Világgazdaság, 1996. február (28. évfolyam, 23/6783-43/6803. szám)

1996-02-19 / 35. (6795.) szám

4 NAPRÓL NAPRA Hárommilliárdon felüli agrárexport A múlt évben valóra váltak a kormányprogram mezőgazdasági fejezetében rögzített agrárgaz­dasági exporttervek, mert az ágazat kivitelből származó árbevétele 8 millió dollárral megha­ladta a 3 milliárd dollárt — jelentette be Lakos László földművelésügyi miniszter. A szaktárca vezetője szerint 1995-ben minden agrárgazda­sági árucikk exportforgalma növekedett, kivé­ve a zsírok, olajok és viaszos termékek árucso­portját. Lakos László bízik abban, hogy kedvező időjárás esetén az ágazat tovább fokozza kivitelét ebben az évben. (VG) Teljes Hungarovin-tulajdonban a BB Rt. Az ÁPV Rt. 1 milliárd 70 millió forintos bevételhez jutva 180 százalékos árfolyamon eladta a Balatonboglári Borászati Rt. még kezelésében lévő részvényeit a Hungarovin Rt.-nek. A Hungarovin egy hete a dolgozói részvényeket is megvásárolta, így korábbi többségi tulajdonosi pozíciója után 100 százalé­kos tulajdonosa lett a boglári borászati társaságnak. A BB Rt. — mint cég- és márkanév — védelmét az állam egy aranyrész­vény megtartásával biztosítja. A Hungarovin tulajdonosa, az Oetker család érdekeltségébe tartozó Henkell und Söhnlein ezzel a részvényvásárlással és a BB Rt. alaptőkéjének a napok­ban történt 680 millió forintos megemelésével összesen 100 millió márkát fektetett be eddig hazánkban. (VG) Hetvenezer dollár huszonhét pályázatra Egerben kétnapos tanácskozáson vont mérleget eddigi mun­kájáról a Kárpátok Eurorégió Alapítvány kuratóriuma. A nemzetközi szervezet 1995 tavaszán jött létre, hogy az ország­határok által kettévágott közösségek tevékenységét támogas­sa. Tavaly hazánkban 70 ezer dollár értékben huszonhét, pályázatra beérkezett programot támogatott az alapítvány. Közülük kiemelkedik a magyar, ukrán és román határ menti összefogásból létrehozott népfőiskola, illetve az ózdi térség települési fejlesztése. (VG) Magyar—román kereskedelmi együttműködés A magyar—román kereskedelem feltételeinek javításáról, li­beralizálásáról tárgyalt Gilyán György ipari és kereskedelmi helyettes államtitkár február 14—16. között Budapesten Mi­­hai Berindével, a román Kereskedelmi Minisztérium főigaz­gatójával. Megvitatták a korábbi elhatározások értelmében létrehozandó szabadkereskedelmi megállapodás főbb össze­függéseit. Miután a románok jelezték, hogy várhatóan a közel­jövőben hivatalosan is kérni fogják csatlakozásukat a CEFTA- hoz, egyetértettek abban, hogy a magyar—román megállapo­dás kidolgozásakor erre is tekintettel lesznek. Az általános szabályokat, a konkrét kedvezmények rendszerét a CEFTA- feltételekhez igazodva akarják kialakítani. Előirányozták, hogy a következő, a kedvezmények által érintett árulisták kialakítá­sát is szolgáló megbeszéléseket április közepén tartják. (VG) Gyógyászati segédeszközök információs irodája Információs irodát nyitott Budapesten a Népjóléti Minisztéri­um támogatásával a Gyógyászati Segédeszközök Magánfor­galmazóinak Országos Szövetsége. Az iroda naprakész infor­mációkkal szolgál a gyógyászati segédeszközök használatára szorult betegeknek. Felvilágosítást adnak az orvosoknak és az egészségügyi ellátásban dolgozóknak is az eszközökről, az árakról, a felírási és a javítási lehetőségekről. (MTI) Sikeres magyar részvétel Salzburgban Rendkívül nagy érdeklődéssel fogadták a hétvégi salzburgi nemzetközi idegenforgalmi vásáron a magyar