Világgazdaság, 1995. február (27. évfolyam, 22/6531-41/6550. szám)
1995-02-01 / 22. (6531.) szám
201 A VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG RÖVIDEN Nincs megállapodás a horvát adósságokról Nem sikerült megállapodásra jutnia a Párizsi Klubnak és Horvátország képviselőinek a horvát adósság törlesztésének kérdésében. A hitelező államokat tömörítő szervezethez közel álló forrás hétfői közlése szerint a kudarc oka összetett: sem a megállapodásba foglalandó adósság pontos mértékéről, sem pedig a volt Jugoszlávia által felvett hiteleket illető felelősségről nem sikerült megegyezni. Horvátország 1995-ben esedékes 1 milliárd dolláros tartozását szeretné átütemeztetni. Horvátország egyébként a tehetősebb adósok közé tartozik, s gazdasági mutatói alapján nem jogosult semmiféle adósságelengedésre. A volt Jugoszlávia tartozásaiból 28,49 százalékos részért vállal felelősséget, 3,4 milliárd dolláros összegért. (MTI) Olasz pótköltségvetés februárra Lamberto Dini olasz kormányfő megerősítette, hogy hamarosan 15 -18 ezer milliárdírás pótköltségvetést terjeszt a parlament elé. A miniszterelnök szerint csak ennek elfogadásával van mód az 1995- re tervezett költségvetési hiány tartásához. Az AGI hírügynökség szerint a beterjesztés február közepére várható. (AP—DJ) A perui-ecuadori konfliktus hatásai Peru és Ecuador határkonfliktusa hideg zuhanyt jelentett a nemrég még virágzó perui tőzsdére, s bizonytalanná tette az áprilisra kiírt elnökválasztás kilátásait. A limai részvénypiacon 8 százalékkal estek az árfolyamok. Tavaly a perui tőzsde még a kevés sikeres latin-amerikai pénzpiachoz tartozott, nyolc százalékos volt a perui gazdasági növekedés, s felére, 15 százalékra csökkent az infláció. Ecuadori részről Modesto Correa pénzügyminiszter kijelentette, hogy a határkonfliktus nem fogja eltéríteni az ország reformprogramját. A kormány az idén 4-5 százalékos gazdasági növekedésre számít, 17 százalékos inflációra, és 1,7 milliárd dolláros devizatartalékra. Ráadásul a költségvetés a 17 milliárd dolláros GDP-hez viszonyítva várhatóan fél százalékos többlettel zár majd. (MTI, Reuter) Jelcin megvétózta a nyugdíjemelést Borisz Jelcin orosz elnök megvétózta a parlamentnek azt a törvényét, amely jelentősen emelte volna nyugdíjak minimális szintjét. Az elnök szerint az ország pénzügyi helyzete nem tesz lehetővé ilyen lépést, amely egyébként több mint 23 ezer milliárd rubelbe (585 millió dollár) került volna évente. Jelcin azt is kifogásolta, hogy a nyugdíjakat az infláció szerint igazítsák ki. (Reuter) Bulgária olajat importál A krónikus fűtőanyaghiány enyhítésére 250 ezer tonna kőolaj behozataláról döntött a bolgár kormány. Kiril Cocsev miniszterelnök-helyettes szerint a szóban forgó mennyiséget vagy az Ural környékéről, vagy Iránból fogják importálni. Szófia 10 napja arra kényszerült, hogy az ipar és a háztartások szükségleteinek fedezésére az ország stratégiai készleteihez nyúljon. Erre azért volt szükség, mert csökkentek az Oroszországból érkező gázszállítások. Amíg a most elhatározott mennyiséget behozzák az országba, addig az igényeket a katonai készletekből elégítik ki. (Reuter) Japán munkanélküliségi rekord Japánban a munkanélküliek aránya rekordmagasságúra emelkedett tavaly, bár decemberben valamelyest csökkent a mutató. 1994-ben az állástalanok aránya 2,9 százalékos volt a szigetországban, ami 0,1 százalékkal haladta meg az előző, 1987-ben feljegyzett legmagasabb értéket. Decemberre a mutató 2,8 százalékra mérséklődött, ám japán tisztségviselők szerint nem mondható, hogy a munkaerőpiaci helyzet erőteljesen javulna. (MTI) Orosz megtakarítások Az orosz lakosság tavaly is növekvő mértékben tett félre pénzt, ám a gyors infláció és a befektetési lehetőségek hiánya miatt a megtakarított rubelekből zömmel külföldi valutát vásárolt — derül ki az orosz gazdasági minisztérium adataiból. 