élén A legnagyobb kihívást a kelet-európai országok jelentik — mondotta Franz Fischler, az Európai Unió mezőgazdasági tárcájának szombaton megválasztott új osztrák biztosa. A mezőgazdasági tárca irányítását Bécsben az egyik legnehezebb feladatnak tartják, nem beszélve arról, hogy a legnagyobb — 500 milliárd schilling — a költségvetése. Fischler az osztrák sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy az Európai Unió egyik legfonto­sabb feladatának tekinti a volt KGST-országok integrálását az Unió mezőgazdasági rendsze­rébe. Mindez hosszabb távra érvényes, hiszen a keleti irá­nyú bővítés legjobb esetben az 1996-os kormányfői konferen­cia után lesz csak igazán téma — jelentette ki. Nem számít a csatlakozási tárgyalások megkezdésére 1997 előtt. Mint elmondta, min­denképpen reformra szorul a közös agrárpolitika, különben nem védhető ki az anyagi össze­omlás. Előbb azonban az 1992- es reformot kell megvalósítani — tette hozzá. A francia lapok egyébként méltatják Jacques Santer ügyességét, amellyel viszony­lag gyorsan el tudta osztani a brüsszeli bizottság feladatkö­reit. A legnagyobb vita a brit Sir Leon Brittan feladatköre körül volt, ő azért nem kapta meg a közép-európai országok csatlakozásának hatáskörét, mert — mint a francia Le Figa­ro írja — számos nyugati fő­városban népszerűtlen, a tag­államok egy része be akarta nyújtani a számlát az angolok­nak, továbbá Hollandia poszt­jai a nemzetközi szervezetek­ben csökkennek, amit ellensú­lyozni akartak Senningenben. Jacques Santer elnöksége erősen rá fogja nyomni bélye­gét a brüsszeli bizottság jöven­dő munkájára. Az elnökségen kívül közvetlenül intézi a kö­zös kül- és biztonságpolitikát, beleszól a valutaunió és az in­tézményi reform ügyeibe. Ily módon már eleve olyan hatás­köre van, mint amelyet elődje, Jacques Delors tíz évig kemény munkával szerzett meg. Santer a senningeni ülés után kijelentette, hogy a bizottság erős személyiségekből fog áll­ni, akik széles politikai palettát képviselnek. Decemberben is­mét össze akar ülni az újonnan kijelölt bizottsággal, amikor is előkészítik az Európa Parla­ment előtti kihallgatásokat és a bizottság politikai bemutatko­zó üzenetét. A kijelölt elnök közölte, hogy Delors-ral, Kinkellel és Klaus Hänschsel az Európa Parla­ment elnökével megállapodott, hogy a parlamentnek a maast­­richti szerződésben előírt sza­vazását decemberről január 18- ra halasztják, hogy azon részt vehessenek az újonnan felvett országok képviselői is. Az új bizottság január 24-én teszi le az esküt. (WVD, MTI) Fehér Könyvet Kelet-Európának (Folytatás az 1. oldalról) Alain Juppé francia külügy­miniszter azt hangsúlyozta, hogy jelenleg csak a későbbi, lehetőleg kedvező belépési fel­tételek előkészítéséről lehet be­szélni. Emlékeztetett arra, hogy 1985-ben a bizottság Fehér Könyve az egységes belső piac megvalósításához 300 rende­letet és határozatot tartott szük­ségesnek. Szerinte hasonló do­kumentumot kell kidolgozni a kelet- és közép-európai csatla­kozáshoz is. Lengyelország már a múlt héten jelezte, hogy nem kezdi meg a csatlakozásra való fel­készülést, amíg a pontos idő­pontot nem jelölik meg. Adrzej Olechowski lengyel külügymi­niszter szerint az Unió elkép­zelései csak félúton mennek a közép-európai kívánságok elé­be. A varsói kormánytag ezen­kívül közös munkacsoportok alakítását is javasolta. Magyarország az évszázad végén kíván csatlakozni, és el­lenezi, hogy “Keletet” egysé­ges tömbként kezeljék, amely­nek egyszerre kell csatlakoz­nia. A keleti miniszterek egy­öntetűen szükségesnek tartot­ták, hogy a brüsszeli bizottság­ban külön osztály végezzen ta­nácsadó és konkrét kezdemé­nyező feladatokat a jogszabá­lyok összehangolása céljából. A vesenyszabályozásban az Unió normáit a­datok már nagy­mértékben átvették. A kívülál­lók erre hivatkozva követelték az Unió piacvédő intézkedései­nek fokozatos megszüntetését. Úgy vélték, hogy az Unió ezen a területen túl szigorú és egyolda­lú. A dömpingellenes és piacvé­dő intézkedések területén az Uni­ónak az egységes európai piac tagjaihoz hasonlóan kellene ke­zelnie a közép- és kelet-európai országokat. Az Unión belül sincs egyet­értés a keleti bővítésről. Míg Németország szorgalmazza a csatlakozást, Franciaország és különösképpen Spanyolország fél, hogy az Unió súlypontja túlságosan északra tolódik. A déliek azzal érvelnek, hogy a keleti bővülésnek aktívabb földközi-tengeri politikával kell párosulnia. Ezt fejtette ki október 19-én a brüsszeli bizottság előterjeszté­se, amelyet a miniszterek hét­főn megvitattak. A bizottság azt javasolta, hogy az Unióhoz nem tartozó föld­közi-tengeri orszá­gok segélyét kétszerezzék meg a szabadkereskedelmi övezetre való felkészülésük támogatása céljából. Az Unió 1994-ig négy év alatt 2,07 milliárd dollárt köl­tött a földközi-tengeri országok­ra, míg ugyanezen idő alatt 4,82 milliárd dollárt Kelet-Európára. (Reuter, WWD) A bizalmi szavazás után optimista az orosz pénzügyminiszter Az éppen csak túlélt bizalmi szavazás után bizakodóan nyilatkozott a jövő évi költségvetés elfogadásáról a megbízott orosz pénzügyminiszter. Vavilov szerint jó ütemben folyik az 1995-ös évre szóló államháztartási törvény előkészítése, és