Világgazdaság, 2019. január (51. évfolyam, 1-22. szám)
2019-01-02 / 1. szám
2 magyar gazdaság Marad a fordított áfa További 3,5 évre, 2022. június 30-ig meghosszabbodik a fordított forgalmi adózás alkalmazása az üvegházhatású gázok és az acélipari termékek mellett a gabonafélékre és az olajos magvakra is - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel. A fordított adózáshoz eddig az Európai Bizottság egyedi engedélye és a többi tagállam támogatása kellett, ám tavaly októberben az EU tagállami hatáskörbe utalta a döntést. Az intézkedés nem csökkenti a költségvetés bevételeit, viszont növeli az ágazat átláthatóságát. VG Emelkedik a termékadó Január 1-jén általánosan 20 százalékkal emelkedik az egészségi kockázatot hordozó ételek és italok népegészségügyi termékadója (neta). Az adóköteles italok körébe tartoznak a gyógynövényes italok, a gyümölcspárlat és a pálinka is - közölte a Pénzügyminisztérium (PM). Nő az üdítőitalok, szörpök, energiaitalok, a cukrozott vagy sós snackek, az ételízesítők, az ízesített sör és alkoholos frissítők, valamint a gyümölcsíz adómértéke. A PM hatásvizsgálata szerint a termékadóból származó összes bevétel csupán 9 százaléka ered az adóköteles üdítőitalok után fizetendő netából, ezzel szemben az adóköteles termékek kereskedelmi összforgalmában az adóköteles üdítőitalok részesedése 65 százalékot tesz ki. Az adóbevétel egy részét népegészségügyi célokra fordítják. IVG A megyei jogú városok 150 milliárd forintot hívtak le 2018-ban a Modern városok programból üzleti napilap www.vg.hu r Iparszövetség: továbbra is gyenge a magyarországi kkv-k versenyképessége Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke szerint a vállalkozói környezet 2018-ban kedvezően alakult, a gazdasági bővülés fejlődési lehetőséget teremtett a kis- és középvállalkozásoknak is. Kedvező folyamat, hogy 2017-2018-ban jelentősen csökkentek a bérterhek, ami segítette a kkv-szektorban a versenyképesség megőrzését. Továbbra is gondnak látják, hogy miközben a Magyarországon működő külföldi tulajdonú multinacionális cégek exportteljesítménye, fejlett műszaki technológiája, versenyképessége példaértékű, a hazai kkv-szektor még mindig csak 44 százalékos teljesítményt tud felmutatni hatékonyságban, versenyképességben. Vadász György szerint a hazai kkv-k helyzetén javíthat a legújabb növekedési hitelprogram. IVG BÉRMEGÁLLAPODÁS Idén a szakszervezetek, jövőre a munkáltatók engednek majd A MASZSZ nem írta alá a megállapodást Két évre előre tervezhető a minimálbér hecker FLÓRIÁN A szakszervezetek nem érték el a két számjegyű bérnövelést 2019-re, a többség mégis elfogadhatónak tartja a munkáltatókkal kötött alkut. Hosszan elnyúló tárgyalássorozatot követően Varga Mihály pénzügyminiszter az év utolsó előtti napján jelentette be, hogy megszületett a megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum 2019-es emelésének mértékéről, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a felek abban állapodtak meg, hogy idén és jövőre is 8-8 százalékkal nőnek a kötelezően kínált jövedelmi kategóriák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az erre az évre érvényes bruttó minimálbér 149 ezer forint, a bruttó garantált bérminimum pedig 195 ezer forint lesz. Jövőre ugyanez 160 ezer forint és 210 ezer forint fölé nő. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a 2010-es összeghez képest a minimálbér mára megduplázódott. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc a Világgazdaságnak úgy értékelt, hogy munkáltatói oldalról elmentek a végső határig, és bár a 8 százalékos emelés jó néhány munkaadónak feszített ütemet diktál, még vállalhatónak tekinthető. „Jó kompromisszum született, amely nem veszélyezteti a gazdaság fejlődését, ugyanakkor jelentősen, 5 százalék körüli mértékben növekszik a munkavállalók reálbére" - mondta. A korábbi tervről, amely szerint a szociális hozzájárulási adó csökkentése további 2 százalékos bérfejlesztést eredményezne júliustól, elmondta, hogy ezt megelőlegezték a munkáltatók, és a 8 százalékos plusz már tartalmazza. Azt sajnálatosnak nevezte, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nem írta alá a megállapodást. Kordás László, a MASZSZ elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hogy elsősorban a