Vörös Zászló, 1989. július-december (45. évfolyam, 78-156. szám)
1989-07-01 / 78. szám
ÜNNEP NAGYBÉGÁNYBAN Nagyszerű ünnepre került sor a most szombaton Nagybégányban! Nemcsak a falu lakosai, hanem aszomszédos községekben élők is eljöttek, hogy osztozzanak járásunk talán legnagyobb és legszebb új kultúrintézménye gazdáinak örömében. — Ungvár dolgozói is büszkék lehetnének egy ilyen létesítményre — osztotta meg velem gondolatait az ünnepség előtt Rubis Vaszilij, az Út a Kommunizmushoz Kolhoz veteránja, az USZSZK érdemes zootechnikusa. — Jószándékú Irigységünket tudjuk tolmácsolni kedves barátainknak — mondták ki egybehangzó véleményüket a vendégek — Cibere Mihály, a CSSZSZK Tőketerebesi járási velejtes állami gazdasága szakszervezeti bizottságának elnöke és Szeles András, az MNK vásárosnaményi vonzáskörzete tuzséri Rákóczi Termelőszövetkezetének elnöke. — Boldog vagyok, hogy megérhettem ezt a napot — fejezte ki véleményét a Leninrendjeles Popovics Jurij, a traktorbrigád volt vezetője, aki jelenleg is aktívan tevékenykedik a gépparkban. örült Simon Gyula, az 1. sz. gazdaságközi GÉV vezetője is.. Az építkezés sokáig, több mint 10 évig tartott, a járásban sokszor már ironikus kicsengéssel emlegették azt. Ám figyelembe kell venni, hogy az épület értéke meghaladja a másfél millió rubelt! A kolhoznak nem mindig volt pénze, építőanyaga, több ízben módosítani kellett a terveket. E körülmények kétségtelenül hátráltatták Hornyi József brigádját, amely a munkálatok oroszlánrészét végezte. ... Homoki László, a nagybégányi községi tanács vb elnöke felkérte a jelenlevőket, hogy jöjjenek közelebb a bejárathoz. Megnyitotta a kultúrház átadásának szentelt ünnepséget, megköszönte az építőknek, a falu lakosainak e valóban egyedülálló kultúrintézmény építésén végzett aktív munkáját. A jelenlevők tapsa közepette Simon Gyula, az 1. sz. gazdaságközi GÉV vezetője átadta a kultúrház kulcsát Dávid Albertnek, az Út a Kommunizmushoz Kolhoz elnökének. Veress Gábort, a járási pártbizottság első titkárát és Ivancsó Ivánt, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökét kérték fel, hogy vágja át a kultúrház bejáratánál kihúzott vörös szalagot. A vendégek az épület belsejébe indultak, megtekintették a tágas előcsarnokot, a hatalmas üléstermet a könyvtárhelyiséget, a műkedvelő együttesek próbatermeit. Még mindenütt érezni lehetett a friss festék szagát, a műkedvelők azonban már birtokukba vették új otthonukat. A második szinten kézimunkakiállítás fogadta a látogatókat. Gajdos Ilona, Tahi Ilona, Köblös Elvira, Lengyel Mária, Tahi Katalin, Csulák Valéria és a többiek szőttesei, hímzései valóban szemet gyönyörködtetek voltak. Kiállították munkáikat a gazdaság melléküzemágai — a varróüzemrész, az ajándéktárgy-készítő műhely — dolgozói is. і A kultúrház nagyterme ezúttal szűknek bizonyult. Sokan az előcsarnokból figyelték a színpadon történteket. Popovics Mihail, az Út a Kommunizmushoz Kolhoz pártbizottságának titkára rövid megnyitó beszédében rámutatott, hogy az ideoló-giai, művelődési és sportközpont avatása egybeesik a gazdaság fennállásának 40. évfordulójával. Köszönetet mondott az 1. sz. gazdaságközi GÉV, a szakosított GÉV, a kolhoz építőbrigádja dolgozóinak a kiváló munkáért, azon reményének adott hangot, hogy a nagybégányiak és a környező falvak lakói gazdag tartalommal töltik meg a kultúrházat, hasznos tevékenységet fejtenek ki benne. Dávid Albert kolhozéi-; nők felszólalásában ki-tért a gazdaság történetére. 