Vörös Zászló, 1959. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
147 BMP MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI 1 Biliül, ertsödik mezigazdasapui szociálissá szektora Erdőszengyelen is növekedik a szövetkezetesített terület P. Vale Jánossal, az erdőszengyeli társulás elnökével és egyben alapszervezeti titkárával a sáromberki néptanácsnál találkoztunk, ő újságolta el, hogy rövidesen egész földdel, egész szívvel együtt lesz ez a kis falu is. Megkértük, hogy mondja el, mikor alakult és hogyan fejlődött a szengyeli társulás. — A mi társulásunk 1956- ban alakult 21 családdal és mindössze 22 hektár területtel. Az elmúlt három esztendő alatt nagy változás ment végbe a mi falunkban is. A társulás tagosított területein igyekeztünk mind nagyobb mértékben alkalmazni az agrotechnika előírásait s ezzel nemcsak mi értünk el jobb eredményeket, hanem példánkkal a többi földműveseket is arra ösztönöztük, hogy igyekezzenek többet termelni, így aztán falunk határában e három esztendő leforgása alatt mintegy 500—600 kilogrammal növekedett a búza hektárhozama. — Bizonyára nemcsak a hektárhozam, hanem a taglétszám is növekedett? — Igen, a taglétszám is. Ma társulásunk 105 családot számlál, vagyis az egész falut magában foglalja. A földterület is növekedett. Ma már körülbelül 1000 hektár földterületet tartunk nyilván. A rajoni pártbizottság aktíva értekezlete után, a községi pártbizottságban mi is megóvhattuk a község szövetkezetesítésének helyzetét s úgy láttuk, hogy felvilágosító munkánk fő erejét arra kell irányítanunk, hogy végleg felszámoljuk a kétlaki gazdálkodást. A párttagok és az alapszervezet által mozgósított agitátorok igyekeztek megmagyarázni és bebizonyítani a földműveseknek, hogy a társulás is csak egész földterülettel igazán eredményes. Hogy a meggyőző szavak nem voltak eredménytelenek, arról sikereink tanúskodnak. Minden reményünk megvan arra, hogy az a 15 család is felismeri azt, amit 80 család már belátott és aszerint fog cselekedni. — Milyen változások történtek a társulás gazdasági szervezeti életében? — Mindenekelőtt kidolgoztuk és részleteiben is megbeszéltük a közös munka és a vetésforgó kérdését. A búzát már az őszön három táblában vettük el, s az újonnan behozott földterületeken, amennyire lehet, szintén elvégezzük a táblásítást. Megteremtettük és most már tovább növeljük a közös vagyonit. A tavaszon napraforgót vetettünk a közös vagyon javára. Képek a Szovjetunióból Új típusú, nagy teherbírású gépkocsi a moszkvai ipari kiállításon Kievi lakóház lis szövetkezeti falvak Nagyernye Az elmúlt év őszén Nagyernyén a még egyénileg gazdálkodó földművesek mindenike belépett a társulásba, azonban mintegy 140 hektár terület még egyéni művelésben maradt. A rajoni pártbizottság aktíva értekezlete után ebben a községben is azzal a célkitűzéssel indult meg a felvilágosító munka, hogy mindenki egész földterületével társuljon, mert így nagyobb eredményt lehet elérni. Három hét leforgása alatt a társulás földterülete mintegy 140 hektárral növekedett. Szeptember 29-én este Székely Mihály és Buksa Mihály írták alá a nyilatkozatot s ezzel Nagyernye is a szövetkezeti községek sorába lépett. Híradás érkezett arról is, hogy a kollektív gazdaságba újabb 5 család kérte felvételét, 12 hektár földterülettel és megfelelő gazdasági leltárral. Berekeresztúr Erdőszentgyörgy rajonban az utóbbi hetekben megjavult politikai és szervező munka eredményeképpen mind több dolgozó földművescsalád tér rá a közös gazdálkodás útjára. Nemrég közöltünk hírt arról, hogy Szentdemeteren mindenki tagja lett a két társulásnak, hogy más falvakban és községekben is erősen megcsappant az egyénileg gazdálkodók száma. Most már arról írhatunk, hogy Berekeresztúr is a szövetkezeti falvak sorába lépett. Ebben a kis falucskában régebben alakult meg