Világgazdaság, 2014. május (46. évfolyam, 85/11345-104/11364. szám)
2014-05-05 / 85. (11345.) szám
. Hatszorosára nőtt a cégek kényszertörlésének száma építőipar Ú cégekkel jönnek a jogszabályi kiskapukat kihasználó és felelőtlen vállalkozók Jelentősen, 64,4 százalékkal nőtt az építőipari segédanyagokat, víz- és hőszigetelő rendszereket gyártó Mapei Kft. bevétele 2014 első negyedévében az előző esztendő azonos időszakához képest, ezzel 817 millió forintról csaknem 1,34 milliárd forintra emelkedett a vállalat forgalma. Az eredmény nagymértékben meghaladja az építőipari ágazat növekedését: a KSH gyorsjelentése szerint februárban 28 százalékos volt a bővülés az előző év azonos időszakával összevetve. A Mapei növekedést észlelt a termékeit forgalmazó üzletek forgalmában is az év első három hónapjában, amikor 59 százalékkal 510 millió forintra emelkedett a cég termékeinek értékesítése. Az építőipar teljesítményének javulását főként az uniós forrásból finanszírozott nagyberuházások eredményezték, ám Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője szerint a lakossági piacon is tapasztalható élénkülés, ez azonban a statisztikákban még nem mutatható ki. „Az ágazat rendelésállománya és kibocsátása egy éve folyamatosan emelkedik, ennek fényében lehangoló, hogy a mikro- és kisvállalkozások nem tudnak kilábalni a válság okozta nehéz periódusból” - mondta Tóth Tamás, az Opten igazgatója. Amint a céginformációs szolgáltató kimutatta, az első negyedévben 1562 cég szűnt meg az építőiparban, ami harmadával több, mint egy évvel korábban. A megszűnések mögött legnagyobb számban még mindig a felszámolások állnak, de jellemző adat, hogy az első negyedévben már 1114 kényszertörlést indítottak a hatóságok, míg egy évvel korábban csak 168-at. „Továbbra is rendkívül egészségtelen a cégstruktúra, hiszen a felszámolással megszűnt cégek száma változatlanul rendkívül magas” - mondja az Opten igazgatója. Minél nagyobb szerepet játszik a felszámolás a megszűnésekben, annál inkább elmondható, hogy adósságot hátrahagyó, a lánctartozások révén más cégeknek is veszteséget okozó vállalkozások dőlnek be. Az első negyedévében 936 cég szűnt meg felszámolás eredményeként, tehát az arány jelenleg 60 százalékot tesz ki. A frissen indított felszámolások száma 2012 harmadik negyedéve óta nem volt olyan nagy, mint az utolsó negyedévben, de az Opten igazgatója szerint elgondolkodtató az is, hogy amíg tavaly a harmadik negyedévben 849, a negyedikben 916, idén az elsőben már 1288 új cég alakult az ágazatban. Ez azt jelenti, hogy a felelőtlenül gazdálkodók és a jogszabályi kiskapukat kihasználók az építőipar fellendülésével újra aktivizálták magukat. ■ D. K. Magyar építőipar (l-lll. hu) Cégek száma 69953 Felszámolások 829 Végelszámolások 228 Alapítások 1288 Cégtörlések 1562 Kényszertörlések 1114 VG-GRAFIKA FORRÁS: OPTEN 2 IPAR Bővült a fővárosi ipari ingatlanok összterülete és a kereslet is Tavaly alig készült magyar busz járműipar A hazai gyártmányok helyett külföldieket vásárol a Volánbusz Egy nap eltéréssel rendezték meg a közelmúltban all. Buszfesztivált és a második Busexpót Tökölön illetve Zsámbékon. Már ez is jelzi, hogy mennyire nincs egyetértés az ágazat szereplői között. Igaz, gyakorlatilag megszűnt a magyar autóbuszgyártás. Demeter Kálmán közel három évtizede, 1985- ben 13 500 Ikarus autóbusz készült Magyarországon. Tíz évvel később már csak 1490, majd 2005-ben pedig 1009- et bocsátott ki az azóta megszűnt Alfabausz és a NABI a még megmaradt négy gyártóval együttesen. Tavaly körülbelül 55 busz készült, noha Magyarországon még mindig van négy buszgyártó - mondta Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetsége (Mabusz) elnöke, aki a négy gyártó közé nem számítja a Rábát. Egyebek mellett azért, mert abban a