1994-ben 14 százalékkal nőtt a lakossági megtakarítások összege, míg tavalyelőtt csak 10 százalékkal. Ami az abszolút számokat illeti, összesen 87 billió rubelt tettek félre, ami 22 milliárd dollárnak felel meg. Mivel a banki betétkamatok jóval az infláció alattiak, ezért az oroszok keményvalutába fektették rubeljeik zömét. Tavaly januártól november végéig 27 milliárd dollár és 2 milliárd német márka cserélt gazdát az orosz valutaváltó helyeken. (MTI) Árellenőrzés Iránban Akár halálbüntetéssel is sújthatják ezentúl Iránban a nyerészkedőket. A teheráni kormány az egyre nagyobb áremelkedés megfékezésére számos termék árát ellenőrzés alá vonta. Tavaly októberben néhány alapvető fogyasztási cikkre már bevezetett hasonló intézkedést, most ezt kibővítette az autókra, a háztartási gépekre, a gyógyszerekre, a cigarettára, az élelmiszerekre és az építőanyagokra. A március 20-án végződő iráni pénzügyi évben hivatalosan 35 százalékos inflációra számítanak, mások 50 százalékot jósolnak. (Reuter) Újra termel a ZIL Két hétig tartó kényszerszünet után hétfőn felújította működését a ZIL, Oroszország egyik legnagyobb teherautógyára. A középkategóriájú teherautók első számú gyártója Oroszországban azért kényszerült leállítani a termelést, mert nem volt pénze a szükséges alkatrészek beszerzéséhez. Az autógyár a következő két hétben napi 100-150 teherautót szándékozik összeszerelni, szemben az elmúlt hónapok napi 200 darabos átlagával. Az évi 250 ezer jármű előállítására képes konszern tavaly mindössze 30 ezer teherautót gyártott. A ZIL adóssága vezérigazgatója szerint meghaladja a 100 millió dollárt. (MTI) Bolgár katonai költségvetés Nevetségesnek nevezte Dimitar Pavlov bolgár nemzetvédelmi miniszter a költségvetésből a tárcájának juttatott pénzt. A tavalyi bolgár költségvetés 195 millió dollárnak megfelelő összeget irányzott elő katonai kiadásokra, a védelmi minisztérium szerint azonban ennek legalább a négyszeresére lett volna szükség ahhoz, hogy a hadsereg legalább az alapvető feladatainak eleget tehessen. (MTI) Megbukott a Mexikónak szánt garancia (Folytatás az 1. oldalról) Hivatkoztak arra, hogy a pesó mélyrepülésétől kísért mexikói pénzügyi krach nem csupán az amerikai gazdaságra nézve járhat súlyos következményekkel (Kanadát, az Egyesült Államokat és Mexikót szabadkereskedelmi megállapodás köti egymáshoz), hanem romboló hatást gyakorolhat az egész latinamerikai és ázsiai térségre, sőt hullámai begyűrűzhetnek a nemzetközi pénzvilágba is. Saját kongresszusi vezetőikkel is dacolva az amerikai törvényhozók zöme azonban vagy teljes egészében elvetette a tervet, vagy olyan szigorú feltételekhez kötötte volna a finanszírozást, amelyek elfogadhatatlanok voltak. Newt Gingrich, a képviselőház köztársaságpárti elnöke úgy nyilatkozott: Clinton feladata meggyőzni az amerikai népet, hogy Mexikó támogatása létfontosságú az amerikai gazdaság stabilitása szempontjából. Hozzátette azonban: “igen nehéz megmagyarázni egy bonyolult nemzetközi akciót olyan embereknek, akik bonyolult ösztönös ellenérzést éreznek az akció iránt”. A legújabb közvéleménykutatások szerint 10 amerikai közül heten ellenezték Clinton elnök segélytervét. A kongresszusban azonban sokan nem kívánják, hogy az Egyesült Államok a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilizálójaként lépjen fel a világméretű pénzügyi pánik közepette. A honatyák körében nincs általános egyetértés abban, hogy Mexikó vagy az egész térség, különösképpen, hogy a világ pénzügyi rendszere összeomlik, ha az Egyesült Államokban megbukik a mentési terv. Phil Gramm köztársaságpárti szenátor például úgy nyilatkozott, hogy Mexikó kénytelen lesz átszervezni gazdaságát, és ha ehhez nem kap likviditási segélyt, ez nehezebbé teszi ugyan a feladatot, de ha az átszervezés egészséges, működni fog. Robert Dole szenátor, a többségi republikánusok vezetője a felső házban ugyanakkor korábban kijelentette: ha nem fogadják el Clinton 40 milliárdos javaslatát, akkor az Egyesült Államokat olcsó áruk és bevándorlók tömege fogja elárasztani. Bush, Carter és Ford volt elnök 13 egykori miniszterrel együtt nyilatkozatot írt alá, amelyben támogatta a segélyprogramot. Mexikóban hétfőn a peso árfolyama újabb mélypontot ért el, egy dollárt 6,33 pesóért adtak. December 20-a óta a mexikói valuta több mint 45 százalékkal értékelődött le. Az elemzők pesszimista forgatókönyveket készítettek arra az esetre, ha az amerikai kongresszus elutasítja a segélytervet. Egyes közgazdászok szerint a dollár árfolyama 8 pesóra emelkedik, az infláció 35 százalékra, és a gazdaság két százalékkal