kiállítókat. A szombaton szervezett magyar nap keretében sajtótájékoztatót tartottak a magyar idegenforgalmi tervekről, különös tekintet­tel a magyarországi millecentenáriumi ünnepségekre, majd a Balaton Táncegyüttes magyar tájegységek táncait mutatta be. A vásáron a bécsi képviselet, az Eravis Rt., a Győr-Moson- Sopron Megyei Idegenforgalmi Hivatal, a Pusztatourist, a soproni régió idegenforgalmi szervezete és a debreceni Tour­­inform mutatta be a magyar kínálatot. (MTI) "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Minden nap 9.00-10.00 - a BÉB Rt. tőzsdehírei - értékpapírpiac - a BÉB Rt. - nemesfém- és olajárak árfolyamhírei - exkluzív interjúk - árfolyamok - az ÁPV Rt. privatizációs hírei - bankkamatok - a bel- és külgazdaság - befektetések - legfrissebb hírei Szerkeszti a MARCO ♦ Kft. "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Minden nap 9.00-10.00 A MATÁV RT. támogatásával 1996. FEBRUÁR 19. A német hitelhez még alacsonyak a tarifák Hárommillió márkára számíthat az M3-as Az egymilliárd márkás német hitelkeret 500 milliós vállalkozói hitelhányadának felhasználá­sánál a megtérülés az elsődleges, nem úgy, mint a keret feléből finanszírozandó, nemzetgazda­ságilag fontos infrastrukturális beruházásoknál — tudta meg a Világgazdaság Ocskay Ákostól, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) főosztályvezető-helyettesétől. A szolgáltatások díjszabásához azonban nehezen igazíthatók a kedvezményes hitelek. MUNKATÁRSUNKTÓL A német hitelkeret kötetlen felének felhasználásánál csu­pán egyeztetni kell a német fél­lel a terveket. A hitelvizsgála­tot a magyar kormány gazda­ságfejlesztési stratégiája szem­pontjából, azaz makrogazda­sági, nem pedig megtérülési szempontból végzik. Nem tá­masztanak feltételeket a kivi­telezéssel (közbeszerzési tör­vény szerint, nemzetközi ver­senytárgyalás nyomán vagy egyéb módszerrel) kapcsolat­ban sem. Elvileg ennek az 500 millió márkának már csak a kondícióiról tárgyalnak. Felté­teleiről Ocskay Ákos csupán annyit árult el, hogy hasonlóak a nemzetközi pénzintézetek hosszú lejáratú beruházási hi­teleihez, amelyeknek általában 12—15 év a futamidejük, és a LIBOR-hoz közel álló a ka­mat. A félmilliárd márkából mint­egy 300 millióra számíthat az M3-as autópálya. Erről előre­haladott tárgyalások zajlanak a Kreditanstalt für Wiederauf­­bau Frankfurt bankkal és a lu­xembourgi székhelyű Európai Fejlesztési Bankkal. A KHVM reményei szerint a közeljövő­ben megköthető a hitelszerző­dés, és az építés még az idén megkezdhető. E keret terhére tárgyalnak a vasúti fejlesztés finanszírozá­sáról is. A megváltozott balká­ni helyzetre tekintettel a tárca vizsgálja, milyen beruhá­­zás(oka)t részesítsen előnyben. A Világgazdaság információi szerint a német hitelből finan­szírozandó programok között szereplő, 12 milliárd forintot igénylő szlovén—magyar köz­vetlen vasúti összeköttetés ki­építésén kívül a kelebiai vonal első, mintegy 20 milliárd fo­rintot igénylő korszerűsítése merült fel új tervként. A német hitel 500 millió már­ Február 20—21-én Stuttgartban tárgyal Lotz Károly közle­kedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A tárgyalásokon rész­letesen megvitatják a magyar infrastrukturális fejlesztések­ben való német részvételi lehetőségeket. A magyar fél 1995 októberében átadta az infrastruktúratervek listáját. Magyar­­ország számít a német és a tartományi hitelkeretre az európai­­ közúti közlekedési folyosók hazai szakaszának