Volán Hírlap, 1988 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-07 / 7. szám
Ifjúsági parlamentek Egerben nem volt formális... A Mátra Volán vállalati szintű ifjúsági parlamentjére 1988. március 19-én került sor Egerben, a Heves megyei SZMT tanácstermében. Az üzemegységektől, a vállalat igazgatóságától összesen 80 küldött vett részt. A meghívott vendégek között jelen volt Óvári Ágnes, a Közlekedési Minisztérium ifjúsági bizottságának tagja, Mikó Ildikó, a KISZ Heves Megyei Bizottságának munkatársa, Jékli Sándor, a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa mellett működő ifjúsági tanács vezetője. Az írásos előterjesztést Zombori József, a Mátra Volán igazgatója szóban is kiegészítette. Többek között arról is beszélt, hogy a fiatalok helyzete nem rózsás. Kritikusan szólt az ifjúság pesszimizmusáról, az erkölcsi értékrend hiányáról, az ideológiai bizonytalanságról. Az egyik legfőbb gondnak látja a munkára nevelés hiányát. Beszélt vállalat erőfeszítéseiről, amit a lakásépítésre, a kedvezményes fuvarozásra, a tömegsportra, az üdültetésre fordít a Mátra Volán. Sajnálatos azonban, hogy ezek ellenére mégis csökken a fiatalok érdeklődése, aktivitása a vállalati rendezvények iránt. Szóbeli kiegészítését azzal zárta, hogy a fiatalok nagyobb hittel, fokozott tettel vegyék ki felelősségérrészüket a vállalati célkitűzések megvalósításából. A hozzászólók sorát Boháti László gyöngyösi autóbusz-vezető nyitotta meg. Véleménye szerint, az életszínvonal visszaesésével egyre kevesebb lesz az utas, ami a vállalati bevételek csökkenéséhez fog vezetni. Az autóbusz-vezetők nevében szólt arról, hogy a nyugdíjasok utazási kedvezményét nem egyszerűsítették, hanem bonyolították. Több hozzászóló érintette azt is, hogy a megélhetési gondok, s a második gazdaság egyre inkább közösségi élet, a brigádmozgalom fellazulásához vezetnek. Ennek a véleménynek adott hangot a hatvani autóbusz-vezető, Varga Gábor is, aki érdekes módon még a BKV-nál elismert nyugdíjkorhatár-csökkentés Volánnál történő alkalmazásáért is síkraszállt. Az autóbusz-vezetőkkel szembeni atrocitások nemcsak Borsodban fordulnak elő — mint mondotta —, csak eddig még nem kaptak kellő hangot. Dr. Kiss László, a gyöngyösi üzemegység jogásza megkérdezte: van-e mód Mátra Volánnak az új, repreazentatív 300-as Ikarus-családból vásárolni nyugati társasutak szervezéséhez? Domán Andrásné, a vszb titkára a brigádmozgalom megújításáról, az üdültetésről és a szit-ről beszélt. Pók Ferenc, az igazgatóság KISZ-alapszervezetének titkára a formális fórumok ellen szólt, álláspontja szerint van annyi lehetőség véleménynyilvánításra, hogy az ifjúsági parlament felesleges. Pók Ferenccel Nagy Tibor, az igazgatóság járműfenntartási csoportvezetője szállt vitába, aki szükségesnek tartja e fórumot. A fiatalok újításaival kapcsolatban szólalt fel Pintér Lajos, az egri személyszállítási főnökségtől. Fehér László, az egri üzemegység KISZ-bizottságának titkára a szerződéses munkavállalásra mozgósított. A vendégek közül Mikó Ildikó a nyelvtanulás fontosságát emelte ki. Sikur István, hevesi tehergépkocsivezető kirendeltségüknek jobb javítási lehetőséget kért. A felvetett kérdésekre, javaslatokra Zombori József adott kiegészítő választ. A testület ezek után az előző ifjúsági parlamenttől eltelt időszakról készült értékelést elfogadta, és jóváhagyta az 1988—1990 közötti ifjúságpolitikai programot, valamint döntött az ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználásának főbb arányairól. Jeszenszky István után a parlament jogkörének megfelelően, vállalati törvénnyé emelte a