Világgazdaság, 1995. február (27. évfolyam, 22/6531-41/6550. szám)

1995-02-01 / 22. (6531.) szám

2­01 A VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG RÖVIDEN Nincs megállapodás a horvát adósságokról Nem sikerült megállapodásra jutnia a Párizsi Klubnak és Hor­vátország képviselőinek a horvát adósság törlesztésének kérdé­sében. A hitelező államokat tömörítő szervezethez közel álló forrás hétfői közlése szerint a kudarc oka összetett: sem a megállapodásba foglalandó adósság pontos mértékéről, sem pedig a volt Jugoszlávia által felvett hiteleket illető felelősségről nem sikerült megegyezni. Horvátország 1995-ben esedékes 1 milliárd dolláros tartozását szeretné átütemeztetni. Horvátor­szág egyébként a tehetősebb adósok közé tartozik, s gazdasági mutatói alapján nem jogosult semmiféle adósságelengedésre. A volt Jugoszlávia tartozásaiból 28,49 százalékos részért vállal felelősséget, 3,4 milliárd dolláros összegért. (MTI) Olasz pótköltségvetés februárra Lamberto Dini olasz kormányfő megerősítette, hogy hamarosan 15 -18 ezer mil­l­i­árd­­­írás pótköltségvetést terjeszt a parlament elé. A miniszterelnök szerint csak ennek elfogadásával van mód az 1995- re tervezett költségvetési hiány tartásához. Az AGI hírügynökség szerint a beterjesztés február közepére várható. (AP—DJ) A perui-ecuadori konfliktus hatásai Peru és Ecuador határkonfliktusa hideg zuhanyt jelentett a nemrég még virágzó perui tőzsdére, s bizonytalanná tette az áprilisra kiírt elnökválasztás kilátásait. A limai részvénypiacon 8 százalékkal estek az árfolyamok. Tavaly a perui tőzsde még a kevés sikeres latin-amerikai pénzpiachoz tartozott, nyolc százalékos volt a perui gazdasági növekedés, s felére, 15 százalékra csökkent az infláció. Ecuadori részről Modesto Correa pénzügyminiszter kijelentette, hogy a határkonfliktus nem fogja eltéríteni az ország reformprog­ramját. A kormány az idén 4-5 százalékos gazdasági növekedésre számít, 17 százalékos inflációra, és 1,7 milliárd dolláros devizatar­talékra. Ráadásul a költségvetés a 17 milliárd dolláros GDP-hez viszonyítva várhatóan fél százalékos többlettel zár majd. (MTI, Reuter) Jelcin megvétózta a nyugdíjemelést Borisz Jelcin orosz elnök megvétózta a parlamentnek azt a törvé­nyét, amely jelentősen emelte volna nyugdíjak minimális szintjét. Az elnök szerint az ország pénzügyi helyzete nem tesz lehetővé ilyen lépést, amely egyébként több mint 23 ezer milliárd rubelbe (585 millió dollár) került volna évente. Jelcin azt is kifogásolta, hogy a nyugdíjakat az infláció szerint igazítsák ki. (Reuter) Bulgária olajat importál A krónikus fűtőanyaghiány enyhítésére 250 ezer tonna kőolaj behozataláról döntött a bolgár kormány. Kiril Cocsev miniszterel­nök-helyettes szerint a szóban forgó mennyiséget vagy az Ural környékéről, vagy Iránból fogják importálni. Szófia 10 napja arra kényszerült, hogy az ipar és a háztartások szükségleteinek fedezé­sére az ország stratégiai készleteihez nyúljon. Erre azért volt szükség, mert csökkentek az Oroszországból érkező gázszállítá­sok. Amíg a most elhatározott mennyiséget behozzák az országba, addig az igényeket a katonai készletekből elégítik ki. (Reuter) Japán munkanélküliségi rekord Japánban a munkanélküliek aránya rekordmagasságúra emelke­dett tavaly, bár decemberben valamelyest csökkent a mutató. 