Világgazdaság, 1996. március (28. évfolyam, 44/6804-63/6823. szám)
1996-03-01 / 44. (6804.) szám
2 Kisebb a növekedés az Európai Unióban Várhatóan a 2 százalékot sem éri el az idén az Európai Unióban a gazdasági növekedés átlagos üteme, jóllehet novemberben még 2,6 százalékos tempót jósoltak. Yves-Thibault de Silguy, az EU brüsszeli bizottságának gazdasági ügyekért felelős tagja elsősorban az árfolyam-változásokkal magyarázta a borúlátóbb új megítélést, de az okok között szerepel az is, hogy a készletek tavaly megcsappantak, a közkiadási takarékossági kedv gyengült, és áthúzódik a kamatlábak 1994-es emelkedésének hatása. (Reuter) Szlovénia megállapodik a hitelezőkkel Szlovénia parlamentje jóváhagyta azt a megállapodást, amelyet a szlovén kormány kereskedelmi bankokkal kötött a volt Jugoszláviától örökölt adósságrész törlesztéséről. A szlovén központi bank elnöke bejelentette, hogy Szlovénia június vége előtt kötvényeket fog kibocsátani a körülbelül 822 millió dolláros adósság fedezésére. (Reuter) Orosz kamattörlesztés Elmaradt és átütemezett kamatok fejében Oroszország újabb 150 millió dollárt törlesztett hatszáz hitelező kereskedelmi banknak. A Londoni Klubbal 1995 novemberében elért átütemezési megállapodás értelmében Moszkvának húsz éve van összesen 7 milliárd elmaradt kamat törlesztésére, a 25,5 milliárd dollár esedékessé vált hitel törlesztésére pedig hétéves türelmi idővel 25 éves haladékot kapott. (MTI) A tervezettnél magasabb lengyel infláció A varsói központi tervhivatal (CUP) előzetes becslése szerint a február havi infláció eléri a 2 százalékot, tehát az év első két hónapjában a várakozásoknál magasabb volt az árak emelkedése Lengyelországban. Grzegorz Kolodko pénzügyminiszter korábban azt közölte, hogy az áremelkedés üteme februárban nem haladhatja meg az 1,8 százalékot, az év további részében pedig átlagosan 1 százalék körüli havi inflációra lehet számítani. A CUP illetékese szerint azonban az üzemanyagárak tervezett emelése miatt komoly drágulásra kell számítani márciusban is. (MTI) Vége a horvát vasutassztrájknak Horvátországban véget ért az egy hétig tartó vasutassztrájk: a dolgozóknak sikerült 30 százalékos bértömegemelést kiharcolniuk. Az emelést a horvát államvasutak tartalékaiból, nyereségéből és a bértömeg-gazdálkodás megváltoztatásával fedezik. A munkabeszüntetésben, amely nyolc napon át bénította meg teher- és személyforgalmat Európa hatodik legnagyobb vasúti hálózatán, az államvasutak dolgozóinak kétharmada vett részt. (AP-DJ) Orosz vámemelés a láthatáron (Folytatás az 1. oldalról) Bár Oroszország nem tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO), annak szabályozása szerint a tagországoknak is jogukban állna korlátozások bevezetése az olyan termékek esetében, ahol az import aránya a 20 százalékot eléri — közölte lapunkkal a miniszterhelyettes. Más kérdés, hogy — néhány kivételtől eltekintve — Moszkva nem kíván élni ezzel a lehetőséggel. Ilyen kivételt tesznek például a tömény szeszes italok esetében, ahol hazai és import áruk már közel azonos mennyiségben voltak jelen a piacon. Gabonából idén nem tudják majd fedezni szükségleteiket a belföldi termelésből, ezért értelmetlen is lenne importkvóta bevezetése. A csirkének és a más húsféléknek pedig csak az egészségügyi normáknak kell megfelelniük, egyébként szabadon az országba vihetők ezután is — mondta Urinszon. A moszkvai szaktárca adatai szerint egyébként az orosz mezőgazdaság 1996- ban és 1997-ben a csökkenő igények ellenére sem lesz képes fedezni a belső szükségleteket. Borisz Jelcin a csütörtöki rendkívüli kormányülésen azzal vádolta Csernomirgyin miniszterelnököt és kormányát, hogy túl magas árat fizettet az orosz néppel a piaci reformokért. Az elnök a Reuter szerint hozzátette: “amit mondok, nem választási szlogen, a reformok jövője múlik ezen”. Amióta a kommunisták többséget szereztek