Világgazdaság, 2009. november (41. évfolyam, 210/10222-230/10242. szám)
2009-11-02 / 210. (10222.) szám
2 VILAGGAZDASAG RÖVIDEN Adókedvezményekkel az oltási kampányért Magyarországon eddig csupán 300 ezren oltatták be magukat az új influenza ellen. Az Országos Tisztiorvosi Szolgálat azt szeretné, ha hatmillióan kapnák meg a vakcinát. Az oltási kedvet például adóváltozással ösztönözné a kormány. Bevonnák az oltás szervezésébe a cégeket is, hiszen a vállalatok a költségek leírása mellett a betegszabadságok csökkentésében is érdekeltek. MR1-Kossuth Rádió Kovács: Növelni kell a bevételeket A költségvetésnek ma egyetlen lehetősége a bevételek növelése, a kiadási oldalon ugyanis már nincs hová hátrálni - mondta Kovács Árpád egy pénteki tanácskozáson. Az ÁSZ elnöke rámutatott: jelenleg nagyjából ugyanannyit fordítunk évente az ország adósságállománya után a kamatok kifizetésére, mint amekkora adótartozást nem tud behajtani az APEH. Ez már 2400 milliárd forint évente, közben nem jut pénz arra, hogy az adósságaink tőkerészét törleszteni tudjuk. MTI-Eco Tudásgyár épül Győrben Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében két pályázat lezárásával 13 intézményben összesen 55,5 milliárd forint értékű felsőoktatási fejlesztés valósulhat meg. A győri Széchenyi István Egyetemen a jármű- és , közlekedésipar számára 6,5 milliárd forint támogatással megépülő képzési bázis alapkőletételére pénteken került sor. VG ÖS IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wapportálján http://wap.t-zones.hu BELFÖLD Veszteséges lesz a jegybank A megnövekedett devizatartalék más soron megtakarítást jelent az államnak A jegybank várható vesztesége 2011-ben jelentkezik először a büdzsében, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az nem is jelent igazi kiesést. Az Államadósság-kezelő Központnál (ÁKK) ugyanis megtakarítás keletkezik, de az összhatást nehéz számszerűsíteni - fejtették ki az MNB szakértői egy háttérbeszélgetésen. A jegybank vesztesége ugyanis nem a működési költségéből adódik - szögezték le -, hiszen ez a tétel évről évre csökken. Lényegében a megnövelt devizatartalék tartásának a költsége az, amely befolyásolja a jegybanki eredményt, mert a magas forint- és az alacsony devizakamatok miatt kamatveszteség keletkezik. A tavaly októberben Magyarországnak juttatott nemzetközi hitelcsomag lehívása során ugyanis az államadósságon belül 40 százalék fölé emelkedett a devizaarány a korábbi 25-30-ról. Ezzel párhuzamosan a devizatartalék is nagyjából megduplázódott, és már meghaladja a 30 milliárd eurót. A devizaadósság után kisebb kamatot kell fizetnie az ÁKK-nak, ugyanakkor a tartalékon veszteség keletkezik. Utóbbival szemben ugyanis a forrásoldalon a forintban denominált, ezért magasabb kamatozású MNB-kötvények állnak, míg maga a tartalék kockázatmentes, így csak minimálisan kamatozó eszközökben helyezték el - mutattak rá a jegybank szakemberei. A fejlett gazdaságok központi bankjai rendszerint nyereségesek, mivel a forrásoldalon szerepel a gazdaságban forgó készpénzállomány is, amely után nem kell kamatot fizetni. Az MNB számításai szerint akkor lehetne ellensúlyozni a kamatkülönbségen elszenvedett veszteséget, ha 4,8 százalék lenne a jegybanki alapkamat, azaz a kéthetes MNB-kötvények kamata. Az idén azonban a várakozásokkal ellentétben nyereséget várnak a jegybank szakértői a korábbi nulla körüli eredmény helyett. Az első kilenc hónapban 75 milliárd