Világgazdaság, 2015. szeptember (48. évfolyam, 167/11675-188/11697. szám)
2015-09-11 / 175. (11684.) szám
G VÁLLALATOK ÉS PIACOK 2015. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK Termel az első japán atomreaktorblokk kereskedelmi áramtermelést Japánban a szendai atomerőmű egyik reaktorblokkja - közölte a Kyushu Electric Power Co., az erőmű üzemeltetője. A 2011-es fukusimai atombalesetet követően Japánban az összes atomerőművet leállították, és biztonsági felülvizsgálatnak vetették alá. A felújításokat követően a szendai erőmű 1-es blokkja kezdte meg elsőként a kereskedelmi áramtermelést. A blokkot augusztus 11-én helyezték üzembe, és kapcsolták kísérleti jelleggel az áramelosztó hálózatra. MTI Tovább zsugorodott Kínában az autópiac növekedési ütem lassulásával csökkentek az eladások a világ második legnagyobb autópiacán, Kínában augusztusban már sorban az ötödik hónapja adtak el kevesebb autót, mint egy évvel korábban. Kínában az autógyártók szakmai képviseleti szervezete, a CAAM (China Association of Automobile Manufacturers) adatai szerint 1,7 millió autót értékesítettek augusztusban, 3 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Júliusban 7,1 százalékos volt az eladások éves csökkenése, júniusban pedig 2,3 százalékos. ■ MTI Rövidesen pénteken a Közgép eljárás A bíróság fel is függesztheti a közbeszerzésektől eltiltó határozat végrehajtását Szokatlanul gyorsan lépett a bíróság a Közgép beadványának kapcsán, október 1-jére kitűzte a tárgyalást, és jogilag az is lehetséges, hogy a testület még azelőtt felfüggeszti a megtámadott határozat végrehajtását, a jogerős ítélet megszületéséig. Ez pedig azt jelentené, hogy a Közgép mégis részese lehetne a közbeszerzési pályázatoknak. Diószegi József Október 1-jére tűzte ki a bíróság a Közgép beadványának tárgyalását a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - tudta meg a Világgazdaság. Ha figyelembe vesszük, hogy nemrég ért véget az ítélkezési szünet, akkor szokatlanul gyorsnak tűnik a bíróság lépése. A közbeszerzési pályázatoktól három évre eltiltott Közgép azt kezdeményezte, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálja felül a korábbi - szerintük jogsértő - közigazgatási határozatot, és semmisítse meg azt. Emellett a vállalkozás azt is kezdeményezte a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, hogy a döntés meghozataláig függesszék fel az eltiltó közigazgatási határozat végrehajtását. Erre adott a jogi lehetőség, és amennyiben ezzel élne a bíróság, akkor a Közgép lehetőséget kapna arra, hogy már ősszel részese lehessen a futó közbeszerzési pályázatoknak, és - a jogerős ítélet megszületéséig - később is indulhatna a tendereken. A Közgép azon a pályázaton szenvedett „vereséget”, amelyet az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság írt ki a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztésére. Ezen három másik pályázó mellett a Közgép és a Kötiviép’B Kft. közösen indult. A páros adta a legalacsonyabb ajánlatot, mégsem a Közgép nyert, sőt a céget és bevonni tervezett külföldi partnerét hamis adatközléssel is megvádolták. A Közgép ezért a KDB-hez fordult, amely - bár több ponton elfogadta az érvelésüket - elutasította a társaság jogorvoslati kérelmét, és ezzel gyakorlatilag kimondta, hogy hamis adatokat szolgáltatott. A Közgép már az eredeti jogorvoslati kérelmében és a Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalásán is tételesen bebizonyította, hogy a törvényeknek megfelelően, jóhiszeműen és az elvárható gondossággal járt el ajánlatának benyújtásakor. A társaság most arra számít, hogy a többek között igazságügyi szakértői véleménnyel együtt benyújtott, újabb kérelmének nyomán a független magyar bíróság már az első fokon számára kedvezően dönt, de ha nem így lenne, akkor kész továbblépni, és akár európai fórumokon is eljárást indítana. Ennek az eljárásnak viszont nincs halasztó hatálya, ezért fordulhatott elő, hogy