programot, amely a következő évek feladatainak helyi végrehajtását szolgálja. A parlament munkájában részt vett Domonkos Miklós, a KM ifjúsági bizottságának tagja, Domonkos Tamás, a salgótarjáni városi KISZ-bizottság titkára és az SZMT képviseletében Marczi József. Valenta György Helyzetelemzés a Tisza Volánnál A Tisza Volán ifjúsági parlamentjén Kardos János igazgató bevezetőjében fontos kérdésként érintette, hogy a gépjármű-vezetői szakmát még mindig nem emelték szakmunkás szintre, majd ezt követően tanulságos párhuzamot vont a magyar gazdaság és a világ más országainak gazdasága között, figyelmeztetve a lépéstartás, vagy inkább gyorsítás szükségességére. Kritikusan és önkritikusan nyilatkozott az idősebb korosztály ifjúságnevem tevékenységéről, tekintettel arra, hogy a fiatalok nem elég aktívak, nem eléggé politizálók, s nem vesznek részt megfelelő mértékben a közéletben. Sajnálatos — és ebben az sem vigasztaló —, hogy országos jelenség, hogy az értelmiség az anyagi stabilitása érdekében a szabadidejét nem továbbképzéssel, önképzéssel, hanem az anyagi javainak gyarapításával tölti, s talán esetenként ez túlzott méreteket ölt. A küldöttek hozzászólásai is azt tükrözték, hogy a fiatalok — érthetően — központi kérdésként kezelik anyagi helyzetüket , a bruttósítási kérdés felvetésében ez híven tükröződött. Ugyanakkor azonban megnyilvánult emberi tartásuk és a jó munkahelyi légkör iránti igényük is. Élesen vetették fel az egyik-másik kisebb egységben meglévő munkahelyi problémákat, talán éppen a korábbi bírálat hatására. Az ifjúsági parlamenten adták át a Vállalati Ifjúsági Nívódíjat Bobály Pál személyzeti és oktatási önálló osztályvezetőnek, az ifjúság nevelése és segítése érdekében végzett lelkiismeretes munkájáért. Tatár Rózsa Nógrádban is első helyen a lakásgond... Vállalati ifjúsági parlamentet tartottak a Nógrád Volánnál március 19-én. A február elején megtartott 7 munkahelyi parlamenten megválasztott küldöttek előtt Huszák Artur igazgató fűzött szóbeli kiegészítést az előzetesen kiküldött írásos dokumentumokhoz. Az 1984 óa végzett ifjúságpolitikai munka értékelésekor kiemelte, hogy a vállalat jól gazdálkodott, s ez kedvezően befolyásolta a fiatalokkal való foglalkozást, boldogulásuk elősegítését, amihez ők maguk is sok tekintetben hozzájárultak, de minden lehetőséget még így sem használtak ki. Részletesen elemezte, hogy főképp az utóbbi évben sok tekintetben változott a környezet, mely befolyásolja az ifjúsági törvény helyi végrehajtását is. A változások a következő években még inkább éreztetik majd hatásukat. Ez új gondolkodásmódot, rugalmasabb feladatmegoldást kell hogy jelentsen a vezetés, de egyben a fiatalok számára is. Kitért a hatékony foglalkoztatásra, családalapítás a továbbtanulás, támogatási rendszerére is. Részletesen ismertette, melyek azok a feladatok, amelyekbe a fiatalok aktívabb bekapcsolódását kéri a vállalat vezetése. A vitában heten kértek szót. Elsőnek Ócskai János, a KISZ-bizottság titkára a szakszervezeti bizottsággal állásfoglalást ismertette, közös elismeréssel szólt az ifjúsági törvény helyi végrehajtásáról, ugyanakkor kitért néhány gondra. Ebben elsőrangúnak minősítette a fiatalok lakáshoz jutásának nehézségeit, annak ellenére, hogy a vállalat évente több mint 1 millió forinttal támogatja az építőket, vásárlókat. Szólt arról, hogy a vállalati KISZ-szervezet hogyan tudja saját munkáját szervezettebbé, hatékonyabbá tenni. Rigó József, a szakszervezeti ifjúsági tagozat vezetője elmondta, hogy a KISZ-szel közösen nagyobb figyelmet szeretnének fordítani a fiatalok érdekeinek