Vörös Zászló, 1953. augusztus (2. évfolyam, 181-205. szám)
1953-08-01 / 181. szám
A marosvásárhelyi húsfeldogozó vállalat alapszervezetének július 28- ai gyűlésén Meszesi Bélának és Mátyás Endrének a pártba való felvételi kérését tárgyalták meg és vették fel őket a tagjelöltek sorába. Az alapszervezet szem előtt tartva pártunk direktíváját a párttagjelöltek felvételével kapcsolatban, a párttagok alapos felkészítése után összehívta az alapszervezeti közgyűlést, amelyen megvitatták a két elvtárs felvételi kérését. A gondosan előkészített iratokból kitűnt, hogy a tagjelöltek a vállalatnál kifejtett odaadó, szorgalmas munkájukkal érdemelték ki, hogy az élcsapat soraiba léphessenek. Munkájukkal hozzájárultak a vállalat tervének teljesítéséhez, magatartásukkal példát mutattak a vállalat többi dolgozóinak. Az alapszervezet tagjainak a közgyűlésen elhangzott felszólalásaiból kitűnt, hogy alaposan tanulmányozták pártunk határozatát és direktíváját a tagjelöltek felvételével kapcsolatban. Szem elől tartva a direktíva pontjait éberen őrködnek pártunk sorainak tisztasága fölött és különös gondot fordítanak a párttagjelöltek minőségére. A hozzászólások alkalmával Józsa Anna rámutatott arra, hogy Mátyás Endre szervezeti életet él és komolyan tevékenykedik a kultúrmunka terén. Állandó kapcsolatot tart az alapszervezettel és a tömegekkel. Sokat olvas, igyekszik tudását átadni a többi dolgozóknak is. A munkáját lendületesen és lelkiismeretesen végzi és mint agitátor mindenkor igyekezett a párttól kapott feladatoknak eleget tenni. Bodó László, a vállalat igazgatója hozzászólásában rámutatott arra, hogy Meszesi Béla is komoly munkát végez a vállalat keretében és ennek elismeréseképpen érte el azt, hogy a vállalat technikusának nevezték ki. Rámutatott arra, hogy széleskörű politikai munkát fejt ki a szakszervezet vonalán. Hiányossága, hogy keveset tanul, nem fejleszti magát eléggé politikailag, de ugyanakkor azt is megmutata, hogy az alapszervezet sem adta meg a kellő segítséget ezen hiányossága kiküszöbölésére. Számosan szóltak még hozzá, akik szintén megmutatták az elvtársak példás magatartását, kihangsúlyozva, hogy milyen feladatok hárulnak a párttagjelöltekre. Az alapszervezet egyhangúlag megszavazta Meszesi Béla és Mátyás Endre felvételét a párttagjelöltek sorába. Ezek után Mátyás Endre és Meszesi Béla hálájukat fejezték ki azért, hogy ők is a munkásosztály élcsapatának soraiba léphettek. Ígéretet tettek, hogy az eddiginél még odaadóbban és még nagyobb lendülettel fognak dolgozni és maradéktalanul eleget fognak tenni feladataiknak. Az alapszervezetnek a jövőben arra kell törekednie, hogy alaposan foglalkozzék a párttagjelöltek politikai nevelésével, mert a gyűlésen felszínre került, hogy az elvtársak nem tanultak eleget, nem kaptak meg minden segítséget az alapszervezet tagjaitól. SIMÓ JÓZSEF Bvdogm&h Az alapszervezet párttagjelölteket vett fel VÖRÖS ZÁSZLÓ Az alapszervezetek fordítsanak nagyobb gondot a tagjelöltek felvételére Minden párttagnak feladata állandóan erősíteni pártunk sorait és tiszteletben tartani az RMP KV határozatát és direktíváját a párttagjelöltek felvételével kapcsolatosan. Erdőszentgyörgy-rajonban vannak egyes alapszervezetek, mint a kelementelki kollektív gazdaságé, ahol az alapszervezet bárója szem elől tartja az ebből eredő feladatokat és igyekszik azoknak eleget is tenni. Az alapszervezet minden tagja