Világosság, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)
1946-08-15 / 183. szám
Bevonul a román delegáció A délutáni ülésen került sor a román álláspont meghallgatására. Délután 5 órakor az elnöklő Byrnes amerikai külügyminiszter a következő szavakkal nyitotta meg az ülést: — Az értekezlet nevében felszólítom a román delegáció vezetőjét, hogy terjessze elő országa álláspontját. Ezután bevonult a román delegáció, Tatarescu külügyminiszter vezetésével. A román külügyminiszter elfoglalta helyét, azt a helyet, amelyről szombaton de Gasperi miniszterelnök beszélt. Érdekes volt összehasonlítani a két államférfi közötti különbséget. De Gasperi olaszos lendülettel, temperamentummal beszélt, gyakran elragadta a hév , Tatarescu viszont a rutinos diplomata hűvös modorában csiszolt, hajlékony francia mondatokban tárta országa állásfoglalását a konferencia elé. Tatarescu mély sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy a román békeszerződés tervezete Romániát nem ismerte el „cobellige* rens“-nek (társhadviselőnek), holott a háború végén a román hadsereg együtt harcolt a szövetségesekkel. Romániát szerinte egy maroknyi kalandor és hazaáruló a nép akarata ellenére sodorta a szövetségesek elleni háborúba. Kijelentette, hogy a román békeszerződés tervezete a román nép szempontjából kielégítő, minthogy megsemmisíti az Erdélyre vonatkozó bécsi döntést. — Ez a határozat — mondotta Tatarescu — lehetőséget nyújt a Románia és Magyarország közötti gyümölcsöző együttműködés megteremtésére. Tatarescu ezután meglepetését fejezte ki, amiért a román béketervezet nem tartalmaz Románia részéről jóvátételi igényeket Magyar Ára 41? fillér Két budapesti pontontudat szétszakított a tegnapi szélvihar Szakosits Árpád a magyar békesze r wnti WerfekrtW munkája az utóbbi napokban érezhetően meggyorsult. Ennek következtén*Mi az eddigi tervekkel szemben, már ras délután sor kerül Magyarország meghallgatására. A magyar álláspontot Gyöngyösi János külügyminiszter ma délután 5 órakor terjeszti a békeértekezlet teljes ülése elé. sarrási jelentések szerint. Gyöngyösi János francia nyelvű deklarációt olvas fel, amelyben részletesen körvonalazza a magyar kormánynak a béketervezettel kapcsolatos álláspontját. A gyakorlat szerint, a mostvar deklarációt is általános vita követi és eddig már bizonyosra vehető, hogy legalább két állam, a Szovjet-Gmió és Csehszlovákia kíván hozzászólni a magyar külügyminiszeter beszédéhez. Lehetséges azonban, hogy még több felszólalás is elhangzik. Ma délelőtt 11 órakor Georgiev bolgár miniszterelnök Bulgária álláspontját ismerteti a békekonferencia előtt. A tegnap délelőtti ülésen az olasz miniszterelnök beszédét követő vita során Molotov szovjet külügyminiszter rámutatott arra, hogy de Gaasperinek egyetlen elítélő szava sem volt a fasizmus ellen. Molotov kiemelte Jugoszlávia hatalmas háborús erőfeszítéseit és vázolta a trieszti kérdés történetét Szembefordult de Gasperinek azzal az indítványával, hogy a trieszti kérdés megoldását egy évvel halasszák el és bírálta az idegen nagytőkének a demokratikus Olaszországgal szentben támasztott követeléseit Molotov után Abesszínia delegáltusa szólalt fel és képtelenségnek nevezte Olaszországnak azt a kívánságát, hogy megtartsa volt keletafrikai gyarmatait. Kérte, hogy Eritreát helyezzék Abesszínia fennhatósága alá. Caldaris görög miniszterelnök kijelentette, hogy a Dodekanezosaszigeteknek Görögországhoz való visszatérése után a görög kormánynak nincsenek területi igényei a demokratikus Olaszországgal szemben. Gazdasági téren természetesen jóvátételt követel, országgal és Németországgal szemben. Kérte, hogy ezt a szakaszt vizsgálják felül és pótlólag ismerjék el Románia jóvátételi igényeik A romá haderőnek a békeszerződés tervezetében megállapított létszámát csekélynek mondotta és azt bizonygatta, hogy ez a létszám nem elegendő Románia határainak megvédésére. A jóvátételi kérdésekről szólva, őszinte hálával adózott a Szovjet Uniónak, amelyik egyötödrészét kérte annak az összegnek, ami jog szerint megillette volna. Tatarescu kérte, hogy a többi szövetséges nemzet se támasszon magasabb követeléseket. A román külügyminiszter felszólalása után meginduló vita első szónoka Visinszki, helyettes szovjet külügyminiszter volt, aki örömmel meghalt H.G. Wells üdvözölte a demokratikus Románia kibontakozását és a román népnek azt a kívánságát, hogy jóvátegye a múlt hibáit. Visinszki után Jan Massaryk csehszlovák külügyminiszter szólalt fel. Kijelentette, országa történetének legsötétebb időszakában a román nép baráti és szövetségesi magatartást tanúsított. Tudjuk — mondotta —, hogy a román nép gyűlölte a Németország oldalán való harcolást. Csehszlovákia területén 28.000 román katonát temettek el, akik a Vörös Hadsereggel vállvetve harcoltak. Massaryk végül hálás szívvel emlékezett meg arról a segítségről, amelyet Románia a múltban nyújtott Csehszlovákiának. A vitát ma folytatják. A 11. B. C. párizsi külüntudósítója Tatarescu beszédéhez fűzött megjegyzéseiben kiemelte azt a tényt, hogy a békedelegátusok körében mglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták Tatarescu beszédének számos megállapítását, különösképpen pedig azt a kísérleét, amellyel Romániát úgy igyekezett feltüntetni, mintha igenis RT része lett volna a szövetségesek győzelmében. Ma délután 5 óra: Magyarország a párisi nélkeliostleremeia előtt Gyöngyösi külügyminiszter is. Tatarescu tegnap hivatalosan is bejelentette Románia jóvátételi igényét Augusztus 22-ig szünetet tart a nemzetgyűlés 30 interpelláció a mai ülésen A nemzetgyűlés iaa folytatja a felhatalmazási javaslat tárgyalását. A mai ülésen Sulyok Dezső vezetésével a Szabadság Pártnak kb. egyharmadrésze, azaz hat szónoka szólal fel és szólásra iratkozott fel Schlachta Margit is. 12 óra után a nemzetgyűlés áttér az interpellációkra. Az interpellációt könyvbe, a gun napra 00 interpellációt jegyeztek be. A Világosság értesülése szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülése augusztus 22-én lesz. AZ AUGUSZTUS 15-i ünnep miatt lapunk legközelebbi száma pántokon délelőtt a rendes időben jelenik meg.