képviseletére. Székely István helyi járatos gépkocsivezető az ifjúságpolitikai munka értékelése mellett több javaslatot mondott a brigádmozgalom javítására. Szokolai László a felsőfokú végzettségű fiatalok gyakorlati idejének hasznát értékelte és a lakáshoz jutás nehezedő feltételeiről szólt. Szőke Tamás a bátonyterenyei fiatalok helyzetét, gondjait tárta a fórum elé, s több javaslatot is tett a munkakörülmények javítására. Széles Béla a balassagyarmati fiatalok javuló helyzetéről szólt, majd a helyi KISZ- vezetőség feladatait vette számba. Gajdár Géza, a vállalat pbtitkára hozzászólásában elmondta, hogy a párt ifjúságpolitikájának megvalósítása eredményesen folyik a vállalatnál. A nemrég zajlott egyéni elbeszélgetéseken sokan mondtak véleményt a fiatalokról, a KISZ munkájáról. A vita-összefoglaló és a felmerült kérdések válaszadása Q Hírlap A KIVÁLÓ KISZ-SZERVEZET kitüntető címet nyerte el a Körös Volán KISZ-bizottsága, Sipiczki Pálné, a Kiváló Ifjúsági Vezető és Lipták Jánosné az Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapta meg. KIENZLE-MŰSZEREK Eredményes kísérlet a Pannon Volánnál Az energiagazdálkodás, ezen belül is az üzemanyag-felhasználás racionális megtervezése, az éves kontingensek betartása létkérdés a vállalatok gazdálkodásában. Ennek megfelelően a Pannon Volánnál is végeznek kísérleteket, mégpedig az NSZK gyártmányú Kienzle üzemanyag-átfolyásmérővel, amelyből 20-at vásároltak a Balatonboglári AG-tól. A vállalat eszközálalományát figyelembe véve ez mennyiség nem jelentős, azonban arányosan elosztva minden szolgálati hely és üzemegység kapott. Az elmúlt év júliusában indultunk a műszerek felszerelésével, a legkülönbözőbb járművekre — tájékoztat Murai Lajos, a fejlesztési és energiagazdálkodási osztályvezető. Az első nekifutásra csak olyan célt lehetett kitűzni, hogy minden egységben — tartósan üzemeltetésre alkalmas járművek arányában — a kapott műszerekkel bekapcsolódnak a kísérletekbe. Az eddig beérkezett jelzések alapján megállapítható, hogy a műszer kiválóan alkalmas a személyforgalomban egy adott járatra,útvonalra a felhasználás és az üzemanyagnorma összehangolására. A Tefuban egy-egy feladatra hasonlóképpen hasznosítható. De az eddig eltelt időszak bizonyította, hogy legfontosabb szerepe a gépkocsivezetők vezetéstechnikájának csiszolásában és ezzel összefüggésben az üzemanyag-takarékosságban lehet. A műszer az üzemanyagellátó rendszerbe van kötve, a tank és az adagoló közé. Az átfolyásmérő állandó jeleket ad egy elektronikus minikomputerbe, kijelzőbe, míg az útadó a kilométerspirálba közbetétként bekapcsolva van Ez a megtett út impulzusait továbbítja a központi egységbe. A négy információ: a megtett kilométer, a felhasznált üzemanyag, a 100 km/1 fajlagos fogyasztás és a pillanatnyi fajlagos fogyasztás a digitális kijelzőn nullázás után azonnal leolvasható. Tehát az önkontroll révén megszüntethető, vagy legalábbis csökkenthető az a helyzet, hogy egyazon autóbuszon az egyik pilóta megtakarító, a másik meg túlfogyasztó. — A helyi forgalomban kiváló alkalmazhatósága mellett a vállalatunknál lévő sok külső telephelyes eszközöknél is csökkenti a tankolás körüli súrlódásokat. — Kapcsolódik a beszélgetésbe Kis Gadó Imre főelőadó. Az üzemanyag és megtett út rendkívül egzakt mérése, személyre szóló ellenőrzése jelentős megtakarítást hozhat, amellett biztonságosabbá teszi az elszámolást is. Ennek bizonyítására idézünk a siklósi üzemigazgatóságon végzett kísérletek összegzéséből. ... a Kienzle átfolyásmérőkkel pontos, korrekt fogyasztásmérést lehet végezni... Az olyan autóbuszoknál, amelyek külső