Világtörténet, 2003
tavasz-nyár - Tóth Ágnes: Angol-amerikaiak Felső-Kaliforniában a mexikói időszakban 1821-1848 (Ism.: Szilágyi Ágnes Judit)
TÓTH ÁGNES ANGOL-AMERIKAIAK FELSŐ-KALIFORNIÁBAN A MEXIKÓI IDŐSZAKBAN 1821-1848 Szeged, Hispánia, 2002. 207 p. Ezt a 19. századi históriát olvasva a magyar emigráció kérdéseivel foglalkozó történész számára megkerülhetetlen a gondolat: mennyire más ez az Amerikán belüli migráció, ez a jenki kirajzás, mint a nekünk oly ismerős közép-európai kivándorló sors, gyakran nyomorból nyomorba, a szegény paraszti létből a korai iparvárosok munkásainak sorába, vagy egy interiorbéli brazil fazendára! Tóth Ágnes könyvének hősei vállalkozó kedvű fiatalemberek, tele innovatív szellemmel, akik szerencsét próbálnak, s többnyire jól boldogulnak a világ végén. Hiszen a vizsgált korszakban „mint Gibraltár a középkori Mediterráneum számára, úgy Felső-Kalifornia is a világ vége, az utolsó határvidék fizikai és pszichikai értelemben is". (143. p.) Mégis csábító föld, melyről a leendő telepesek igyekeztek körültekintően informálódni,"mielőtt egyénileg vagy csapatostul útra keltek volna oda. Egyesek csalódtak reményeikben, mások sikeres életpályát futottak be Felső-Kaliforniában. Néhány ilyen életpályát szedett csokorba Tóth Ágnes, olvasmányosan megírt történeti háttér kíséretében. Mikor tehát a témaválasztásról, a feldolgozás jellegéről, céljairól szeretnénk szólni, a magyar emigrációkutatás eredményei ismét eszünkbe juthatnak Elsősorban Albert Tezla kétkötetes munkája, a századforduló „amerikás magyarjairól" vagy Szili Ferenc könyve a Horvát-Szlavónországba és Amerikába irányuló magyar kivándorlásról. Mivel hasonló szemléletet tükröznek, mint Tóth Ágnes munkája, ami illeszkedik abba a vonulatba, melyet Fejős Zoltán így jellemez: „az új társadalomtörténet egy napjainkban kedvelt módszerét is érzékelteti: a történeti folyamatban részt vevő individuumok, csoportok életének dokumentumok segítségével történő értelmezését". (A chicagói magyarok, két nemzedéke 1890-1940, Bp. Közép-Európa Intézet, 1993. 17. p.) Ezt az értelmezést a könyv szerzője már publikált források alapján végezte el, szándéka szintézisalkotás volt. Ennek során újra rendszerezte, bizonyos estekben más megvilágításba helyezte a már ismert adatokat. Érdekes példája ennek a különböző szerzőktől átvett demográfiai mutatók táblázatban történő összefoglalása és összehasonlító elemzése (55. p.), vagy a föld értékére vonatkozó adatok közlése a földspekuláció kapcsán (39-40. p.). Tóth Ágnes kötetében meglehetősen kevés idézetet használ, viszont gyakran hivatkozik szakmunkákra, forráskiadványokra. Ez a módszer kétségtelenül megkönnyíti a szerző dolgát, különösen idegen nyelvű hivatkozások esetén, hiszen nincs szükség az idézetek pontos lefordítására. Az olvasó azonban talán szívesen találkozna - akár mellékletben a primer forrásanyag részleteinek fordításával, így jobban érzékelhetné a források stílusát, rácsodálkozhatna egy-egy megfogalmazásra. Hiszen a szerző maga is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy munkáját „a korabeli »idegen«, elsősorban angol-amerikai, de más angolszász (angol, skót) utazók, kereskedők, diplomaták, betelepülők írásaira: levelekre, naplókra, úti emlékezésekre, emlékiratokra" építi, melyek magyarul nem hozzáférhetők (5. p.). A felhasznált irodalom egyébként sokrétű, bőséges és jól rendszerezett. Sokszor, sokféleképpen próbálták már megfejteni annak a dinamizmusnak, annak a szívóerőnek a titkát, amely az észak-amerikai társadalmat jellemzi. A kivándorlási mechanizmusra vonatkozó Brinley Thomas-féle modell alapvetően gazdasági, „pult"-tényezője mellé az újabb történeti kutatások a migráció más, gazdaságon kívüli tényezőit sorakoztatták fel. E ,pluribus unum" áll az USA címerén, ez a kifejezés azontúl, hogy a föderális államok szövetségi egységére utal, jelzi a sokfelől érkezett lakosság amerikanizálódását, egy nemzetté olvadását is. Azt az erőt, mely nemcsak a hallatlan belső integrációs képességében nyilvánult meg, a bevándorlók tömegeinek (a korábbi elmélet szerint) „melting pop"-ként vagy (a 60-as évektől erősödő elmélet szerint) a kulturális sokszínűség, a „cultural pluralism" jegyében történő beolvasztásában mutatkozott meg, hanem - amint azt Tóth Ágnes kötete is alátámasztja - még a területi expanzió előkészítésében is igen nagy szerepet játszott. Történelmi ellenpontként pedig ott a mexikói társadalom, a maga lassan változó, sőt stagnáló módján. „Spanyol-Amerikában nincs fejlődés" - hangzik az észak-amerikai megfigyelő lakonikus megállapítása a 19. század közepén, és egy percig sem lehet kétséges, hogy a vesztes fél a lehengerlő Egyesült Államokkal szemben Mexikó lesz a kiváló adottságokkal rendelkező Felső-Kalifornia birtoklásának ügyében (80. p.). A könyv szerzője e terület múltjának bő két és fél évtizedét, mexikói korszakát vizsgálja. Azt a folyamatot, ahogy Felső-Kalifornia Mexikó fennhatósága alól fokozatosan „átcsúszik" az Egyesült Államok kezébe. A történeti elemzés a korabeli viszonyokat elsősorban a bevándorlással szorosabban összefüggő kérdések tükrében mutatja be, így szerencsés hátteret ad a személyes sorsokhoz. Jól érzékelhetővé teszi a mexikói hatóságok /nem is alaptalan/ félelmét a külföldiektől, azt az igyekezetet, mellyel a lakosság pl. vallási homogenitását igyekeztek megőrizni, és azt, hogyan próbáltak megszabadulni a nemkívánatos, kevéssé integrálódó személyektől. Feltárulnak a mexikói adminisztráció bizonyos korrupciós jelenségei. 91