1948 ban Nagybé-,gányban, Kisbégányban, Nagyguton és Kisguton kollektív gazdaságot alapítottak. Az első elnökök Varga Sándor, Nemcsák Ervin, Hudák Gyula és Balogh Kálmán voltak. Hosszú ideig álltak a gazdaság élén Akkerman Herman, Vass István, Mező Miklós, Mandzák Pál, hosszú ideig volt kolhozelnök Juhász Pál, aki sajnos röviddel a kultúrház avatása előtt elhunyt. A termelés 45 élenjárója kapott magas kitüntetést, 104 kolhozista kapta meg a Hősi Munkáért érmet Lenin V. I. születésének 100. évfordulója tiszteletére. A kolhoz alapítói közül már sokan nincsenek közöttük. A jelenlevők egyperces néma gyásszal adóztak emléküknek. Az Út a Kommunizmushoz Kolhoz jelenleg járásunk egyik élenjáró gazdasága. A kolhoztaggok 4300 hektáron gaz-dálkodnak. 46 traktorral, 11 kombájnnal, 23 gépkocsival rendelkeznek, a kolhoz állóalapja több mint 13 millió rubel értékű. A gazdaságban évente mintegy 5 millió rubelt meghaladó értékben állítanak elő termékeket, a melléküzemek további másfél millió rubeles bevételt biztosítanak. Tavaly a tiszta jövedelem 848 ezer rubel volt. Magas a kolhozisták átlagkeresete, gondoskodnak a falvak szociális-kulturális fejlesztéséről. A közeljövőben szeretnének hozzálátni Nagybégányban egy középiskola, Guton egy 90 férőhelyes óvoda építéséhez. Veress Gábor, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte a kolhoz tagságát a kettős ünnep, a gazdaság fennállásának 40. évfordulója és az új kultúrház felavatása alkalmából. Rámutatott, hogy az eddigi eredményeknek még gyümölcsözőbb munkára kell serkenteniük a kolhozistákat. Veress Gábor a kolhoz élenjárói nagy csoportjának átnyújtotta a járási pártbizottság és a járási tanács végrehajtó bizottságának okleveleit. Komári András, Balogh Kálmán, Rubis Vaszilij, Kopovics Jurij, Vass István, a kolhoz veteránjai felelevenítették emlékeiket, beszéltek a kolhoz munkasikerei további gyarapításának fontosságáról. Szívélyesen köszöntötték barátaikat a kül-,földi vendégek. Sok kolhozistát tüntettek ki díszoklevelekkel, a pénzjutalmak összege pedig 43 ezer rubelt tett ki. A helyi műkedvelők és vendégeik , a tőketerebesi Járási velejtei folklóregyüttes műsora nagy meglepetés volt mindenki számára. Rég nem láttunk már ilyen gazdag és tartalmas műsort! Tóth András, a kultúrház igazgatója, Szolomka Tibor, karmester, Rustyán Péter koreográfus minden elismerést megérdemelnek. A több mint másfélszáz tagot számláló műkedvelő kollektíva már a közeljövőben gyarapíthatja járásunk kiváló együtteseinek számát."...Az egybegyűltek közül senki nem sietett haza, az emberek a kultúrház előtti parkban beszélgettek. A szlovák vendégek egy dalt kezdtek énekelni, s az éneklésbe min- denki bekapcsolódott. A nagybégányi kultúrház megnyitója igazi népünnepély volt. Boldogsággal töltötte meg mindannyiunk szívét. 