Világgazdaság, 1996. április (28. évfolyam, 64/6824-84/6844. szám)
1996-04-01 / 64. (6824.) szám
RÖVIDEN Csúcson a kukorica ára Történelmi rekordot állított be a kukorica határidős ára pénteken a chicagói terménytőzsdén azután, hogy a washingtoni kormányzat bejelentette: a készletek szintje 60 éve nem volt olyan alacsony, mint jelenleg. A májusi lekötésű kukorica közel 10 centtel, vékánként 4,09 dollárra drágult. A kukorica után a búza és a szójabab is drágult. A kukorica árának az emelkedéséhez a washingtoni mezőgazdasági minisztériumnak az a közlése is hozzájárult, hogy Mexikó az idén 145 ezer tonna kukoricát vásárol. (MTI) Megnyílik a világ legnagyobb bankja Ma kerül sor a világ legnagyobb bankjának számító Bank of Tokyo—Mitsubishi szimbolikus megnyitására. A mintegy 72 ezer milliárd jen (679 milliárd dollár) mérlegfőösszegű pénzintézet a Bank of Tokyo és a Mitsubishi Bank fúziójából született. Az új bank kétezer fővel 18 ezerre csökkenti alkalmazottal számít és az összeolvadás 50 milliárd jenre becsült költségein felül további 50 milliárdot költ a két korábbi bank számítógépes rendszerének összehangolására. (Reuter) Az EBRD Közép- és Kelet-Európáról Kelet-Európában a gazdasági rendszerváltás tovább folyik, de a jóléti rendszerek reformja kemény problémák elé állítja az országokat — olvasható az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ma közzétett jelentésében. A dokumentum elismerően szól a kormányzati kiadáscsökkentési lépésekről, melyek megalapozhatják a következő évek gyors növekedését. (Reuter) További megszorítások Svédországban A svéd kormány további 6 milliárd koronával (900 millió dollár) kívánja csökkenteni a költségvetési kiadásokat 1997- ben — jelentette be a kabinet szóvivője. A szóvivő nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy 1998-ban további szigorításokra kerül sor. Elemzők szerint azonban már jövőre legalább 25-30 milliárd koronás megtakarításokra lenne szükség. (Reuter) Továbbra sem kap Minszk IMF-hitelt Eredménytelenül értek véget a hitelnyújtásról szóló megbeszélések az IMF és Fehéroroszország között. A tárgyalásokon a Minszk számára tavaly jóváhagyott 300 millió dolláros készenléti hitel újabb részletének esetleges megadásáról volt szó. A keretösszegből Fehéroroszország eddig egyetlen, 70 millió dolláros részletet kapott tavaly szeptemberben. A további folyósítás azóta is várat magára. (Reuter) Több mint 6 milliárdos lengyel hiány Lengyelországnak tavaly 6,15 milliárd dollár kereskedelmi hiánya keletkezett, ami 42 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi 4,33 milliárdos deficithez képest — közölte a varsói statisztikai hivatal. Lengyelország múlt évi importja 43,7 százalékkal 29,05 milliárd dollárra, exportja 32,8 százalékkal 22,89 milliárd dollárra növekedett. (AP—DJ) Romló kilátások Ausztriában A két legnevesebb osztrák gazdasági kutatóintézet lefelé módosította a növekedésre korábban adott prognózisát. A legfrissebb előrejelzések szerint a WIFO a GDP 0,7 százalékos növekedésével, az IHS 1,1 százalékos növekedéssel számol. Decemberben még a WIFO volt a derűlátóbb 1,6 százalékkal, és az IHS óvatosabb 1,4 százalékkal. A két intézet számításai szerint az idén a munkanélküliségi ráta 7,3 százalék lesz, jövőre pedig eléri a 8 százalékot is. (MTI) IMF prognózis idén 3,9 százalékos növekedés A Nemzetközi Valutaalap 0,2 százalékponttal 3,9 százalékra csökkentette a világ idei gazdasági növekedésére vonatkozó becslését, elsősorban a vártnál lassabb európai növekedés miatt. Az IMF jóslata szerint az Európai Unióban az idén a gazdasági növekedés 2 százalékos lesz, szemben a tavaly előre jelzett 2,8 százalékkal. Jövőre az ütem várhatóan eléri a 2,6 százalékot. A nemzetközi pénzügyi szervezet szerint 1997- ben az átlagos növekedés már 4,3 százalék lesz — írja az AP— DJ. A jövőben az ipari országok, s elsősorban az európai államok folytatódó költségvetési konszolidációja megteremti a hosszabb távú szilárd gazdasági növekedés alapját. A költségvetési kiadások megugrása és a kamatlábcsökkentések miatt Japán gazdasága a korábban prognosztizáltnál gyorsabban, 2,5 százalékkal növekszik, jövőre pedig 3,4 százalékkal. Az Egyesült Államokban az idei évi 1,9 százalékos növekedést jövőre 2,2 százalékos váltja fel. Az IMF várakozásai szerint idén és a jövő évben a fejlődő országok gazdasága lényegesebben gyorsabban növekszik, mint a világátlag. Bár térségenként igen nagy a szóródás, összességében a fejlődő országok csoportjának gazdasága az idén 6,3 százalékkal, jövőre 6,4 százalékkal erősödik. Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fehér István, Hazafi László, Kiss Tamás, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Veres Ibolya ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkuti György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Illsz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó, Tüske Erika, Vígh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦Tudósítók, Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Farkas Katalin, Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I, Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Böjti Andrea, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG-ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HEUR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. ♦ Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.u.: Lendvai Lászlóné megbízott vezérigazgató. A sertéshús is veszélyes? Ma rendkívüli EU-agrárértekezlet A brit kormány betiltja a frissen levágott, 30 hónapnál idősebb szarvasmarha húsának belföldi forgalmazását. Ezzel egy időben Douglas Hogg mezőgazdasági miniszter bejelentette a tenyésztők kárpótlását célzó 85 millió fontos segélyprogram beindítását. A szükséges piaci beavatkozások várhatóan legalább egymilliárd ECU-vel terhelik meg az Európai Unió agrárköltségvetését. A marhakór miatt kialakult válság hatására a nemzetközi szervezetek sorra hívják össze rendkívüli ülésüket —jelenti a Reuter. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) április 23-án tartja tanácskozását a szarvasmarháknál előforduló szivacsos agysorvadás miatt kialakult válság felülvizsgálatára. A nagymértékű árzuhanás hatására szombaton azonban már felélénkült a kereslet a brit marhahúspiacon, és több szupermarket az értékesítések közel tízszeres megugrásáról számolt be. A hét végén eközben a sertéshúsra is súlyos gyanú árnyéka vetült: szakértők szerint a brit sertésállomány a tbc egy olyan törzsével fertőzött, amely az emberre is veszélyes. Az EU torinói kormányközi konferenciáján is hangsúlyos szerepet kapott a Nagy-Britannia húsiparát súlyosan érintő helyzet, John Major brit miniszterelnök beszédében teljességgel igazolatlannak látta a brit marhahús nemzetközi bojkottját. Mivel Franz Fischler, az unió agrárkérdéseiért felelős bizottság tagja és Hogg között nem született végleges döntés a válság kezelését illetően, ez a feladat az unió agrárminisztereire hárul, akik ma ülnek össze Brüsszelben. Unióbeli diplomaták az 4PDJ hírügynökségnek viszont úgy nyilatkoztak: részletekre is kiterjedő, stratégiai jellegű megállapodás aligha várható. A brit kormány 50 millió fonttal támogatja azokat a farmereket, akiknek állatait levágták, de a húst nem tudták értékesíteni. További 35 millió fontot juttat London azoknak a szarvasmarhatartóknak, akiknek állománya sérülni fog a kényszervágások miatt. A kormány a húsfeldolgozó iparnak nyújtandó 1,5 millió fontos segély- , csomagja lehetővé teszi, hogy 3 ezer alkalmazott állását továbbra is finanszírozni tudják. Eközben egyre nagyobb szerephez juthatnak az