hatvan Rába-Volvo csuklós buszban, amit a Volánbusz Zrt. vásárol, egy csavar sem magyar: a járművek Wroclawban készülnek. A Mabusz tavaly februárban - amikor a hazai autóbuszgyártók a „beszerzési stop” miatt már második éve nem szállíthattak új buszokat az állami tulajdonú közszolgáltatóknak - élesen elítélte az állami tulajdonba került Rába Nyrt. és a Volvo Bus Corporation együttműködési megállapodását, mondván: a szerződés előkészítésébe, pontosabban a buszgyártás, buszbeszerzés bármifajta koncepciójának kialakításába semmilyen formában nem vonták be a magánkézben lévő hazai gyártókat, beszállítókat. „A patrióta gazdaságpolitikai megközelítést a hazai buszgyártók nem érzik, viszont hiányát annál inkább megsínylik” - jelentette ki a Mabusz-elnök. Az elmúlt néhány évben a még működő hazai autóbuszgyártók a leromlott állapotú magyar buszpark cseréjét várva milliárdos nagyságrendű befektetéseket hajtottak végre. Ezzel létrehozták azt a szellemi és technológiai kapacitást, amely ma évi ezer, teljes egészében hazai fejlesztésű és akár 85 százalékban magyar részegységeket tartalmazó jármű elkészítését tenné lehetővé. Ezek a cégek a Magyar Autóbuszgyártó Kft., mint az Ikarus márkanév birtokosa, a Kravtex, a NABI-ból lett Mabi és a Csaba Metál. Jóllehet gyakorlatilag nincsen megrendelésük, mégsem állt le a fejlesztéssel az Econell City, az Innovell, Optinell modelleket tervezője, a Kravtex. Az Ikarus egyik modellje is új formatervet kapott tavaly, és az új formatervvel készültek a Skoda-Ikarus trolibuszok, amelyek közül tíz már működik Szegeden. „Az ARC Ikarus ilyennel szeretett volna pályázni a budapesti trolibusz tenderen, de részben a cég saját hibája, részben a tenderkiírás miatt ez nem sikerült" - mondta Vincze-Pap Sándor, hozzátéve, hogy mindamellett az új formatervvel három Ikarus autóbuszt a BKV már összeszerelt a leszállított részegységekből, így ugyanis olcsóbb az üzlet, ugyanakkor a közlekedési vállalat szakemberei az öszszeszerelés közben megtanulják a busz javítását is. Ezzel a konstrukcióval, amelyben összesen 18 autóbusz készülhet, a BKV kikerülte a közbeszerzést, másrészt jó minőségű magyar terméket vásárolt. A Mabusz elnöke szerint ilyen konstrukciót külföldi szállító nem vállal, így ez is akadálya lehet a Wroclawban készülő Rába-Volvo buszok beszerzésének. A buszgyártókat érzékenyen érintette, hogy miközben van magyar gyártókapacitás, a Volánbusz 106 szóló MAN és 61 Rába-Volvo csuklóst vásárol. Ráadásul úgy - emelte ki Vincze-Pap Sándor - hogy az utóbbiak már készen voltak, amikor kiderült, hogy nem felelnek meg a tavaly kiírt közbeszerzési pályázat paramétereinek. A magyar buszgyártók aztán döbbenten látták, hogy április 18-án megjelent egy tájékoztató a szerződés módosításáról, amelyben a kész buszra szabták az elvárásokat, így például az ülések közti folyosó szélessége az eredeti kiírásban még 540 milliméter volt, a módosítás viszont már csak 515 millimétert vár el. Ugyancsak eljárás van egyebek között az alacsony padlószinten lévő ülések számában. Amíg tavaly nyolc alacsony padlószinten lévő ülést írtak elő, április közepe óta már csak hetet, mert annyi van a kész buszban, így nem is csoda, hogy az említett négy gyártó nem elsősorban a buszgyártásból él, jóllehet a legfontosabb szakembereiket megtartották. A Kravtex-Kühne mezőgazdasági gépeket készít és gépipari szerkezeteket gyárt exportra, a Csaba Metál Zrt. innovációs díjakat kapott gépipari fejlesztéseiért és fejlett öntödei kapacitásai mellett komplett gépipari és járműipari szerkezeteket, pótkocsikat gyárt külföldre, az ARC Ikarus pedig elsősorban pótalkatrészekkel foglalkozik. A Mabinál ugyanakkor más a helyzet. Amikor az egykor az amerikai piacra szállító NABI beszüntette a tevékenységét, a kaposvári üzemét, ahol a műanyag karosszériákat gyártották, egy török vállalkozó vette meg, amely kompozit anyagból készülő szélkerék lapátokat és motorházakat gyárt majd. A NABI mátyásföldi gyáregységét és a NABI Sirius busz jogait pedig a magyar Evopro csoport vásárolta meg és létrehozta a Mabi bus Kft.