1994-ben az állástalanok aránya 2,9 százalékos volt a szigetország­ban, ami 0,1 százalékkal haladta meg az előző, 1987-ben feljegy­zett legmagasabb értéket. Decemberre a mutató 2,8 százalékra mérséklődött, ám japán tisztségviselők szerint nem mondható, hogy a munkaerőpiaci helyzet erőteljesen javulna. (MTI) Orosz megtakarítások Az orosz lakosság tavaly is növekvő mértékben tett félre pénzt, ám a gyors infláció és a befektetési lehetőségek hiánya miatt a megta­karított rubelekből zömmel külföldi valutát vásárolt — derül ki az orosz gazdasági minisztérium adataiból. 1994-ben 14 százalékkal nőtt a lakossági megtakarítások összege, míg tavalyelőtt csak 10 százalékkal. Ami az abszolút számokat illeti, összesen 87 billió rubelt tettek félre, ami 22 milliárd dollárnak felel meg. Mivel a banki betétkamatok jóval az infláció alattiak, ezért az oroszok keményvalutába fektették rubeljeik zömét. Tavaly januártól no­vember végéig 27 milliárd dollár és 2 milliárd német márka cserélt gazdát az orosz valutaváltó helyeken. (MTI) Árellenőrzés Iránban Akár halálbüntetéssel is sújthatják ezentúl Iránban a nyerészke­dőket. A teheráni kormány az egyre nagyobb áremelkedés meg­fékezésére számos termék árát ellenőrzés alá vonta. Tavaly októberben néhány alapvető fogyasztási cikkre már bevezetett hasonló intézkedést, most ezt kibővítette az autókra, a háztartási gépekre, a gyógyszerekre, a cigarettára, az élelmiszerekre és az építőanyagokra. A március 20-án végződő iráni pénzügyi évben hivatalosan 35 százalékos inflációra számítanak, mások 50 szá­zalékot jósolnak. (Reuter) Újra termel a ZIL Két hétig tartó kényszerszünet után hétfőn felújította működését a ZIL, Oroszország egyik legnagyobb teherautógyára. A közép­­kategóriájú teherautók első számú gyártója Oroszországban azért kényszerült leállítani a termelést, mert nem volt pénze a szükséges alkatrészek beszerzéséhez. Az autógyár a következő két hétben napi 100-150 teherautót szándékozik összeszerelni, szemben az elmúlt hónapok napi 200 darabos átlagával. Az évi 250 ezer jármű előállítására képes konszern tavaly mindössze 30 ezer teherautót gyártott. A ZIL adóssága vezérigazgatója szerint meghaladja a 100 millió dollárt. (MTI) Bolgár katonai költségvetés Nevetségesnek nevezte Dimitar Pavlov bolgár nemzetvédelmi miniszter a költségvetésből a tárcájának juttatott pénzt. A tavalyi bolgár költségvetés 195 millió dollárnak megfelelő összeget irányzott elő katonai kiadásokra, a védelmi minisztérium szerint azonban ennek legalább a négyszeresére lett volna szükség ahhoz, hogy a hadsereg legalább az alapvető feladatainak eleget tehessen. (MTI) Megbukott a Mexikónak szánt garancia (Folytatás az 1. oldalról) Hivatkoztak arra, hogy a pesó mélyrepülésétől kísért mexikói pénzügyi krach nem csupán az amerikai gazdaságra nézve jár­hat súlyos következményekkel (Kanadát, az Egyesült Államo­kat és Mexikót szabadkereske­delmi megállapodás köti egy­máshoz), hanem romboló hatást gyakorolhat az egész latin­amerikai és ázsiai térségre, sőt hullámai begyűrűzhetnek a nem­zetközi pénzvilágba is. Saját kongresszusi vezetőik­kel is dacolva az amerikai tör­vényhozók zöme azonban vagy teljes egészében elvetette a ter­vet, vagy olyan szigorú feltéte­lekhez kötötte volna a finan­szírozást, amelyek elfogadha­tatlanok voltak. Newt Gingrich, a képviselő­ház köztársaságpárti elnöke úgy nyilatkozott: Clinton fela­data meggyőzni az amerikai népet, hogy Mexikó támogatá­sa létfontosságú az amerikai gazdaság stabilitása szempont­jából. Hozzátette