Világgazdaság, 2004. március (36. évfolyam, 41/8800-62/8821. szám)

2004-03-01 / 41. (8800.) szám

2 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Ismét három százalék fölött a német hiány A 2002-ben kimutatott 3,5 százalékos és a tavalyi 3,9 százalé­kos - GDP-arányos - költségvetési hiány után az idén várható­an 3,3 százalékos deficittel zár a német költségvetés. Az előre­jelzés a német pénzügyminiszter által az Európai Bizottságnak küldött jelentésben szerepel, annak az adatnak a kíséretében, amely szerint az államadósságnak a bruttó hazai termékhez vi­szonyított aránya az idén eléri a 65 százalékot. Hans Eichel a le­vélben arról biztosította a brüsszeli testületet, hogy a defi­­cit/GDP mutató jövőre ismét 3 szint alá süllyed. (Der Spiegel) Szűkmarkú iraki segélyezés Az Irak által ez évre kért 4,2 milliárd dollár helyett eddig csak 750 milliót ajánlottak fel a donorállamok a tavalyi, madridi konferencián vállalt, összesen 36 milliárdos keret alapján. A ténylegesen rendel­kezésre bocsátandó összegből Japán 450 milliót utal át, további 120 milliót pedig Nagy-Britannia fizet. A mostani, Abu-Dzabiban tar­tott időközi donorkonferencián nem vesz részt sem Francia-, sem Németország, sem pedig a világ legnagyobb olajkincsével rendel­kező Szaúd-Arábia. Az átutalandó összeg legnagyobb része az inf­rastruktúra (főleg az áram- és vízszolgáltatás) fejlesztésére, illetve egészségügyre és oktatásra megy el. (Bloomberg) Szigorítás a biotechnika-biztonságban A genetikailag módosított termények kereskedelmének szigo­rúbb szabályozásáról állapodott meg pénteken számos ázsiai, afrikai, dél-amerikai és európai ország. A közel 90 országnak az ENSZ égisze alatt hozott döntése alapján a jövőben részletes információkat kell szolgáltatni a genetikailag módosított gabo­náról, hogy az importőr dönteni tudjon, elfogadja-e azt. Az Egyesült Államok és Ausztrália aggódik a döntés miatt, és úgy gondolják, az csak az importáló országok érdekeit vette figye­lembe. Az EU, amely évek óta civakodik az USA-val a biotech­nikai biztonság kérdéseiről, üdvözölte a döntést. (Reuters) Szárnyal Bécs exportja Az 1,6 millió lakosú osztrák főváros tavaly - előzetes számítá­sok szerint - több mint 12 milliárd eurós exportot valósított meg, és ezzel 15 százalékos részesedést ért el a teljes osztrák kivitelből - közölte Walter Nettig, a bécsi gazdasági kamara el­nöke. A Wiener Wirtschaft kamarai lap szerint jelenleg 4300 bé­csi cég vesz részt az exportban, a számukat 2005 végéig 5000- re tervezik növelni. (BGy) A szejm a héten dönt a Hausner-csomagról A héten kerül a lengyel parla­ment elé a kormány megtakarí­tási csomagja. Leszek Miller mi­niszterelnök többször kilátásba helyezte: amennyiben a szejm nem hagyja jóvá a tervet, kabi­netje benyújtja lemondását. Mi­vel a baloldali kormánynak nincs többsége a törvényhozás­ban, a legnagyobb ellenzéki párt támogató szavazatai menthetik meg a bukástól. Megfigyelők úgy tudják, hogy bár egészében elvetik a tervet, több megszorító intézkedését készek megszavaz­ni a liberálisok - írja a Reuters. A Jerry Hausner gazdasági miniszter nevével fémjelzett csomag elsősorban a szociális és a közigazgatási kiadások visszafogását irányozza elő, és ha nem sikerül elfogadtatni eze­ket az intézkedéseket, akkor a Bloomberg szerint a kormány bukásával idő előtti választások­ra kerülhet sor Lengyelország­ban. Ha viszont