telephelyesek és a gépkocsivezetői váltás külső telephelyen, de nem teli tankkal történik, a műszer nagyszerűen alkalmazható az egyéni fogyasztási teljesítmények elkülönítésére. — Az eddig beérkezett jelentések mind a műszerek állandósítását kérik — folytatja az osztályvezető. — Sajnos, a jelenlegi helyzetben a továbbiak felszerelése csak igen racionálisan és a pénzügyi források figyelembevételével történhet. Azonban e kísérlet folyamán az is bebizonyosodott, hogy a műszer sem tesz csodát, csak segít abban, hogy az emberek, pilóták ellenőrizzék, javítsák vezetési technikájukat. (BK) Móhr József — Nekem csak segített a műszer A TŰZVONALBAN Egy vállalat anyagkiadó raktárában szinte mindenki megfordul egy hét leforgása alatt. Ján Oláh István, a Borsod Vomiskolci üzemegysége raktárának csoportvezetője. Tizenhat éve dolgozik a Borsod Volánnál. Ideális szakszervezeti bizalmi, ami működési feltételeit illeti. — Itt élesben zajlanak az események, az orrom előtt. Az emberek, természetük szerint, háborognak. Ki ezért, ki azért. Esetenként részrehajlással vádolják a vezetőket, persze, csak egymás közt, sokszor a bizalmit is. Ha arról esik szó, hogy valaki nem dolgozik eleget, senki sem magára gondol. Sok az egymásra mutogatás. — Mit tehet ennek ellenében „a terepen’’ — egy bizalmi? — Mindenkit ismerek, mindenkinek tudom a gyengéjét. Megkísérlem elejét venni a vádaskodásnak — a munka javára. Megértettem, hogy egyegy szervezet munkáját ne egy személyen kérjék számon. — Hát akkor kin? Végül is minden fórumot, testületet közöttünk élő emberek képviselnek. S ha valaki kicsit közelebb van a tűzvonalhoz ... — Megtalálnak, persze. De hát ezért vagyok — ebben a funkcióban. A munkakörülményekből adódó gondokat legjobb rögtön, helyben, szűk körben orvosolni. Erre van mód. A munkaügyre pedig bármikor felmegyek, ha olyan kérdéssel keresnek meg, hogy utána kell járni, azt — Az eddigiek ismeretében gondolom, a legkisebb gondot a tagdíjfizetés új módja jelenti. — Emiatt biztos, hogy nem lépett ki senki. Az emberek szeretik a kényelmes megoldásokat, s ez a mostani lényegesen egyszerűbb a bélyegesdinél. A levonás összege sem emelkedik lényeges mértékben. Mondjam azt, hogy mindnyájan szívesebben vennénk, ha 0,8 százalék helyett 1,0 százalékot fizetnénk... Mint tudja, a bér összegétől függ a különbség. — Előfordult már, hogy szembetalálta magát a kérdéssel: mit ad nekem a szakszervezet? — Igen. Legutóbb egy fiatalemberrel , volt „szópárbajom". A segélyt, a kedvezményes üdülési lehetőséget, az összetartozás érzését hiába emlegettem neki — kilépett. Hozzáteszem, ezzel a szakszervezetet sem érte nagyonnagy veszteség. — Úgy látom, szinte pszichológusi hozzáértéssel veti magát a probléma- és konfliktusmegoldásba. Bizonyára egy viszonylagos harmónia kedvéért. — Ne szépítsük, kozmetikázzuk a helyzetet. A szakszervezet vállalatonként, a kisebb közösségek szintjén megteszi a magáét. Az emberek valódi problémái azonban ezen a szinten nem mindig orvosolhatók. Mi az elfogadtatásban, a meggyőzésben játszhatunk valamekkora szerepet. Nagy sóhaj után: — Idő- és tudatzavar jellemzik a kort. Az emberek nehezen vagy sehogyan sem képesek követni a változásokat. De maradjunk a tényeknél. Idő. Én sem aratok osztatlan sikert a családom körében, ha például egy rendezvény miatt később érek haza . Megy a szóra. Ide, Miskolcra a többség helyközi járattal jön munkába, és ezzel már sokat elárultam ... — Értem. A szabadidő behatároltságára céloz. A nyugdíjasok már jobban ráérnek. — Valóban. Az idősebb emberek sokkal többre értékelik szakszervezet