Világgazdaság, 1997. november (29. évfolyam, 211/7221-230/7240. szám)

1997-11-03 / 211. (7221.) szám

RÖVIDEN Váratlan kamatemelés Csehországban A Jozef Tosovsky által vezetett prágai jegy­bank pénteken 30 bázisponttal, 14,8 száza­lékra emelte a repokamatot a korona további gyengülésének megakadályozása céljából. A lépés meglepetést keltett az elemzők körében, akik szerint a cseh valuta az utóbbi időben nem volt tartós, komoly nyomás alatt. A jegy­­bank egy nappal korábban­ azzal lepte meg a piaci szereplőket, hogy interveniált a korona/márka árfolyam 19,2-es szint alá süllyedésének elkerülése céljából. (Reuters) Energiatakarékosság és benzinárstop Ukrajnában A kijevi kormány felszólította az ukrán lakosságot arra, hogy takarékoskodjon az energiával. Ukrajnában országszerte meg­sűrűsödtek az áramkimaradások, az elektromosáram-fogyasz­­tás mértéke ugyanis meghaladja a termelését. Az energiaterme­lő létesítményeket nem lehet teljesen kihasználni, mert nincsen elegendő fűtőanyag. Az ukrán kormány egyúttal benzinár­emelkedést gátló rendeletet is kibocsátott. Eszerint ha az árnö­vekedés átlép egy bizonyos határt, akkor hatóságilag megálla­pított szinten kell tartani az árakat. (MTI) Rabolt náci arany hitelfedezetként az USA-ban Az USA egyik vezető bankja mintegy 30 millió dollár értékben Svájcban tisztára mosott, rabolt náci aranyat fogadott el hitel­­fedezetként egy 1951-ben Spanyolországnak nyújtott kölcsön­höz. Az 1951-ben létrejött megállapodás, amely Spanyolország és a National City Bank (a későbbi Citibank) között köttetett, megkapta az amerikai pénzügyminisztérium jóváhagyását. A pénzügyminisztérium átadta a mai értéken 300 millió dollárt érő aranyat az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek — derült ki a Fed szombaton nyilvánosságra hozott dokumentu­maiból. A pénzintézet beolvasztotta a náci horogkereszttel megjelölt aranyrudakat, és az amerikai fémjelző hivatal arany­­rúdjaiként bocsátotta ki újra. (MTI) § V­­­­=C_V\) ■c.'­ y Az EBRD a kelet-európai átmenetről Új szakasz kezdődött Új szakasz kezdődött a közép- és kelet-európai országok gaz­dasági átalakulásában, amelyben a piacgazdaság pénzügyi és jogi intézményrendszerének megerősítése lesz a feladat. Ezt állapítja meg legalábbis az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) friss éves jelentése, amely — még az utóbbi hó­napokban megszokott értékelésekkel összevetve is — kima­gaslóan jónak tartja Magyarország eredményeit. MUNKATÁRSUNKTÓL Lassan befejeződik a kelet­­közép-európai térségben a pri­vatizációval, a piacok megnyi­tásával és a gazdaság általános megszilárdításával jellemzett időszak — véli az EBRD. A londoni székhelyű bank meg­állapítja: az első szakaszban el­ért eredmények az országcso­port tagjainak zömében a növe­kedés újjáéledéséhez vezettek. Míg 1992-ben az EBRD műkö­dési területének összes országa közül egyedül Lengyelország­ban volt mérhető gazdasági nö­vekedés, az idén várhatóan már csak 6-7 gazdaság mutat vissza­esést. A térség egésze azonban az átalakulás kezdete óta elő­ször 1997-ben produkál majd reálnövekedést — várhatóan 1,7 százaléknyit—, miután az orosz gazdaság zsugorodása végre megállt. A növekedést nem szabad azonban automatikus folyamat­nak tekinteni. Nagy a veszélye annak, hogy a bürokrácia érde­kei és a monopolisztikus törek­vések megakadályozzák a tér­ség országainak “kis tigrisek­ké” válását. A most követke­ző szakaszban ezért a növeke­dési pályára állt gazdaságokat körül kell bástyázni a bővülés fenntartását és gyorsítását szol­gáló eszközökkel — idézi az EBRD-t az A/77. Az átalakuló gazdaságok előtt álló legsúlyosabb gondok közé tartoznak az átmenetből eredő, burjánzó szociális prob­lémák is. A szegénység terjedé­se különösen drámai mértékű: az úgynevezett jövedelmi sze­génységben — vagyis napi 4 dollárnak megfelelő jövede­lemnél kevesebből — élők át­lagos aránya a térségbeli orszá­gokban egyes becslések szerint 1988 óta a nyolcszorosára, 4 százalékról 32 százalékra