tanulmányozta a direktívát. Politikailag foglalkoznak a becsületes pártonkívüli dolgozókkal, aminek eredményeképpen két tagjelöltet vettek fel. Azonban nem ez a helyzet a ravai kollektív gazdaság alapszervezetében, ahol a büró elhanyagolta a párttagjelöltek felvételének kérdését. Az alapszervezet titkára, Izsák Vilmos, megelégedett azzal, hogy a direktívát és a határozatot alapszervezeti gyűlésen feldolgozták, de nem foglalkoztak a direktíva tanulmányozásával. Az alapszervezet titkára a határozatot és a direktívát a fiókban őrizte és nem adta oda a párttagoknak tanulmányozás végett. Egyetlen párttag sem lett konkrét munkával és feladattal megbízva. Nem törekedtek az alapszervezet tevékenységének megjavítására. Amikor a rajoni pártbizottság felelősségre vonta hanyag magatartásáért, az alapszervezeti titkár elfoglaltságára hivatkozva igyekezett a felelősséget magáról elhárítani. Hasonló hiányosságok merülnek fel a nagykendi kollektív gazdaság alapszervezeténél is, ahol Sütő Mihály titkár ahelyett, hogy áttanulmányozná az alapszervezethez beadott tagjelöltfelvétel iránti kéréseket, ajánlásokat, bezárva tartja azokat fiókjában és így hiába várják a párt soraiba belépni akaró becsületes dolgozók felvételük letárgyalását. Ha a párt soraiba belépni akaró dolgozók megkérdik, hogy mi van a kérésükkel, Sütő elvtárs azt feleli: most nincs tél, hogy idő legyen az ilyen kérdésekkel foglalkozni. A rajoni instruktor többször felhívta Sütő elvtárs figyelmét helytelen magatartására és segítséget adott neki hiányossága kiküszöbölésére, azonban Sütő elvtárs csak megígérte ezt, de az ígéret üres szó maradt. Ezeket a hiányosságokat a javai és nagykendi kollektív gazdaság alapszervezete sürgősen fel kell számolja, hogy eleget tudjon tenni pártunk határozatának a párttagjelöltek felvételével kapcsolatosan. Tegyünk meg mindent a cséplési időszak megrövidítésére Tartományunkban az éghajlati viszonyok miatt később kezdenek neki a cséplésnek, mint a többi tartományokban, mivel az időjárás sokkal hűvösebb és a csapadék sokkal bővebb. A korán beálló őszi esőzések miatt a cséplés időtartama ugyancsak megrövidül. Minél később csépeljük el a terményeinket, annál nagyobb a szemveszteségi veszély. A szemveszteség elkerülése végett minden igyekezetünkkel azon kell lennünk, hogy a rendelkezésre álló cséplőszekrények teljesítőképességét teljes mértékben kihasználhassuk s ezáltal a cséplés időtartamát lerövidítsük. Hazafias kötelessége minden dolgozó parasztnak, cséplőgép ellenőrnek, szerű felelősnek, hogy minden segítséget megadjanak a cséplés helyes megszervezésére és mielőbbi elvégzésére. A legelső feltétel az, hogy a cséplőcsoportok be legyenek szervezve. A cséplőcsoportokat a dolgozó parasztok egymás közti megegyezés alapján létesítik és már a szérvre való hordást is úgy végzik, hogy az egy csoportba tartozók egymás után következzenek, hogy meglegyen a munka folytonossága. A cséplés minél rövidebb idő alatt való elvégzése érdekében alkalmaznunk kell a legnagyobb mértékben Bredjuk, szovjet cséplőgépész gyorscséplési módszerét. Ennek alkalmazásával nagymértékben , emelkedik a munka termelékenysége és csökken a holtidő. Bredjuk gyorscséplési módszerét minden 1.100 mm-nél nagyobb dob szélességű gépen alkalmazni lehet és alkalmazni kell, az alábbi szempontok figyelembevételével. A munkát úgy kell megszervezni, hogy az folytonos és állandó ritmusú