megvalósítá­sában, a budapesti körgyűrű további kiépítésében, a kombi­nált fuvarozás fejlesztési terveiben, a magyar—szlovén vasúti összeköttetés megteremtésében, mintegy 300 kilométer va­sútvonal villamosításában, a Ferihegyi repülőtér fejlesztésé­ben. Az ezek megvalósítását szolgáló 250 millió márkás tartományi hitelnyújtás feltételrendszerét a Magyar Nemzeti Bank német partnerével már hónapokkal ezelőtt egyeztette. Lotz Károly tárgyalásai elősegíthetik, hogy a hitelkeret tény­leges megnyitásához az Európai Unió jóváhagyását adja. Más vállalkozói részét Baden- Württemberg tartomány, illet­ve a Bajor Szabad Állam egyen­lő arányban nyújtja (Észak- Rajna-Vesztfália pedig továb­bi 300 millióról fejezte ki szán­dékát). Ezen hitelek feltételei azonban eltérőek az előzőtől. Nem kötetlen kölcsön, hanem a tartományi tőke részvételé­vel Magyarországon alapított, illetve alapítandó vegyes vál­lalatok beruházásait finanszí­rozza. Az MNB kezeli és hazai kereskedelmi bank folyósítja. Kondíciói kedvezőbbek a kö­zéplejáratú hitelekénél, de nem érik el a másik félmilliárd már­ka, illetve a nemzetközi pénz­intézetek feltételeit. A német vállalkozói hitel fel­­használására a KHVM terüle­tén a víz- és csatornaművek, a helyi telefonhálózatok fejlesz­téséhez, illetve a Volán autó­buszparkjának felújításához lenne igény. Gond azonban — véli Ocskay Ákos —, hogy az érintett vállalatok nem nyere­ségesek. A hitel hatékony fel­­használása azonban biztos jö­vedelmezőséget feltételez. Eh­hez viszont a jelenlegi szolgál­tatási díjak nem elegendőek. M. K. „Nincs köze Paks biztonságához” Mesterségesen gerjesztett aggodalmak A Paksi Atomerőműnél folyó átszervezések kapcsán a foglalkoztatással és a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak láttak napvilágot. Lengyel Gyula, a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) vezérigazgatója lapunknak adott nyilatkozatában elmondta: a karbantartást nem szervezik kft.-be Pakson, s a dolgozók érdekei sem sérülnek. IimmusTim­ A magyar villamosipar mint­egy 52 ezer főt foglalkoztat, ez az adott műszaki és szervezési körülmények között viszony­lag reális — szögezte le a ve­zérigazgató. A korszerűbb technikai felszereltségű nyu­gat-európai ágazat azonban ke­vesebb foglalkoztatottal dolgo­zik, ott ugyanis a piaci viszo­nyok miatt az energiaipar köz­vetlen szükségleteihez igazít­ják a létszámot. Nincs például transzformátorműhelyük, taka­rító- vagy építési részlegük. Nálunk is az volt a rendszer­­váltás egyik jelszava, hogy a cégekből átszervezéssel ki kell emelni az alaptevékenységtől idegen, önállóan is megélő pro­filokat. Az MVM Rt. társasá­gainál 1994-ben kezdődött meg a racionalizálás, vagyis a ki­egészítő tevékenységet folyta­tó egységek kft.-vé szervezé­se. Ez egyébként teljesen nor­mális piaci magatartás, s a dol­gozókat “nem is izgatta” külö­nösebben, hiszen munkahelye­ik nem kerültek veszélybe, mert azok más formában, de meg­maradtak, s a szociális vagyon­hoz sem nyúltak a társaságok. Pakson korábban közel négyezren dolgoztak, ma jóval kevesebben. Az idén mintegy 300-350 alkalmazottat érint az átszervezés, amikor tehát a fő­profilhoz nem kapcsolódó te­vékenységek olyan kft.-kbe ke­rülnek át, amelyek továbbra is az erőműnek dolgoznak. Nem sérül tehát a munkavállalói ér­dek — hangsúlyozta a vezér­­igazgató —, hiszen ezekkel a kft.-kel az erőmű a következő évre is szerződést kötött. Per­sze nem törvényszerű, hogy mindig is ezeknek a kft.