Világgazdaság, 1999. január (31. évfolyam, 1/7511-20/7530. szám)

1999-01-04 / 1. (7511.) szám

RÖVIDEN Új nemzetközi pénzügyi fórum körvonalazódik A nemzetközi pénzügyi szervezetek a jövőben évi három-négy csúcstalálkozót terveznek, hogy elejét vegyék a pénzpiacok működését felborító spekulációs kereskedés elburjánzásának — közölte a Kyodo japán hírügynökség magukat megnevezni nem kívánó forrásokra hivatkozva. Azok a szervezetek kerül­nének ebbe a körbe, amelyek a bankok, valamint az értékpapír­kereskedéssel és más pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó cégek felügyeletét látják el. Az európai országok elsősorban a nemzetközi pénzügyi szervezetek, így a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) részvételére számítanak, míg Washington — állító­lag — a fejlett és a feltörekvő országok jegybankvezetőit is szívesen látná a tervezett találkozókon. (Dow Jones) Kínai banktervek A behajthatatlan követelések kezelésére külön részlegek felál­lítását tervezik az állami tulajdonban lévő kínai kereskedelmi bankok. Egyes lapok úgy tudják, hogy a China Construction Bank — Peking hallgatólagos beleegyezésével — már meg is tette az első lépéseket a speciális intézmény létrehozására. A kínai jegybank becslései szerint a bankszektor hiteleinek 20 százaléka tekinthető kétesnek, ám mindössze 6 százaléka mi­nősül behajthatatlannak. (Dow Jones) Stagnáló brit gazdaság A brit gazdaság számára az idén mindössze 0,5 százalékos növekedést prognosztizál két jelentős kutatóintézet. Az Oxford Economic Forecasting és a Cambridge Econometrics ugyanak­kor abban is egyetért, a Blair-kormánynak min­­den esélye megvan arra, hogy elkerülje a leg­rosszabbat, vagyis a komolyabb recessziót. 2000-ben már a bruttó hazai termék (GDP) 1-2 százalékos bővülésével lehet számolni. Ami a tavalyi évet illeti, az utolsó negyedévben már csökkent a gazdaság teljesítménye, és ennek hatása átgyűrűzhet még az idei év első három hónapjára is. Az alacsony kamat- és inflációs szint azonban hozzásegíti az országot ahhoz, hogy viszonylag könnyen meg­ússza a mostani, enyhe recesszióval fenyegető időszakot. (Reuters) Borúlátóak a japán cégvezetők A japán nagyvállalatok jelentős többsége szerint az április elsején kezdődő új pénzügyi évben legfeljebb stagnálás, de .,,inkább...visszaesés várható a szigetország gazdaságában. A felmérés során megkérdezett száz legnagyobb japán cég közül hetvennek a vezetői vélekedtek úgy, hogy a kormány által kitűzött félszázalékos növekedési ütem is nehezen lesz tartható az idén. A cégek 57 százaléka szerint nulla és mínusz egy százalék közötti gazdasági teljesítmény várható, 11 cégvezető pedig 1-2 százalék közötti visszaesést vár. Akadtak olyanok is, akik 2 százaléknál nagyobb mértékű GDP-zsugorodást sem tartottak kizártnak. A vállalatvezetők túlnyomó része úgy vélte, hogy a japán recesszió még nem érte el mélypontját. (MTI) Újévi változások az osztrák családoknak Ausztriában a tervek szerint 2000-ben minden gyerek után a családok évente a jelenleginél 6000 schillinggel magasabb támogatást kapnak. Az idén ez az összeg átlagban 3000 schil­­ling lesz. Az új rendelkezések értelmében már az idén az egyik szülő gyermekenként havonta 125 schillinges adókedvezményt kap, a családi pótlék pedig 125 schillinggel nő. A többgyerekes családok támogatását a harmadik, valamint minden további gyermek után havonta 200 schillinggel emelik. A gyermeküket egyedül nevelőszülők, illetve az egykeresős családok esetében az igénybe vehető legmagasabb adókedvezmény összegét 2000- ről 5000 schillingre emelik, s ezt a családnak ki is fizetik a költségvetésből. (MTI) Üzleti, gazdasági hetilap KOPÁTSY SÁNDOR: ADÓZOTT GONDOLATOK, ÁFA NÉLKÜL GAZDASÁGI