elfogadják és végrehajtják a tervet, akkor 2004-ben 5,3, 2007-ben pedig 2- 3 százalékra csökkenhet a költ­ségvetési hiány a GDP-hez vi­szonyítva. (VG) Váratlan külkereskedelmi többlet Szlovákiában Januárban váratlanul 1,7 milli­árd koronás külkereskedelmi többlete keletkezett Szlovákiá­nak. Az öt hónapja először ta­pasztalt aktívum elsősorban az autók és gépek kivitelének tud­ható be, továbbá kedvező hatás­sal volt a dollár gyengélkedése és a szezonális hatásoknak kö­szönhető enyhülés az import­ban. A tavaly januári külkeres­kedelmi mérleg 717 millió ko­rona hiányt mutatott. A teljes szlovák export 60,6 milliárdos volt januárban, ami 11 százalékos növekedés az elő­ző év azonos hónapjához ké­pest. Ez jelentős lassulást jelent a decemberi adathoz viszonyít­va, amikor is éves összehasonlí­tásban 33 százalék volt a növe­kedés. A legjelentősebb, 51 szá­zalékos exportbővülést az autó­ipar érte el. Ezzel szemben az import 58,9 milliárd korona volt, ami mindössze 6,6 száza­lékos növekedést jelent. Az export növekedésének lassulása elemzők szerint a gaz­dasági bővülés forrásainak fe­szültségére utalhat, és arra ösz­tönözheti a központi bankot, hogy kamatot csökkentsen. Ezt az infláció folyamatos csökkené­se is lehetővé tenné. A piac azonban nem számított rá, hogy már a pénteki monetáris tanács­ülésen kamatcsökkentésről ha­tározzanak, és a várakozások­nak megfelelően 6 százalékon maradt az irányadó kamat. A tavalyi külkereskedelmi hiány csak 23,58 milliárd koro­na volt, szemben a várt 30-35 milliárddal. Ez jelentős javulás a 2002-es közel 96 milliárdos adathoz képest. (VG) A szlovák külker, mérleg (milliárd korona) 5..................-........................... -20..............................-..................-....................................... 1998. febr. 27.-2004. jan. 31. VG-GRAFIKA Forrás: KSH K­ÜLFÖLD 2004. március 1., hétfő Veszélyben a költségvetési célok Az adócsökkentési tervek tovább növelhetik az amerikai büdzsé hiányátt Köztársaságpártiak és demok­raták egyaránt érveket talál­nak választási kampányukhoz a kongresszusi költségvetési hivatal (CBO) legújabb jelenté­sében, amely szerint tíz év alatt 2750 milliárd dollárnyi hi­ány halmozódik fel az ameri­kai költségvetésben. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A pártok felett álló CBO számítá­sai szerint az idei költségvetési év hiánya 477 milliárd dollár lesz. Bush elnök az unió helyze­téről szóló beszédében azt ígérte, hogy öt év alatt megfelezi a hi­ányt, ami 2007-re 242 milliárdot jelentene; a felezés azáltal válna lehetővé, hogy az elnök által kez­deményezett 1700 milliárd dollá­ros adócsökkentés következté­ben beáll a gazdasági növekedés. A tavalyi utolsó negyedévben egyébként meglepetésre még gyorsabban emelkedett a GDP, mint korábban számították. A legújabb adat 4,1 százalékot mu­tat, amit az erősebb üzleti beru­házási kedvnek tulajdonítanak - írja a Financial Times. Az egész 2003-as év növekedési indexe 3,1 százalék volt, a legjobb 2000 óta, az üzleti beruházások 9,6, a be­rendezések és szoftverfejleszté­sek 15,1 százalékkal emelkedtek. A demokraták szerint az adó­­csökkentések éppen attól a jöve­delemtől fosztják majd meg a kormányt, ami szükséges lenne a költségvetési hiány mérséklé­séhez. A többségi republikánu­sok most dolgoznak azon - írja a Bloomberg -, hogy olyan terveze­tet állítsanak össze, amely eleget tesz az elnök