Világgazdaság, 2002. április (34. évfolyam, 63/8324-83/8344. szám)

2002-04-15 / 72. (8333.) szám

2. oldal - VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Agrárpótvámot vethet ki Lengyelország A lengyel kormány jóváhagyott egy törvénytervezetet, amellyel pótvámot lehetne kivetni a más országokban támogatott ipari és mezőgazdasági termékek bevitelére. Az ideiglenes tarifát akkor alkalmazzák, ha valamely támogatott termék bevitele „árt a belföl­di iparnak". Egy további törvénytervezet megtiltaná a nagyáruhá­zaknak, hogy „piaci árak” alatti értékesítést folytassanak, és ezál­tal kiszorítsanak kisebb versenytársakat. (EIU) Adócsökkentést ígér az orosz pénzügyminiszter Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva adócsökkentések és a vállalatokat terhelő bürokratikus akadályok mérséklése, nem pedig állami támogatások vagy a rubel leértéke­lése révén készül felgyorsítani a gazdasági növekedés ütemét. Vla­gyimir Putyin elnök a múlt héten arra szólította fel a kormányt, hogy a 2005-ig évi átlagban legfeljebb 4,1 százalékosra jósolt növeke­désnél „ambiciózusabb” célokat tűzzön maga elé. (Bloomberg) Késik a WTO ítélete A Kereskedelmi Világszervezet nem hivatalos közlés szerint ápri­lis 29-ről június 17-re halasztotta a döntést az EU azon kéréséről, hogy több mint 4 milliárd dollár értékben vethessen ki kereske­delmi szankciókat az Egyesült Államokra. Brüsszel ennyire be­csüli a WTO által törvénytelennek ítélt amerikai exporttámogatá­sok által az uniós termelőknek okozott kárt. (Reuters) Prága fegyvereket kap adósságtörlesztésként Csehország két darab An-70-es szállítógépet, hét darab Mi-24- es helikoptert, továbbá 400 millió dollár értékben katonai tartalék alkatrészeket kap az 1,1 milliárd dolláros orosz adósság ellentéte­lezéseként. A szállításokat 2006-ig kell teljesíteni. Az erről szóló szerződéseket Milos Zeman miniszterelnök múlt heti moszkvai lá­togatásán írták alá. (Defence and Security) Megszorítások Izraelben Olyan pénzügyi csomagterv kialakítása folyik Izraelben, melyben a költségvetési kiadások több mint kétmilliárd dollárral való meg­kurtítása szerepel. A pénzügyminisztérium szerint az ország a gazdasági válság küszöbén áll, és a deficitet a növekvő védelmi kiadások miatt féken kell tartani. Az új pénzügyi csomagterv két héten belül kerül a kabinet elé jóváhagyásra. (MTI) EU: agrárvédelemért kiáltanak VG ÖSSZEÁLLÍTÁS Pótvám kivetését szorgalmazza a Kelet-Európából érkező gabo­nára az EU agrártermelőit kép­viselő COPA/COGECA. Az ér­dekképviselet szerint az Euró­pai Bizottság komoly zavart okozott a belső piacon azzal, hogy nemrég döntést hozott a szóban forgó importra érvé­nyes, tonnánként tízeurós pót­vám megszüntetéséről. A Reu­­tersnek nyilatkozó bizottsági szóvivő ezt az érvelést elutasí­totta, mondván: a gabonaim­port megugrását a vámtételek számításának technikája okoz­ta, és ezt a közös agrárpolitika (CAP) idei évre tervezett felül­vizsgálata során igyekeznek majd korrigálni. Szintén az uniós agrárprotek­cionizmus erősítésére irányul néhány tagállamnak az a kezde­ményezése, amely az olajos magvak szubvencióinak emelé­sét célozza. A tonnánkénti 72 eurós támogatások most esedé­kes, kilenceurós csökkentését az 1999-es berlini csúcson hatá­rozták el; a franciák, a spanyo­lok, a portugálok, az olaszok, az osztrákok és a belgák azon­ban most azt sürgetik, hogy a csökkentés helyett növeljék 75 euróra a repce, a napraforgó és a szója utáni termelésösztönző juttatásokat. Az