Világosság, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-23 / 221. szám

Volt horthysta rendőrtisztek, besúgók, provokátorok vallomásai újabb részleteket tártak fel a Rajk-féle kémbanda aljas működéséről A budapesti népbíróság külön tanácsa előtt folyó per nem­csak Rajkról és söpredék bandájáról rántotta le az álarcot, de amint az a tanúvallomások során is kiderült , éles fénycsóvába állította az imperialisták titkosszolgálatának a boszorkánykony­háját is, ahonnan a legmegrögzöttebb besúgók és diplomata­­frakkba öltözött banditák indultak el, hogy megkíséreljék alá­aknázni, szétzúzni és megsemmisíteni a szocializmus útjára lépett népek békés életét, építő munkáját. Megfizetett ügynökök, elvetemült hazárulók és meglapuló orgyilkosok, az amerikai, angol, francia és jugoszláv kémköz­pontok eszközei, volt horthysta rendőrpribékek, brutális fogházi igazgatók vonultak fel a kémbanda perének tegnapi tárgyalásán és tanúvallomásaik során újabb részletek tárultak­­fel a kém­banda aljas működéséről. Kezdődik a tanúkihallgatás BUDAPEST. — Rajk és cin­kostársai bűnpere főtárgyalásá­nak negyedik napján, sor került a bizonyítási eljárásra és meg­kezdődött a tanuk kihallgatása. Elsőnek dr. Bokor Lajos rend­őrkapitány, a fővádlott, Rajk sógora tesz tanúvallomást. El­mondja, hogyan szervezte be Hetényi rendőrfőnök Rajkot a horthysta rendőrség besúgójává. —­ 1931 őszén — mondja Bo­kor — megjelent nálam Rajk Gyula, Rajk László bátyja és közölte velem, hogy Rajk Lász­lót egy kommunista csoporttal együtt a rendőrség őrizetbe vette, majd arra kért, hogy in­terveniáljak Hetényinél­, akivel elég jó kapcsolataim voltak. Erre én elmentem Hetényihez. Kérésemre Hetényi behívatta Borszéky nevű detektívjét és utasította, hogy hallgassa ki Rajkot. Nemsokára Borszéky visszajött és jelentette, hogy Rajk mindent beismert és az elő­szobában várakozik. Hetényi be­hivatta Rajkot, majd eléje tolt egy nyilatkozatot és közölte vele, amennyiben aláírja azt, úgy szam­badon bocsátja. Rajk a nyilat­kozatot aláírta. A nyilatkozat tartalma körülbelül az volt, hogy Rajk kötelezi magát, hogy min­den olyan esetet, amely a kom­munista forradalom magyarors­­zági előkészítésére vonatkozik. A következő tanú ,dr. Jánossy Ferenc volt honvéd résztörvény­­széki ügyész, aki annak idején a Szálasi rémuralom alatt Sopron­kőhidán képviselte a vádat Rajk és letartóztatott csoportja ellen. Elmondta, hogy a tárgyaláson Rajk nyíltan kijelentette: ő so­­hasem­ volt baloldali, sőt a rend­őrség szolgálatában állott és be­súgta a kommunista mozgalom tagjait, Rajk kérte Schweinitzer és Hain kihallgatását. Rajkot a bíróság felmentette, míg a többi vádlott súlyos büntetést kapott, többeket halálra ítéltek. Ezután­ Stolte István kihallga­azonnal bejelent a rendőrség po­litikai osztályánál. Bokor a továbbiakban elmon­dotta, hogy később azt a fel­adatot kapta Schweinislertől a magyar politikai rendőrség fe­jétől, hogy toloncolják át Raj­kot Csehszlovákiába, akinek fel kell derítenie az állítólagos Lo­sonc és Salgótarján között mű­ködő kommunista futárszolgála­tot. Olyan látszatot kellett adni a dolognak, mintha Rajk üldö­zött politikai menekült volna, hogy ezáltal nyerje meg a Cseh­szlovák kommunisták bizalmát. Ezután Borszékyt, a horthys­ta politikai rendőrség volt de­tektívjét hallgatta ki a népbíró­ság. Borszéky részletesen elmon­dotta, hogyan hallgatta ki Raj­kot, aki mindent „szívesen“ el­mondott és végül aláírta a nyi­latkozatot, amelyben lekötötte magát, hogy agent-provokatőr lesz. Borszéky elmondta még, hogy 1932-ben sikerült Rajk besúgása révén a főiskolások kommunista csoportját teljesen felgöngyölí­teni. Később Rajk besúgott, egy illegális