a társulás, melybe minden berekeresztúri belépett, azonban kevés földterülettel. A napokban a társulás tagsága úgy határozott, hogy a közös munka jobb megszervezése, a vetésforgó bevezetése érdekében minden tag össz-földterületét behozza a társulásba. Tanévkezdés a főiskolákon Ma, október 1-én megnyitják kapuikat hazánk főiskolái. Az egyetemeket benépesítik a hallgatók, a szorgalmas, lelkes, pártunkhoz és kormányunkhoz hű főiskolások. Gyökeresen megváltozott az egyetemi hallgatók társadalmi összetétele. Egyetemeinken, a politechnikai és pedagógiai, vagy művészeti intézeteinkben évről-évre növekedik a munkás, kollektivista,, vagy a mezőgazdasági társulásokban dolgozó szülők gyermekeinek száma. Hazánkban ma a dolgozó népé a főiskola, a nép gyermekei tanulnak benne. Az egyetemi hallgatók — a jövő magasképzettségű szakemberei — ellentétben a tőkésföldesúri Románia főiskolásaival, akik túlsúlyban csak elméleti oktatásban részesültek — ma az üzemekben, gyárakban, az építőtelepeken, állami és kollektív gazdaságokban, gép- és traktorállomásokon végzik gyakorlataikat, így alkalmuk van a legközvetlenebb kapcsolatba kerülni a termelő, alkotó munkával, megismerik a legfejlettebb munkamódszereket, a modern technikát, a legkorszerűbb gépeket s így kiegészítve elméleti ismereteiket, közvetlenül részt vehetnek az új társadalom építésében. Az új tanévben a főiskolai hallgatóknak, valamint az egyetemi tanároknak és professzoroknak legfőbb feladatuk kell hogy legyen: a párt célkitűzéseinek és irányelveinek megfelelően, minden erejükkel küzdeni a főiskolai oktatás szánvonalának további emeléséért. Tíz győzelmes esztendő Kína hatszázötvenmilliós népe ma tizedszer ünnepli történelmének nevezetes évfordulóját, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának napját. Ahogy telnek az évek, ez az évforduló egyre nagyobb, és örömteljesebb ünnep, mert egyben a hatalmas ország szocialista építése eredményeinek évről évre gazdagabb seregszemléje is. A kínai forradalom győzelme, amelyet a hős kínai nép kommunista pártjának vezetésével vívott ki, súlyos csapást mért az imperializmus világrendszerére. A Kínai Népköztársaság kikiáltása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után jelenkori történelmünk legfontosabb eseménye. Élő és ragyogó példája annak, mire képes a nép, ha saját sorsának irányítójává válik. A tíz győzedelmes esztendő közül az utóbbi két év érlelte a legtöbb gyümölcsöt a kínai nép számára. Elkezdődött a „nagy előreugrás“, amikor hatszázötvenmillió ember: ez a roppant nagy erő nekilendült, hogy az ipari termelés új tekintetében túlszárnyalja Angliát. Ezt a feladatot nem 15 év alatt fogják megvalósítani, mint ahogy eredetileg tervezték, hanem — mint ahogy azt a Kínai Kommunista Párt KB 1959. augusztusi plenáris ülése elhatározta — 1958-tól számított 10 év alatt. E gigantikus technikai forradalomnak elsőrendű célkitűzése vezető iparággá tenni Kínában a vas és acélipart. Az alapokat már az első ötéves terv idején (1953—57) lerakták. Ez idő alatt az országban több mint 825 nagy ipari objektumot építettek — nagyrészt a Szovjetunió és a népi demokratikus országok segítségével. Átlag háromnaponként egy-egy korszerű ipari- vagy bányavállalatot helyeztek üzembe. Kína földjén szinte valóra válik Marx jóslata: „Egy nap húsz évvel ér majd fel“. Mint annyi más ügy érdekében, a vas és acéltermelés növelésére is népi mozgalom indult. Csupán 1958 első felében 62 új hatalmas ipari objektumot helyeztek üzembe. Kuangszi tartományban egy csőgyárat két hét alatt építettek fel. , Alkotási lázban ég az egész Kína. „Többet, jobban, olcsóbban, gazdaságosabban“. Ez a jelszó fűt minden dolgozót. Változnak maguk a jj kínai emberek is, 1959 első felében a kínai nép soha nem látott forradalmi lendületről s tett tanúbizonyságot. Ennek következtében