azonban: “igen nehéz megmagyarázni egy bonyolult nemzetközi ak­ciót olyan embereknek, akik bonyolult ösztönös ellenérzést éreznek az akció iránt”. A leg­újabb közvéleménykutatások szerint 10 amerikai közül he­ten ellenezték Clinton elnök segélytervét. A kongresszusban azonban sokan nem kívánják, hogy az Egyesült Államok a nemzetkö­zi pénzügyi rendszer stabilizá­lójaként lépjen fel a világmé­retű pénzügyi pánik közepette. A honatyák körében nincs ál­talános egyetértés abban, hogy Mexikó vagy az egész térség, különösképpen, hogy a világ pénzügyi rendszere összeom­­li­k, ha az Egyesült Ál­lamokban megbukik a mentési terv. Phil Gramm köztársaságpár­ti szenátor például úgy nyilat­kozott, hogy Mexikó kényte­len lesz átszervezni gazdasá­gát, és ha ehhez nem kap likvi­ditási segélyt, ez nehezebbé te­szi ugyan a feladatot, de ha az átszervezés egészséges, mű­ködni fog. Robert Dole szenátor, a több­ségi republikánusok vezetője a felső házban ugyanakkor ko­rábban kijelentette: ha nem fo­gadják el Clinton 40 milliárdos javaslatát, akkor az Egyesült Államokat olcsó áruk és be­vándorlók tömege fogja elá­rasztani. Bush, Carter és Ford volt elnök 13 egykori minisz­terrel együtt nyilatkozatot írt alá, amelyben támogatta a se­gélyprogramot. Mexikóban hétfőn a peso ár­folyama újabb mélypontot ért el, egy dollárt 6,33 pesóért ad­tak. December 20-a óta a mexi­kói valuta több mint 45 száza­lékkal értékelődött le. Az elem­zők pesszimista forgatókönyve­ket készítettek arra az esetre, ha az amerikai kongresszus eluta­sítja a segélytervet. Egyes köz­gazdászok szerint a dollár árfo­lyama 8 pesóra emelkedik, az infláció 35 százalékra, és a gaz­daság két százalékkal zsugoro­dik ebben az esetben. A mexikói szakszervezetek a januárban aláírt szociális pak­tumban a legszegényebb mun­kásoknak ígért 10 százalékos béremeléssel szemben az idei évre 20-56 százalékos béreme­lésről beszélnek arra az esetre, ha a peso új árfolyama nem éri el a kormány által ez évre re­mélt, átlagosan 4,5 peso/dollár árfolyamot. (AP-DJ, MTI) Monetáris szabályozás és reálgazdaság Csehországban Kétféle változat a liberalizációra A tőkebeáramlás szabályozásának kétféle módját fontolgatják Csehországban az új deviza­­törvény készítői — jelentette ki Davosban Josef Tosovsky, a Cseh Nemzeti Bank kormány­zója az AP—DJ tudósítójának. Ha a tőkeforgalmat nagymér­tékben liberalizálják,akkor a ha­tóságoknak jogot kell kapniuk válság esetén adminisztratív be­avatkozásra. Ha a politikusok ezt a jogot nem akarják megad­ni, akkor csak bizonyos tőkemű­veleteket liberalizálnának, így a direkt tőkebefektetéseket, míg más műveleteket csak fokozato­san szabadítanának fel a tőke­­menekülés veszélyének elkerü­lése céljából. A jegybank magá­nak és a kormánynak erős hatás­kört kíván fenntartani. A fix árfolyam, mint a gazda­ság “horgonya”, igen sikeres volt. Mivel azonban Csehország­ban az infláció üteme erősen el­tért a németországitól és az ame­rikaitól, a korona gyakorlatilag reálértékben felértékelődött. Vi­lágosan látni kell, ha a kormány ragaszkodik a fix árfolyamhoz, akkor bármennyire kínos ez tár­sadalmilag vagy politikailag, a belföldi gazdaságnak kell alkal­mazkodnia. “Például gondolnunk kell a bérellenőrzésre és esetleges megszüntetésére” — mondta a jegybankelnök. Hozzátette: “Jobb volna azonban ezen a té­ren lassan haladni, mert a cseh gazdaság a tulajdon nagy kon­centrációjának folyamatán