alternatív hústermékek. Mind a kereslet, mind az árak terén óriási emelkedés történt. A szárnyashúsok ára a múlt hét óta már 20 százalékos növekedést mutat. Bár marhahúsfogyasztás Európa- szerte drasztikusan csökken amerikai húsfeldolgozók is jelezték az unió felé szándékát, hogy vegyi anyagtól mentes hússal lássák el az európai piacot. Az USA-ból származó , marhahús eddig nem kerülhetett be az EU-ba, mert a marhahús hormon kezelt volt, de a tenyésztők készek hormonmentes termékek szállítására. Habozó befektetési alapok Lassú a lengyel privatizálás A lengyel privatizációskupon-tulajdonosok millióinak tulajdonában lévő, de az állam által alakított befektetési alapokat bírálta a lengyel privatizálási miniszter a kuponos privatizálás vontatottságáért. Veszélyesnek nevezte a felügyelőbizottságok és az alapok igazgatói közötti konfliktusokat. A lengyelországi privatizálásban jelentős feladattal megbízott 15 nemzeti befektetési alap megbízottai 512 vállalat igazgatóságában foglalnak helyet, és az a dolguk, hogy átszervezzék a vállalatokat és utána önálló magánvállalatként bocsássák útra őket. Wieslaw Kaczmarek privatizálási miniszter szerint azonban a folyamat túl lassú — írja az AP— DJ amerikai hírügynökség. Elmondta, a minisztérium úgy tervezte, az idén tartózkodik új vállalatok bejegyzésétől a varsói értéktőzsdén arra számítva, hogy az alapok megjelennek a tőzsdén kibocsátásaikkal, és nem akarta, hogy a bőséges kínálat lenyomja az árfolyamokat. Az alapok azonban eddig távol maradtak. Arra hivatkoznak, hogy még portfoliójuk értékelésével vannak elfoglalva, és most készülnek az 1995-ös vállalati mérlegek. Az alapok vezetői közül sokan amiatt panaszkodnak, hogy felügyelőbizottáguk követelésekkel árasztja el őket és beavatkoznak működésükbe. A miniszter határozottan az igazgatók pártjára állt a vitában, mondván, hogy téves az az elgondolás, hogy a felügyelőbizottságok igazgassák az alapokat. Bennfentesek szerint a miniszter igyekszik elsimítani az ellentéteket, és megfékezni a felügyelőbizottsági tagokat, de nagy politikai nyomás nehezedik rá, mert az utóbbiaknak jó politikai összeköttetéseik vannak. Kaczmarek azonban az alapok igazgatóit is intette, az ő dolguk egyszerűen a vállalatok adásvétele. De azt is mondta, a program fontos része a vállalatok struktúrájának átalakítása is, amit sok igazgató elhanyagol. Hozzátette, nem tartozik hatáskörébe, hogy közvetlenül kényszerítse az alapok vezetőit, vegyenek tevékenyebben részt a vállalataik munkájában, de nyomást fog gyakorolni rájuk, hogy ezt tegyék. A miniszter elégedettségét fejezte ki azzal, hogy a lakosság aktívan részt vesz a privatizálási programban. Majdnem 10 millió lengyel váltotta ki a kuponját november 22-e óta. A kuponokért 20 zlotyt kellett fizetni. A másodlagos piacon 100 zlotyt is érnek. Párizs az EU jóváhagyására vár Adóparadicsom lesz Korzika? Korzika gazdaságának fellendítése érdekében a francia kormány átfogó fejlesztési csomag jóváhagyását reméli az Európai Uniótól. Párizs tervei szerint többek között jelentősen csökkentenék a társasági adót és a szociális járulékokat, valamint többlettámogatást kapnának a kisvállalkozások és a mezőgazdasági termelők. A Financial Times információi szerint a párizsi vezetők júniusban terjesztik az Európai Bizottság elé a tervet, melynek célja a korábbi kedvezmények ellenére továbbra is gyenge lábakon álló korzikai gazdaság fellendítése, ami a remények szerint az egymás ellen küzdő nacionalista csoportok harcának befejezését is siettetheti. Jean-Claude Gaudin regionális fejlesztésekért felelős miniszter elmondta: elsősorban a korzikai vállalkozók adóterheit szeretnék enyhíteni. A kormány korábban közzétette annak a 38 legszegényebb városi övezetnek a listáját, melyeket “szabad övezetté” szeretne nyilvánítani. Ezekben