ügyben a Han­delsblatt szerint a tagállamok agrárminiszterei kilincselnek a bizottság elnökénél, és azzal ér­velnek, hogy a mérséklődő tá­mogatás visszafogja a termelési kedvet, holott az állati eredetű takarmányfehérje-adalékok be­tiltása miatt éppen ennek ellen­kezőjére lenne szükség. E követeléseket Franz Fischler agrárbiztos mereven el­utasítja, mert a szükséges 474 milliós kiadási többlet szerinte „szétverné” az uniós agárkölt­­ségvetést. A biztos emellett kije­lentette, hogy a szubvenciók emelése rossz jelzés lenne, mert növelnék az árkülönbséget az unió és a világpiac között. Ingatlaneladási ajánlat Az ingatlan nyilvántartási adatai: • Cím: Budapest XI., Budafoki út 76. • Helyrajzi szám: 4004/1. • Megnevezés: üzem. • Telek területe: 16 943 m2 (16 943/28 118 tulajdoni hányad). • Tulajdonos: BVM Épelem Kft. Az ingatlan környezet és telkének ismertetése: Az ingatlan - néhány értéktelen ipari építménnyel - Budapest XI., Budafoki út 76. szám alatt, a Budafoki út és közvetlenül a Duna között, a megépítendő Galváni úti híd lábánál található. Beépítettsége: 4%. A telek szabályos alakú, sík terepadottságú, három oldalról bekerített, vezetékes ivóvíz, szennyvíz-, valamint villanyhálózat biztosított. Az ingatlan megközelíthető közúton a 3-as autóbuszjárattal (Móricz Zs. krt. - Nagytétény útvonalon), a Lágymányosi hídtól 2 km-re déli irányban. Az ingatlanra a szabályozási terv készítése folyamatban van, amelynek elfogadása után a terület megosztható. Érdeklődni lehet: Flach Mihály, 205-6181. Galvani u. ELADANDÓ TERÜLET Kondorosi út KÜLFÖLD Görög bankár az ECB alelnöke Az EU pénzügyminiszterei kijelölték Noyer utódját Oviedói találkozójukon az EU pénzügyminiszterei a görög jegybank kormányzóját, Lukasz Papadémoszt választot­ták az Európai Központi Bank (ECB) következő alelnökéül. Papadémosz a május végén tá­vozó francia Christian Noyer-t váltja majd fel. VG-ÖSSZEFOGLALÓ A Paul de Grauwe személyében ellenjelöltet állító Belgium nem szavazta meg a döntést. Didier Reynders belga pénzügyminisz­ter azt hangsúlyozta, hogy bár Papadémosz is kiváló szakem­ber, az ECB hattagú igazgatóta­nácsának összetételében a regio­nális egyensúly szempontjainak is meg kell jelenniük. Reynders kijelentette, hogy a Benelux álla­mok jövőre is állítanak majd je­löltet, amikor az igazgatótanács­ból Wim Duisenberg jegybankel­nök és a finn Sirkka Hamalainen is távozik - tudósít a Reuters. A pénzügyminiszteri ajánlást ma az unió külügyminiszterei tár­gyalják meg, majd az Európai Parlament és az ECB igazgatóta­nácsa is véleményt alkot. A vég­ső szót az EU állam- és kormány­főinek egyhangúlag kell kimon­daniuk. A pénzügyminiszteri találko­zón az Enron csődje nyomán fel­merült a vállalati vezetőkre, a könyvvizsgáló cégekre és a piaci elemzőkre vonatkozó szabályok felülvizsgálatának a kérdése is. A miniszterek egy jogi szakértők­ből álló csoportot kértek fel arra, hogy erre vonatkozó javaslataikat júniusra dolgozzák ki. A minisz­terek azt is bejelentették, hogy a bankfelügyelet reformjára be­nyújtott két javaslatot - az egyi­ket Németország és Nagy-Britan­­nia, a másik az ECB jegyzi - együtt tanulmányozzák majd át. (Kommentárunk a 16. oldalon) Lukasz Papadémosz (54), a Columbia Egyetem egykori tanára, majd a Federal Reserve Bank of Boston közgazdásza 1985-től dolgozik a görög jegybanknál. 