IDŐJÁRÁS-JELENTÉS 1999-RE ADÓREKORD SZÜLETIK AZ IDÉN E HETI MELLÉKLET: HUMÁNERŐ Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu Főszerkesztő Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek Kamasz Melinda, Kovács András István Művészeti szerkesztő Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Ballai József, Bányai Gyula, Fazekas Edina, Fehér István, Forián Szabó Gergely, György Renáta, Gyüre József, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Rozgonyi Zoltán, Samu János, Török Tünde ♦ KÜLFÖLD Gaál Csaba (rovatvezető) Urkuti György (rovatszerkesztő), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZVILÁG B. Varga Judit (rovatszerkesztő), Binder István ♦ TÁRSADALOM Mucsányi Marianna (rovatvezető) Bundula István (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, Kecskeméti József, Szerető Szabolcs, Tüske Erika, Vas Gábor ♦ TŐZSDE Daróczi Dávid (rovatvezető) Oszlay Péter (rovatszerkesztő) Halaska Gábor, Lovas Judit, Lukács Ádám, Majoros György, B. Sebestyén Stella, Szabó E. Viktor, Uhlmann Attila ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC Sági Gyöngyi (rovatvezető) B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők) Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ MENEDZSERKALAUZ Weisz Györgyi (szerkesztő), Tompa Imre ♦ WIRTSCHAFTSLETTER Nemes Bettina ♦ TUDÓSÍTÓK Lehocz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba) ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jasso Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ:1016 Budapest I., Naphegy tér 8 Postacím 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I. Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt ♦ Előfizethető a hirlapkézbesítőknél. Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj egy évre 39 600, fél évre 19 800, negyedévre 9900 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Budapest: F. v Lendvai Laszlóné vezér­­igazgató. Internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. VILAGGAZDASAG KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP A PlanEcon négy százalékos növekedést jósol Magyarországnak Lassulás Kelet-Európában Míg 1997 a gazdasági helyreállítás és a növekedés éve volt Kelet-Közép-Európa legtöbb államá­ban, addig 1998 után 1999 is a lassulás időszaka lehet a térségben — hangoztatja a PlanEcon amerikai gazdaságkutató intézet. A­z elemzés szerint óriási egyenetlenségek tapasztalhatók az EU keleti előterében fekvő régió egyes államainak gazdasági teljesítményei között. Magyaror­szág jövőre is a viszonylag gyorsan gyarapodó államok közé tartozhat. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Az óév kíméletlennek bizo­nyult a feltörekvőnek minősí­tett piacok számára, amit Kelet- Közép-Európában tetézett az augusztus után drámai mérete­ket öltő orosz gazdasági válság. Az EU a—PlanEcon szerint — nem tudott növekedést gerjesz­teni több olyan államban, amely lemaradt a gyors csatlakozást jelentő listáról, ráadásul az uni­óban magában is a konjunktú­ra kifulladásának jelei mutat­koztak. Ennek folytán a növe­kedés lassulása 1999-ben is meghatározó irányzat lesz a tér­ségben. Magyarországot az in­tézet kutatói a viszonylag gyors -­­ növekedést felmutató államok közé sorolják. Az IMF különféle reform­­programokat támogatott Albá­niában, Bulgáriában, Macedó­niában és Romániában, miköz­ben az elfogadott programtól való jelentősebb eltérést csak Bukarest gazdaságpolitikájá­ban tapasztaltak. A budapesti, a ljubljanai, a prágai és a varsói kormány "képernyőjén az IMF már alig látszik" — hangoztatják a PlanEcon elemzői. Pozitív fej­leménynek tartják a szerzők, hogy a kelet-közép-európai tér­ség egészében 1998 során is csökkent az infláció és tovább folytatódott