Világirodalmi lexikon 2. Cam–E (1972)
C (folytatás) - Columella, Lucius Junius Moderatus - Combe, William - comedia burlesca - Comedia de capa y espada - comedia de figurón - comedia de gracioso
kísérte. A svéd nagyhatalmi periódus egyik legjobb költője. Humanista, sztoikus műveltségű patrióta. Finom lírikus alkat. Odae Sveticae ('Svéd ódák', 1674) c. verseskötete nagy műgonddal és formai választékossággal összeállított munka, stílusának tisztasága messze előre, a klaszszicizmusba mutat, több darabját megzenésítették. A legtöbb műfajban munkálkodott, írt balettszöveget Stiemhielm egyik témájából (Spel om Herkules ~W ágéval, 'Játék Herkules útválasztásáról'), és a közkeletű epikai metrumot, a hexametert a divatosabb alexandrinussal felcserélve, teremtése poszt is (Den bibliske Werlden, 'A bibliai világ', 1674, legutóbbi kiad. 1963). Jó érzékű költőként foglalkozott az anyanyelvi változások problémájával is, és En Svenk Orde-Skötsel ('Svéd szó-ápolás') c. tanulmányában elhatárolja magát mind a franciás-németes divatot követőktől, mind az archaizáló nehézkességtől. Külföldi útja végén jelenteti meg Máál-Rooeller Roo-Máál ('Csevegés avagy fecsegés', 1679) c. anekdota- és elbeszélésgyűjteményét, melynek legjobb darabjai, főként író-kortársairól feljegyzett életrajzi részletei, a svéd próza igazi kezdetének számítanak. Gyűjt. kiad.: Samlade vitterhetsarbeten af svenske jörjattare (1856). O írod.: R. Ekholm: Sámuel Columbus (1924). Bernáth István Columella [kolumella], Lucius Junius Moderatus (Gades, Hispania, 1. sz. — ?), római mezőgazdasági író. Földbirtokán gazdálkodott, életéről mást alig tudunk. Műve, a De re rustica (60 k.: Fábián J., A mezőgazdaságról, 1819) két változatban maradt ránk: az első, egykönyves, csonka variáns valószínűleg az első kiadás maradványa, a második, 12 könyves, a teljes mű második kiadása. O Elsősorban gyakorlatban szerzett tapasztalatait írta meg, de használta a korábbi szakirodalmat is, főleg a rómait. A 10. könyvet barátai kérésére versben írta Vergilius Georgiconjának kiegészítéseként. O Columella szerint a földművelés elhanyagolása az alacsony terméshozamban bosszulja meg magát. Ennek következtében a földbirtokosok a városokba költöznek, az egyszerű falusi szokások helyett a városi dőzsölő és erkölcstelen életmódot veszik át és terjesztik el. Ideálja a köztársaságkori Róma, ahol a vezető államférfiakat ,,az eke szarva mellől" hozták el; ezzel a 'dictator ab aratro' ('eke mellől elhívott diktátor') melléknéven tisztelt L. Q. Gincinnatus (i. e. 5. sz.) nemes egyszerűségét és tettrekész hazafiasságát állítja például, aki még nem restellte a földműves munkát, amit — szerinte helytelenül — későbben a rabszolgákra bíztak. Kiad.: Szilágyi F.: Columella De re rustica (1810); Gessner — Schneider: Scriptores rei rusticae (1897). Tarnai Andor Combe [kom], William (Bristol, 1741 — London, 1823. jún. 19.): angol író. Mozgalmas, kalandos életet élt, sok időt töltve az adósok börtönében. 86 műve közül háromrészes, sokezer verssorra terjedő, romantikus fordulatokkal teli szatírája tartja fenn emlékezetét: Tour of Dr. Syntax in Search of the Picturesque, in Search of Consolation, in Search of a Wife ('Dr. Syntaxnak a festőiség, a vigasztalás és feleség keresésében tett utazásai', 1812 — 1821), mely Th. Rowlandson neves karikaturista illusztrációihoz készült összekötő szövegként. , írod.: H. W. Hamilton, W. Combe (1935). comedia burlesca [komediá burleszka] ('vígjáték, komédia'): a 17. sz.-ban kialakuló parodisztikus, csipkelődő hangú, többnyire egyfelvonásos, kihegyezett csattanóra végződő spanyol színjáték. O (*spanyol irodalmi formák, vígjátékok) Comedia de capa y espada: —capa y espada comedia de figurán [komedia de figuron] ('félszeg-komédia'), valamilyen aktuális társadalmi visszásságot, különösen nevetséges vagy félszeg hőst, figurát bemutató szatirikus, a gúnyt karikatúrával ötvöző vidám spanyol színjáték, jelenet. Virágkorát a 16 —17. sz. fordulóján élte, gyakran előjátékként is szerepelt. O (spanyol irodalmi formák, vígjátékok, előjátékok) comedia de gracioso [komedia de grászioszo] ('együgyű, jópofa színdarab'): az arany században kialakult s rendkívül sok változatban népszerűvé vált, pergő ritmusú, vidám spanyol színjáték, mely nevét főalakjától, a graciosótól kapta. A gracioso a pikareszktörténetek színpadra léptetett hőse; gézengúz tréfacsináló inas, mindenes, aki gazdáját hol jószándékúan, hol cselszövő tervei érdekében orránál fogva vezeti. Figaro korai előképe, de — éppen sok népi jellegzetessége miatt — sokkal színesebb hős, mint később Európaszerte elterjedt utóda, a confident, a bizalmas. Alakja köré számos rögtönzött és írott színjáték csoportosult az egyfelvonásostól a háromfelvonásosig, s hőse a kor kedvelt közjátékainak, az entreméseknek is. Először B. de Torres Naharro léptette színre Himenea c. komédiájában. Elődei a bobo (L. de Rueda komédiáiban)