Világgazdaság, 1997. április (29. évfolyam, 63/7073-84/7094. szám)
1997-04-22 / 78. (7088.) szám
10 IDEGENFORGALMI HÍREK Éledező falusi turizmus Szabolcsban Éledezik a falusi turizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amit mutat, hogy jelenleg már 33 településen működik korszerű, családias jellegű kis vendégfogadó, amelyekben összesen 450 ágy várja a régió idegenforgalmi látványosságait felkereső hazai és külföldi turistákat. A szálláshelyek zöme a Tisza mentén, a még szinte háborítatlan, ősi eredetiségében megmaradt Szatmári-síkságon, illetve a felső-szabolcsi Rétközben található. A falusi turizmus nyírségi fejlesztését az Európai Unió a PHARE Kísérleti Program Alapjából támogatja. Legutóbb 13 társas és magánvállalkozásnak, önkormányzatnak, illetve két intézménynek, a Nyíregyházi Tourinform Irodának és a Nyíregyháza-sóstógyógyfürdői Múzeumfalunak adott anyagi segítséget, együttesen 55 millió forintnak megfelelő ECU-t. A statisztikai adatok szerint a múlt szezonban a szabolcsi szálláshelyeken mintegy 30 százalékkal nőtt a vendégforgalom. A 70 ezer vendég egyharmada külföldi állampolgár volt, elsősorban az európai országokból. (MTI) Dél-dunántúli regionális társulás A Dél-Dunántúl idegenforgalmi fejlesztését célzó nagytérségi összefogást kezdeményeztek Baranya, Somogy és Tolna megyék és megyei jogú városaik önkormányzatai, valamint kereskedelmi és iparkamarái. Elhatározták, hogy felmérik és egységesen jelenítik meg a Duna, a Dráva és a Balaton határolta régió turisztikai kínálatát — természeti és kulturális értékeit —, s az idegenforgalom stratégiai fejlesztése céljából májusban közhasznú társaságot alapítanak. A program kidolgozásával a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemet bízták meg, s a nonprofit társaság székhelye is a Dunántúl legnagyobb városa lesz. (MTI) GWK-Mávtours: sikeres volt a valutaeladás A GWK-Mávtours utazási iroda mintegy 8 milliárd forintos forgalmat és 221 millió forint nyereséget ért el 1996-ban. Nyereségük 43,5 millió forinttal haladta meg az 1995. évit — mondta Papp Gabriella, a 100 százalékban holland tulajdonú cég kereskedelmi igazgatója. A bevétel nagy része valutaeladásból származott. A társaság 7,6 milliárd forint értékben értékesített külföldi fizetőeszközt tavaly. A GVK-Mávtours bevétele ki- és beutaztatásból 115,5 millió forint volt, az idén ebből az ágazatból 150 millió forintra számítanak. Repülőjegy-eladásból az idén a tavalyi háromszorosát, összesen 250 millió forintot várnak. (MTI) Ausztráliai képviselet Budapesten Nemrég nyílt meg Ausztrália budapesti turisztikai képviselete, ahol mind az üzleti utazók, mint pedig a turisták számára tudnak hasznos információval szolgálni. A kirendeltség — amely az ausztrál követség kereskedelmi kirendeltségének részeként működik — megnyitásának célja a két ország közötti személyforgalom élénkítése. 1996-ban közel félszáz tanulóvízumot, több mint kétezer látogatóvízumot és csaknem 600 üzleti vízumot adtak ki. A pontos tájékoztatás érdekében az ausztrál utazási kalauz magyar nyelvű melléklettel jelenik meg. (VG) Balatoni Marketing Kht. Cél a régió egységes megismertetése Az 1997. január 1-jétől létrehozott Balatoni Turisztikai Marketing Közhasznú Társaság legfontosabb feladata a következő hónapokban, hogy bemutatkozzék a térség turisztikai vállalkozásainak, önkormányzatainak. A szervezet céljainak megismertetése alapvetően fontos annak érdekében, hogy a balatoni régió egységesen tudjon megjelenni a nemzetközi piacon, s azért is, hogy a vállalkozók anyagi hozzájárulásukkal segítsék a kht. munkáját — véli Vida Kocsárd, aki pályázat útján a napokban nyerte el a társaság vezetői posztját. aminmiT. A balatoni régió megjelenése nem egységes, ez már évek óta gondja a hazai turizmusnak. E hiányosságot kívánták megoldani az érintett megyék illetékesei, valamint a Magyar Turizmus Rt. így alakult meg 18 millió forint induló tőkével az idén január 1 -jével a Balatoni Turisztikai Marketing Kht. A nonprofit szervezetet a három érintett megyei önkormányzat — Somogy, Veszprém, Zala —, a három megye kereskedelmi kamarája, a siófoki, a balatonfüredi és a keszthelyi önkormányzat, a Balaton Szövetség, a Balaton Alapítvány, valamint a Magyar Turizmus Rt. hozta létre. A vezetői posztra pedig április elejétől — sikeres pályázat után — Vida Kocsárdot nevezték ki, aki korábban évekig dolgozott a Pannónia Hotels Rt.