az ipari és me-zőgazdasági termelés, valamint a szocialista építés összes területein hónapról hónapra egyre gyorsabb ütemű fejlődés bontakozott ki. Az ipari termelés összvolumene ez év első felében 65 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Míg 1949-ben az évi acéltermelés mindössze 158.000 tonnát tett ki, ebben az évben 12 millió tonnára emelkedett. Kína az acéltermelés terén már 1958-ban a hetedik helyen állt világviszonylatban. Forradalmi változások történtek Kína mezőgazdaságában is. A kínai nép győzelmes forradalma után megvalósították Kína történelmének egyik legfontosabb reformját, a földreformot. A népi hatalom majdnem 300 millió parasztnak juttatott földet. Megerősödött a munkásosztály és a parasztság szövetsége és egyben megteremtették a feltételeket a mezőgazdaság szocialista átalakítására, a mezőgazdaság fejlesztésére. A kínai parasztok népi kommunákba társultak. A népi kommunák sikeres munkájának köszönhetőek a mezőgazdaság sikerei. Az ország egy főre eső gabonatermése az 1949. évi 200 kg-ról a múlt esztendőben 385 kg-ra emelkedett. Az új feltételek között sokoldalúan fejlődik a nemzeti kultúra és tudomány is, mely Kínában sokezeréves hagyományokra tekint vissza. Hogy csak néhány példát említsünk, 1958-ban a különböző iskolákat és tanfolyamokat végző tanulók száma az 1949. évi 24 millióról 86 millióra emelkedett. A kínai népnek az építőmunkában elért óriási sikerei az egész világ elismerését váltják ki. E népet nagyszerű törekvéseiben a hatalmas Szovjetunió és a szocialista tábor többi országai, hűséges barátai és szövetségesei sokoldalúan támogatják. A kínai nép felszabadulásának tíz éve alatt elért eredményei elsősorban a Kínai Kommunista Párt helyes politikájának tulajdoníthatók. A Kínai Kommunista Párt, élen Mao Ce-tung elvtárssal, az egész nép bizalmát, támogatását élvezi. Az elmúlt tíz esztendő folyamán a népi Kína gazdasági erejével párhuzamosan megnövekedett nemzetközi tekintélye is. Emlékezzünk csak arra, hogy Kína nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy véget érjen Franciaország véres háborúja Indokínában. Indiával együtt Kína kezdeményezte a békés egymás mellett élés ismert öt alapelvét. Kína ma a világ több mint 82 országával tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. A szocialista tábor országain kívül számos más állam diplomáciai kapcsolatokat létesített Kínával. Egyre világosabbá válik, hogy a Kínai NK tevékeny részvétele nélkül nem lehet megoldani a fontos nemzetközi kérdéseket. Ennek ellenére, az USA hidegháborús köreinek és szekértolóiknak mesterkedése miatt, a népi Kína mindmáig nem foglalhatta el az őt megillető helyet az ENSZ-ben. A Kínai NK elszigetelésére irányuló imperialista számítások azonban meghiúsulnak. A Kínai NK léte — tetszik vagy nem tetszik bizonyos köröknek — tény, mégpedig olyan tény, amellyel a nyugati hatalmaknak számolniok kell. A Kínai NK kikiáltása óta eltelt tíz esztendő alatt a román nép és a nagy kínai nép barátsága és testvéri együttműködése is szüntelenül fejlődött. Hazánk népe mindig rokonszenvvel kísérte a kínai nép felszabadító harcát. A két országot a közös cél: a szocializmusért és a békéért vívott harc fűzi egybe. Ezt juttatja kifejezésre a román és a kínai nép közötti sokoldalú kapcsolatok szüntelen fejlődése. A két ország árucseréje 1952-höz viszonyítva 1958-ban körülbelül 33-szorosára növekedett. Az RNK népe felháborodással ítélte el és ítéli el a Kínai NK elleni provokációkat. Ma a hatalmas kínai néppel együtt ünnepel a szocialista tábor valamennyi országa, a világ minden haladó, békeszerető dolgozója. Az egész földgolyó milió és millió embere, fennállásának 10. évfordulója alkalmából azt kívánja a Kínai Népköztársaságnak és népének, hogy sikerrel haladjon továbbra is a szocialista országépítés diadalútján.