a közbeszerzési pályázat a napokban hivatalosan lezárult, miután az Európai Unió lapjában, a TED-ben megjelent az eljárás eredményéről szóló tájékoztató. Ez pedig azt eredményezte, hogy a nyertesek, vagyis Mészáros Lőrincék és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások megkezdhették a munkálatokat a Győr-Gönyű kikötőben. Egy német cég 30 milliárd forint értékű beruházást hajt végre a kikötőben, és ehhez kapcsolódik az említett állami infrastruktúra-beruházás. Mészárosék 6,89 milliárd forintos megbízása magában foglalja egyebek között a hajószervizállás épületének tervezését, kivitelezését, a rakpartépítést, a mederből az iszapeltávolítást. Ezek mellett út és vasút építése is szerepelt a pályázatban, valamint például a térvilágítás kialakítása is a nyertesre vár. A teljes beruházásnak a jövő év végéig be kellene fejeződnie. Közgépes paraván egy munkaterületen: védik magukat HIRDETÉS | Időt fi i 11 'FESZ 2015 mgmTkulturális központ OKTOBER 23.1 FABIAN JULISZDOHACKER * .r-tiplik Ék CHIMII ■SZTÁRVENDÉG ■babos gyula JEGYEK ELŐVÉTELBEN A JEGK.KU OLDALON : enHome mOmkUtt . A « ‘ ' V' xi 'T. trhIo \’i Net Zrt: jól jön a pluszkvóta adósság A lakások nagy részénél az eszközkezelő a vevő Jól jön az adósoknak az a rendeletmódosítás, amely szerint 2017 végéig tízezerrel több ingatlant vehet majd át a Nemzeti Eszközkezelő (Net) Zrt., hiszen a végül kényszer-értékesített, jelzáloggal terhelt ingatlanok eladásánál az esetek többségében a társaság a vevő - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank által nyilvántartott adatok szerint 2015 második negyedévében 2014 jelzáloggal terhelt lakóingatlant értékesítettek országosan, ám ezek 71,5 százalékát - 1439 lakást - az eszközkezelő vett át. Maguk az adósok 545 lakás értékesítését oldották meg önként, míg a pénzügyi szolgáltatók mindössze 30 ingatlant adtak el a tartozások miatt. Az első fél évet vizsgálva is hasonlóak az arányok: a 4133, összesen eladott lakásból háromezret a Net Zrt. vett át, valamivel több mint ezret az adósok adtak el, és csak 71 ingatlant árvereztek el a hitelezők. A jegybank adataiból az is jól látszik, hogy az eladott fedezeti lakóingatlanok száma alapján a keleti megyék állnak rosszabbul. A második negyedévben Hajdú-Bihar megye állt az élen, összesen 223 eladott lakással, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok következett 166, illetve 158 ingatlannal. Ehhez képest a fővárosban „csak” 210 ingatlant kellett értékesíteni, Vas megyében pedig mindössze 31 érintett lakást tart nyilván a statisztika. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működéséről szóló rendelet módosítása szerint - amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben - a társaság 35 ezer ingatlant birtokolhat majd 2017 végén, miközben az eddig hatályos szabályok 2015 végéig engedélyeztek 25 ezer ingatlant. A módosítással kibővült azoknak a köre is, akik a szervezethez fordulhatnak. Eddig a lehetőség a gyermekes családok előtt volt nyitva, de részesülhettek a segítségben a nyugdíjasok is. Mostantól azonban a szervezethez mindazok fordulhatnak, akiknél az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékát - ez ma 71 250 forintot jelent. A jogszabály a jövedelemkiszámításra is külön képletet tartalmaz. Ennek eredményeként azonban minden bajba jutott, alacsony jövedelmű háztartáson is segíthet az állami szervezet, függetlenül attól, hogy a családon belül nevelnek-e éppen kiskorú gyermeket, vagy van-e nyugdíjas. A társaság augusztus végéig 22 593 ingatlanfelajánlást fogadott be, mintegy 102 ezer személy lakhatását biztosították ezzel. A társaság 85,3 milliárd forint jelzálogtartozást váltott ki mintegy 40 milliárd forint felhasználásával - a kölcsön folyósításakor átlagosan 8 milliós értékűre becsült ingatlanokat 3,6 millióért vásárolták meg, az ott élő adósoknak pedig méltányos bérleti díjat ajánlottak: átlagosan 9800 forintot kell fizetniük. ■ B. M.