1993-ban kormányzóhelyettessé, 1994-ben pe­dig kormányzóvá nevezték ki. Szakértők nagyrészt az ő érdemének tekintik, hogy Görögország 2001-ben az eurózóna tagjává válhatott. Sikerrel stabilizálta a drachmát és leszorította az inflációt, miközben 1999 januárja és 2000 decembere között 13 lépésben 12-ről 4,75 százalékra mérsékelte az irányadó kamatlábat. Lukasz Papadémosz az ECB következő alelnöke Fotó: EPA Varsó adóreformra készül VG-ÖSSZEFOGLALÓ A lengyel kormány jövőre új vagy módosított vállalati és sze­mélyi jövedelemadó-rendszert vezet be - erősítette meg Leszek Miller miniszterelnök a helyi sajtóban megjelent értesülése­ket. Mint a PAP hírügynökség­nek kijelentette, elsősorban a vállalati adókat akarják módosí­tani, de ez a gazdaság állapotá­tól függ. Marek Belka pénzügy­­miniszter támogatásáról biztosí­totta azt az elképzelést, misze­rint 2004-re a jelenlegi 26-ról 22 százalékra szállítanák le a válla­lati adót. A pénzügyminiszté­rium munkaanyaga szerint fel­emelnék a személyi jövedelem­­adó minden sávhatárát, kedvez­ményeket adnának a legalsó csoportbelieknek. A többletb­e­­vétel így 1,7 milliárd zloty (418 millió dollár) lenne. A GDP növekedése tavaly tíz éve nem látott mélypontot ért el - emlékeztet a Reuters, hozzáté­ve, hogy az idei kilátások sem jók. Az adóbevételek elmaradása veszélybe sodorja a kormány költekezési ígéreteit, ugyanakkor a módosított 2002-es költségve­tés számos tételt befagyasztott, és rendkívüli adókat is kivetett. Bevezették a kamatadót, meg­szüntették a lakásépítési kedvez­ményeket, csökkentették a ked­vezményes áfacsoportba tartozó termékek számát. Tért hódít az elektronikus ügyintézés Folytatás az 1. oldalról Magyarországon a megfelelő ál­lami adatbázisok felkészítésének hiánya mellett a világhálós hiva­talba járás másik gátja ma az elektronikus aláírások ilyen ér­telmű használhatatlansága. Bár tavaly szeptember óta az ország­nak van digitális aláírási törvé­nye, és a versenyszféra használ is ilyen megoldást, az állami hi­vatalok jövőbeni, aláírásokat hi­telesítő szervét csak nemrég je­lölték ki. A www.ekormanyzat.hu hon­lap fejlesztésére és üzemeltetésé­re a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő informatikai kor­mánybiztosság (ikb) eddig 875 millió forintot fordított, a megbí­zást fővállalkozóként az IBM ma­gyarországi leányvállalata nyerte el. A portál azonban a program­nak csak egy szeletét mutatja, a kormány ugyanis a hivatali ügy­intézés és kapcsolattartás elekt­ronizálására tavaly összesen 4,9 milliárd, az idén pedig 7,1 milli­árd forintot különített el. A de­cember elején elindult portál egyelőre kevés interaktív elemet tartalmaz, az információnyújtás mellett három központi adatbá­zisban - a gépjármű-, a cég- és az ingatlan-nyilvántartásban­­ nyújt korlátozott mértékű keresési le­hetőséget. Olaszországban az ügyintézés gyorsítására első lépésként el­kezdik az elektronikus személyi és társadalombiztosítási igazol­ványok elkészítését, amelyekből 2006-ig 30 milliót akarnak kibo­csátani - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Eddig az időpontig a közbeszerzés felét is hálózati úton szeretnék lebonyo­lítani, emellett elektronizálják a közigazgatás teljes belső posta­forgalmát és fizetési rendszerét. Az állampolgárok írásos beadvá­nyainak átvételét egy vonalkódos címkével igazolják, ennek alap­ján lehet követni a papírok útját, illetve az ügyintézés állását, akár interneten keresztül, akár a hiva­talokban. Nyitányként májusban átadnak egy központi, kormány­zati portált, amely alatt egyesíte­ni akarják az állami intézmények már meglévő, kétezernyi honlap­ját. A szervezők emellett vigyáz­ni akarnak arra, hogy ne jöjjön létre egy „szovjet” mintájú, túl­centralizált rendszer. Az önkor­mányzatok átállását pályázatok­kal is támogatják. A projekt kormánybiztosa - tanulva a sokasodó globalizá­cióellenes tüntetésekből - azt ajánlotta, hogy a fejlődő orszá­gok gyorsított felzárkóztatását az elektronikus igazgatás ered­ményeinek átadásával segítsék elő. A szakember erről rövide­sen előadást tart Palermóban, később pedig Kanadában, az idei G8-csúcstalálkozón. Gya­korlati projektek céljára támoga­tást szerzett nemzetközi és olasz nagyvállalatoktól, továbbá a Világbanktól. Ebből Albániá­ban számítógépes népesség-, Nigériában és Mozambikban in­gatlan-nyilvántartást hoznak lét­re, ez utóbbi esetében az állami pénzügyeket is ilyen alapon szervezik át. Elektronikus kormányzat az EU-ban (az alapszolgáltatások elérhetősége százalékban) VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: Frankfurter Allgemeine Zeitung ­ A Kanada a legolcsóbb a vállalatok számára KPMG-felmérés a fejlett országok üzleti költségeiről MUNKATÁRSUNKTÓL A legfejlettebb országok közül Kanadában a legalacsonyabbak az üzleti költségek - derül ki a KPMG legújabb tanulmányából. Az elemzés Ausztria, Francia-, Olasz-, Németország, Hollandia, Nagy-Britannia, Kanada, az Egyesült Államok és Japán 85 vá­rosában hasonlítja össze 12 üzle­ti tevékenység költségeinek 27 azon komponensét, amelyek a leginkább változhatnak a műkö­dés helyétől függően. A második helyen Nagy-Bri­tannia végzett, amelyet a költség­pozícióján 1999 óta a munkálta­tói költségek jelentős csökkenté­se révén mindegyik versenytár­sával szemben javító Olaszor­szág követ. Az elemzésben elő­ször szereplő Hollandia Francia­­országot és Ausztriát előzi meg, ezeket a dollár erősödése miatt 1999-hez képest rosszabb hely­zetbe került Egyesült Államok követi. A vállalkozások számára Németország még az Egyesült Államoknál is drágább, az üzleti költségek azonban a vizsgálatba bevont országok közül messze Japánban a legmagasabbak. A KPMG megállapítja, hogy az euró 1999 eleje óta 24 százalékos értékvesztése a dollárhoz képest jelentős mértékben javította a mo­netáris unió országainak verseny­­képességét. Ehhez az is hozzájá­rult, hogy a dereguláció következ­tében csökkentek Európában a közmű- és távközlési költségek. A tanulmány szerint a költség­­különbségek a gyártás területén a legalacsonyabbak. A bérköltsé­gek jelentősebb szerepe miatt na­gyobbak az eltérések a szoftver­­fejlesztés, és még inkább a k+f esetében. A legnagyobb differen­ciák a könyvelést és a számítás­­technikai támogatást magában foglaló vállalati szolgáltatások te­rületén voltak megfigyelhetőek. Az elemzés a költségkülönb­ségek első számú forrásaként a bérköltségeket jelöli meg. A mű­ködés helyszínétől függően a leginkább változó kiadásoknak a gyártás területén 59 százalékát, a gyártáshoz nem kapcsolódó te­vékenységek esetében pedig 81 százalékát a bérköltségek teszik ki. A második legfontosabb költ­ségfajtát az adók jelentik, ame­lyet a szállítás és az energia ter­hei követnek. AZ ÜZLETI KÖL­TSÉGEK SZINTJE NÉHÁNY VÁROSBAN (az Egyesült Államok átlaga­ 100) Montreal 85,3 Ottawa 86,2 Nápoly 87,2 Toronto 87,9 Manchester 88 Edinburgh 90 Hága 91,7 Graz 93,4 Toulouse 94,2 Bécs 94,7 Atlanta 98,3 Chicago 101,9 Minneapolis 102,6 Düsseldorf 105,9 Boston 107,6 Fukuoka 113,9 New York 115,5 Jokohama 125,7 Forrás: KPMG 2002. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ

Next