duz­zadt— közli az EBRD. A londoni pénzintézet által összeállított átalakulási ered­ménylistán Magyarország kap­ta a legjobb jegyeket. A nyolc kategória közül, amelyek mind­egyikére 1-től 4 pluszig terje­dő besorolást lehetett szerezni, Magyarország a kisvállalatok privatizációjára és a kereske­delmi és árfolyamrendszerre 4 pluszt, a nagyvállalati privati­zációra és a bankreformra né­gyest érdemelt, ezenkívül két 3 pluszt és két hármast kapott az árliberalizációra és az érték­papír-piaci rendszer fejlettségé­re, illetve a költségvetési fegye­lemre és a versenypolitikára. Lengyelország azonban már tavaly átvette az éves befekte­tési érték alapján a Magyaror­szág által 1989 óta tartott első helyet, sőt e kategóriában Oroszország is a magyarok elé került. Az EBRD szerint ez a folyamat folytatódik: Oroszor­szág és Lengyelország 1997- ben már a térségbe érkező összeg felén osztozik egyenlő arányban. A térségben eszkö­zölt külföldi befektetések eddi­gi nettó összértéke—amely ta­valy 43,9 milliárd dollár volt— a jelentés szerint az idén várha­tóan eléri az 55 milliárd dollárt. A francia kamionsofőrök egyenként dönthetnek, elkezdik-e akciójukat A blokád fél Európát megbéníthatja Fél Európa megbénulhat, ha egész Franciaországra kiterjed a kamionsofőrök tegnap meg i­s kezdett sztrájkja. A sofőrök már jóval a hivatalos kezdési időpont, tegnap este 22 óra előtt kivonultak a spanyol, illetve a belga határra és mintegy harminc nagyobb útkereszteződés-­­­hez, tizenkét nagyvárosban pedig blokád alá helyezték a benzinkutakat —jelentette az AP—DJ. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A legnagyobb munkáltatói szövetség, a szállítók nyolcvan százalékát tömörítő UFT teg­nap délben elvetette a kisebbik munkaadó szervezet és néhány fuvaros-szakszervezet által kötött béralkut. A legnagyobb szakszervezet, a CGT sem vett részt ezeken a tárgyalásokon, de—akárcsak az ott megjelent szervezetek — tagjaira bízta, hogy egyetértenek-e a kialku­dott feltételekkel. Az ötvenezer francia kamionsofőr többsége visszautasította azokat, igaz, volt, ahol úgy szavaztak, hogy várjanak tíz napot a sztrájk megkezdésével. A kommunista irányítású CGT elvárta volna, hogy a kor­mány garantálja: az UFT telje­síteni fogja a megállapodást. Franciaországban a kormány hagyományosan nem avatko­zik be a munkaadók és munka­­vállalók közötti béralkuk folya­matába. Lionel Jospin minisz­terelnök, aki felelősségükre fi­gyelmeztette a feleket, csak azt tudta felajánlani, hogy nyolc­száz frankkal csökkentik az egyes kamionok használata után fizetendő adót. Az alku értelmében —­tűnik ki a Reuters jelentéséből — az idén öt százalékkal emelnék a béreket, amelyek 2000 júliusá­ig fokozatosan havi tízezer frankra emelkednek (200 órás munkaidő mellett), s a megál­lapodás kiterjed a rövidebb fu­varokat lebonyolító kamiono­­sokra is. A szakszervezetek azonnal szerették volna hét szá­zalékkal emelni a jelenleg mint­egy 8000 frankos fizetéseket; a tárgyalások utolsó fázisát neg­ligáló UFT csak éves alapon tartja elfogadhatónak a bér- és időkereteket, a kormány aján­latát pedig “semmiségnek” mondta. A sofőrök 180 csomópont és a határállomások lezárására készültek föl, de bejelentették, hogy a személyautókat átenge­dik. A benzinkutak és a szuper­marketek feltöltötték készle­teiket, de több töltőállomás előtt már tegnap este megjelent a “Benzin nincs” tábla. Az Európai Unió még a múlt pénteken arra kérte a francia kormányt, hogy a nemzetközi áruszállítók számára biztosít­son szabad folyosókat. A szál­lítmányozók szervezetei pedig a vasárnapi kamionstop felol­dását szorgalmazták. Folyosók­ról erőszak nélkül aligha lehet szó. A stop feloldása viszont részben megvalósult: a hatósá­gok több körzetben engedé­lyezték az áruszállítást, másutt pedig lehetővé tették a külföl­di fuvarosoknak, hogy elhagy­ják az országot. Kinn rekedt magyar kamionok A Hungarocamion Rt. “néhány kamionja” máris Franciaor­szágban rekedt, róluk és más magyar gépjárművekről is folya­matosan gondoskodik a cég — tájékoztatta lapunkat Várkonyi Zsuzsanna, a cég párizsi képviselője. A Nemzetközi Szárazföldi Szállítmányozási Unió (IRU) kiadványa arra hívja fel az ott rekedtek figyelmét, hogy ha kártérítésre tartanak igényt, akkor mindenféle igazolást—így például rendőrségit, polgármesterit, illetve a sztrájk vezetőjétől kapottat — kell beszerezniük. Ezek­kel kell igazolni, hol és mennyi időre akadtak el a blokád miatt. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének a sztrájk kezdete előtt öt-hat fuvarozó jelezte, hogy van kint kocsija. Ezek összes száma mintegy húszra tehető. Négy évvel megemelik a korhatárt Olaszországban Egyezség a nyugdíjreformról Csaknem öt hónapi tárgyalás után az olasz kormány politikai megállapodásra jutott szom­baton a szakszervezetekkel az öregségi nyugdíj feltételeinek megváltoztatásáról. A koráb­ban tervezettnél szerényebbre sikeredett a reform, de az egyezség ténye már önmagában is lehetővé teszi a jövő évi büdzsé időbeli elfogadását, ami viszont nélkülözhetetlen Róma 1999- es monetáris uniós (EMU) csatlakozásához. □aEESnnnzE Az egyezséget várhatólag kedden írják alá, s a megállapo­dás feltehetően akadálymentes­sé teszi a jövő évi költségveté­si törvény elfogadását, valamint teret nyit az olasz jóléti társa­dalom átfogó reformjáról foly­tatandó tárgyalásokhoz. A megállapodás megszületé­se érdekében a szakszervezetek elfogadták, hogy 1999-től emelni kezdik az öregségi nyugdíjhoz szükséges korha­tárt: a magánszektorban 2002- ig, az állami alkalmazottak kö­rében pedig 2004-ig a mostani 53 éves korhatárt 57 évre nö­velik. szakszervezetek követelésére beleegyezett abba, hogy az öregségi nyugdíjat változatla­nul 35 évi szolgálati idővel is el lehet érni. A kormánykoalíció és a Kommunista Újraalapítás párt korábbi megállapodása ér­telmében az ipari dolgozók ese­tében a jelenlegi rendszer ma­rad életben, és változatlan fel­tétellel mehetnek nyugdíjba azok is, akik 18 éves koruk előtt kezdtek dolgozni. Romano Prodi miniszterel­nök történelmi jelentőségűnek minősítette az egyezséget, olyan kompromisszumnak, amelyből az egész ország került ki győztesen. A kormányfő a Reuters szerint azon vélemé­nyének is hangot adott, hogy a megállapodás olyan körülmé­nyeket teremtett, amelyek kö­zött a jegybank kamatcsökken­tést hajthat végre. A szakszer­vezetek is elégedettségüket fe­jezték ki, mondván, a jelenlegi pillanatban ez volt a mindenki számára még elfogadható vál­toztatás. Az ellenzéki pártok szerint “csak némi kozmetikai beavat­kozás történt”, “a hegyek ege­ret szültek”. Elégedetlenségét hangoztatta az olasz gyáriparo­sok szövetsége, a Confindustria is, amely szerint a nyugdíjrend­szer strukturális problémáit ez a megállapodás nem oldj­a meg, nagyon is rövid időn belül újabb közbelépésekre lesz szükség - számolt be az MTI. A kormány ugyanakkor aa. Szabad tőkeáramlás 2002-re (Folytatás az 1. oldalról) A délkelet-ázsiai válság sú­lyosan érinti a latin-amerikai fejlődő országokat is. Carlos Menem argentin elnök nyuga­lomra szólított fel, miután a részvényárfolyamok három nap alatt 27 százalékkal zuhan­tak. A brazil kormány komoly erőfeszítéseket ígért a struktu­rális reformok beindítására, az elemzők egy része viszont már nem tartja kizártnak azt sem, hogy a valutát 15-20 százalék­kal le kell majd értékelni. A tőkeáramlást hivatott könnyíteni és zavartalanná ten­ni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD most készülő multila­terális egyezménye. A délke­let-ázsiai eseményekre hivat­kozva számos, úgynevezett kormánytól nem függő szerve­zet közös nyilatkozatban bélye­gezte meg a készülő egyez­ményt. A tiltakozók a délkelet­ázsiai valutaválságok előidéző­jében egyértelműen az ellenőri­zetlen tőkemozgásokat látják. Szerintük az új megállapodás a helyi vállalatok kárára próbál­ja előnyökhöz juttatni a multi­nacionális vállalatokat. A tilta­kozók szerint a befektetések minősége az elsődleges kérdés, mivel a rosszul megválasztott beruházás visszavetheti egy ország fejlődését. Ugyanakkor néhány, kormányokhoz nem kötődő szervezet képviselője hangoztatta, egy ilyen megál­lapodásnak vállalnia kellene az állampolgárok védelmét ugyanúgy, mint a vállalatokét — írja a Reuters. A megállapodást jövő május­tól kell ratifikálniuk a tagorszá­goknak, de a részvétel nyitva áll a nem OECD-tagok előtt is: ed­dig Argentína, Brazília, Chile és Szlovákia jelezte részvételét. Csaba László kutató-köz­gazdász elmondta, az elmúlt 15 évben a tőkepiacok hallatlan mértékű globalizációja ment végbe. Az azóta bekövetkezett nagyobb valutaválságok eseté­ben is megfigyelhető az a kö­zös pont, hogy a válságot az adott kormány idézte elő a tő­kemozgások korlátozásával, vagy a globalizáció kívánta já­tékszabály­októl eltérő monetá­ris politikájával. A szakértő úgy véli, a globalizálódást nem le­het figyelmen kívül hagyni, ezért is célszerű a liberalizáció, amelyre az OECD törekszik a multilaterális egyezmény ki­dolgozásával. Balogh László, a magyar OECD-misszió vezetője a Világgaz­daságnak elmondta, a szervezet több mint két éve dolgozik az átfogó, multilaterális beruházási egyezményen, amelytől a tőke­mozgások szabadabbá válását várják az OECD-térségen, illet­ve az egyezményhez csatlakozó gazdaságokon belül. A megálla­podás egyik célja, hogy az egyezményt aláíró országokban a legnagyobb kedvezményt és lehetőség szerint a hazai vállalatok­kal azonos elbánást nyújtsanak a külföldi befektetőknek. A javasolt nemzeti kivételek tárgyalása már megkezdődött. Az egyezmény további célja, hogy folyamatos tárgyalások eredmé­nyeként ezek a kölcsönös kivételek fokozatosan mérséklődje­nek. Az egyezmény a beruházások védelmét is hivatott biztosí­tani, jogi garanciákat nyújt arra az esetre, ha egy országban a befektetett vagyon — például kisajátítás miatt — veszélybe kerülne. A kormányközi megállapodás a vitarendezési mecha­nizmus intézménye is lenne, lehetőséget nyújtva arra, hogy viták esetén maguk a befektetők perelhessék a kötelezettségei­nek eleget nem tevő kormányt. Balogh László elmondta, Ma­gyarország mint a külföldi tőke egyik fontos célországa — és mint tőkeexportőr — relatív versenyhátrányt szenvedne, ha kimaradna az egyezményből, így saját érdeke, hogy részese legyen a tárgyalásoknak. ­ Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Bánki András Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), Eörsi János (megbízott rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Weisz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Fehér István, Hazafi László, Kelemen Zoltán, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Papp Zsolt, Sóvári Mónika, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Vitéz F. Ibolya ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Oszlay Péter, Szalay Hanna, Urkuti György ♦ TÁRSADALOM: Kovács András István (rovatvezető), Illisz L László (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Kovách Attila, Mucsányi Marianna, Rozgonyi Zoltán, Tüske Erika ♦ TŐZSDE Golubeff Lóránt (rovatvezető), Nyomárkay Kázmér (rovatszerkesztő), Farkas Barbara, Majoros György, B. Sebestyén Stella ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Daróczi Dávid, Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára, Mester Nándor ♦ MENEDZSERKALAUZ: Cseszák Gyöngyi ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Lehőcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Környei Éva, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: EFGÉ Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537­­ki., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG-ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlap­kézbesítőknél, Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-6722/20- 47) ♦ Előfizetési díj egy évre 29 400, fél évre 14 700, negyedévre 7350 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Egyesülés és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http:// www.lang.hu/szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu.

Next