-nél. Mint Vida Kocsárd elmondta, a kht. több forrásból kívánja megteremteni a feladatai ellátásához szükséges pénzt, így egyrészt a Magyar Turizmus Rt. egyes pályázatain kívánnak indulni, másrészt számítanak a térség turisztikai vállalkozóinak, vállalatainak hozzájárulására is. Az első hónapokban legfontosabb feladatuk az lesz, hogy megismertessék a szervezetet, annak feladatait a térség vállalataival, vállalkozóival, önkormányzataival. Várhatóan néhány hónapos “bevezetés” után már operatív munkát is végeznek, így bekapcsolódnak a balatoni katalógusok, prospektusok elkészítésébe, szervezik a régió egységes megjelenését a nemzetközi kiállításokon. Az első közös Balaton-standot — a tervek szerint — az őszi hónapokban sorra kerülő kiállításokon felállítják. L. I. Az oldalt szerkesztette: Lázár Ildikó Reorganizációs program az Express Rt.-nél Kivásárolnák a tb-részesedést Az Express Szálloda és Utazási Rt. közgyűlésén ötéves program kidolgozásáról döntöttek az első három évben a reorganizáción, később a fejlesztéseken lesz a hangsúly. Az idén várhatóan nullszaldós cégnek 1998-tól nyereségesen kell működnie — tájékoztatta lapunkat Tóth Tibor vezérigazgató. mtmEL— A közgyűlésen a tulajdonosok konzorciuma úgy határozott, hogy a jövőben is utazási vállalkozásként működnek, e tevékenységet fejleszteni kell, s cél a munkahelyek megtartása. Felhatalmazták a vezetést, hogy dolgozzon ki egy ötéves programot, amelynek első három évében a reorganizáción, majd a fejlesztésen lesz a hangsúly. A reorganizáció során felújítják a cég szállodáit, irodahálózatát, új érdekeltségi rendszert dolgoznak ki. A fejlesztési szakaszban szó lehet új szálloda vásárlásáról, az autóbusz-üzletág fejlesztéséről, járműbeszerzésről. A tulajdonosok nem tartják kizártnak, hogy a fejlesztésekhez tőkeerős, akár hazai, akár külföldi befektetőt vonnak be a cégbe. Az idén az Express nullszaldóval zárja az évet, de a tulajdonosok 1998- tól nyereséget várnak. A következő öt év feladatai megvalósítását segíti elő az a megállapodás is, amelyet az Express Rt. a közelmúltban kötött a Cooptourist Rt.-vel — mondta Tóth Tibor. A két cég mintegy 4 milliárd forint vagyonnal, az ország egész területén 70 irodával, mintegy 600 főfoglalkozású alkalmazottal és csaknem ezer ügynökkel rendelkezik. E koncentrált erő itthon biztos vezető pozíciót jelent az idegenforgalomban, s külföldön is számos előnyt biztosít. Az együttműködés első lépéseként tavasztól kölcsönösen értékesítik egymás programjait, töltik egymás szállodáit. Az év második felétől a következő évi árualapot közösen szervezik, azaz a külföldi szálláshelyeket a korábbinál nagyobb tételben vásárolják, közösen lépnek fel a Malévvel, illetve a biztosítótársaságokkal szemben. Tóth Tibor szerint e koncentrált erő alacsonyabb árakat és színvonalasabb szolgáltatást jelent. A két utazási vállalkozás összekapcsolja információs rendszerét is, közösen szervezik a pénzváltást, összehangolják marketing- és reklámtevékenységüket, valamint a dolgozók továbbképzését. Elképzelhető, hogy a két cég — megtartva jogi és gazdasági önállóságát — 50-50 százalékos részesedéssel létrehoz egy utazásszervező céget. Az Express Rt. tulajdonosai, akik konzorciumot alapítottak, szeretnék céljaikhoz megnyerni a több mint 28 százalékot birtokló egészségbiztosítási önkormányzatot, amely — ígérete szerint — rövidesen nyilatkozik, kíván-e csatlakozni a többséghez. Ám Tóth Tibor szerint félő, hogy az önkormányzat nem tud valódi tulajdonosként viselkedni, pedig a több mint 28 százalékot birtokló partner gyors, határozott véleménye igen fontos a cég jövőjét meghatározó döntésekben. Megoldásként a konzorcium tagjai fontolgatják, hogy kivásárolják az önkormányzati részesedést. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat illetékese úgy nyilatkozott, nem zárkóznak el semmilyen megoldás elől sem. Ha kapnak egy jó ajánlatot az Express Rt. tulajdonosaitól, akkor megfontolják ezt. Ám ehhez mindenképpen ismerni kell — egyebek mellett — az 1996-os mérleget, a készülő hároméves üzleti tervet, a társaság piaci pozícióját. Csak ezek ismeretében lehet döntést hozni. VILAGGAZDASAG IDEGENFORGALOM 1997. ÁPRILIS 22. Balatoni megyék az idegenforgalomért Közbiztonsági koncepció készül Az idei turisztikai szezon sem ígérkezik könnyebbnek a Balaton partján, mint a tavalyi volt, hiszen a megyék csekély összegeket tudnak a turizmusra fordítani, s ismét szembe kell nézniük a bűnözéssel. Még az idegenforgalmi szezon előtt összefogtak a Balaton környéki megyék és a nagyobb tóparti városok, hogy kidolgozzák a térség egységes közbiztonsági koncepcióját. Az országos rendőrfőkapitány nem tudott a tavalyinál nagyobb rendőri erőket ígérni a nyári idényre. Zala megyében egyértelműen húzóágazat az idegenforgalom. Az EU-normák által rangsorolt 257 zalai település közül az első hat helyen turisztikai centrumok szerepeltek, az élen Hévízzel. A példátlan gyorsasággal fejlődő — termálvizes adottsággal rendelkező — térségben az elmúlt egy-két év alatt 410 millió RTS és 40 millió német márka értékben valósítottak meg turisztikai beruházásokat. Zala megye csak koordinál Zalában az idegenforgalmi fejlesztések megvalósítása érdekében már néhány éve megszerveződtek a kistérségi társulások, így a megyének ebben az ágazatban leginkább koordináló szerep jut — tudtuk meg Pásztor Gézától, a Zala megyei önkormányzat illetékesétől. Két év munkája fekszik abban a közelmúltban elkészült, társadalmi konszenzuson alapuló fejlesztési koncepcióban, amelynek alapján az idegenforgalmi beruházásokat menedzseli, támogatja a megye. Hogy mennyire fontos Zalában ez az ágazat, mutatja: az önkormányzat legnagyobb osztálya foglalkozik az idegenforgalommal. A megye a költségvetéséből 8-10 millió forintot szán az idén turisztikai célokra, amely döntés véletlenül sem szakmai — vallja Pásztor Géza —, hanem egy laikus közgyűlés szimpátia alapján meghozott határozatának eredménye. Ez a keret az elmúlt évekhez képest mindössze az inflációt követően emelkedett. Az új pályázati rendszer, amely a megyék számára is lehetővé teszi, hogy marketingtevékenységükhöz központi forrást szerezzenek, elég nagy kavarodást okozott egy szerencsétlenül megfogalmazott feltétel miatt — mondta a zalai szakember. Ahhoz ugyanis, hogy egy megye központi pénzhez jusson, támogatnia kell legalább egy Tourinformirodát, és önálló idegenforgalmi nonprofit szervezettel kell rendelkeznie. Ennek elvileg megfelel Zala megye önkormányzatának önálló idegenforgalmi bizottsággal és saját költségvetéssel rendelkező osztálya, így van remény a meglévő keret kiegészítésére. Kastélyok, fürdők, falusi turizmus Mint Péntek István, a Somogy megyei idegenforgalmi hivatal illetékese elmondta, a megyei szervezet körülbelül ötmillió forinttal gazdálkodhat az idén, ám az összeg nagy részét felemésztik a működési költségek, így gyakorlatilag rá vannak kényszerítve, hogy pótlólagos forrásokat keressenek. Az idegenforgalomban elsősorban tematikus kiadványok megjelentetésére törekszenek, a somogyi kastélyokat, fürdőhelyeket és a falusi turizmus lehetőségeit kívánják bemutatni. A megyei szakemberek szerint sok jó turisztikai fejlesztési ötlet van