nyomdát, majd egy ille­gális röpiratot terjesztő csopor­tot. 1935-ben Rajk Hain Péter utasítására­ kiprovokálta az építőmunkások tüntetését. A rendőrség beavatkozott és Rajk László besúgása alapján 200 munkást letartóztatotta­tására került a sor. Elmondta, hogy a CIC amerikai hírszerző szolgálat munkatársa volt, 1915 májusától 19­47 szeptemberéig az egyik felsőbajorországi város­ban volt nyomozó. Ezt megelő­zően 1934-től 1944-ig a magyar horthysta rendőrség szolgálatá­ban állott. Rajkkal már 1931 óta baráti kapcsolatban volt és együtt fejtettek fel aljas besúgó tevékenységet. 1945-ben Sopron­kőhidán került össze ismét Rajk­­­kal és együtt mentek ki Német­országba. Rajk közölte vele, hogy visszatér Magyarországra és arra kérte, hogy keresse fel Stolte a München közelében tar­tózkodó Schweinitzert és közölje vele, hogy ő visszatért Magyar­­országra. — Világos volt számomra — vallja Stolte —, hogy ez a hír­adás az amerikai titkos­szolgá­lattal való kapcsolatok újrafel­vételét szolgáltat. Stolte 1945 decemberében fel­kereste Schweinitzert, aki Braun­­steinban volt és itt a GIC irodá­ban dolgozott. Közölte Sch­wei­­nitzerrel Rajk üzenetét. Később tudta meg, hogy Schweinitzer elsősorban mint az Intelligence Service magyarországi szak­értője működött és fontos tény­kedést fejtett ki a Magyaror­szágra küldött kémek kiváloga­tásában. Stolte megismerkedett a CIC főnökével, áld aziránt ér­deklődött, vájjon Rajk képes lesz-e arra, hogy tartósan ki­emelkedő szerepet vihasson a Magyar Kommunista Pártban. RAJK ÉS BANDÁJA SZA­BOTÁLTA A NAGY FE­­RENC-FÉLE ÖSSZEESKÜ­VÉS KIVIZSGÁLÁSÁT Dr. Szebenyi Endre volt mi­niszterelnökségi államtitkár a következő tanú. Elmondta, hogy 1946 végén a Donáth-féle össze­esküvés nyomozását Rajk ve­zette és igyekezett meggátolni a nyomozást. Amikor ifj. Nagy Ferenc, a volt áruló miniszter­­elnök fiával kapcsolatban sú­lyosan terhelő adatok kerültek napvilágra, Rajk a jegyzőköny­veket és a bizonyítékokat ma­gához vette és utasítást adott a nyomozás megszüntetésére. Hasonlóképpen akadályozta a Nagy Ferenc-féle összeesküvés felgöngyölítését is. Ugyanakkor Bartha volt honvédelmi minisz­ternek segítséget nyújtott, hogy külföldre szökhessen. A továb­biak során elmondja, hogy uta­sította Rajk­át, hogy adatokat bocsásson a jugoszláv hírszerzők rendelkezésére. A következő tanú Cseresznyés Sándor, volt belügyminiszteri sajtófőnök, az angol kémszerve­zet volt tagja. Elmondja, hogy 1946 októberéig az amerikai kém­szervezetnek dolgozott, majd az OSNA jugoszláv kémszervezet kötelékébe lépett, melytől azt az utasítást kapta, hogy keresse fel Rajkot a belügyminisztérium­ban. A továbbiakban Cseresznyés részletesen ismerteti a Rajkkal való régebbi kapcsolatait. El­mondja, hogy Rajk trockista te­vékenységet fejtett ki Spanyol­­országban és a franciaországi internáló táborban. Cseresznyés végül elmondta, hogy Rajk gyűlölte a munkás­­osztályt, megakadályozta, hogy a munkások felelős pozícióba kerüljenek, megtöltötte a belügy­minisztériumot soviniszta, na­cionalista elemekkel, mert tud­ta, hogy ezek terveikben segíte­ni fogják. Rajk gyűlölettel be­szélt a magyar kormány egyes tagjairól, több ízben hangoztat­ta, hogy ő (Rajk) van hivatva vezetni Magyarország politiká­ját. A PAKSI „VADÁSZAT“ Ezután Tarisznyás Györgyi tanárnőt és Klein Antal volt földbirtokost hallgatta ki tanú­ként a népbíróság. Mindketten részt vettek azon a paksi talál­kozón, amelyet Mrázovics Jugo-Hribar Ljubica vallomásában el­mondja, hogy őt Jávorszky őr­nagy és Csacsinovics UDB-ügynö­­kök először fenyegetéssel próbál­ták beszervezni. Közölték, ha nem hajlandó a velük való együttmű­ködésre, akkor Jugoszláviában élő bátyját halálra ítélik. 