megy át, amikor a kuponos privatizá­ció utolsó szakaszaként részvé­nyeket bocsátanak ki.” Régi feladat az új bizottság előtt Brüsszel a vállalati koncentráció ellen A röviddel ezelőtt újjáalakult brüsszeli bizottság egyik legkritikusabb feladata a versenysza­bályozás marad — hangoztatta az EU említett végrehajtó testületének a kérdéskörben illetékes tagja, Karel Van Miért. A bizottság új hivatali perió­dusának kezdetén nyilvánvaló­vá vált, hogy nem lesz lényeges változás a versenyfelügyelet és a fúziók ellenőrzésének kérdésé­ben. Ennek megfelelően a testü­let fenntartja illetékességét az ide tartozó vitás kérdések ren­dezésére, és elhárítja azokat a német követeléseket, hogy le­gyen egy független európai kar­tellhivatal. A bizottság versenyügyekben kifejtendő legfontosabb tevé­kenysége továbbra is a szub­venciók kezelése marad. Első­ként a spanyol állami légitársa­ságnak adandó újabb jelentős segítség kérdésében kell dönte­ni. A bonyodalmak onnan ered­nek, hogy az Ibéria három éven belül másodszor jutna támoga­táshoz, ezt pedig ez előző jutta­tás alkalmából kötött megál­lapodás tiltja Madrid számára. A spanyolok azzal érvelnek, hogy a korábbi tőkejuttatás ha­tása — a pezeta leértékelődése maitt — elmaradt a remélttől. További kínos ügynek látszik a németek azon kérelme, hogy a nyugdíjalapok feltöltésére hadd juttassanak 1,5 milliárd márkát a Lufthansának. Ugyancsak zavarosnak lát­szik az olasz Efim holding és az Iritecna gépipari vállalat szaná­lásának terve. A fúziók felülvizsgálatával kapcsolatban hatalmas elamara­­dás van: közel 900 trösztellenes ügy vár elbírálásra. Közöttük van olyan is, mint a német Bundes­­post Telekom és a France Tele­com tervezett vegyes vállalata távközlési szolgáltatások nyúj­tására. A szóban forgó területen tanúsítandó szigorhoz Van Mi­ért bizonyára számíthat egy má­sik bizottsági tag, a korábbi fran­cia miniszterelnök, Edith Cres­son támogatására, aki mindig is aggódva figyelte a fokozódó vál­lalati koncetrációt. (AP-DJ) Nem lesz orosz visszaállamosítás (Folyatás az I. oldalról) A befektetői közösséggel fenntartott kapcsolataink olya­nok lesznek mint annak előtte voltak — hangoztatta Moszto­­voj. Államosítások már csak azért is elképzelhetetlenek, mert az orosz költségvetésben nincsenek meg azok az össze­gek, amelyekkel vissza lehetne vásárolni a magántulajdonba adott üzletrészeket — érvelt az új moszkvai privatizációs veze­tő. A külföldi befektetés tovább­ra is fontos marad az ország számára, mert — a megszerez­hető bevételeken felül — ez a legjobb út az orosz gazdaság­nak a világgazdasági folyama­tokba való integrálásához. A szűk orosz értékpapí­rpi­aco­­kon tevékenykedő befektetők körében riadalmat okoztak a ko­rábbi privatizációs miniszter azon nyilatkozatai, hogy a nem­zeti érdekek védelmében néhány szektorban (kitermelő- és alap­­anyagipar, hadiipar) ismét álla­mi tulajdonba kellene venni a vállalatokat. A kijelentések ha­tására eladási hullám vette kez­detét az oroszországi piacokon. A következő időszak teendőit Mosztovoj abban jelölte meg, hogy kedvező befektetői lég­kört kell teremteni, mindenek­előtt a pénzügyi stabilizáció és az adóreform révén. Tisztázni kell azt is, hogy az állami válla­latok eladásából származó jö­vedelmet milyen mértékben le­het a költségvetés feszültségei­nek enyhítésére fordítani — mondotta a politikus. Az idei évre kidolgozott költségvetés mintegy 10 ezer