Világirodalmi lexikon 1. A–Cal (1970)

B - Bates, Katherine Lee - Ba Thaung, Thakin - bathosz - Bathyllus - Batón - Batón - Batrakhomüomakhia

Kétnyelvű kiskönyvtár, 1959); 1 elb. (Nagyv, 1960, 5.). Katona Anna Bates [bétsz], Katherine Lee (Fal­mouth, Mass., 1859. aug. 12. —Wellesley, Mass., 1929. márc. 28 .), amerikai (USA) írónő. A Wellesley College-ban az angol iro­dalom professzora volt.­­ Főbb művei Rose and Thorn ('Rózsa és tövis', költ., 1888); Herm­it Island ('Remete sziget', költ.-ek, 1891); American Literature ('Ame­rikai irodalom', tan., 1898). Több könyvet írt a gyermekek számára, s egy amerikai nemzeti himnuszt America the Beautiful ('Szép Amerika', 1893) c., melyet hatvan zeneszerző zenésített meg. , írod.: D. Burgess: Dream and Deed (1952). BaThaung, Thakin (20. sz.): burmai író. Irodalmi és politikai tevékenységét az 1930-as években kezdte a Rangooni Egyetem diákjainak az angol gyarmati elnyomás ellen irányuló Thakin-mozgal­mában. A függetlenség kivívását követő polgárháború időszakában (az 1948 utáni másfél évtizedben) műveiben a haladás­sal, a kommunizmussal szembeni ellen­szenvének adott hangot. Legsikerültebb regényének, a Bo Thiubut ('Thiubut pa­rancsnok visszatérése', é. n.) c. műnek hőse is Thakin, aki az angol gyarmatosítók elle­ni politikusként kezdte pályafutását, de pénzhez jutva kizsákmányoló lett. E re­gény korábbi műveihez viszonyítva mind művészileg, mind politikailag jelentős munka, az elgyökértelenedés tanulmánya. Bögös László bathosz, bathos­z görög 'mélység' és 'magasság'): A. Popé által bevezetett fo­galom a komikus kontraszt azon fajtájá­ra, amikor az író az emelkedettséget hir­telen köznapisággal váltja fel. A fogalmat később a túlzó pátosz vagy szentimen­talizmus megjelölésére is alkalmazták. O (—komikum) O írod.: A. Popé: On Bathos, or, Of the Art of Sinking in Poetry (1728). Bathyllus (i. e. 1. sz.): latin költő. Neve fennmaradását nem középszerű tehetsé­gének, hanem egy reneszánsz kori plety­kának köszönheti, amely interpolációként bekerült a Donatus-fé­le Vergilius-é­let­rajzba. A betoldott szöveg szerint Bathyl­lus — megirigyelve Vergilius sikereit —, plágiummal kívánta elorozni népszerű­ségét, de nyilvánosan megszégyenült. Állítólag ebből az alkalomból írta le Vergilius a Sic vos non vobis ('így dol­goztok ti, de nem magatoknak') szállóigét. ' Batón (i. e. 4—3. sz.): görög komédia­költő. Kleanthész kortársa volt, élete egyébként ismeretlen. Gúnyolódásának kedvelt célpontjai a filozófusok, szereti kiaknázni a tanításaik és életük közötti ellentmondásokat. Az életörömöket hir­dető Epikuroszt azonban dicséri. Szün­exapatón ('Csalótárs') c. komédiájában az egymás gondolatvilágait nemcsak le­szedegető, hanem „gyökerestől kitépő" filozófusokat tette nevetségessé- Tudunk még Aitólosz ('Az Aitóliai'), Andropho­nosz ('Férfiölő'), Euergetai ('Jótékony nők') c. komédiáiról. Műveiből csak rövid töredékek maradtak.­­ Töredékei: T. Kock: GAF (3. köt., 1888). Lázár György Batón (Szinopé ?, ma Sinop, Töröko., i. e. 3. sz.— ?, i. e. 3. sz.): görög író. Rendkívül sokat írt, de műveiből csak töredékek maradtak. Fő műve talán a Perszika ('Perzsa történelem') volt. Peri tón en Epheszó türannón ('Az ephe­szoszi türannoszokról') és Peri tész tu Hierónümu türannidosz ('Hierónümosz zsarnokuralmáról') c. műveiben erős türannosz-ellenes tendencia jelentkezett. Történelmi műveit ókori utalások szerint retorikus színezés jellemezte. Peri tónosz tu poiétu ('Iónról, a költőről') c. irodalom­történeti munkát is írt.­­ Töredékei: F. Jacoby: For Hist (3 A köt., 1940). Kapitánffy István Batrakhomüomakhia; Batrakhomakhia; Müomakhia; Müobatrakhomakhia (cím­változatok) ; Batrachomyomachia; Bat­rachomachia; Myomachia; Myobatracho­machia (átírásváltozatok); Békaegérharc (magyar cím); (i. e. 6—5. sz. fordulója?): görög komikus eposz. Kora vitatott: a kézirati hagyomány az i. e. 5. sz.-ban élt káriai Pigrésznek tulajdonítja, vi­tatható alappal; az i. e. 2. sz.-tól többen Homérosznak. Az újkori kutatók véle­ménye az i. e. 6. sz. és az i. e. 3.sz. közt ingadozik, talán a 6. és 5. sz. fordulóján keletkezett.­­ A költemény meséje a következő (a beszélő nevek fordítása Devecseri G. szerint): Morzsacsenő, Tészta­faló sarja, az egér a tóparton találkozik Pöfögőpofával, a békával. Ez hívja, hogy látogassa meg őt vízi palotájában. Morzsacsenő némi unszolásra enged a ké­résnek, s a béka őt hátára véve úszni kezd. Ekkor egy vízikígyó jelenik meg, s Pöfögőpofa megfeledkezve úszni nem tudó vendégéről, gyorsan a víz alá merül, Morzsacsenő pedig megfullad. Mikor ezt az egerek megtudják, bosszútó hadjáratot indítanak a békák ellen. Az istenek úgy döntenek, hogy egyik fél mellé sem állnak, csak semleges szemlélői lesznek az esemé­nyeknek. A két sereg ádáz dühvel csap össze. A harc egy ideig eldöntetlen, majd úgy látszik, az egerek győznek. Nem­zet-

Next