1947 de­cemberében Csacsinovics a jugo­szláv konzulátusra küldte, ahol a konzul letartóztatta és 2 napig visszatartotta. Két nap múlva gép­kocsiba ültették, szemeit bekötöt­ték és átszállították Jugoszláviá­ba, ahol börtönbe vetették. Egy hónapig fogvatar­tották, majd afe­lől érdeklődtek, hogy milyen kap­csolatai voltak az angol hírszerző szolgálattal, majd összekötő szere­pet akartak rábízni a jugoszláv és angol kémszervezetek között. Megfenyegették, ha nem egyezik bele, akkor megölik. A fenyegeté­sek hatása alatt nyilatkozatot írt alá, melyben kötelezettséget vál­lalt, hogy az UDB-nek dolgozik. Ezután áttették a határon. Buda­A következő tanú Németh De­zső jugoszláv kém, aki Pálffy révén kapcsolatba került Bran­­kovval és Jugoszlávia részére kémkedett, majd ugyancsak Pálffy segítségével Moszkvába került, mint sajtóattasé. Pálffy utasította őt, hogy a Szovjet­unióban is folytatnia kell kém­tevékenységét a jugoszlávok ré­szére és Mrázovics későbbi moszkvai követnek kellett az anyagokat átadnia, szláv követ szervezett meg Rajk és Rankovics között. Tarisznyás Györgyi elmond­ta, hogy a találkozást vadásza ürügye alatt hozták létre. Raj­kot nem ismerte fel, mert feke­­te szemüveget viselt és zöld le­denkabátban volt. Rankovicsot nem ismerte, Tarisznyás Györ­gyi a csőszkunyhóban maradt, míg a többiek kint beszélgettek­ Megértette, hogy Mrázovics, aki a tolmács szerepét játszotta, Ju­goszláviáról beszélt és azt mondta: cselekedni kell. Hallot­ta említeni Rákosi és Gerő ne­vét. Az elnök kihallgatás vé­­gén egy fényképet mutatott fel Tarisznyás Györgyinek, aki fel­ismerte benne a szerbül beszélő ismeretlen férfit. — Ez a férfi — mondja az el­nök — Rankovics, jugoszláv bel­ügyminiszter. K­lein Antal elmondja, hogy neki — aki a kocsit hajtotta, amelyen Rajk és a többiek ül­tek — gyanús volt, mert vadban rendkívül gazdag vidék lévén ,anim­initv Tipicül t­ötték vissza. pestre szállították és ezután itt fejtett ki kémtevékenységet. Zsifko Boarov elmondotta tanú­­vallomásában, hogyan ölte meg Mrázovics jugoszláv követ utasí­tására Moics Milost, a magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének titkárát. Ezután a Szőnyi-féle kémcsoport tagjai je­lennek meg a bíróság előtt és tesz­nek tanúvallomást. Földi Iván és Kádár András elmondják Sző­­nyinek az amerikai és jugoszláv kémszervezettel való kapcsolatai­kat Ezután Pécsi Miklóst és Linden­­berger Miklós, volt politikai rend­őrségi ügynökök vallanak Szalay András aljas szerepéről. Elmond­ták, hogy Szalay önként ajánlotta fel, hogy besúgást végez. Jankó Péter elnök ezután fel­függesztette a tárgyalást. A szerdán délelőtti tárgyaláson tovább folyt a Rajk­­banda aljas kémtevékenységével kapcsolatos tanuk kihallgatása. Rex József jugoszláv kém el­mondta, hogy 1945 óta dolgozott a jugoszláv hírszerzőknek, itt Brankov Lázár szervezte be kompromitáló adatokat használt fel arra a célra, hogy Rexet a jugoszlávokkal való együttmű­ködésre kényszerítse. Hegedűs József, volt jugoszláv kém val­lomása után Hribar Ljubica ju­goszláv kémnő vallomására ke­rül a sor. Vall a volt részbírósági ügyész Német és Rex kémek vallomása Emberrablás­ halálos megfélemlítés — a Tico-kémbanda szervezési módszere Egyre nagyobb méretűvé bontakozik ki­­ a kolozsvári „Scânteia Nap" On­eSeftkel és javaslatokkal járulunk Koszé Kolozsvár dolgozói a „Scânteia-Nap“ sikeréhez KOLOZSVÁR. — Hogy a ,,Scânteia-Nap“ valóban felejthetetlenné váljék Kolozsvár dolgozói számára, az ünnepség rendezőb­izot­tsága levélládát állított fel a faliújság-kiállítás termében, abból a célból, hogy az ünnepség rendezésével kapcsolatos óhajait, megjegyzéseit és javaslatait