a korábban döntő­en keleti viszonylatú kereske­delem átirányítása az EU-térség felé. A régió közös vonásainak elemzése után a jelentés rámu­tat az egyes országcsoportokat elválasztó óriási különbségek­re. A kiugróan jó növekedést felmutató országok sorából ki­emeli Bosznia-Hercegovinát, Albániát és Macedóniát, ahol a belső káoszból kilábalva és ter­­mészetesen,rendkívül alacsony bázisértékeken számolva sike­rült látványos növekedést elér­ni. Az ütem az utóbbi kettőnél 1998-ban 6 százalék körül ala­kul, Bosznia-Hercegovinában pedig — lényegében a bőkezű külső segítség eredményeként — az egyedi körülményeket tükröző 30 százalékos rátára számítanak. A konszolidált alapon szá­mítva is növekedést produká­ló államok közé sorolják a PlanEcon elemzői Magyaror­szágot, Szlovéniát és Lengyel­­országot. Ez utóbbi esetében az 1997-es 6,9 százalékos növeke­dés 1998-ra 5,2 százalékra mér­­séklődött, mégpedig a külső egyensúly romlásától kísérve. Magyarország és Szlovénia esetében pedig — a hátrányos külgazdasági környezet dacá­ra is — gyorsult a növekedés üteme. A tanulmány következ­tetései szerint mindhárom ál­lamnál jók a kilátások arra, hogy 4 százalék körüli szinten folytatódjék a növekedés ez évben és utána is. A harmadik csoportban sze­replő Horvátország és Szlová­kia közös jellemzője, hogy 1996—97-ben belső fogyasz­tás által fűtött erőteljes növeke­dést produkált, mégpedig lany­ha ki­vitel mellett. Itt azonban— eltérően Magyarországtól és Lengyelországtól — a tőkebe­vitel nem tudta kompenzálni a fizetési mérleg jelentős hiányát, ezért 1998-ban erőteljes mak­rogazdasági kiigazítást kellett végrehajtani. Ennek következtében mind­két országban erőteljesen las­sul a növekedés, ami Szlovákiá­ban 1999 során már csak 3 szá­zalék körül lesz, és ez kevesebb, mint a két évvel korábbi ütem fele. A negyedik csoport—Cseh­ország, Románia és Bulgária— közös jellemzője, hogy gazda­ságaik szerkezeti aránytalansá­gai miatt nem tud kibontakoz­ni a tartós növekedés. Az elő­ző kettőnél az 1998-as gazda­sági visszaesés mértéke 2,5, il­letve 4,8 százalék körül várha­tó, Bulgáriában pedig az éppen megi­nduló növekedés távolról sem elegendő arra, hogy behoz­zák az 1996—97-es súlyos, 18 százalékos gazdasági vissza­esést. Az összes felsorolt kategó­riából kiszorult Jugoszlávia, amelynél az 1994—97-es idő­szakra kimutatott növekedés ismét kifullad vagy lassul. Eddig sikeres az euroátállás (Folytatás az 1. oldalról) “Eddig minden rendben ha­ladt,de olyan bonyolult és sok­szereplős játékról van szó,, hogy jósolni lehetetlen" — vélte egy brit befektetési bankár, aki sze­rint az okozhat egyes tranzak­ciók során esetleg gondokat, hogy néhány kisebb piaci sze­replő talán nem tudta tökélete­sen befejezni a felkészülést. “Itt-ott akadhatnak kis prob­lémák” — hangsúlyozta az egyik vezető belga hitelintézet, a Generale Banque átállásért felelős vezetője is. Piaci szerep­lők emlékeztetnek, hogy az euróban elszámolt tranzakciók csak akkor lehetnek sikeresek, ha mindkét fél számítógépeit jól állították át. Megfigyelők szerint éppen a bizonytalanság és a tapasztala­tok hiánya miatt ma még igen óvatosak maradnak a piac részt­vevői. “Az egyik fő probléma az, hogy az új árak szokatlanok a brókerek számára, kétszer is meg kell gondolniuk, mielőtt döntenek egy-egy vételről vagy eladásról” — figyelmeztetett a Salomon Smith Barney egyik elemzője, hozzátéve, hogy a részvénypiaci forgalom emiatt a következő napokban főleg a kevésbé likvid papírok eseté­ben maradhat el az átlagostól. A devizapiacok közül a világon elsőként január 1-jén Bombay­­ben már kereskedtek az euróval. A The Times beszámo­lója szerint ugyan csak néhány ügylet köttetett, de azok során az egységes valuta árfolyama a december 31-én megállapított 1,1685 dollárnál némileg ma­gasabbra, 1,1730-1,1740 dol­lárra szökött fel. Tömeges, tehát valóban iránymutató dollár-euro keres­kedés természetesen szintén csak ma kezdődik, elsőként (magyar idő szerint a hétfőre v­i­rradó éj­szaka) Ausztrál­i­ában. A Bloomberg által megszólal­tatott egyes elemzők hétfőre az euro erősödésére számítottak. Néhány szakértő egyenesen attól tart, hogy a következő né­hány hét során akár túlságosan is erőssé válhat az új valuta. Ernst Welteke, a Bundesbank igazgatótanácsának tagja fel is szólította az Európai Központi Bankot (ECB), hogy gondosan kövesse figyelemmel az árfo­lyam alakulását, maga az ECB pedig egyértelműen jelezte: fel­készült arra, hogy ellenlépése­ket tegyen egy ilyen fejlemény esetén. Drága a konverzió A hosszú hétvége temérdek pluszmunkája jelentős többlet­­költségeket okozott a pénzintézeteknek. A The Sunday Telegraph által idézett konzulensek becslése szerint egy-egy befektetési bank számára 80-140 millió dollárba került az átállás, a felemelt fizetések, a lefoglalt szállodai szobák, a különprémiumok stb. miatt. A Merrill Lynch saját adatai szerint 79 millió dollárt költött az átállásra. A pénzintézetek azonban egyetértenek abban, hogy ezeket az egyszeri átállási költségeket a forgalom várható növekedése és egyszerűsödése hosszú távon bőségesen ellensúlyozza majd. 1999. JANUÁR 4. Németország kevesebbet akar fizetni Bonn kész késleltetni az EU-bővítést A német kancellár a német EU-elnökség kezdetén tett első ny­ilatkozatában a hét végén fi­gyelmeztette a többi tagállamot, hogy az unió pénzügyeinek reformja nélkül a bővítés elha­lasztása elkerülhetetlenné válik. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Gerhard Schröder ebből az alkalomból azt is kijelentette, az Európai Unió pénzügyeiről való megegyezésnek tartalmaz­­nia kell a német költségvetési hozzájárulás érezhető csökken­tését — írja a Reuters a kancel­lárnak a Der Spiegel hétfői szá­mában megjelenő interjújára hivatkozva. "Ha a német elnök­ség alatt nem sikerül átrendez­ni a pénzügyi kapcsolatokat,... a bővítés elhalasztódik" — mondta a kancellár a vasárnap nyilvánosságra hozott nyilatko­zatában. A szociáldemokrata kancellár kemény álláspontra helyezkedett a 22 milliárd már­kás német hozzájárulás csök­kentésének ügyében. A nagy hozzájárulást a Kohl-kormány “csekk-könyv diplomáciája” örökségének nevezte. Több méltányosságot követelt a nettó hozzájárulák, nemcsak a néme­tek számára. “A múltban a kompromisszu­mok gyakran úgy születtek, hogy Németország fizetett ér­tük. Ennek a politikának véget kell vetni” — mondta. Állás­pontját, amely elutasítja Né­metország számvivőtiszti sze­repét, a német elnökség kezdete előtti napokban mind Németor­szágban, mind azon kívül élesen támadták. Wolfgang Schäuble, a konzervatív ellen­zék vezére elítélte Schröder nagyzolását és arroganciáját, és azzal vádolta, hogy kockáztatja azt a bizalmat, amelyet az előző kormány 1­6 év alatt szer­zett.­­ Ezzel szemben az ugyancsak konzervatív bajor tartományi miniszterelnök, Edtmund Stoi­­her■—aki régóta követeli a né­met hozájárulás csökkentését — azzal vádolta Schrödert, hogy nem elég kemény. Szerin­te a bővítés bojkottálása nem­ jelent elég nyomást a német ál­láspont elfogadása érdekében. “Minden programot akadályoz­hatna” — jelentette ki a Focusnak a Reuters szerint. Schäuble bírálta Lafontaine pénzügyminisztert is, mert nem volt jelen Brüsszelben szilvesz­terkor a pénzügyminiszterek ülésén, amikor az euroárfo­­lyamokról döntöttek. Schröder külföldön a Der Spiegelnek adott nyilatkozatá­ról írva a milánói Il Giornale főcíme az volt, hogy “Német­ország diktálja a szabályokat Európának”.

Next