kabinet passzivitása vezetett ahhoz, hogy nem fogadták el a javaslatot. Nem lehet a bérdinamika minden terhét a munkaadókra hárítani, és a kormányzatnak adócsökkentéssel kellene támogatnia a jövedelmi értékek nettó pozíciójának javulását. Ennek érdekében felvetették a személyi jövedelemadó csökkentését, mégpedig olyan módon, hogy 9 százalékban állapítsák meg a minimálbér és a garantált bérminimum esetében. Arról is volt szó, hogy a most 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékból faragjanak. „Erről a kormány hallani sem akart, ezért a jelenlegi adókörnyezetben mi legalább 10 százalékos növelést tartunk indokoltnak" - magyarázta. Úgy vélekedett, hogy a szocho csökkentése egyedül a munkáltatóknak kedvez, ebből nem lesz bér. A Liga mellett a Munkástanácsok szakszervezete is belement a megállapodásba, amely Palkovics Imre elnök szerint azért is elfogadható, mert bár igaz, hogy a 8 százalékos küszöb elmarad a 2019-re kitűzött két számjegyű növekedéstől, de a kétéves ciklus öszszességében már megfelel ennek a követelésnek, és 2020-ra mintegy 17 százalékos emelés mehet végbe a 2018-as bázishoz képest. „A két év kiegyenlíti egymást, jövőre nem lehetne 8 százalékot kiharcolni a gazdaság növekedési prognózisai alapján" - összegzett. Szerinte a magyar átlagkereset a vásárlóerőt tekintve nem rossz, de tény, hogy a minimálbér esetében a visegrádi országok robusztusabb ütemet diktálnak. „Hosszú távon súlyosabb problémát okozhat - hangsúlyozta -, ha Magyarország beleragad a közepes jövedelmek csapdájába, mint az, ha a kisebb vállalatok rövid távon belebuknak a béremelésekbe." A MINIMÁLBÉR ÉS A GARANTÁLT BÉRMINIMUM ALAKULÁSA 1 ezer forint ■ minimálbér ■ garantált bérminimum 20*16 20*17 2018 20*19 20*20 Forrás: VG-gyűjtés, VG-grafika rt FINANSZÍROZÁS ! Nem számol 2019-ben devizakötvény-kibocsátással az Államadósság Kezelő Központ Tavaly 4,6 százalékos lehetett a gazdasági növekedés s Az elmúlt évre összességében, az első három negyedév 4,9 százalékos bővülését követően, 4,6 százalékos gazdasági növekedést vár a Pénzügyminisztérium - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter. 2018 végére előreláthatóan 72 százalék alá csökkent a GDP-hez mért államadósság a 2017-es 73,3 százalékról. A kormány továbbra is kitart azon terve mellett, hogy 2022-re az államadósság GDP-hez mért aránya 60 százalékra csökkenjen. Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója elmondta, hogy 2018-ban teljesültek az államadósság-kezelés kitűzött céljai: csökkent az államadósság-ráta, ezen belül a devizaadósság aránya, jelentősen emelkedett a lakosság kezében lévő állampapírok állománya, és a futamidejük is megnőtt. Barcza György ismertette, hogy a jövő évi kibocsátási tervben nem szerepel nemzetközi devizakötvény-kibocsátás, az állam a finanszírozási szükségletét szinte teljes egészében forintból fedezheti, s az államadósságon belül a devizaarány az év végi 20-ról, 18 százalékra csökkenhet. A 2019. évi teljes bruttó finanszírozási igény 7989 milliárd forint lehet, ezen belül 998 milliárdot tesz ki a nettó finanszírozási igény, ami nagyrészt a költségvetési hiányt jelenti. Év közben lejár 4355 milliárd forintnyi lakossági állampapír, 1250 milliárd forintnyi diszkontkincstárjegy és 1204 milliárd forintnyi forintkötvény, amelyeket refinanszírozni kell. A most ismertetett tervek szerint az ÁKK 250 milliárd forint összegben vásárolna vissza kötvényeket, és ugyanekkora összegű csereaukciót hirdetne meg. A devizakötvény bruttó finanszírozási igény 7889 milliárd forint 2019-ben nyok között 423 miliárd forint értékű a külföldi és 207 milliárdnyi a belföldi devizakötvény, amelyet forintból finanszírozna az állam. A bruttó kibocsátás 9249 milliárd forint lesz az ÁKK elképzelése szerint, ennek legnagyobb részét, 5155 milliárd forintot a lakossági állampapírok tehetik ki, így a lakossági termékeknél ismét 800 milliárd forintos nettó bővüléssel számol az ÁKK, emellett 2400 milliárd forint lehet a forintkötvény-kibocsátás, és 1250 milliárd forintot adhatnak a diszkontkincstárjegyek. A pénzügyminiszter és az ÁKK vezetője megerősítette: dolgoznak a nyugdíj-előtakarékossági állampapír részletein, a mostani állás szerint a termék a második negyedév végén jelenhet meg a lakossági kínálatban.