munkáját, erőfeszítéseit. Legutóbbi kellemes emlékem a dubicsányi nyugdíjas-búcsúztató. Mindenki egy-egy herendi vázát kapott emlékbe és a gesztus okozta öröm melegét. Nyugdíjba vonuló dolgozóink nem számítottak ilyen bensőséges ünnepségre, mondhatom, meglepődtek. (KE) BORSOD Miskolc az élen Ez évben is a miskolci üzemigazgatóság nyerte meg a Borsod Volán gazdálkodó egységei közötti munkaversenyt. Mint az értékelés megállapította, a miskolci üzemigazgatóság dolgozói a nehéz gazdálkodási körülmények ellenére is túl tudták teljesíteni múlt évi tervüket, s a Borsod Volán egységei közül egyedül voltak képesek megtermelni az általuk felhasznált bér fedezetét a vállalati hozzáadott értékmutató alapján. A versenyben a második helyezést a leninvárosi üzemigazgatóság szerezte meg, harmadik Kazincbarcika lett. A Sátoraljaújhely és az Ózd a negyedik és az ötödik helyezést kapta. A munkaversenyben külön értékelték az ipari és szolgáltató üzemigazgatóság munkáját, mivel az eltérő tevékenység nem teszi lehetővé normatív összehasonlítást. Az a értékelés a kollektíva elmúlt évi munkáját jónak minősítette. A bizalom kevés, tenniakarás is kell! — A KISZ-titkárt keresem, kérem, segítsen! — mondtam a szerelőakna mellett dolgozó csoport tagjainak. — Vezesd el a Fixl Imréhez! — szólt szerelőtársához az egyik fiatalember, miközben folytatta munkáját. Átmentünk az udvaron, s a „barkas”-műhelyben megtaláltuk Fixl Imrét. A Volánspec 1-es üzemegységének ifjúsági vezetőjét egy hónappal ezelőtt választották a huszonkilenc tagú alapszervezet élére. Kettős jelölés során neki szavaztak bizalmat társai. — Az első hét után le akartam mondani — kezdte a beszélgetést a mindössze huszonegy éves titkár. — Olyan nagy az érdektelenség, nem láttam értelmét az egésznek ... Végül is maradt KISZ-titkár, s az alatt az egy hónap alatt elkezdett valamit csinálni, amivel megmozgathatja a KISZ-tagságot. — A taggyűlésen megbeszéltük a munkatervünket. Elkészítettem a vezetőség javaslatát, s a gépelés alatt hagytam egy jókora helyet a tagság javaslatának. Végül egy óriási kérdőjel került mindenhová. Elfordították a fejüket, amikor megkérdeztem tőlük, hogy mégis mit szeretnének. Semmit... Ilyen az érdeklődés. Ennek ellenére az élet nem áll meg a KISZ-alapszervezetben. Egy-két emberre építve előbb-utóbb közösséggé formálódnak. Májusban munkaszerződést kötnek a vállalattal, hogy ezzel — ha van feladat — többletjövedelemhez jussanak. — A fiatalokat elsősorban a pénz érdekli, ami érthető is a helyzetükben, hiszen családalapítás előtt állnak, vagy éppen a családot kell eltartaniuk, a jövőt megalapozni. Ebben látom a mozgalmi munka iránti nagy érdektelenség okát, így tudjuk mi is pénzhez juttatni azt, aki hajlandó dolgozni. A tavalyi tapasztalaton okulva szeretnénk, ha az elvégzett munka után hamarabb kapnánk meg a pénzt. A KISZ-esek a nyáron két külföldi kirándulást is terveznek. Bécsbe, illetve a bolgár tengerpartra szeretnének eljutni. Többségük a tavalyi ifjúsági munkavállalásért kapott és fel nem osztott járandóságból fedezi a költségeket, de természetesen mód lesz mások részvételére is. A tavaszi történelmi ünnepek keretében az alapszervezet ünnepélyes taggyűlésen emlékezett meg a forradalmár elődökről. Itt Kőpataki József művezető kiváló dolgozó lett, Varga János autószerelő pedig igazgatói dicséretben részesült. Az ünnepségsorozat keretében indultak a kerületi felszabadulási focikupán. — Azzal kezdtem az agitálást, hogy pénzt lehet nyerni a kupán, így többen is eljönnek. Végül is bízm benne, hogy előbb-utóbb megélénkül a mélyponton levő alapszervezeti munka. Pekár Erzsi