Beregi Hírlap, 2006. július-december (62. évfolyam, 49-101. szám)

2006-09-16 / 70-71. szám

A huszonnyolcadik, de nem az utolsó A legújabb technológiák megtestesítője az az OKKO üzemanyagtöltő komplexum, amely a közelmúltban került átadásra Asztély határá­ban. Itt minden az autósok kényelmét szolgálja: hat modern üzemanyag-, illetve egy gáz­töltőkészülék, autómosó, egy úgynevezett víz­levegő, porszívó szervizrészleg, egy üzlet, va­lamint egy kávézó-grillbár várja az ügyfeleket. Az Uzshorodnaftoprodukt Állami Vállalat mar­keting-szakemberei jól átgondolt lépésének bi­zonyult az az akció, amely során az első, itt tan­koló autós járművének üzemanyagtartályát in­gyen teletöltötték, a három következő 20-20 li­ter üzemanyagot kapott ajándékba. Ráadásul, azok a vásárlók, akik az üzemanyagtöltő-állo­­más működésének első hetében felmutatták a Kárpáti Igaz Szó megyei lapban megjelent ku­pont, 5 százalékos, míg az első 14 napban itt­­tankolók 3 százalékos kedvezményben része­sültek. Az üzemanyagtöltő komplexum átadási ünnepségét V. Trikur, az Uzshorodnaftoprodukt Állami Vállalat igazgatója nyitotta meg, aki be­szédében elmondta: ezen a napon egy ugyan­ilyen létesítményt adtak át Odesszában is. Az ünnepségen felszólalt Csizmár Béla, a járási tanács elnöke, aki leszögezte: az adott komplexum kiváló példájául szolgálhat annak, hogyan tudnak hazai szakemberek záros határ­időn belül, mindössze 10 hónap alatt felépíteni , egy minőségi, a legmagasabb európai szabvá­­nyoknak is megfelelő objektumot. Csizmár úr elmondta: a járás számos problémával néz szem­be. Az ilyen létesítmények beüzemelése viszont a helyzet javítását szolgálják. Annál is inkább,­­ mivel az új, nemzetközi jelentőségű kerülőút épít t tése további lehetőségeket kínál a Beregvidék­­ gazdasági potenciálja fejlesztéséhez, az itteni la­­­­kosok életszínvonala emeléséhez. Az ünnepségen felszólalt még Volodimir Trikur, a járási állami közigazgatási hivatal elnö­kének első helyettese, Nagy Anna, Asztély köz­ség polgármestere, Bohdan Szolovej, a 77. Sz.­­ GEV igazgatóságának elnöke. Miután Mitrofán atya megáldotta a létesít­ményt, Csizmár Béla, a járási tanács elnöke, Nagy Anna polgármester, Volodimir Trikur, a já­rási állami közigazgatási hivatal elnökének első helyettese és V. Trikur, az Uzshorodnaftoprodukt Állami Vállalat igazgatója átvágták a szalagot.­­ Az első itt tankoló autó, egy Audi boldog tulaj­donosa pedig 90 liter akciós benzint kapott. jj Egyébként, a töltőállomáson nem tartanak ala­­­­csony oktánszámú, azaz 76-os és 80-as benzint.­­ Mint látjuk, itt nemcsak az emberekről, hanem a­­ környezetről is gondoskodnak. VOLODIMIR MARKITAN Ukrajna függetlenségének 15. évfordulójára (Folytatás lapunk előző számából) A Gallipoli-félszigeten (Chersonneses) vívott nagy csatában legyőzte a Szicíliá­ból visszarendelt kelet-római sereget is (442), így Konstan­tinápoly kénytelen volt fegy­verszünetet kérni. A győzel­mek után kötött új békében Bleda a háromszorosára (évi 2100 font aranyra) emeli a ke­let-rómaiak tributumát (a bé­kesség kedvéért fizetendő évi támogatást), s még 6000 font egyszeri „kárpótlást” is kiharcolt. Ez a békekötés volt a hun katonai, politikai és gazdasági sikerek csúcspontja (443). 