legyen. A gépen két etető, két segédetető és két kévevágó dolgozik, akik ügyelnek a gép állandó és egyenletes etetésére. |*jr A cséplőgép mindkét oldalához asztagokat rakunk és úgy jobb, mint a baloldali asztagról egyszerre tápláljuk a gépet. Az asztagokat úgy kell méreteznünk, hogy a gépnek egy helyben legalább egy napi munkája legyen. Ahhoz, hogy a Bredjuk cséplési módszert alkalmazhassuk a munka helyes megszervezésén kívül magán a cséplőgépen , is néhány kisebb alakítást kell alkalmaznunk, mely a következőkből áll: Az elevátor kupák számát 4—6 kupával kibővítjük, biztosítva ezáltal, hogy a kicsépelt mag fennakadás nélkül jusson a kalászvágóba. A szalmarázó ládák minden második részecskéjét leszereljük, hogy amag minél könnyebben ráhullhasson a felső rázó asztalra. Ezen művelet elvégzése főleg akkor szükséges, ha a gabona kissé nedves. A cséplőgép asztalát mindkét oldalon i—1,5 m, szélességben megmgyobbítjuk. Tekintetbe véve, hogy a gép illandó terhelés alatt van, különös gondot kell fordítanunk a csapágyak zsírozására és ellenőrzésére, minden váltás alkalmával 10—15 perces szünetet kell tartanunk és a csapágyakat alaposan be kell zsíroznunk, ügyelnünk kell arra, hogy a dobkosarat ne szorítsuk nagyon össze, mert ez a hajtóerő megterhelését, a szemtörést eredményezi. Ami a munka helyes megszervezését illeti, itt a következőket kell szemelől tartanunk. Tekintetbe véve, hogy a gép éjjel is dolgozik, biztosítanunk kell az állandó éjjeli világítást. A cséplőgép mindkét oldalához kétkét 5x25 méter asztagot rakunk. Az asztagokon 7—7 kévevágó dolgozik, akik egymásnak adogatják a kévéket. A kéve az asztagról a kévevágóhoz kerül, aki a segédetetőnek adja és az az etetőnek továbbítja. Az etetőket, kévevágókat és segédetetőket óránként váltjuk. A szalma hordásához 8 embert osztunk be. A szalma kazalozását 10 ember végzi, a polyvánál 4, a zsákolásnál 4, és a mérlegnél egy munkás dolgozik, ehhez jön még egy traktorista és egy cséplőgépész. Igen fontos ezenkívül egy óragrafikon felállítása, melyre óránként vezetjük az elcsépelt gabona mennyiségét, ezzel ellenőrizzük a munkát. Ne vonakodjon egyetlen dolgozó paraszt sem az éjjeli csépléstől, mert ezáltal, hogy hamarább csépelődik ki terménye, elkerüli a szemveszteséget. Minden dolgozó paraszt saját érdekében kövesse a pártunk és kormányunk által megszabott irányvonalat, mely a szemveszteség elkerülését, a munkálatok mihamarabbi elvégzését, a munkásosztály jobb ellátását biztosítja. MAJOR PÁL a Tartomént Néptanács Mezőgazdasági ügyosztályának főmérnöke. Hová tűntek el a tartományi versenyzászlók Július 9-én a faleszállítás meggyorsítására alakult tartományi versenybizottság értesítette a Kézdivásárhelyrajoni néptanácsot, hogy a tartományi versenyzászlót a rajonnyerte el. Természetesen ez nagy örömet okozott, hisz végre Kézdivásárhely-rajon is első lehetett valamiben a tartomány területén, persze ez a becsületes és odaadó munka árán és nem utolsó sorban a helyes politikai munka nyomán valósult meg. De a tartományi versenyzászlót hiába várták, nem érkezett meg. A tartományi versenybizottság még mindig Régen-rajonná hagyta, holott ez a rajon már lemaradt ebben a versenyben, így a tartományi versenybizottság hanyagsága folytán Kézdivásárhely-rajon még a mai napig nem kapta rag a zászlót. Ugyanígy jártak el a másik tartományi versenyzászlóval is, amelyet a már kosfalvi kollektív gazdaság