Világtörténet, 1980
4. szám - Részlet Fernand Braudel: Anyagi civilizáció, gazdaság és kapitalizmus a XV-XVII. században. 3. kötet. A világ ideje
A gazdasági világok A vizsgálat megkezdéséhez tisztázni kell két kifejezést, amelyek különben zavart okozhatnak a későbbiekben: világgazdaság és gazdasági világ. A világgazdaság az egész földre kiterjed, „az egész világmindenség piacát"– jelenti Sismondi szerint, és képviseli „az emberi nemet, vagyis az emberi nemnek azt a részét, amely egymással kereskedik és amely manapság valamilyen formában egyetlen piacot alkot. A gazdasági világváratlan és rosszul hangzó kifejezés, amelyet jobb híján és nem túl sok logikával alkottam a német Weltwirtschaft egyik speciális jelentésének lefordítására), a világnak mindig csak egy részletére vonatkozik, a földgömbnek csak egy gazdaságilag önálló darabjára, amely lényegében önmagában is működőképes és amelynek belső viszonyai és cseréi valamiféle szerves egységet alkotnak. Régebben a XVI. századi Földközi-tengert tanulmányoztam, mint Welttheatert vagy Weltwirtschaftot*' („világszínpad" és,gazdasági világ"), így vizsgálatom nem kizárólag a tengerre vonatkozott, hanem átterjedt a partoktól meglehetősen távoleső területekre is, amelyeket a kereskedelmi forgalom mozgásba hozott. Egyszóval mindez egy önálló világot, egy egészet alkotott. A Földközi-tenger területe ugyan politikai, kulturális és társadalmi szempontból egyaránt különböző részekre oszlik, de gazdaságilag valóban bizonyos egység jellemzi, amelyet felülről, az uralkodó észak-itáliai városok alakítottak ki, Velence vezetése mellett Milano, Genova és Firenze. Ez a gazdasági együttes nem fedi a tenger és a tőle függő vidékek teljes gazdasági életét. Tulajdonképpen csak egy felső réteg, amely vidékek szerint különböző erősséggel ugyan, de a tengerpart mellett végig, és gyakran még mélyen a szárazföld belsejében is kifejti hatását. Ez a gazdasági aktivitás birodalmi határokat tör át az V. Károly alatt (1519-1558) kibontakozó Spanyol birodalom és az előretörését már Konstantinápoly bevétele (1453) előtt jóval megkezdő Török birodalom határain egyaránt keresztüllép. Keresztülvág azokon a világosan érzékelhető és megjelölt határvonalakon, amelyek a Földközi-tenger térségét olyan különböző civilizációkra osztják mint a törökök nehezedő igája alatt senyvedő görög kultúra, az Isztambul központú mohamedán kultúra, a keresztény kultúra, amely Firenzéhez és Rómához kötődik (reneszánsz Európa és az ellenreformáció Európája). Az iszlám és a kereszténység a Földközi-tenger nyugati fele és a Levante között húzódó észak-déli választóvonal mentén ütközik össze, ez a