ötéves hiányfelezé­si ígéretének. A CBO jelentése azt valószínűsíti, hogy Bush el­nök kiadási és adókérelmei 737 milliárd dollárral növelik majd a szövetségi hiányt a 2005-2014- es költségvetési években, az utol­só évben a hiány 289 milliárd lesz. Bush politikája nélkül a szövetségi büdzsé hiánya 2014- ben 15 milliárd dollár lenne - vé­li a CBO. A Bush-politika követ­keztében a deficit a következő három évben csökkenni fog, a legkevesebb 2007-ben lesz 242 milliárd dollárral, majd újra emelkedik. Elemzők szerint a hiányt az is duzzasztja majd, hogy az iraki és afganisztáni háborús és újjá­építési erőfeszítéseket nem ve­szik a költségek között figyelem­be, s ezekre a kongresszus a li­mitek figyelmen kívül hagyásá­val szavaz majd meg hiteleket. Ráadásul az elnöki ígéret nem számol annak az ugyancsak el­nöki óhajnak a következményei­vel, amely állandóvá tenné a 2010-ben elévülő adócsökkenté­seket. A CBO szerint utóbbi 1300 milliárddal növelné 2014- ig a hiányt. Az amerikai költségvetési hiány várható alakulása (milliárd dollár) I VG-GRAFIKA 2004-2014 (kumulált) mmsmmmMmmtmmsmimmmtmm Forrás: Bloomberg, Congressional Budget Office Kevesebb osztrák tőke érkezik A Kelet-Európába irányuló oszt­rák tőkekivitel 2002-ben tető­zött, tavaly pedig az elért szint felére esett vissza - állítja a bé­csi Wifo gazdaságkutató intézet tanulmánya. A befektetések erő­sebb, újbóli fellendülését a szer­zők az EU-bővítés utáni egy-két év múlva várják, amikor nagy­ban beindulnak az uniós segé­lyekkel kiegészített fejlesztések. A térségbe irányuló osztrák közvetlen tőkebefektetések ösz­­szege 1999-ben 1 milliárd euró volt, ami 2002-ben 4,2 milliárdra emelkedett. A 2003 egészére be­csült befektetések összege 2 mil­liárd euró, a tavalyi első fél évre rendelkezésre álló tényadat pe­dig 0,9 milliárdot mutat, ami lé­nyegesen elmarad az egy évvel korábbi azonos időszakban jel­zett 1,4 milliárdos­ szinttől. A tér­ségben befektetett osztrák tőke állománya 2001 végén 11,5 milli­árd euró volt, ami egy évvel ké­sőbb 15,8 milliárdra nőtt, tavaly félévkor pedig 16,6 milliárdos szinten állt. Tavaly nemcsak abszolút ér­tékben csökkentek a Kelet- Európába irányuló közvetlen osztrák befektetések, hanem a részesedésük is mérséklődött az ide tartó tőkeforgalmon be­lül, mégpedig a 2002-ben kimu­tatott 11,6 százalékról - a tava­lyi első félévi - 6,4 százalékra. E mögött a Wifo elemzői azt az okot látják, hogy a privatizáció a legtöbb államban a végéhez közeledik, így nem voltak a ko­rábbi évekéihez hasonlítható, nagy összegű felvásárlások. A befektetések fellendülését a ta­nulmány szerzői részint az EU- taggá válástól várják, amikor a kisebb cégek is tágabb mozgás­térhez jutnak, mert megszűnik az áruforgalom ellenőrzése, és kiteljesedik a jogbiztonság. Az idő előrehaladtával azonban az olcsó termelésbe irányuló be­fektetések elkerülhetetlenül egyre keletebbre, illetve a Bal­kánra helyeződnek át, így a most tagjelölt államokban egyre nagyobb szerepre tesznek szert a tudásigényes, technológiai be­ruházások. Célországok (osztrák tőkeállomány, 2003, milliárd euró) 4,0.............................................. VGGRAFIKA Mától EU-szankciók az USA ellen VGÁ ÖSSZE­FOGLALÓ Mától lépnek életbe az Európai Unió kereskedelmi szankciói az Egyesült Államok ellen. Ezek értelmében Brüsszel pótvámja márciustól 5 százalékos szint­ről indulna, és havonta 1 száza­lékkal emelkedne 2005 márciu­sáig, a 17 százalékos plafon el­éréséig. A szankciósorozat mintegy 1700 termék EU-ba történő bevitelét nehezítheti meg 3,4 milliárd dollár érték­ben, ha Washington nem szánja rá magát mégis az amerikai ex­portőröknek versenyelőnyt biz­tosító adókedvezmények felszá­molására - jelentette Pascal Lamy illetékes biztosra hivat­kozva az EUobserver. Az EU az ügyben még 2000-ben panaszt tett a Világkereskedelmi Szer­vezetnél (WTO), amely megala­pozottnak ítélte az európai kö­zösség követelését. Lamy az elmúlt napokban Washingtonban igyekezett jobb belátásra bírni amerikai tárgya­lópartnereit, akik azonban - el­sősorban választási megfontolá­sokból - elzárkóztak a vonatko­zó rendelkezések módosításá­tól. Pedig az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekben illeté­kes tagja mostani tárgyalásain még azt is kilátásba helyezte, hogy az EU kész hároméves át­menet elfogadására, ha az ame­rikai adókedvezményeket teljes mértékben visszavonják - írta a Financial Times. Az amerikai kongresszus két háza jelenleg egymással versengő javasla­tokat vázol fel a kedvezmény­törvény felváltására. S ÚJÓLAG MIELŐBBI GLOBÁLIS MEGÁLLAPODÁSRA szólította fel a világ országait Pascal Lamy, az EU kereskedelmi biz­tosa. Szerinte már május közepén adódna erre alkalom, amikor Genfbe tanácsülésre gyűlnek össze a WTO tagjai. A világkereskedelmi tárgyalások tavaly szeptemberben a mexikói Cancúnban - elsősorban a gazdag és a szegény országok agrárellentétei miatt - kudarcba fulladtak. Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője, Robert Zoellick valamivel később, július végére szeretne keret­megállapodást elérni a kereskedelem liberalizálásáról. Pascal Lamy Ígéretek nélkül maradt Schröder A múltbeli viták lezárásának és a jövőbe tekintésnek a ki­nyilvánított szándéka volt a legkézzelfoghatóbb eredmény, amit a német kancellár a hét végi washingtoni tárgyalásai után fel tudott mutatni. Gerhard Schröder - a hivatalos nyilatkozatok szerint - nem kapott ígéretet a német expor­tőrök iraki fellépésére, sem pe­dig a dollár gyengülésének megállítására vagy visszafordí­tására. A látogatás gazdasági céljait a felek azzal intézték el, hogy hangoztatták elkötelezettségü­ket a gazdasági kapcsolatok megszilárdítása, a kereskede­lem és a befektetések kilátása­inak javítása és a gazdasági li­beralizálás mellett. A Reuters idézi Schrödernek a tárgyalá­sok utáni nyilatkozatát, amely­ben kijelentette, hogy felvetet­te vendéglátójának a dollár ár­folyamesését, eredményként azonban csak arról tudott be­számolni, hogy maga az ameri­kai fél is erős dollárt szeretne. Végképp nem esett szó az EU által mától alkalmazandó - és a WTO által is jóváhagyott - gazdasági szankcióról. A tárgyalásokról kiadott zá­rónyilatkozat nagyobbik része általános politikai elveket tar­talmaz, olyan hangzatos cím alatt, mint „Német-amerikai szövetség a 21. századra”. Az okmány szerint a felek „azt a becsvágyó tervet” tűzték ki maguk elé, hogy „előmozdít­sák a világon a békét, a bizton­ságot, a demokráciát, az embe­ri méltóság tiszteletben tartá­sát és a gazdasági esélyek megteremtését”. A felek kinyil­vánították szándékukat, hogy lépéseket tesznek egy közös, európai-amerikai közel-keleti kezdeményezés kidolgozásá­ért. A tervet a júniusi magas szintű tanácskozások soroza­tán ajánlja véglegesíteni a mostani kétoldalú megbeszélé­sek közleménye. (VG)

Next