Somogyban, ám ezeket legfeljebb erkölcsileg és szakmailag tudják támogatni, anyagilag semmi esetre sem — derült ki a beszámolóból. Veszprém a „legtehetősebb ” Veszprém megye önkormányzata áldoz a legtöbbet, 16 millió forintot idegenforgalmi célokra — tudtuk meg Weiland Lászlótól, az önkormányzat illetékesétől. Ennek döntő többségét a Tourinform-irodák támogatására költik. Tavaly óta a veszprémi települések turisztikai attrakciói két-két fényképpel és egy-egy oldalas, 24 nyelven olvasható szöveggel szerepelnek az Interneten, amelynek költségeit a megye állja. Komoly igény mutatkozik a zöldturizmus iránt, ám ennek feltételei hiányosak, hiszen például alig van megfelelő turistaút. A megyei idegenforgalmi keretet ezek karbantartására, illetve a turisztikai kiadványok megjelentetésére költik. Az állami források megszerzésének lehetőségéért napirendre került egy önálló nonprofit idegenforgalmi iroda létrehozásának terve. Veszprém megyében ugyanis a megyei önkormányzat hivatalán belül végzik az információs feladatokat, amely vélhetően nem felel meg az elvárásoknak. Az idei idegenforgalmi marketingtevékenységhez legalább öt-hat millió forintos központi támogatást remélnek — tudtuk meg Weiland Lászlótól. Egységes közbiztonsági koncepció Forgács László országos rendőrfőkapitány ígérete szerint ezen a nyáron is megfelelő segítséget kap a Balaton, mintegy 200-250 rendőrrel több lesz a térségben. A háromezer fős létszámhiánnyal küszködő magyar rendőrség azonban nem tud ennél többet a Balatonhoz irányítani. Emellett a rendőrkapitány megbízta a megyei kapitányokat, hogy kapcsolódjanak be a megyék által megkezdett egységes balatoni közbiztonsági koncepció kidolgozásába. Tisztázni kell a tervezet kidolgozása során, mekkora teher nehezedik a balatoni településekre, és mi az a feladat, amit semmiképpen nem tud vállalni a rendőrség — mondta el lapunknak Balázs Árpád, a Balatoni Szövetség elnöke. A tóparti városok átlagosan évi tízmillió forintot költenek a közbiztonsággal összefüggő feladatokra, ami jóval több, mint a korábbi években. A különösen veszélyeztetett üdülőtérségekben már több önkormányzat működtet kamerarendszert, amelyhez a megfigyelő személyzetet is önerőből kell biztosítaniuk. A kamerarendszerek felállításához és működtetéséhez az idén sem tud hozzájárulni a rendőrség. Az Express Rt. tulajdonosai: Verőcei önkormányzat 24% Balatonföldvári önkormányzat 22% Fővárosi önkormányzat 1 % XII. ker. önkormányzat 1% Pilvaxtron Rt. 10% Egészségbizt. Önkorm. 28% Menedzsment, dolgozók 14% Forrás: Express Rt. Magyar Turizmus Rt. A nemzet főmarketingese Kutatási-fejlesztési, termékmenedzselési, értékesítésipromóciós, valamint információs és PR-feladatokat lát el a Magyar Turizmus Részvénytársaság, amely március elseje óta működik az IKIM tulajdonában. A részvénytársaság — amelynek élén április 1-jétől Meggyes István vezérigazgató áll — felelős a hazai és a nemzetközi turisztikai piackutatások és egyéb szakmai felmérések megszervezéséért, s javaslatokat tesz termékfejlesztésekre. Csokorba gyűjti a turisztikai termékeket, szakmai egyeztetéseket folytat a társszervezetekkel és minisztériumokkal. Emellett működteti az értékesítési csatornákat, s kiadványokat, térképeket, plakátokat készít. Az rt. működteti a külföldi turisztikai képviseleteket, és szervezi a hazai szolgáltatók megjelenését kül- és belföldi vásárokon, rendezvényeken. A negyedik nagy átfogó területen belül szervezi a turisztika sajtóját, illetve információs irodát és adatbankot (Tourinform) működtet. Ma már 43 névhasználati szerződéssel működő Tourinform-iroda van az országban. A Magyar Turizmus Rt. irányítja és felügyeli a külföldi turisztikai képviseletet. Jelenleg 12 kirendeltségük működik az USA-ban, Nyugat- Európa, valamint Kelet-Európa több nagyvárosában. A tizenharmadik képviselet néhány hét múlva nyílik Varsóban.