milliárd rube­les (2,5 milliárd dolláros) bevé­tellel számol a vállalatok eladá­sából. Az 1992­ óta folyamatban lé­vő privatizáció nyomán növe­kedett a legalább részben ma­gántulajdonban lévő cégek szá­ma. Ennek megfelelően ma már a bruttó hazai termék 60 száza­lékát olyan termelő és szolgál­tató egységek adják, amelyek több-kevesebb mértékben ma­gánkézben vannak. Moszkvai elemzők szerint azonban ez a szám nem tartalmazza azt az értéket, amelyet a kiterjedt fe­ketegazdaságban állítanak elő. (Reuter) 1995. február 1. Szlovák érvelés a mohi erőmű mellett A mohi (mochovcei) atom­erőmű befejezése az atom­korszak végét jelenti Szlová­kiában, azt követően már gáztüzelésű erőműveknek kell ellátniuk árammal az or­szágot — mondta Jan Ducky szlovák gazdasági miniszter. Ducky a cseh CTK hírügy­nökség szerint kijelentette, hogy a mohi atomerőmű üzembe he­lyezése után egy évvel a szlovák kormány be fogja zárni a bochu­­nicei atomerőművet. Osztrák szakértők már többször is szem­fényvesztésnek minősítették az érvelést, hogy a mohi atomerő­mű pótolja az elavult bochunicei létesítményt, és így hozzájárul a nukleáris biztonság növeléséhez — emlékeztet az APA osztrák távirati iroda. Bécsi szakértők szerint a mo­hi erőművet nagyjából akkor helyezik üzembe, amikor — 20-30 éves élettartamot figye­lembe véve — amúgy is be kell zárni a bochunicei atomerőmű­vet. Bochunice legfeljebb 2008-ig termelhet áramot, anyagproblémák miatt azonban még hamarabb szükségessé válhat a bezárása, míg a mohi atomerőmű az ezredforduló előtt nem kezdheti meg a ke­reskedelmi célú áramtermelést. A mohi erőmű átadása tehát legfeljebb 5-8 évvel hozhatja előbbre Bochunice végét — ír­ja az APA osztrák szakembe­rekre hivatkozva. (MTI) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Megbízott főszerkesztő: Várgl András Felelős szerkesztő: Boronkey Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Főmunkatársak: Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Szekcióvezetők: Aktuális Weisz Györgyi Árupiacok: B. Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai L. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek Kiss Tamás Vállalatok, vásárok Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József. Fabók Margit. Fehér István. Gárdonyi Imre. Kovács Péter. Krekó László. Lovas Judit. Mádl József. Mucsi Ferenc. Pekár Erzsébet. Tóth Levente Tudósítók: Antal Ildikó (Pécs). Ballai József (Kecskemét). Dombi Margit (Debrecen). Fekete Klára (Szeged), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehócz Rudolf (Kaposvár), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István. Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Pasztendorf Judit, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria. Soltész Mónika Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175 6722 (MTI) Telefax 175­ 4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tarnás Hirdetések felvétele: Budapest L, Naphegy tér 8. Tel./fax: 202 4199, tel.: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR nél: Budapest XIII., L­ehel utca 10/A.1900). közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219 98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 17 820, fél évre 8910 Ft. Terjeszti a Nemzeti Hirlapker. Rt és a regionális rt.-k ISSN­ 0042 6148 Nyomás Szikra Lapnyomda Rt. Budapest F.u. dr. Csöndes Zoltán elnök vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet.

Next