-t. Ez utóbbi már be is mutatta a műanyag karosszériás Modulo buszcsalád elektromos hajtású prototípusát, a Medio Electricet. a Gorp 17721 17 899 17995 12,96 17 720 Magyar autóbuszállomány ■ darab ■ átlagos kor (év) 2006 FORRÁS: KSHVG-GRAFIKA 2007 2008 2009 2010 17641 2011 2013 17569 17366 2012 17 301 Elvben lehetne kereslet az itthon gyártott buszokra, a járműpark átlagéletkora ugyanis fokozatosan nő logisztika Március végéig egy új raktárépülettel 1,848 millió négyzetméteresre bővült Budapest modern ipari ingatlan állománya, miután átadtak az East-Gate Business Parkban egy 11 ezer négyzetméteres új ingatlant, amit a GE Oil&Gas egyedi igényei alapján fejlesztettek. A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF) adatai szerint az ipari ingatlanok iránti teljes kereslet 2014 első negyedévében 55 650 négyzetméter volt, ami 77 százalékos növekedést mutat 2013 azonos időszakához képest. Mivel a teljes kereslet 72 százalékát, csaknem 40 ezer négyzetmétert a szerződéshosszabbítások tették ki, az új bérbeadások csupán 15 740 négyzetméterre, a kereslet mindössze 28 százalékára vonatkoztak. A negyedév legnagyobb tranzakciója egy 20 600 négyzetméteres hosszabbítás volt a ProLogis Park Budapest-Szigetben, míg a legjelentősebb bővülés a Tulipán Parkban történt, ahol 5360 négyzetméterrel növelte bérleményének területét egy cég. A legnagyobb új szerződést a WestLog DC-ben kötötték 1070 négyzetméterre. Március végéig összesen 19 bérleti szerződést írtak alá, melyekből 10 ezer négyzetméternél nagyobb területre csak két szerződést kötöttek; ezek mindegyike hosszabbítás volt. A logisztikai parkokban az átlagos bérelt terület mérete 3500 négyzetméter volt, városi logisztikai parkokban pedig 1500 négyzetméter. A bérlemények racionalizálása tovább folytatódott, ami az üresedési ráta enyhe emelkedését eredményezte. Ennek következtében a kihasználatlan ipari ingatlanterületek aránya éves és negyedéves összehasonlításban, is 0,25 százalékponttal emelkedett, és a teljes állomány 21,5 százalékára nőtt. Míg negyedéves alapon a logisztikai parkokban az üresedési ráta 0,12 százalékponttal csökkent, addig a városi logisztikai ingatlanokban jelentősen - 3,58 százalékponttal - emelkedett. M VG Fiatalodhat az autóbusz-állomány AZ ELÖREGEDETT AUtÓbUSZ-park korszerűsítésére 150 milliárd forintnyi megemelt keret áll rendelkezésre, amelyből a következő években évi 400- 500 új busz beszerzésére nyílik lehetőség. Az új járművek vásárlására közbeszerzési pályázatokat írnak ki, amelyeken a hazai gyártók is jó esélylyel indulhatnak -jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Völner Pál hozzátette hogy az elmúlt időszakban elsősorban a főváros és az agglomeráció autóbuszparkjának cseréjén volt a hangsúly, ennek során 300 új, az utasok kényelmét magas fokon szolgáló kocsi áll üzembe, közülük 150 már közlekedik is. Vastagabb kabátot a házakra A jövőre életbe lépő új épületenergetikai szabályozás 14-16 centiméter vastagságú homlokzatszigetelést fog előírni - állítja Kruchina Sándor, Austrotherm Hőszigetelőanyag Gyártó Kft. szakértője. Ez azt jelenti, hogy még körültekintőbben kell megtervezni a házak energiafogyasztását. Ausztriában és Németországban a homlokzatra 10 centiméternél vékonyabb szigetelést már régen nem tesznek fel, a tetőket pedig 25-30 centiméteresekkel szigetelik Nálunk az is eredmény, hogy tíz év alatt 4-5-ről 8,2 centiméterre nőtt a tárgyévben vásárolt homlokzati szigetelések átlagos vastagsága. 2014. MÁJUS 5., HÉTFŐ