zsugorodik ebben az esetben. A mexikói szakszervezetek a januárban aláírt szociális paktumban a legszegényebb munkásoknak ígért 10 százalékos béremeléssel szemben az idei évre 20-56 százalékos béremelésről beszélnek arra az esetre, ha a peso új árfolyama nem éri el a kormány által ez évre remélt, átlagosan 4,5 peso/dollár árfolyamot. (AP-DJ, MTI) Monetáris szabályozás és reálgazdaság Csehországban Kétféle változat a liberalizációra A tőkebeáramlás szabályozásának kétféle módját fontolgatják Csehországban az új devizatörvény készítői — jelentette ki Davosban Josef Tosovsky, a Cseh Nemzeti Bank kormányzója az AP—DJ tudósítójának. Ha a tőkeforgalmat nagymértékben liberalizálják,akkor a hatóságoknak jogot kell kapniuk válság esetén adminisztratív beavatkozásra. Ha a politikusok ezt a jogot nem akarják megadni, akkor csak bizonyos tőkeműveleteket liberalizálnának, így a direkt tőkebefektetéseket, míg más műveleteket csak fokozatosan szabadítanának fel a tőkemenekülés veszélyének elkerülése céljából. A jegybank magának és a kormánynak erős hatáskört kíván fenntartani. A fix árfolyam, mint a gazdaság “horgonya”, igen sikeres volt. Mivel azonban Csehországban az infláció üteme erősen eltért a németországitól és az amerikaitól, a korona gyakorlatilag reálértékben felértékelődött. Világosan látni kell, ha a kormány ragaszkodik a fix árfolyamhoz, akkor bármennyire kínos ez társadalmilag vagy politikailag, a belföldi gazdaságnak kell alkalmazkodnia. “Például gondolnunk kell a bérellenőrzésre és esetleges megszüntetésére” — mondta a jegybankelnök. Hozzátette: “Jobb volna azonban ezen a téren lassan haladni, mert a cseh gazdaság a tulajdon nagy koncentrációjának folyamatán megy át, amikor a kuponos privatizáció utolsó szakaszaként részvényeket bocsátanak ki.” Régi feladat az új bizottság előtt Brüsszel a vállalati koncentráció ellen A röviddel ezelőtt újjáalakult brüsszeli bizottság egyik legkritikusabb feladata a versenyszabályozás marad — hangoztatta az EU említett végrehajtó testületének a kérdéskörben illetékes tagja, Karel Van Miért. A bizottság új hivatali periódusának kezdetén nyilvánvalóvá vált, hogy nem lesz lényeges változás a versenyfelügyelet és a fúziók ellenőrzésének kérdésében. Ennek megfelelően a testület fenntartja illetékességét az ide tartozó vitás kérdések rendezésére, és elhárítja azokat a német követeléseket, hogy legyen egy független európai kartellhivatal. A bizottság versenyügyekben kifejtendő legfontosabb tevékenysége továbbra is a szubvenciók kezelése marad. Elsőként a spanyol állami légitársaságnak adandó újabb jelentős segítség kérdésében kell dönteni. A bonyodalmak onnan erednek, hogy az Ibéria három éven belül másodszor jutna támogatáshoz, ezt pedig ez előző juttatás alkalmából kötött megállapodás tiltja Madrid számára. A spanyolok azzal érvelnek, hogy a korábbi tőkejuttatás hatása — a pezeta leértékelődése maitt — elmaradt a remélttől. További kínos ügynek látszik a németek azon kérelme, hogy a nyugdíjalapok feltöltésére hadd juttassanak 1,5 milliárd márkát a Lufthansának. Ugyancsak zavarosnak látszik az olasz Efim holding és az Iritecna gépipari vállalat szanálásának terve. A fúziók felülvizsgálatával kapcsolatban hatalmas elamaradás van: közel 900 trösztellenes ügy vár elbírálásra. Közöttük van olyan is, mint a német Bundespost Telekom és a France Telecom tervezett vegyes vállalata távközlési szolgáltatások nyújtására. A szóban forgó területen tanúsítandó szigorhoz Van Miért bizonyára számíthat egy másik bizottsági tag, a korábbi francia miniszterelnök, Edith Cresson támogatására, aki mindig is aggódva figyelte a fokozódó vállalati koncetrációt. (AP-DJ) Nem lesz orosz visszaállamosítás (Folyatás az I. oldalról) A befektetői közösséggel fenntartott kapcsolataink olyanok lesznek mint annak előtte voltak — hangoztatta Mosztovoj. Államosítások már csak azért is elképzelhetetlenek, mert az orosz költségvetésben nincsenek meg azok az összegek, amelyekkel vissza lehetne vásárolni a magántulajdonba adott üzletrészeket — érvelt az új moszkvai privatizációs vezető. A külföldi befektetés továbbra is fontos marad az ország számára, mert — a megszerezhető bevételeken felül — ez a legjobb út az orosz