1 Csanádi György A képeken: (fent) a fonóban; (lent) színpadon a velejtei állami gazdaság (CSSZSZK) folklóregyüttese. Alekszandrov Borisz felvételei NEMCSAK SZÉPEK, KÉNYELMESEK IS. A MINŐSÉG( EREÖILCEN KATEGÓRIA NO SOK) agondja Kornakovszka Olgának, a járási fogyasztási szövetkezet ipari kombinátja varróüzemrésze vezetőjének. Egy 42 tagú kollektíva élén áll. 35 különböző termék sorozatgyártása folyik itt. Főként nyári és téli pongyolákat, munkaruhákat,női és férfi pizsamát, ágyneműt varrnak. Az üzemrész dolgozóinak közel fele középfokú végzettséggel rendelkezik, a szakirányú képesítésük megszerzése után kerültek az üzemrészbe. A többiek védnökeik felügyelete alatt sajátították el a mesterséget vagy pedig pár hónapos tanfolyamon vettek részt. A varrónők munkáját korszerű villanyvarrógépek segítik. Hosszú évekig ócska, kimustrált gépekkel kellett bajlódniuk. Ilyen körülmények között persze nem sikerült megfelelő termelékenységű munkát végezniük s a termékek minősége sem volt kielégítő — mondta Szemák Éva, az ipari kombinát normamegállapító mérnöke, aki a technológus teendőket is ellátja. — Két évvel ezelőtt a régi gépeket újakkal cserélték fel, amelyek Magyarországról érkeztek. Azóta gyökeresen megváltozott a helyzet. Az üzemrészben, amely az ipari kombinát egyik alapvető termelési alegysége, a gépesítettség szintje 93-95 százalékos. Kézi erővel csak egy műveletet, a késztermékek csomagolását kell végezniük. A tizenkettedik ötéves tervidőszak negyedik évében az üzemrész dolgozóinak 386 ezer rubel összértékű terméket kell előállítaniuk. — A jó munkaszervezésnek, a termelési folyamatok magas gépesítettségi szintjének, a varrónők igyekezetének és becsületességének köszönhetően hónapról hónapra túlteljesítjük a terveket — mondta Himics Iván, az ipari kombinát főmérnöke. Az idén öthónap alatt 290 ezer rubel összértékű terméket bocsátottak ki. A termelés üteme egyre fokozódik, ami azt jelenti, hogy az éves tervfeladatot jelentősen felülmúlják. A varrónők keresete a 730 rubeles tervvel szemben az öt hónap alatt átlagosan 1380 rubelt tett ki, amunkatermelékenység növekedése 89 százalékos. Ennek megfelelően növekedtek a bérek is. Ma eléri a havi 180—200 rubelt. Ám felmerül a kérdés: a termelés volumenének hirtelen növekedése nem gyakorol-e káros befolyást a termékminőségre? ! — Munkásnőink állhatatos harcot folytatnak a termékek minőségének javítása érdekében — mondja Kornakovszka Olga. E törekvés eredményességét, hatékonyságát bizonyítja az is, hogy a kereskedelmi szervezetektől az utóbbi két év során egyetlen reklamáció sem érkezett. Divatosak, jó fazonúak a a pongyolák, a munkaruhák, gyorsan vásárlókra találnak a hálóingek és a pizsamák, nagy rájuk az igény, a varrónők alig győzik teljesíteni a megrendeléseket. A gazdálkodás új feltételei lehetővé tették, hogy közvetlen kapcsolatokat építsenek ki külföldi partnereikkel, szállítanak árut többek között Csehszlovákiába is. Ezidáig 40 ezer rubel értékben szállítottak ágyneműt a testvéri országba. Nem feledkeznek meg a választék folytonos újításáról sem. Többek között új fazonú szatén női ruhák varrását tervezik. Balogh Miklós 2. oldal 4 VÖRÖS ZÁSZLÓ 1989. július 1., szombat