-knek adjon megbízást, hiszen itt is a piaci szempontoknak kell ér­vényesülniük. Nem igaz tehát az a híresztelés, hogy 1200 főt érintenek a változások. Az átszervezés nem érinti a karbantartást — szögezte le Lengyel Gyula az erőmű biz­tonságával kapcsolatos aggo­dalmak említésekor. Mint mondta, ezek érthetetlen és mesterségesen gerjesztett prob­lémák, a karbantartás ugyanis a cégnél marad. A biztonság — azon túl, hogy millió szállal kötődik a törvényi előírások­hoz — természetesen priori­tást élvez a társaságnál. Az per­sze más kérdés, hogy az erő­művön belül profitcentereket hoznak létre, hiszen látni kell, a tevékenységek (közöttük a karbantartás is) mekkora költ­séget okoznak. Nemcsak lehe­tősége, hanem kötelessége is a cégvezetésnek, hogy tisztában legyen a ráfordítások részlete­ivel. Egyébként a villamos­­energia-törvény is arra kény­szeríti a termelőket, hogy ne éljenek vissza monopolhelyze­tükkel. B. H. L. Tavaly 2,9 milliárd volt a Szerencsejáték Rt. nyeresége Márciusban jön az új játék, a kenő A Szerencsejáték Rt. (SZRT) adózás előtti nyeresége 1995-ben 2,9 milliárd forintra rúgott. A bevétel nagy részét a fogadóirodák gépesítésére és játékfejlesztésre kívánják fordítani — mondta sajtótájékoztatóján Pongrácz Antal, az SZRT vezérigazgatója. SKODA LÁSZLÓ A Szerencsejáték Rt. tavaly mintegy 510 millió fogadást bonyolított le. Ám már az év közepétől új árképzési straté­giát készítettek elő. Ennek ke­retében egyaránt 10 forinttal megemelték a totó- és a lottó­­szelvények árát. Emellett meg­változtatták a nyereményalap felosztását is: megjelentek a nagy nyeremények. A halmo­zódások nagyban emelik a fo­gadások számát, ezért ezen a stratégián az idén sem változ­tatnak. Jövőre 23-25 százalé­kos forgalomemelkedést ter­veznek, ami először lesz reál­­növekedés az SZRT 5 éves tör­ténetében. 1994 novemberében a Sze­rencsejáték Rt. élére új vezetés került, amely 3 éves progra­mot dolgozott ki a likviditási gondok megoldására. Az addi­gi piaci részesedés megtartását tűzték ki célul, eredményeik azonban felülmúlták a várako­zásokat. A Szerencsejáték Rt. 1994-ben viszonylag szerény, 1,1 milliárd forintnyi adózás előtti nyereséget ért el, ez a szám a tavalyi év végén 2,9 milliárd volt. Az adózás utáni tiszta nyereség mintegy 1,85 milliárd forintra rúgott. 1995-ben növekedett a gaz­dálkodás fegyelmezettsége, a cég pénzügyileg kiegyensúlyo­zott helyzetbe került. Az árbe­vétel 22,4 százalékos növeke­dését az alkalmazotti létszám 6 százalékos csökkenése és a re­áljövedelmek 10 százalékos visszaesése mellett érték el. 1995-ben két új terméket dobtak a piacra, az Olimpiai és a Telemázli sorsjegyet. Ezek­től az eddigi sikereken túl még többet is remélnek. Márci­us 18- án indul az új játék, a kenő, ami a rulett és a lottó keveréke. Itt fix nyereményszorzatok van­nak, így a többet kockáztatók többet is nyerhetnek. Ezzel a játékkal elsősorban azt a fiata­labb fogadóközönséget céloz­zák meg, akik szeretnek kom­binálni. A sorsolást minden munkanap a televízió nyilvá­nossága előtt szeretnék megej­teni. Pongrácz Antal a Világ­gazdaság kérdésére elmond­ta, hogy a kenő bevezetését már szeptemberre tervezték. Azonban gépi játékról lévén szó, ennek különféle techni­kai feltételei voltak. Ezek megvalósításához 10 hónap­ra volt szükség. Terveik sze­rint a kenő a bevétel szem­pontjából meghatározó játék lesz, és komoly piaci részese­dést jósolnak neki. A heti forgalom összehasonlítása (1994—95)

Next