Világirodalmi lexikon 3. F–Groc (1975)

G - Grey Owl - Grez, vicente - Gribacsov, nyikolaj Matvejevics - Gribble, Leonard Reginald

környezetben játszódik. Hősei főleg cow­boyok és a határvidékek letűnt világának más kalandos életű képviselői. Melodra­matikus cselekményű, sablonos lovagi eti­kát és a sportszerűség eszményét hirdető regényei művészi szempontból nem kép­viselnek valami nagy értéket. Legtöbb­jüket sztereotip jellemrajz, sablonos szi­tuációk, ismétlődő pozitív és negatív hősök jellemzik, közülük több mint 50-et megfilmesítettek. Az 1920-as és 30-as években közel harminc regénye jelent meg magyarul.­­ Néhány leg­ismertebb regénye: The U.P. Trail (1918, Tábori K., Leányrablás a vadonban, 1935); To the Last Man (1922: Kosáryné Réz L., Az utolsó emberig, 1930; film: ua., W. Fleming, USA, 1923); Western Union (1939: Balogh B., A nyugat úttörői, 1940; film: ua., F. Lang, USA, 1941); The Thundering Herd (1925: Pál­földy M., A dübögő csorda, 1935).­­ Irod.: J. Kerr: Zane Grey, Man of the West (1949). Virágos Zsolt "­ Grey Owl [grey oui] ('szürke bagoly'); Wa-Sha-Quon-Asin (indián név); George Stansfeld Belaney (polgári név); (Has­tings, 1888—Alberta, 1938), kanadai író. Feltehetően maga teremtette legenda szerint az anyja apacs indián származású volt. 1903-ban Kanadába ment trapper vadásznak. 1910-ben egy indián lányt vett feleségül, de az elhagyta; másodszor Angliában nősült, ahol az 1. világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Visz­szatért Kanadába, és egy ojibwa indián nőt választott élettársul; a Quebec-folyó mellett hódtenyésztéssel foglalkozott. 1929-től többfelé előadásokat tartott az ál­latvédelemről; a harmincas években jelen­tek meg nagy sikerű regényei az indiánok, fehér vadászok és főként kedves hódjai életéről.­­ Főművei: Pilgrims of the Wild (reg., 1934; Baktay E., 'A rengeteg za­rándokai', 1941); The Adventures of Sajó and Her Beaver People (reg., 1935; nő, Két kicsi hód, 1975); Tales of an Empty Gabin ('Egy üres kunyhó meséi', 1936); Tree ('Fa', reg., 1937). Tótfalusi István Grez [gresz], Vicente (Santiago, 1847 — uo., 1909. máj. 28.), chilei költő, író. Bölcsészeti tanulmányait félbeszakítva újságíró lett. Számos fontos kulturális és gazdasági állást töltött be, ő alapította a Revista de Bellas Artes c. folyóiratot.­­ Az ironikus karcolatok, az improvizá­ció, szójátékok, utánzások, tréfák mes­tere. Kisebb írásaiban a gyarmati kor szokásai és történelmi személyiségek kel­nek életre (La vida santiaguina, 'A san­tiagói élet', elb.-ek, 1879; Las mujeres de la Independencia, 'A függetlenség asszonyai', esszék, 1878). Regényeiben A. Blest Gana romantikus irányzatát folytatja, közben a 19. sz.-i santiagói polgári körök magánéletéből számos sza­lontitkot és belső intrikát is kifecseg: Emilia Reynold (1883), Marianita (1885), El ideál de una esposa ('Egy feleség ideál­ja', 1887). Az utóbbi egy férjes asszony féltékenységi rohamainak kitűnő ábrázo­lásával emelkedik ki.­­ Főbb művei még: Ráfagas ('Szélrohamok', költ.-ek, 1882); Les beaux arts au Chili (A szépmű­vészetek Chilében', tan., 1889). O Irod.: R. Silva Castro: Panorama de la novela chilena (1843 — 1953) (1955). Inotai András Gribacsov, Nyikolaj Matvejevics (Lopus falu, 1910. dec. 19. —), szovjet orosz pub­licista, költő, író. Vidéki újságíróként, szerkesztőként kezdte pályafutását. A háború alatt haditudósító. A Szovjetunió c. folyóirat főszerkesztője (1950—1954, 1956-tól), a Novosztyi hírügynökség egyik igazgatója.­­ A háborús években írt verseit bizonyos fokú szónokiasság, pate­tikusság jellemzi. A háború után lírája leegyszerűsödik, kivált a kolhozparasztok mindennapjait felidéző, hangulatos költe­ményeiben. Kedvelt műfaja a poéma, melyben a dolgozó ember erkölcsi szép­ségét mutatja be romantikus színezettel. Az 50-es évek végétől főként — finom hu­morral színezett — elbeszélésekkel jelent­kezik. A 60-as évek elején több cikkben támadta a fellépő fiatal költőnemzedék (Jevtusenko, Voznyeszenszkij) „eszmei bi­zonytalanságát". 1960-ban Lenin-díjjal tüntették ki.­­ Főbb művei: Sze­verozapad ('Északnyugat', költ.-ek 1935); Po dorogam vojni (A háború útjain', 1945); Vesznav „Pobjegye" (poéma, 1948; Kónya L., Tavasz a „Győzelem" kolhoz­ban, 1953); Sztyihi i poemi ('Versek és poémák', 1953); Avgusztovszkije zvjozdi (Augusztusi csillagok', elb.-ek, 1958); Polemika ('Polémia', irodalmi cikkek, 1963); Rasszkazi i povesztyi ('Elbeszélé­sek és kisregények', 1970).­­ Gyűjt.kiad.: Izbrannije proizvegyenyija ('Válogatott művei', 1960); Szobranyije szocsinyenyij ('Összes művei', 1971 — 1972). O Magya­rul még: 1 vers (Kardos L., Szovjet köl­tők versei, anto., 1951); 4 vers (Deve­cseri G., Rubin Sz., Kónya L., Szov­jet költészet antológiája, 1955); 4 vers (Tóth T., Hét, 1959, 4.). O Irod.: B. Privalov, Nyikolaj Gribacsov (1962). Tétényi Mária Gribble [gribl], Leonard Reginald (Lon­don, 1908. febr. 1. — ): angol detektív­regényíró. Kiadók irodalmi tanácsadója volt; előadás-sorozatot indított könyvek­ről a BBC-ben; a 2. világháború alatt 749

Next