forintnyi eredmény keletkezett, ezt majd valamelyest csökkenti az utolsó negyedév vesztesége. A legjelentősebb eredménynövelő tétel ez évben a realizált árfolyamnyereség. Míg ugyanis 260 forint körül volt az eurókészletek bekerülési árfolyama a korábbi évek tranzakciói alapján, az év első hónapjaiban 300 forint körül értékesítette azt az MNB. Mivel változatlan forintárfolyammal kalkulálnak, így nem számítanak hasonló árfolyamnyereségre a jegybanki elemzők, ugyanakkor a kamatkülönbség a forward kamatgörbék alapján még egy ideig fennmarad. Mindebből jövőre már 126, 2011-ben 111 milliárd forintos negatív eredménye keletkezik az MNB-nek. Ezek az összegek azonban nem azonnal terhelik az államháztartást. A szabály szerint ugyanis a veszteséget a keletkezés évében elhatárolják, s amennyiben az eredménytartalék engedi, akkor abból fedezik. A jövő évi 126 milliárd forintos tételt azonban csak részben fedezi a várhatóan 46 milliárdot elérő eredménytartalék. A fennmaradó 80 milliárd forintot 2011-ben kell a költségvetésből az MNB részére elkülöníteni, majd 2012-ben az előző évi veszteséget, 111 milliárdot. A jegybanki eredmény-előrejelzés ugyanakkor igen bizonytalan műfaj, főként Magyarországon. Ezt a szakemberek azzal szemléltették, hogy egy 5 százalékos forintleértékelődés például önmagában 50 milliárd forinttal csökkentené a jövő évi veszteséget, a felértékelődés pedig ugyanennyivel növelné azt. Hasonló módon, ha az irányadó kamat várt pályája egy százalékkal alacsonyabb lenne, az 40 milliárd forintos megtakarításhoz vezetne, míg az ellenkező irányú változás enynyivel rontaná az eredményt. aug. VtIGRAFIKA forrás: MNB Devizatartozás és kötvényállomány (kumulált változás, milliárd forint) 2500 2000 1500 4500 4000 3500 3000 • Az ÁKK nettó deviza tartozásának növekedése im® Az MNB kötvényállományának növekedése BENKE DÁVID OKOK. A megnövelt devizatartalék tartásának a költsége befolyásolja a jegybanki eredményt, mert a magas forint- és az alacsony devizakamatok miatt kamatveszteség keletkezik HIRDETÉS A Magyar Villamos Művek Zrt. (1031 Budapest, Szentendrei út 207-209.) friss egyetemi végzettséggel és középfokú angol nyelvvizsgával (aktív, tárgyalóképes nyelvtudással), jó kommunikációs és együttműködési készséggel rendelkező fiatal gépész-, vegyész- és villamosmérnököket továbbá közgazdászokat keres újonnan induló energetikai projektcégeihez. A sikeres jelentkezők a szükséges előkészítő képzést követően pályafutásukat a cégcsoport leányvállalatainál folytatják. Szíves érdeklődése esetén az elérhetőségét is tartalmazó szakmai önéletrajzát - az iskolai végzettségét, szakképzettségét és nyelvtudását tanúsító okleveleinek másolatával együtt - a következő címre várjuk: Magyar Villamos Művek Zrt. Humánerőforrás-gazdálkodási osztály „MVM-projektpályázat” 1255 Budapest, Pf. 77. NEM ZÉRÓ ÖSSZEGŰ A JÁTÉK A devizaeladósodás az állam alrendszerei közötti átrendeződéshez vezet, amelynek csak annyiban van jelentősége, hogy az ÁKK megtakarítása már ez évtől jelentkezik, míg az MNB részére juttatandó közel 200 milliárd forint a következő kormányzati ciklusra marad. Ha azonban a forinthozamok csökkennek, az egyaránt azonnali kedvező hatást fejt ki az ÁKK és a jegybank eredményére is. Külkereskedelem: továbbra is javuló trend FORGALOM. Nyár végére kezdett magához térni a külkereskedelem, már ha az országhatáron áthaladó termékmennyiséget nézzük. A kivitel már csak 10, a behozatal pedig 15 