gazdaságnak a világgazdasági folyamatokba való integrálásához. A szűk orosz értékpapírpiacokon tevékenykedő befektetők körében riadalmat okoztak a korábbi privatizációs miniszter azon nyilatkozatai, hogy a nemzeti érdekek védelmében néhány szektorban (kitermelő- és alapanyagipar, hadiipar) ismét állami tulajdonba kellene venni a vállalatokat. A kijelentések hatására eladási hullám vette kezdetét az oroszországi piacokon. A következő időszak teendőit Mosztovoj abban jelölte meg, hogy kedvező befektetői légkört kell teremteni, mindenekelőtt a pénzügyi stabilizáció és az adóreform révén. Tisztázni kell azt is, hogy az állami vállalatok eladásából származó jövedelmet milyen mértékben lehet a költségvetés feszültségeinek enyhítésére fordítani — mondotta a politikus. Az idei évre kidolgozott költségvetés mintegy 10 ezer milliárd rubeles (2,5 milliárd dolláros) bevétellel számol a vállalatok eladásából. Az 1992 óta folyamatban lévő privatizáció nyomán növekedett a legalább részben magántulajdonban lévő cégek száma. Ennek megfelelően ma már a bruttó hazai termék 60 százalékát olyan termelő és szolgáltató egységek adják, amelyek több-kevesebb mértékben magánkézben vannak. Moszkvai elemzők szerint azonban ez a szám nem tartalmazza azt az értéket, amelyet a kiterjedt feketegazdaságban állítanak elő. (Reuter) 1995. február 1. Szlovák érvelés a mohi erőmű mellett A mohi (mochovcei) atomerőmű befejezése az atomkorszak végét jelenti Szlovákiában, azt követően már gáztüzelésű erőműveknek kell ellátniuk árammal az országot — mondta Jan Ducky szlovák gazdasági miniszter. Ducky a cseh CTK hírügynökség szerint kijelentette, hogy a mohi atomerőmű üzembe helyezése után egy évvel a szlovák kormány be fogja zárni a bochunicei atomerőművet. Osztrák szakértők már többször is szemfényvesztésnek minősítették az érvelést, hogy a mohi atomerőmű pótolja az elavult bochunicei létesítményt, és így hozzájárul a nukleáris biztonság növeléséhez — emlékeztet az APA osztrák távirati iroda. Bécsi szakértők szerint a mohi erőművet nagyjából akkor helyezik üzembe, amikor — 20-30 éves élettartamot figyelembe véve — amúgy is be kell zárni a bochunicei atomerőművet. Bochunice legfeljebb 2008-ig termelhet áramot, anyagproblémák miatt azonban még hamarabb szükségessé válhat a bezárása, míg a mohi atomerőmű az ezredforduló előtt nem kezdheti meg a kereskedelmi célú áramtermelést. A mohi erőmű átadása tehát legfeljebb 5-8 évvel hozhatja előbbre Bochunice végét — írja az APA osztrák szakemberekre hivatkozva. (MTI) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Megbízott főszerkesztő: Várgl András Felelős szerkesztő: Boronkey Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Főmunkatársak: Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Szekcióvezetők: Aktuális Weisz Györgyi Árupiacok: B. Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai L. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek Kiss Tamás Vállalatok, vásárok Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József. Fabók Margit. Fehér István. Gárdonyi Imre. Kovács Péter. Krekó László. Lovas Judit. Mádl József. Mucsi Ferenc. Pekár Erzsébet. Tóth Levente Tudósítók: Antal Ildikó (Pécs). Ballai József (Kecskemét). Dombi Margit (Debrecen). Fekete Klára (Szeged), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehócz Rudolf (Kaposvár), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István. Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Pasztendorf Judit, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria. Soltész Mónika Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175 6722 (MTI) Telefax 175 4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tarnás Hirdetések felvétele: Budapest L, Naphegy tér 8. Tel./fax: 202 4199, tel.: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR nél: Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900). közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219 98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 17 820, fél évre 8910 Ft. Terjeszti a Nemzeti Hirlapker. Rt és a regionális rt.-k ISSN 0042 6148 Nyomás Szikra Lapnyomda Rt. Budapest F.u. dr. Csöndes Zoltán elnök vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet.