Világgazdaság, 2001. február (33. évfolyam, 23/8038-42/8057. szám)

2001-02-01 / 23. (8038.) szám

RÖVIDEN Bukarest szigort ígér A román kormány a pénzügyi szigor folytatását helyezte kilá­tásba, hogy megkapja a Nemzetközi Valutaalap segítségét, és elérje a jobb hitelminősítést. Mihai Tanasescu pénzügyminisz­ter tegnapi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a GDP növekedési üteme az idén várhatóan 3-4 százalékos lesz. A költségvetési tervezet szerint a 2000. évi 40 százalékos inflációt 24-27 százalékosra szorítják le. Szakértők szerint létfontosságú Ro­mánia számára az IMF-fel megkötendő új megállapodás. (Reuters) Szlovák privatizációs tervek A szlovák kormány 142 milliárd korona értékben készül eladni állami vagyont a következő két évben. Ivan Miklós miniszter­elnök-helyettes közölte, hogy a kabinet elfogadta a privatizá­lásra kerülő cégek 38-as listáját. 36 vállalatot még az idén eladnak, jövőre marad az áramszolgáltató rendszer és a vízmű­hálózat magánosítása. Az EU bírálta Dzurinda miniszterelnö­köt, amiért késlekedik a létfontosságú reformokkal. (Reuters) Francia munkanélküliség Csekély mértékben csökkent decemberben a munkanélküliek száma Franciaországban. A francia munkaügyi minisztérium szerda reggel közzétett adatai szerint a tavalyi utolsó hónapban 11 ezerrel, 2,16 millióra esett a nyilvántartott állástalanok száma. Arányuk a novemberihez hasonlóan 9,2 százalék volt. A munkanélküliek száma mindazonáltal egy év alatt 16 száza­lékkal csökkent, 1999 decemberében még 10,6 százalékos volt a munkanélküliség Franciaországban. (MTI) Az IMF Moszkvában tárgyal A tavalyi eredménytelen tárgyalások után Oroszország és az IMF ismét megbeszéléseket folytat a valutaalap Moszkvának szánt fejlesztési hiteleiről. IMF-szakértők egy csoportja szer­dától Moszkvában tájékozódik Oroszország tavalyi pénzügyi eredményeiről és 2001—2002-es fizetési mérlegének előrejel­zéseiről. (MTI) Belháború a Világbanknál Vádak Wolfensohn ellen James Wolfensohn, elnök hűtlenséggel és nem kellő szintű el­kötelezettséggel vádolja a Világbank alkalmazottait, a beosz­tottak viszont magát az elnököt és erőszakos személyiségét hibáztatják a bankban dúló erkölcsi válságért. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS James Wolfensohn tavaly kezdte meg második ötéves mandátumát a Világbank élén, s a szervezet megújítására és a rendcsinálásra vonatkozó ígé­retéhez híven nemrég arra kérte a bank dolgozóit, fejtsék ki ál­láspontjukat, miért jellemzi bi­zalmatlanság, a csoportszellem hiánya és általános rosszkedv a bankon belüli közhangulatot. A konstruktív javaslatokat váró elnök persze nem számí­tott a személyére kihegyezett kritikák áradatára, a panaszos alkalmazottak ugyanis magát Wolfensohnt említették a fő problémaforrásként — írja a Financial Times. A vádjaikat névtelen e­­mailekben megfogalmazó dol­gozók állítása szerint Wolfen­sohn olyan elvárásokat támaszt beosztottjaival szemben, me­lyeknek ő maga sem lenne képes megfelelni, ráadásul hajlamos elégedetlenségét nyílt tanácsko­zásokon, a többi kolléga füle hal­latára megfogalmazni, amit az érintettek általában súlyos meg­aláztatásként élnek meg. Általános vélemény, hogy a bank adminisztrációja rendkí­vül gyenge, célkitűzéseinek fontossági sorrendje nem vilá­gos, éves költségvetése bizony­talan. Számos kritika éri a “bel­ső piacot” is, a Világbanknál ugyanis egy sajátos rendszer segítségével számolják el a részlegek az egymás számára nyújtott szolgáltatásokat, a túl­hajtott verseny állítólag ellen­ségeskedést és magas tranzak­ciós költségeket eredményez. A SAP-tól vásárolt információs technológiát szintén katasztro­fálisnak minősítették használói. A csekély számú, elismerést kiváltó intézkedés közé soro­landó azonban a Wolfensohn által megvalósított decentrali­záció. Az elnök védelmére ke­lők úgy vélik, hogy a feszültsé­gek már W­olfensohn hivatalba lépése előtt is léteztek. Másrészt a pozitív elnöki tö­rekvések gyakran a banki sze­mélyzet ellenállásának martalé­kává váltak, amire a kritikusok azt hozzák fel, hogy a mai ve­zérkar csaknem teljes egészé­ben az elmúlt öt évben — azaz már Wolfensohn regnálása ide­jén — került pozícióba. Az elmérgesedett helyzet kulcsa az elbocsátásoktól való félelem lehet—véli a bank szó­vivője. Az elmúlt fél évben a fo­lyamatos átalakítást megélő, tízezres létszámú Világbank 300 alkalmazottjától vált meg, s a stratégiai tervek végleges ki­dolgozását követően valószínű­leg új­abb dolgozókat lesz kény­telen elbocsátani. VILAGGAZDASAG KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP 2001. FEBRUÁR 1. Éves helyzetértékelő jelentés Berlin némi lassulással számol A romló külső konjunkturális környezet ellenére Németországban folytatódik a gazdasági fellendülés — hangoztatja egy a kormány által most elfogadott helyzetértékelő jelentés. A még továbbra is elfogadható ütemű növekedés nyomán tovább javul a foglalkoztatás, és csök­ken a munkanélküliség. nmmsmnm A Handelsblatt által ismerte­tett jelentés szerint a kormány 2,75 százalékos GDP-növeke­­déssel számol 2001-re, szem­ben a tavalyi 3,1 százalékkal. Az előrejelzés szerint az EU- ban­­ a tavalyi 3,5 százalék után — 3,0 százalékos lesz az idei növekedés. A németorszá­gi, egyelőre árnyalatnyinak lát­szó lassulás okait a jelentés fő­leg a keleti tartományokban ta­pasztalható nyomott építőipa­ri konjunktúrára vezeti vissza. Középtávon j­avítj­a viszont a német gazdasági kilátásokat a több évre előre tekintően meg­fogalmazott a stabilitást és a foglalkoztatást szem előtt tar­tó bérpolitika, a növekedést ser­kentő pénzügyi politika és a végrehajtott szerkezeti refor­mok sorozata — hangoztatja a berlini kormány jelentése. Az összefoglaló külön mél­tatja a végrehajtott adóreformo­kat, amelyek már az idén jelen­tősen élénkítik a fogyasztói ke­resletet, és javítják Németor­szág versenyképességét a tőke­­befektetésekért és a munkahe­lyek teremtéséért folytatott ver­senyben. Az árszínvonal Németor­szágban az idén várhatóan csak 1,9 százalékkal növekszik, kö­szönhetően az enyhén csökke­nő olajáraknak és a valamelyest máris erősödő eurónak. A kis­mértékű lassulás ellenére is folytatódó növekedés nyomán várhatóan 480 ezer fővel emel­kedik a foglalkoztatottak száma, ennek nyomán a mun­kanélküliség 3,6 millióra csök­ken. Az idei átlagos munkanél­küliségi ráta 9 százalék lesz, szemben a tavalyi 9,6 száza­lékkal. A hivatalos kormányjelen­téssel szemben a pénzügymi­nisztériumból olyan hangok hallatszanak, hogy az idei gaz­dasági növekedés inkább a 2,6 százalékhoz lehet közelebb. Az MTI által ismertetett értékelés szerint túlzottan optimista fel­fogást tükröz a 2,75 százalékos prognózis, amelynek teljesü­lését elsősorban az amerikai konjunktúra gyengülése veszé­lyezteti. Egy német kormánytanulmány szerint 150 ezerre tehető a betöltetlen és a közeli időben betölthetetlen informatikusi állá­sok száma, amiből 60 ezer lenne egyetemi végzettséget igénylő munkahely. A súlyos hiányon az évente kibocsátott 12-16 ezer friss diplomás sem segít. A helyzetet a tanulmány részint arra vezeti vissza, hogy a nehéz és komplex ismeretanyag miatt rendkívül magas, mintegy 60 százalékos azok aránya, akik informatikai tárgyú tanulmányokba fognak, de idő előtt kivál­nak a képzésből. A hiány immár nemcsak az informatikai szektorban tevékenykedő vállalatokat sújtja, hanem más profi­lú cégeket is, amelyek csak felhasználói az adott technikának. Vízumkényszer a kanadaiaknak? Óriási deficit Csehországban A cseh költségvetési deficit akár egyharmadával is felülmúlhatja a tervezett értéket, az egyszeri privatizációs bevételek nélkül számított hiány tavaly elérte a GDP 8 százalékát. Átfogó fiskális reform nélkül újra veszélybe kerülhet az 1998-as válságot követő élénkülés Csehországban. VG-ÖSSZEFOGLALÓ A büdzsé felborulása hátte­rében egyelőre még “csak” a társasági adóbevételek elmara­dása áll — írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A fenti számok ugyanis nem tartalmaz­zák a prágai kormányt terhelő bankkonszolidációs kötelezett­ségvállalások kiadásait, ame­lyek sok milliárd koronának megfelelő összegre rúgnak. A kedvezőtlen folyamatok nyomán az IMF már tavaly megszorító intézkedések meg­tételét javasolta Prágának. A deficit lefaragását nagyban megnehezíti, hogy a cseh bü­dzsé kiadásainak 80 százalékát törvények rögzítik, ezen belül 53 százalékos arányt képvisel a nyugdíj- és szociális ellátás. A kisebbségben kormányzó szociáldemokraták a jövő nyá­ron esedékes parlamenti válasz­tások közeledtével egyre nehe­zebben szánják rá magukat a szükséges megszorító lépések megtételére. A Zeman-kor­­mány céljai között éppen a nagy ráfordításokat igénylő infra­strukturális és honvédelmi fej­lesztések szerepelnek. A privatizáció terén Csehor­szág az elmúlt években komoly eredményeket mutatott fel, a makromutatók romlása azon­ban idővel megingathatj­a a kül­földi befektetők ma még töret­len bizalmát. E vészforgató­könyv megvalósulása esetén pedig bezárulna a kör: a külföl­di működőtőke nélkül finanszí­rozhatatlanná válik a tavaly 3 milliárd dollárra, azaz az 1999- es deficit duplájára duzzadt kül­kereskedelmi hiány. A Kanadával szembeni vízumkötelezettség újbóli bevezetésé­re készül Prága, az intézkedést az észak-amerikai ország által a Csehországból érkező menekültek magas száma miatt 1997 óta egyoldalúan alkalmazott vízumelőírásokkal szembeni ellenlé­pésnek szánják — adja hírül a Reuters. Jan Kaván cseh külügy­miniszter a kanadai érveket Magyarország példájára hivatkoz­va utasította el: bár az Ottawához menedékjogért folyamodó magyarok száma duplája a csehekének, a magyar állampolgá­rok mégis évek óta vízummentességet élveznek. Gyanúsítják a Gazpromot (Folytatás az 1. oldalról) Ez azonban nem elégítette ki a vállalat kisrészvényeseit, akik teljesen független vizsgálat le­folytatását követelték. A Flori­dában, 1992-ben bejegyzett Itera részvényesei egyelőre is­meretlenek. A 12 fővel induló cég kezdetben Türkmenisztán­­ból származó élelmiszerek ke­reskedésével foglalkozott. A kisvállalkozás azonban idővel jogot nyert az orosz gázóriás vezetékeinek használatára, le­lőhelyeinek kiaknázására, és így lassanként a második leg­nagyobb orosz gázexportőrré vált—ismerteti a cég történe­tét a francia Agefi üzleti lap. A ma már 24 országban jelen lévő, 7 ezer főt foglalkoztató cég dollármilliárdokat nyert azon, hogy a Gazprom által az önkormányzatoknak adó fejé­ben juttatandó gázmennyiséget alacsony áron átvette, majd pi­aci áron értékesítette tovább. Sőt, az Itera a mind ez idáig a Gazprom monopóliumának számító gázexportpiacra is be­tört: a kisrészvényesek pana­szait tartalmazó dokumentum szerint a Gazpromtól vásárolt gázt a FÁK országaiba, Ma­gyarországra, Ausztriába és Litvániába adták tovább. A gázóriásnak a hazai igények kielégítésére nem is maradt elegendő készlete, és Türkme­­nisztánból szorul importra. Az orosz számvevőszéket tavaly április óta vezető koráb­bi miniszterelnök, Szergej Sztyepasin szerint a vizsgálat nyáron zárulhat le. Sztyepasin közreműködésre fogja kérni az Egyesült Államok számvevő­­székét is, amely dokumentu­mokkal tudna szolgálni az Itera tengerentúli tevékenységét il­letően. A Szegodnya kérdésé­re Valerij Ocsertszov, az Itera elnöke úgy nyilatkozott, hogy a könyvvizsgálók, a számvevő­­szék és az adóhatóságok eddi­gi vizsgálatai mind azt igazol­ták, semmilyen törvénytelen­ség nincs vállalatának a Gazpromhoz fűződő kapcsola­taiban. Az orosz számvevőszék ép­pen a múlt héten tette közé a Gazprom 1999—2000. évi pénzügyeit vizsgáló jelentését. A vizsgálat egy-másfél évvel ezelőtti elindítása idején az Iterával folytatott tranzakciók még nem tűntek égető kérdés­nek, ezért azokra nem tért ki. Megállapította azonban, hogy a Gazprom 850 millió dollár értékben folyósított kölcsönö­ket különféle cégeknek olcsón vagy kamatmentesen, miköz­ben ő maga piaci feltételekkel jutott hozzá a működését finan­szírozó forrásokhoz — írja a Reuters. A vizsgált időszakban felvett 1 milliárd dollár sem volt azonban elég ahhoz, hogy meg­állítsa beruházásainak és terme­lésének csökkenését. Közel 820 millió dollárt fektetett ugyan­akkor olyan vállalkozásokba, amelyek nem kötődnek alapte­vékenységéhez. A BorsodChem negyedére vételi opcióval rendelkező Sziburban a Gazprom részese­dése információink szerint egy­előre még a 20 százalékot sem éri el, de a gázóriás négy taggal is képviselteti magát az igazga­tótanácsban. A tervek szerint a Gazprom részesedése egy tőkeemelés nyomán 51 százalékra nőne, ezt a tranzakciót azonban a Gazprom vezetése még nem hagyta jóvá. A Szibur papírjai­nak 25 százalékát hosszabb tá­von is a menedzsment kezében szándékoznak tartani. Európai uniós nagykövetek találkoztak tegnap a független orosz NTV tévétársaság újságíróival, hogy támogatásukról biz­tosítsák őket az ügyészi vizsgálatok és a Gazprom egyik leány­­vállalata által indított ellenséges felvásárlási kísérlet ellen vívott harcukban. Az NTV-t birtokló Media-Moszt külföldi befektetőt keres a felvásárlás megakadályozására, amelynek sikere szerin­te végzetes lenne az orosz sajtó számára. Az NTV iránt a CNN- alapító Ted Turner érdeklődik, aki Soros György anyagi támoga­tásával 25 százalékos részesedést kíván szerezni. Az így befolyt összegből az NTV kiegyenlíthetné a Gazprommal szemben fenn­álló adósságait. A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás * Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba (mb), Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), N. Vadász Zuzsa (mb. rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Boros Krisztina, Fazekas Edina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Madár István, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Urkuti György (rovatszerkesztő), Fóris György (brüsszeli tudósító), Horváth Gábor, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők), Binder István, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor, B. Sebestyén Stella ♦TÁRSADALOM, Lambert Gábor (mb. rovatvezető), Gazda Albert (mb rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Acsay Judit, Demeter Kálmán, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHAFTSLEITER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet-Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehőcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető) Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ DOKUMENTÁCIÓ Fabók Margit, Szita Anna (Tel.: 375-6722/2039) ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ: 016 Budapesti., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Tel.: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest­­„ Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 375-6722/1145.2003 A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj: egy évre 48 000, fél évre 24 000, negyedévre 12 000 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN­ 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http//www.lang.hu/ szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu.

Next