százalékos zsugorodást mutatott augusztusban - derült ki a KSH tájékoztatásából. Az előzetes számok félrevezetők voltak, mivel euróban kifejezve lényegesen nagyobb viszszaesés mutatkozott. A külkereskedelmi mérleg többlete az előzetesen jelzettnél is nagyobb, 254 millió euró lett a hónap során, míg az előző években rendre nagy hiány keletkezett ebben az időszakban. A havi adat egyébként az előzetesen közöltnél 24 millió euróval magasabb lett. Az első nyolc hónap többlete 2,8 milliárd felett volt, míg a tavalyi azonos időszakban még enyhe hiány mutatkozott. A javulás abból adódott, hogy a válság erőteljesebben visszavetette a magyar fogyasztást és beruházási keresletet, illetve utóbbi lényegében 2006 óta folyamatosan gyengén teljesített. Az egyenleg javulása ugyanakkor a pénzügyi stabilitásra nézve pozitív. Az ez év vesztese a járműipar, amelynek kivitelében közel 40 százalékos zuhanás látható az első nyolc hónapban, ugyanakkor a híradás-technikai export az utóbbi hónapokban erősödni látszik. A gyógyszerexport pedig 4 százalékos pluszban van, de az utóbbi hónapok adatai azt sugallják, ez nem tart ki az év végéig. Az energiahordozóknak az importban nagy a súlyuk, és augusztus előtt még 30 százalék feletti visszaesést jelzett ezen a téren a KSH. Augusztusban azonban már 8 százalékkal növekedett éves alapon a forgalom, ez valószínűleg a gáztározók későbbi feltöltése miatt alakulhatott így. Az élelmiszer-kivitel továbbra is jobban szerepel a többi termékcsoporthoz képest, főként a tavalyi kiemelkedő mezőgazdasági termés nyomán. BD A külkereskedelem dinamikája (éves volumenváltozás, százalék) VG-GRAFIKA Forrás: KSH sasija, Bajnainak árulkodott az MSZOSZ ELLENTÉTEK. Jottányit sem haladt előre a jövő évi minimálbérekről szóló tárgyalás az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén. Tárgyalás helyett a kérdőre vonás jegyében telt el a tanácskozás, amelynek mindvégig a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) s annak elnöke, Pataky Péter volt a célpontja. A kormányzati, a munkaadói oldal felháborodását az vívta ki, hogy az MSZOSZ nyílt levelet küldött Bajnai Gordonnak, amelyben gyakorlatilag árulkodott az OÉT bértárgyalásának eddigi sikertelenségéről. Az MSZOSZ szerint a kormányfő személyes közreműködése nélkül nincs reális esély a 2010-es minimálbérről, a bérajánlásokról szóló megállapodásra. A szakszervezet úgy véli, a „kormány karosszékben ülve, kívülállóként asszisztál a bértárgyalásokhoz". Ráadásul az szja sávhatárainak eltolása „teljesen szétzilálta a nettó kereseteket”. Csizmár Gábor, a szociális tárca államtitkára szerint tévedés a keresetek szétzilálásáról beszélni, amikor a sávhatárok eltolása a kétmillió forintos havi jövedelmekig nettó keresetnövekedést eredményez. Az MSZOSZ észrevételeit egyébként mind a kormányzati, mind a munkáltatói oldal visszautasította. A korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének a meghosszabbításáról sikerült érdemi vitát folytatni. A kormányzati oldal ajánlása szerint ugyanis egy évvel megnyúlna a korengedményes nyugdíjazás intézménye. Ez azt jelenti, hogy egészen 2010. december 31-ig lehetne még egyezséget kötni korengedményes nyugdíjba vonulásra. A munkavállalói oldal szerint azonban ez még mindig nem elég, megítélésük szerint a korengedményes nyugdíj intézményét határozatlan időre kell fenntartani. HM CSIZMÁR GÁBOR: Tévedés a keresetek szétzilálásáról beszélni 2009. november 2., hétfő