tartal­mazó leveleket mindenki beledobhassa. A­ dolgozók elmondhatják itt, milyen éneket szeretnének hallani, milyen táncokat szeretnének látni, melyik művész felléptét óhajtják, s általában milyen művészi számok szórakoztatnák őket a legjobban. Vegyék igénybe a dolgozók ezt a lehetőséget, minél több ötlettel, javaslattal járuljanak hozzá Ix vScánteia-Napo sikeres megrendezéséhez. VERSENYPÁLYÁZAT A „SCANTEIA-NAP“ ALKALMÁBÓL A „Scanteia-Nap“-on versenyt rendeznek a sétatér egyik színpadán. Azok a műkedvelő szín­műírók és zeneszerzők, akik szerzeményeikkel hozzá akarnak járulni a „Scanteia-Nap“ sikeréhez, jelentkezhetnek a sétatéri központban felállítandó versenyirodában. Műveiket írásban mutassák be, s a bemutatott legjobb művészi alkotások jutalomban fognak részesülni. A KOLOZSVÁRI SZAKSZERVEZETEK MŰSORSZÁMAI A „SCÂNTEIA-NAP"-ON A „Scânteia-Nap“-i ünnepségeknek kiemelkedő eseménye lesz a kolozsvári szakszervezetek műsora. A sétatéri tóra épített színpadon a legjobb tánccsoportok, a „J Herbák János“, a CFR, az IMF, a kereskedelmi és szövetkezeti alkalmazottak, a háztartási alkalmazottak, az építőipari mun­kások szakszervezeteinek tagjai fognak táncszámokat előadni. Tizenkét tánccsoport fog fellépni, orosz, ukrán, román, magyar népi táncokkal. Igen érdekesnek ígérkezik a kórushangverseny is. Kolozsvár legjobb énekkarait négy, körül­belül 150 tagú kórusba fogják összevonni erre az alkalomra s ezek román és magyar népdalokat, munkásdalokat és indulókat adnak majd elő. Egységesen vesznek részt a francia dolgozók a béke medelű­ népszavazáson PÁRIS.­­ (Agerpres.) A Fran­cia Kommunista Párt Politikai Iro­dája Maurice Thorez elnökletével ülést tartott. A Politikai Iroda a jelentések alapján megállapította, hogy a Francia Országos Szakszer­­vezeti Tanács, a katolikus szak­­szervezetek és a Force Ouvriere tagjai egységesen vesznek részt a béke melletti népszavazásban és ezzel bizonyságot tesznek arról, hogy a francia dolgozók egy em­berként állnak szembe a háborús uszítókkal. A Politikai Iroda megbélyegezte a francia kormány demokratael­lenes politikáját. Legutóbb a kor­­mány megvonta Louis Aragonnak, a világhírű költőnek, Lefert pol­gármesternek és Maro szakszerve­zeti titkárnak a polgári jogait. Ezzel a kormány megsértette a sajtószabadságot és a szakszerve­zeti jogokat. A kormány a demokratikus jo­gok elnyomásával háborús hangu­­latot akart előkészíteni. A Politi­kai Iroda felhívja szervezeteit, vegyék fel a harcot a kormány önkényes intézkedései és háborús politikája ellen. Az angol font után LEÉRTÉKELTÉK A FRANCIA FRANKOT, A KANADAI DOLLÁRT ÉS A SVÉD KORONÁT PÁRIS. (Agerpres.) A francia kormány rendkívüli miniszterta­nácson elhatározta, hogy a francia frankot a dollárhoz viszonyítva 30 százalékkal leértékeli. Stockholmi jelentés szerint a svéd kormány elrendelte, hogy a svéd koronát a dollárhoz képest 44 százalékkal értékeljék le. Ottawai jelentés szerint a kana­dai kormány bejelentette, hogy leértékelte a kanadai dollárt. MEGNYÍLT AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE NEWYORK. — (Agerpres.) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének negyedik közgyűlése tegnap meg­nyílt Flushing—Meadows-ban. A közgyűlés napirendjén 78 pont szerepelt. Marcel Cachin 80 éves PARIS. — (Agerpres.) Marcel Cachin, a nemzetközi munkásmoz­galom élharcosa, a Francia Kom­munista Párt Politikai Irodájának tagja, betöltötte életének 80-ik évét. .Cac­ii születésnapja alkalmából Sztálin generalisszimusz meleg, hangú üdvözlő táviratot intézett a francia kommunista élharcoshoz, a Párt egyik alapító tagjához, a francia nép hűséges fiához, a nem­zetközi munkásmozgalom kemény borsosához.

Next