jelentős adókedvezményeket lehetne igénybe venni, és csökkentenék a vállalatok által fizetendő szociális járulékok mértékét is. Párizs azóta az egész szigetet szabad övezetté alakítaná, főként miután az Alain Juppé kormányfő által januárban megígért pótlólagos évi 5 milliárd frank elégtelennek látszik. Brüsszel elviekben már jóváhagyta a francia elképzeléseket, bár megfigyelők rámutatnak, hogy a részletek még egyáltalán nem ismeretesek. Amit már lehet tudni, az az, hogy a kormány 40 millió frankos segélyt kíván nyújtani a sziget mezőgazdaságának és felújítaná a tejtermelőket támogató EU-segélyek folyósítását, melyet februárban függesztettek fel széles körű visszaélésekre hivatkozva. Az idegenforgalom adósságainak visszafizetésére további haladékot kapna, és csökkentenék hiteleik kamatlábát is. Külön támogatásban részesülnének a kisvállalkozások. A kormány becslései szerint Korzikán a munkanélküliségi ráta meghaladja a 12 százalékot, ami magasabb a francia átlagnál, a sziget jövedelmének 60 százaléka pedig állami támogatásból származik. Kiváltságos helyzetben Korzika gazdasága az elmúlt évben több kedvezményt kapott Párizstól, így helyzete már most is kiváltságosnak mondható. A francia Le Monde cikke szerint a 8 és 13 százalékos áfa-kulcsok lényegesen alacsonyabbak, mint az ország többi részén, alacsonyabb a vendéglátóhelyek által fizetendő adó és a dohány fogyasztási adója is. Az 1992 után alapított vállalatok 8 évig mentesülhetnek a társasági adó fizetése alól, az iparűzési adó 60 százalékkal alacsonyabb, mint Franciaország többi részén. Külön kedvezmények érvényesíthetők az szja-ban, és megszüntették a be nem épített telkek után fizetendő adót is. Megfigyelők nem zárják ki, hogy Párizs a közeljövőben akár egy teljesen új adórendszert dolgozhat ki Korzika számára. Szorosabb integráció Megállapodott négy FÁK-állam Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Kirgízia pénteken megállapodást kötött a gazdasági együttműködésről és a kapcsolatok szorosabbra fűzéséről. A négy ország között hosszú távon vámunió jön majd létre, és a tervek szerint , közös valuta bevezetésére is sor fog kerülni. , VG-ÖSSZEÁLLITÁlS A moszkvai Kremlben tartotott ünnepélyes aláíráson az országok vezetői hangsúlyozták, hogy nem a korábbi unió hely-,reállításáról van szó, és a résztvevők továbbra is megőrzik függetlenségüket — jelentette az AP—DJ. A ceremónián elnöklő Borisz Jelcin orosz elnök leszögezte: a megállapodás célja az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása. Az egyezmény alapján végül lehetőség lesz egy közös valuta bevezetésére is — tette hozzá. Az aláírt dokumentum értelmében közös közlekedési, energia- és információs hálózat kialakítására is sor kerül — írja a Reuter. Létrehoztak egy államközi tanácsot, melynek tagjai a négy ország elnökei, kormányfői és külügyminiszterei. A tanács első elnöke Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök lesz. Felállítottak egy integrációs tanácsot is a miniszterelnök-helyettesek részvételével. A résztvevők hangoztatták, hogy az egyezmény bármely más volt szovjet tagköztársaság számára nyitott. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Lukasenko holnap külön megállapodást köt majd Jelcinnel, mely a Fehéroroszország és Oroszország közötti szálakat hivatott még szorosabbra fűzni. A két ország között uniót létesítő megállapodás aláírását pénteken jóváhagyta a minszki parlament is. . Bulgáriában kisebb vihart karvart Jelcin azon kijelentése, , amely szerint egy napon Bulgária is csatlakozhat majd az integrációs megállapodáshoz. Zselev elnök azzal vádolta a szocialista párti kormányt, hogy “homályos” külpolitikájával maga késztette az orosz elnököt e nyilatkozatra. Bulgária az EU, a Nyugat-európai Unió és a NATO felé orientálódik — hangoztatta Zselev.