tagjai nyertek el. Június 21-én volt a versenykiértékelés és még 26-án nem voltak képesek arra, hogy leküldjék a zászlót jogos tulajdonosának. Miért van hát versenyzászló? Mindez csak a hanyagság jele mindkét tartományi versenybizottságnál. Ha a fent említett versenyzászlók még megilletik, egyik Kézdivásárhely-rajont, a másik pedig a márkosfalvi kollektív gazdaságot, akkor haladéktalanul küldjék el azokat jogos tulajdonosaiknak. Fejlődik a Csíkszeredai gyümölcsfeldolgozó üzem A Csíkszeredai gyümölcsfeldolgozó üzem fennállása óta nagyon sokat fejlődött, gépesítették az üzemet. Újítások bevezetése segítette az Üzem dolgozóit a terv teljesítésében. Az utóbbi időben számos újítást vezettek be a termelésbe, amelyek meggyorsították a termelés ütemét. Sok munkaerő és anyagmegtakarítást értek el ezáltal. Az újítók közt megemlíthető Starosztai Menyhért, az üzem technikusa, aki minden képességét felhasználva igyekszik új módszereket bevezetni a termelés meggyorsítására Egyik bevezetett újítása az, hogy fáradt gőzzel felmelegítenek egy készüléket, amelyben a befőttes üvegek vannak, aminek segítségével teljesen kiküszöbölik az üvegek törését. Az újítás előtt 60—70 darab üveg tört el 8 óra alatt. Eddig kézzel vágták fel az almát, most egy allavágó készüléket készítettek, amelyhez csak egy munkaerő szükséges és 70 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. A készülékbe 8—10 kést is be lehet állítani. A pálinkafőző osztályon egy új kazán beállításával 8 óra alatt 60—80 liter pálinkát főznek, míg ezelőtt csak 17—18 litert készítettek. Az újítással két munkaerőt szabadítottak fel. Másik újítás, amit az üzemben bevezettek, egy újfajta paszírózó, amelynek segítségével az olajtartalmú gyümöcsmagvakból nagymennyiségű ipari olaj kivonása eszközölhető. Ezek az újítások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az üzem félévi tervelőirányzatát 164 százalékban teljesítette. A szocialista versenyben számos élmunkás emelkedett ki a Fesztivál tiszteletére, mint Pikó Julána, a pártalapszervezet titkára, Varga Mária, Bogács Veronka, Nagy Erzsébet, Antal Karolina, akik az élbrigád tagjai, így harcolnak a Csíkszeredái gyümölcsfeldolgozó üzem dolgozói a terv idő előtti teljesítéséért, dolgozó népünk életszínvonalának emeléséért. Új megvalósításokkal köszöntik tartományunk ifjai a VIT-et Ünneplőbe és virágdíszbe öltöztetett fővárosunkban holnap megkezdődik a IV. Világifjúsági és Diák- Béketalálkozó. Az ifjú nemzedék békeakaratának eme hatalmas megnyilvánulásán a sárga, és fekete, vörös és fehérbőrű fiatalok között ott lesznek hazánk ifjú békeharcosai is. Erről a hatalmas békemegnyilvánulásról hazánk boldog fiataljai a 102 ország ifjú küldötteivel együtt bátran szemükbe kiáltják a háborúra törekvő imperialista köröknek: MI NEM AKARUNK HÁBORÚT! NEKÜNK BÉKÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK! A bukaresti IV. Világifjúsági és Diák Béketalálkozó abban az időszakban lesz megtartva, amikor az egész világ népei a békéért küzdenek. A hazánk fővárosában összegyűlt ifjak, tudva ezt, teljes erejükkel küzdenek a béke megőrzéséért, erőssé kovácsolásáért, hiszen a cél is, amiért összegyűltek a Béke és Barátság megszilárdítása. Az ifjúság békével a szívében jött Bukarestig, hogy minden tettével és szavával ezt az útat egyengesse, s innen minden út a további még lendületesebb, fokozottabb békeharchoz vezet. Országunk ifjú