az orosz parlamentben, Jelcin mind többet beszél az egyszerű emberek szenvedéseinek enyhítéséről, és Csernomirgyin kormányfő is ennek jegyében tett ígéretet arra, hogy az állami alkalmazottak bérhátralékát márciusban kifizetik (Jelcin korábban március 1-jei határidőről beszélt). A kormányfő úgy véli, bizonyos gazdasági eredmények felmutatása feltétlenül kell Jelcin újraválasztásához. Csernomirgyin a mostani kormányülésen is figyelmeztetett: a kormány nem költheti el azt a pénzt, ami nincs. A politikus szerint “megengedhetetlen, hogy a költségvetést populista lépésekkel aláássuk”. Világosan látszik tehát, meddig hajlandó a miniszterelnök Jelcin támogatásában elmenni: nem borulhat fel az elfogadott büdzsé, nem szabad megengedni, hogy az állam gazdasági szerepe ellenőrizetlenül nőjön, nem lehet gátolni a vállalkozásokat és folytatni kell a privatizációt. A költségvetés feltöltésével kapcsolatban egy magas rangú kormánytag az Itar-TASZSZ hírügynökség szerint bejelentette, az állami nemesfém- és gyémántkészlet egy részét esetleg piacra dobják. Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gall Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fehér István, Hazafi László, Kiss Tamás, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Veres Ibolya ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkud György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Makai József (rovatszerkesztő), Irisz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó, Tüske Erika, Vígh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi, László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás. Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vads Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Farkas Katalin, Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I, Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel 175-6722/1145. Képviselők: Böjti Andrea, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HELIR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. ♦ Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.u.: Lendvai Lászlóné megbízott vezérigazgató. VILAGGAZDASAG IZLETI NAPILAP KÜLFÖLD 1996. MÁRCIUS 1. Európai-ázsiai csúcstalálkozó Bangkokban A leggyengébb láncszem erősítésére A tegnap esti díszvacsora után ma reggel kezdődött Bangkokban az Európai Unió és tíz ázsiai ország vezetőjének csúcstalálkozója. A tanácskozáson a két térség együttműködésének általános kereteit határozzák meg, a gyakorlati dolgokról később, alacsonyabb szinten fognak tárgyalni. Várhatóan kiadnak egy közleményt is. A kétnapos csúcstalálkozón a 15 európai felső szintű vezetőn kívül a hét ASEAN-tagállam (Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam), továbbá Kína, Japán és Dél-Korea állam- és kormányfői vesznek részt. A tárgyalásokon a globális stratégiai egyensúly új elemét akarják kialakítani. Mint az előzetes okmányok hangoztatják, a jövő évszázad három nagy gazdasági központja — Európa, Amerika és Ázsia — között a leggyengébb láncszem Európát és Ázsiát köti össze. Az ázsiai és csendes-óceáni országok tavalyi oszakai csúcsértekezletükön — az APEC szervezet csúcstalálkozóján — erősítették meg integrációs szándékukat. Az északamerikai részvétellel szervezett együttműködés kapcsán a résztvevők hangsúlyozzák: kifelé nyitott, a nemzetközi kereskedelmi játékszabályokat betartó övezet kiépítésére törekszenek. Jelenleg azonban Európa csak a távolból figyelheti, mi zajlik a világ leggyorsabban fejlődő térségében. Európa viszonylagos súlya a térségben hosszabb ideje csökken a japánokéhoz, vagy az amerikaiakéhoz képest. Az idei irányuló beruházások főként a kitermelő, nem pedig a feldolgozóiparra összpontosulnak. A mostani bangkoki tanácskozáson várhatóan csak előre rögzített szándékaikat fogják a résztvevők kinyilvánítani, amiben közrejátszanak ez eltérő politikai hagyományok: az ázsiaiak kerülik a nyílt konfrontációt, tanácskozásaik rendszerint előre megírt forgatókönyv szerint zajlanak. Várakozások szerint az emberi jogok kínai megsértése, az ázsiai gyermekmunka nemzetközi versenyt is sértő szabályozásának ügye — néhány további kényes politikai problémával — aligha kerül majd terítékre. “A hídverés, nem pedig a vita a cél” — mondta az előkészületek során a francia kormány egyik tisztviselője. (Reuter, AP-DJ) Főbb napirendi pontok — Kereskedelem: a két térség közötti forgalom fellendítése, közös álláspontok kidolgozása a decemberben tartandó szingapúri világkereskedelmi tanácskozásra. — Befektetések: a szerény európai jelenlét erősítése. — Magánszektor: európai—ázsiai üzleti fórum felállítása a kapcsolatok szervezésére. — Egyesült Nemzetek Szervezete: reformtervezet kidolgozása, a világszervezet pénzügyi válságának megoldására. — Kísérleti atomrobbantások tilalma, fegyverzet-ellenőrzés, megfelelő egyezményi szabályozás előkészítése. — Politikai párbeszéd, biztonság, gyakorlati együttműködési mechanizmusok kidolgozása. — Egyéb témák: környezetvédelem, tudományos, technikai, kulturális kapcsolatok továbbfejlesztése. Megszüntetné az egyéni vétót az EU-ban Santer szorosabb integrációt sürget Feltűnően föderalista ihletésű beszédet tartott az Európai Parlament előtt a brüsszelizottság elnöke. Jacques Santer a március végén kezdődő, az unió intézményi és “a kormányos” reformjával foglalkozó kormányközi értekezlet előtt fejtette ki a bizottsá álláspontját néhány kulcskérdésben. Santer a gazdasági és politikai kapcsolatok szorosabbra fűzését sürgette, hogy az unió meg tudjon birkózni akár 12 új tag felvételének következményeivel. E cél elérése szorgalmazta az egyes nemzetek által ma még alkalmazható vétójog megszüntetését, továbbá a közös biztonsági és külpolitikai mechanizmusok megteremtését. Utóbbi felvetések egybeesnek egy francia—német közös felvetéssel, amelynek nyomán tagországok “korlátozott számban is” elhatározhatnának katonai akciót és ezt más — az adott műveletben részt nem vevő — államok nem akadályozhatnák meg. A bizottság szerint fel kell állítani egy olyan politikai szakértői—elemzői testületet, amellyel oldasni lehetne az EU kül- és katonapolitikai bénultságát. Első értékelések szerint a Santer-beszéd a szorosabb integrációt szorgalmazó német kormány nézeteihez áll közelebb, ugyanakkor erős ellenállásra számíthat a tagállamok vétójogához ragaszkodó Nagy - Britannia részéről — írja a Financial Times. A tervezet a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet szánna az Európai Bizottságnak. A testület működésének hatékonyabbá tételéhez sürgeti, hogy a jövőben a nagyobb tagországok ne delegálhassanak két bizottsági tagot. Írország követelésére a testület elhagyta azt a követelését, hogy kisebb államok esetében ne járjon automatikusan egy bizottsági hely. Jelenleg Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Németországnak, Spanyolországnak és Olaszországnak van két-két képviselője a brüsszeli bizottságban. Santer azt is követelte, hogy olyan kritikus ügyekben, mint az adózás rendje a minősített “szupertöbbség” alapján döntsenek. Ilyenkor a tagországok súlyozott szavazataiból 71 százalékos többséget kellene felmutatni. A Néppárt az esélyes a spanyol választásokon Konzervatív fordulat várható Az El País című spanyol napilapban megjelent felmérés szerint az ország 52 választókerületéből 34-ben a konzervatív Néppárt (PP) győzelme várható. Ha a jóslatok bejönnek, Felipe González pártja, a botrányok által megtépázott Spanyol Szocialista Munkáspárt 14 év után kénytelen lesz átengedni a kormányrudat. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A piacok és a választópolgárok olyan krónikus problémák megoldását várják, mint a munkanélküliség csökkentése (jelenleg 23 százalék), a költségvetési hiány (GDP 5,8 százaléka) visszafogása a maastrichti kritériumoknak megfelelően, valamint az eladósodott társadalombiztosítás reformja. Amennyiben ezt a PP sikerre viszi, az egész Európa számára modellértékű lehet — véli a Business Week. José Maria Aznar, a PP vezetője saját bevallása szerint sokat tanult a francia konzervatívok hibáiból, ígérete szerint már hivatalba lépésének másnapján konzultálni fog a szakszervezetek képviselőivel. Egy, a némethez hasonló munkavállalói—munkaadói szövetség létrehozását tervezi a munkanélküliség leküzdésére. Vissza akarja fogni az elbocsátásokból, elsősorban a végkielégítésből adódó óriási kiadásokat is. Aznar tervbe vette a minisztériumok összevonását, megtakarítva ezzel 2 milliárd dollárt. A költségvetésen kívüli kiadások intézményét is megszünteti, amely gyakran a GDP 2 százalékát is elviszi. A PP gazdasági programjában nagy szerepet szán a privatizációnak. 24 milliárd dollár privatizációs bevételt vár a következő három-négy évre, az egyelőre titkos listán pedig olyan vállalatok szerepelnek, mint az Ibéria légi-, a Telefónica telefon-, valamint a Repsol olajtársaság. E lépések megtétele javítani fogja Spanyolország hitelét a pénzügyi piacokon, így majd csökkenhetnek a hitelkamatlábak is. “A PP győzelme meghozná a piacok bizalmát az iránt, hogy a változások jó irányt fognak venni”— nyilatkozta az AP—DJ-nek egy madridi brókerügynökség elemzője. “A piac számára nagyon fontos, hogy a Néppárt győzelme után csökkentsék a hitelkamatokat”. A kamatlábak viszszafogása fokozná a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Ez pedig a legmeggyőzőbb érv a választók szemében. Ahogy az az ígéret is, hogy a legmagasabb adókulcsot 56 százalékról 40-re fog csökkenni. Az elemzők szerint a választásokon az is a PP malmára hajtja a vizet, hogy a választók egy tehetetlen parlamenttől való félelmükben a Néppártra szavaznak. Amennyiben a konzervatívok nem szerzik meg az abszolút többséget, erre a piacok kedvezőtlenül reagálnának, mert ez nem garantálná az Aznar-program teljes megvalósítását. (Kommentárunk a 12. oldalon.) Tízéves mélyponton Új inflációszámítás az Európai Unióban Tegnap új módszerrel számított inflációs adatokat tett közzé az Európai Unió statisztikai szervezete, a Eurostat. Az inflációs ráták harmonizálása azt a célt szolgálja, hogy összemérhetőek legyenek a tagállamok adatai, amikor megvizsgálják az EMU-ra vonatkozó maastrichti kritériumok betartását. Az infláció egyébként tíz éve volt utoljára olyan alacsony, mint januárban. MUNKATÁRSUNKTÓL Az unió tagországaiban az árak januárban átlagban 2,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Ilyen alacsony inflációs ütemre 1987 januárja óta nem volt példa. Az új számítási módszer még javarészt a már meglévő nemzeti fogyasztóiár-index kalkulációján alapul. A teljesen harmonizált inflációs adatokat 1997 januárjában hozzák majd először nyilvánosságra. Az adatok kiszámításakor több kategóriát nem vontak az áruk és szolgáltatások kosarába, így hiányoznak az egészségügyi költségek, az oktatásra fordított kiadások és a biztosítási szolgáltatások díjai. A jelenlegi magyar fogyasztói árindex számításának gyakorlata az egészségügyi költségek közül természetesen csak azokat veszi figyelembe, amiért fizetni kell, a tandíj bevezetése óta az oktatási kiadásokat is belekalkulálják, a biztosítási díjak viszont a KSH számításaiban sem szerepelnek. A félig harmonizált számítási módszer egyébként csak néhány tized százalékpontnyi eltérést eredményez az egyes tagországok által számolt ütemhez képest, Németország esetében alacsonyabb, Nagy- Britanniánál magasabb értéket ad, Franciaországban változatlan az érték. A harmonizált indexeket a tagországok várhatóan nem fogják átültetni nemzeti gyakorlatukba, indexáláskor vagy a béralkuk során tehát továbbra is minden ország a régi módszerrel kalkulált ütemet veszi majd figyelembe.