445-ben — az antik­ kortársak előtt homályban maradt belviszály során — Attila megölte Bledát, el­foglalta a tiszántúli királyi székhelyet, s a hunok egyeduralkodó nagykirálya lett. Attila szakított Bleda nyugati politikájával, s már uralma elején a Nyugat-római Birodalom ellen készülő­dött. Támadását a ravennai kormányzat csak Savia provinciája mai Észak-Horvát­­ország­ önkéntes átengedésével és tete­mes aranyfizetéssel járó „főparancsnoki” címmel tudta késleltetni (446). Ennek ellenére csak egy váratlan katasztrófa mentette meg Ravennát a háborútól. 447 januárjában földrengés döntötte romba Kons­tantinápoly falainak nagy részét, köztük a theodosiusi fal 57 tornyát. Attila haladéktalanul a Kelet-római Birodalom el­len fordult, ki akarta használni a váratlanul ölébe hullott le­hetőséget. Első ízben vonultatta fel szövetségesként a gepi­dák, osztrogótok és más népek gyalogos hadait, emiatt azon­ban mozgása lelassult, s mire az útközben véres csatát is vívó serege Konstantinápoly alá ért, a főváros népe a fala­kat már helyreállította. Attila nem vállalkozott a város ostromára, hadaival Görögország irányába vonult, egészen a Thermopülai-szorosig, ahol vé­gül is megállították. Bár a birodalom belsejéből visszavonult, hadait nem vonta ki a mai Észak-Bul­­gária és Észak-Szerbia (Dacia Ripensis, Moesia Prima) területéről. Emiatt a béketárgyalások évekig elhúzódtak. Az egyik kelet-római követséggel, Maximinosz követ titkáraként, ekkor jutott el Attila udvarába Priszkosz rhétor is, akinek feljegyzései­ből megismerhetjük Attila udvarát és magát az ural­kodót. Mivel 449 őszén Attila már eldöntötte, hogy a Nyugat-római Birodalom ellen indít háborút, el­tekintett még az élete elleni merénylet megtorlásá­tól is, és 450 tavaszán megújítja a 443. évi békét. A szerződés mégsem lépett életbe. A nyár folyamán balesetben elhunyt III. Theodosius császár utó­da, a háborúpárti erők által trónra emelt Marcianus tábornok nem volt hajlandó ratifikálni, s az évi aranysegély kifizetését is megszüntette. Ezután Ravenna is beszüntette a fizetést, s ezt már Attila hadüzenetnek tekintette. Attila időközben a Honoria-ügybe is belebonyolódott: III. Valen­tinianus nyugat-római császár nővére, maga is cím­zetes császárnő, „augusta”, gyűrűt küldött Attilának, aki a menyasszonyt és „hozományként” Galliát követelte. Attila 451 tavaszán megindította a támadást, s gyors menetben áthatolva Germánián és Észak-Gallián a Liget (Loire) kőhíd­­ját védő Aureliani (Orleans) erődvárosig hatolt. Azonban Orleans alatt a hunok nem tudtak átkelni a Loire-n. Attila sietve visszavonult ellenfelei elől, akik azon­ban éppen akkor érték utol, amikor a hatalmas „hun” sereg a Szajnán készülődött átkelni. Attila hadai gepidákból, osztrogótokból, türingekből, hun-barát frankokból, rugiakból, herulokból, szkirekből, alánokból, szarmatákból és természe­tesen hunokból állottak. Tricassis (Troyes) városa előtt öt római mérföldre egy Maurica vagy Mauriacum nevű falu közelében csapott össze a két sereg. A jórészt barbár — köztük ugyanazon — népek csatája (például a frankok mind­két oldalon harcoltak) eldöntetlenül végződött, egyik fél­­ sem tudta elfoglalni a másik táborát, ám ez a támadó számára a hadjárat céljának végleges meghiú­sulását jelentette. Az ütközet a catalaunumi csata néven került be a történelemköny­vekbe. A csata után Attila háborítat­lanul vonult vissza a Rajnán át egészen a Tiszáig, ellenfelei is szétszéledtek. 