küldöttei, akik részt vesznek a VIT-en, el fogják mesélni vendégeinknek, hogy hazánk minden táján, a Kárpátok magas bércei között meghúzódó kis falvainkban, a Maros-völgyében, a Bánság széles búzamezőin, vagy lent a bányák mélyén, egy nagy, nemes célért harcolnak ifjaink. A munka fegyverével harcolnak az egész dolgozó nép jólétéért, építik hazánkban a béke és szocializmus szilárd, megingathatatlan bástyáját. Hazánk üzemeiben, gyáraiban, valamint a földeken dolgozó ifjúság testvéri szeretettel várja vendégül a 102 ország ifjú küldötteit. Erről a szeretetről beszélnek azok a kimagasló eredmények is, amelyeket országunk ifjúsága a Fesztivált megelőző hónapokban elért, üzemeinkben és gyárainkban az ifjak széleskörű takarékossági mozgalmat indítottak a VIT méltó köszöntésére. E mozgalom által csupán tartományunk üzemeiben, gyáraiban és kisipari termelőszövetkezeteiben kiváló szép megtakarítási eredményeket értek el. Különösen jó eredményt tud felmutatni a marosvásárhelyi 806-os vállalat ifjúsága, akik egy hónap leforgása alatt összesen 5.786 lejt takarítottak meg. Ezt a megtakarítást úgy tudták elérni, hogy a hulladékokból, ócska anyagokból perselyeket, dugatttyukat, csavarokat és tengelyeket készítettek. E mozgala azért szült ilyen és ehhez hasonló eredményeket, mert az IMSZ-tagok, akik megértették a mozgalom jelentőségét, nemcsak hogy résztvettek e mozgalomban, hanem élenjártak a takarékosságért folyó küzdelemben és így az ifjúság széles tömegeit tudták mozgósítani. A VIT tiszteletére tartományunk üzemeiben és gyáraiban ünnepi műszakokat rendeztek az ifjak. Ebből az alkalomból kiváló termelési eredmények születtek. Eddig nem ismert eredményt ért el a marosvásárhelyi Autójavító-műhelyekben dolgozó ifjúsági motorszerelőbrigád, vagy a „Simó Géza11 bútorgyár ifjai, akik a tiszteletnapon új eredményeket értek el. Bernádh József ifjú élmunkás 150 százalékkal szárnyalta túl előirányzatát, Sztroja János, szintén élmunkás ifjú 110 százalékkal termelt normáján felül. A vlahicai vasüzemnél az ifjúmunkások 1865 lej értékű anyagot takarítottak meg. Az ünnepi műszak alkalmával 208 ifjú dolgozott, akik átlagosan 150—160 százalékban teljesítették napi előirányzatukat. Hazánk ifjai, akik részt vesznek a VIT-en, beszélni fognak a külföldi ifjaknak arról a megtisztelő feladatról, amelyet a nagy Lenin így fogalmazott meg. . . bizonyos értelemben elmondhatjuk, hogy a kommunista társadalom megteremtésének igazi feladata éppen az ifjúságra vár. . Az ifjúság igazi ifjúi hévvel küzd, hogy valóra váltsa Leninnek ezt a tanítását, hogy megteremtse a szabad, boldog élet társadalmát, amelyben nem rettegnek a holnap bizonytalanságától, a szenvedéstől és nyomortól. Hazánk boldog, felszabadult ifjúsága biztos, határozott léptéteket halad az új társadalom építésének útján. Ebben a harcban együtt halad a román, magyar, szász, német és a hazánkban élő minden nemzetiségű ifjú, akik, bár különböző nyelven beszélnek, eggyé forrasztja őket a közös cél. A szocializmus nagy építkezésein az ifjak ezrei dolgoznak, építenek. Az IMSZ- szervezetek feladata, hogy ne hagyják elaprózódni az ifjúság lelkesedését, lendületét, hanem fel kell karolják a dolgozó ifjúság soraiból jövő kezdeményezéseket, hogy azokat a nagy ügy szolgálatába állítva hasznosítsák, s így nagymértékben hozzájáruljanak az ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez. LŐRINCZI ROZÁLIA