a tervezetet még az idén az alsóház (duma) elé terjesztik. Parlamenti körökből ezzel szemben olyan vélemények hallatszanak, hogy a következő év kezdete előtt aligha léphet érvénybe a tervezet. A kiadási oldalon várhatóan drámai változtatások lesznek, amelyek keretében erőteljesen csökkentik a mezőgazdaságnak és a szénbányászatnak juttatott támogatásokat. Az infláció visszaszorítása végett minimá­lisra csökkentik a költségveté­si hiány finanszírozásában a jegybankra háruló részt. A kor­mány arra számít, hogy a bevé­telek teljesítése a következő év­ben eléri a tervezett összeg 95 százalékát, szemben az idei 60 százalékkal. A költségvetés finanszírozá­sához 2 milliárd dolláros kül­földi forrást is be akarnak von­ni állami vállalatok részvénye­inek eladása, illetve kötvény­­kibocsátás ellenében. Vavilov optmista nyilatkoza­tával ellentétben áll a Nemzet­közi Munkaügyi Szervezet ta­nulmánya, amely az orosz mak­rogazdasági feszültségek közül a foglalkoztatottsági viszonyo­kat emeli ki. A szerzők szerint kétséges, hogy a hivatalosan köz­zétett 1,6 százalékos munkanél­küliségi arány helyesen tükrözi a valós helyzetet. A hatékony foglalkoztatottság megteremté­sével kapcsolatos követelmé­nyek nem kapnak kellő figyel­met. A tanulmány szerint a ka­pun belüli munkanélküliség elérheti a névleg foglalkoztatot­tak 15 százalékát. (Reuter) Román költségvetési terv Növekvő gazdaság, hanyatló életszínvonal A román kormány fokozott szigorúságot alkalmaz jövő évi költségvetési politikájában. A célok között szerepel az infláció megfékezése, a gazdasági növekedés fokozása és a költség­­vetési hiány csökkentése. A román kormány által beter­jesztett 1995-ös költségvetési terv a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásainak figyelembe­vételével készült. A szigorítá­sok elsősorban a költségvetési hiányra vonatkoznak, amely az idén várhatóan a GDP 3 százalé­ka körül alakul, jövőre pedig 2 százalékra kívánják csökkente­ni. Az inflációt az idei 65 száza­lékról jövőre 29 százalékra ter­vezik csökkenteni. A gazdaság teljesítménye ta­valy 1988 óta először növeke­dett (1,3 százalék). Az idén to­vábbi fellendülésre számítanak (1,5 százalék), amely 1995-ben tovább fokozódna (1,8 száza­lék). A nagy infláció azonban — amely az elmúlt évben még 300 százalékos volt — az életszín­vonal jelentős csökkenéséhez vezetett. Ezzel együtt az elmúlt 9 hónap teljesítménye bizako­dásra ad okot — állította Florin Georgescu, román pénzügymi­niszter. Növekedett a termelés, az export fellendülésének kö­szönhetően javult a kerekedelmi mérleg állapota, és jelentősen csökkent az infláció. A minisz­ter szerint folytatni kell a restri­k­­tív pénzügyi politikát, gyorsíta­ni kell a privatizációt és az át­szervezést, csökkenetni kell a támogatásokat, és a kormányza­ti beruházásokat produktív célra kell fordítani. (Reuter) 1994. november 1. Cseh korona A jegybank késlelteti a felértékelést A cseh jegybank szakértői szerint a jelenlegi helyzetben nem indokolt a cseh valuta felértékelése. Számos bankszakemeber sze­rint a cseh korona jelenleg alul­értékelt, és a felértékelés segíte­ne a vártnál nagyobb infláció csökkentésében. A fogyasztói árak növekedése szeptemberben 1,8 százalékos volt, szemben az augusztusi 1,1 százalékkal. En­nek hatására az éves árszínvo­nal-emelkedés 10,5 százalék lesz, ami a korábban tervezett­nél egy százalékkal nagyobb. A Cseh Nemzeti Bank szakér­tői ugyanakkor nem értenek egyet a korona felér­tékelésé­­vel, hangsúlyozva, hogy egy ilyen jellegű beavatkozás csök­kentené az exportteljesítményt. A korábban többletet realizáló cseh külkereskedelem az elmúlt hat hónap során fokozatosan de­ficitessé vált, elsősorban a mo­dernizált vállalatoknak a tartós cikkek iránt megnövekedett im­portkereslete miatt. A jegybank szakértői nem zár­kóznak el a valuta felértékelésé­től, de csak abban az esetben tartják ezt indokoltnak, ha a kül­kereskedelmi mérleg hely­zete ja­vul, növekszik a cseh termékek nemzetközi versenyképessége. (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Megbízott főszerkesztő: Varga András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla -------------------------­--­Főmunkatársak: Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Szekcióvezetők: Aktuális: Weisz Györgyi Árupiacok: B. Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai L. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Kiss Tamás Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munketérsek: Eidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kovács Péter, Krekó László, Lovas Judit, Mádl József, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tóth Levente Tudósítók: Antal Ildikó (Pécs), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Rákóczi Gabriella(Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Pasztendorf Judit, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Soltész Mónika Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp. Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Nemzeti Hírlapker. Rt. és a regionális rt-k ISSN­ 0042 6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.u. dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet.

Next