452 tavaszán Attila és szövetséges ha­dai váratlanul Észak-Itáliára támadtak. Ostrommal bevették Aquileia városát, azonban a város alatt töltött hónapok megbosszulták magukat: a hadjárat kitelje­sedésének idejére forró nyár lett. A gyilkolá­sok nyomában kitört járvány és az éhség — hiszen az aratás elmaradt — visszavonulásra kényszerítette Attilát. Ezért fogadta kegyesen a Mincio folyónál a nyugat-római követséget, amelyet Avienus consul és Trigetius, Róma pre­fektusa vezetett, s ezért volt hajlandó fegyverszünetet köt­ni. Ennek a követségnek volt egyik tagja Róma püspöke, I. Leo pápa, aki a foglyok kiváltásáról tárgyalt Attilával. A következő év elején Attila már a bosszúhadjáratra készülődött Marcianus császár ellen, amikor Ildikó germán hercegnővel töltött nászéjszakáján vérömlésben meghalt. Ünnepélyes tervetésére sajátos ázsiai szertartások kíséreté­ben került sor (tudjuk, hogy később hasonló szertartással temették el az ázsiai türk fejedelmeket), majd „a holttestet éjjel titokban a földbe rejtették”. Az utódlásért először Attila legitim fiai csaptak össze. A küzdelemből a törvényes örökös, Ellak került ki győzte­sen, de alaposan meggyengülve (454). Ezt használták ki Ardarik gepida király vezetésével a Kárpát-medencében lakó vazallus népek, s ligába tömörülve legyőzték Ellakot, aki maga is elesett a csatában. Megmaradt harcosai a moldvai-ukraj­nai sztyeppékre vonultak vissza vagy kelet-római katonai szolgálatba szegődtek. Ezzel a Hun Birodalom letűnt, maguk a hunok s Attila fiai, Dengitzik és Ernák egy ideig még hallat­tak magukról. A hun uralom alól megszabadult népek hama­rosan elözönlötték a római birodalmat, s befejezték az antik civilizáció elpusztítását, azt a pusztító művet, amelyet a va­lóságos rombolók krónikásai nyomán mindmáig egyedül a hunok számlájára szokás írni. Az ószlávok A szláv elnevezés valószínűleg a slovo (szó, beszéd) szóból ered. Eredetileg annyit jelenthetett, mint egy nyelvet beszélő emberek, akik egymást megértik, ellentétben a ninj vagy nmncy elnevezéssel, amelyet a szlávok a germánokra alkalmaztak, s amelynek jelen­­tése néma. A nyu­gatra kivándor­ló germánokat mindenütt nyo­mon követték a szlávok, s azok­ra a helyekre te­­lepedtek le, amelyeket a germánok üresen hagytak. Miután a hunok elől menekülő gótok kiürítették Hermanarich birodalmát s a római császárság területére költöztek át, a szlávok tömegei egészen zavartalanul helyezkednek el az egykori gót szállásokon. Az a hatalmas terület, amelyet birtokukba vettek, a Visztula torko­latától a Balti-tenger keleti csúcsáig, észak felé a mai Novgorodig, a Volga és a Dnyeper forrásáig terjed, keleten pedig majdnem a Donig húzódik. Déli határa lenyúlt a Kárpá­tokig, míg nyugaton a Visztula és az Odera határolták. Midőn a szlávok mint nép feltűntek a történelem szín-­­ padán, két nagy törzsüket különböztették meg. A kisebbik, azaz keleti törzset antoknak, a nyugat felé eső nagyobbat szlové­neknek (szklavinoknak) nevezték. A két törzs között a Dnyeszter volt a határ. Az antok elne­vezést azonban a VI­­VIII. században kizáró­lag csak a történetírók használták, s ez hihető­leg egyszerűen ragad­ványnév volt, amellyel idegenek ruházták fel ezt a törzset, mert ké­sőbb teljesen kiveszett a használatból. Annál erősebben tartja magát a szlovén név, amellyel még a XII. században az Ilmeny-tó körül élő szlávokat, illetve kezdetben a balkáni szlávokat ne­­vezték (Folytatás lapunk következő számában) Ukrajna rövid történelme І. Fejezet: Ókor. A népvándorlások kora. ­-------------------------------------------------------------------2006. szeptember 16., szombat HEH Ed! HÍ HL і Г ДЕПОЗИТИ 1 5% - У ГРИВНІ 1 0% - У ДОЛАРАХ США 8,5% - в евро КОНТАКТНИЙ ЦЕНТР в-800-300-0-700 ОТРИМАЙТЕ СВОЇ Відсотки за депозитами терміном на і рік РІЧНИХ ЗА ДЕПОЗИТОМ * 3. oldal V-----------------V

Next