Vörös Zászló, 1969. szeptember (21. évfolyam, 207-231. szám)
1969-09-12 / 216. szám
XXI. évfolyam 216. (5525.) szám 1969. szeptember 12. péntek Ára 30 iáni AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA GYÜMÖLCSSZÜRETEN Vidám, szellőcske bújocskázik a jak között. Birkózik az ágakkal, de alul marad. Nem tudja őket megmozdítani. Roskadásig tele vannak gyümölccsel, mint a szőlő, fürtökben áll rajtuk, az illatos aranypármen. Távolabb jonathán pirosak. Csupa szín, csupa illat az egész domboldal, hogy beleszédül az ember. ■ Azt se tudja, hová nézzen, melyikbe harapjon bele, a több száz hektáros gyümölcsösben nehéz a választás. S amikor Lőrincz Miklós igazgató sorolni kezdi a számokat, a laikus látogató még jobban belezavarodik. Most már nemcsak a színek, az illatok zavarják a képzeletét, hanem a hatalmas mennyiségek is. — Csupán almából egymillió kilóra szányul s az alma a lányok kosarába mrtunk — mondja az igazgató. — Ennek jelentős részét, mintegy 40 százalékát, exportra küldjük. Szilvából nem volt nagy termés, de abból is már útnak indítottunk jó pár vagonnal. A szüret tehát a Zágori Állami Mezőgazdasági Vállalatnál nemcsak a kellemes gyümölcskóstolókat, hanem a nehéz munka időszakát is jelenti. Úgy begyűjteni a hatalmas termést, hogy minél kevesebb legyen ellene a minőségi kifogás, jó előkészületet, szorgalmas munkát igényel. S dicséretükre legyen mondva, egyik sem hiányzik. A raktáraknál valóságos ládahegyek állnak útra készen, s az igazgató újabbak érkezéséről beszél. — Az alma számára 15 000 ládával rendelkezünk. A többit kiutalásra kapjuk, de reméljük, az is idejében megérkezik. Kezdődhet tehát az almaszüret. Erről tanúskodik a többi előkészület is. A raktárak körül friss beton teraszok, s az utakon sem süllyed tengelyig a gyümölcscsel megrakott kocsi. Kóródszentmártontól már aszfaltút szalad neki Zágornak, a lászlói gyümölcsösben pedig friss töltés jelzi az útépítők munkáját, vidáman robognak rajta a teherkocsik az állomás felé. Tegnap még csak az őszi szellő zavarta a gyümölcsös csendjét, de ma már vidám leánysereg árasztja el, s gyűjti a zágori, lászlói hegyoldalak zamatos gyümölcsét a hatalmas raktárakba, hogy onnan majd a nagyvárosok, különböző országok felé vegye útját. KÉPEINKEN: Szakorvosok ellenőrzése Segesváron A Maros megyei Egészségügyi Igazgatóság évi munkatervének megfelelően, a területi kórházak igazgatóságaival karöltve, átfogó ellenőrzést végzett a segesvári Egyesített Kórházaknál, a hozzátartozó városi és falusi egységeknél. Ebben az akcióban a Szakszervezetek Tanácsa, valamint megyénk különböző városaiból számos társadalmi ellenőrző csoport tagjai vettek részt. Az ellenőrzés lehetővé tette az egészségügyi egységek munkájának sokoldalú elemzését és a fennálló hiányosságok feltárását. A megyei Egészségügyi Igazgatóság a közelmúltban Régenben is szervezett hasonló ellenőrzést, melynek tanulságait szem előtt tartva, a szóban forgó város egyesített kórházának igazgatósága számos intézkedést foganatosított az egészségügyi ellátás javítása érdekében. Az a tény, hogy a Segesváron szervezett ellenőrzésen közel száz orvos-szakember vett részt, kifejezésre juttatja az egészségügyi és szakszervezeti szerveknek azt a törekvését, hogy kellő szakértelemmel, felelősségérzettel támogassák a vidéki egységeket. A helyszínre érkezettek 11 szakcsoportra osztva, előre kidolgozott tématerv alapján végezték ellenőrző munkájukat. Ezek a csoportok közel 40 egészségügyi egység munkáját — többek között az anya- és csecsemővédelem, a sürgősségi betegellátás, a járóbetegrendelés, a járványellenes és közegészségügyi munka, a fogászati ellátás, valamint az anyagi és káderalap ésszerű felhasználásának kérdéseit — vizsgálták meg. Az egynapos ellenőrzés során észlelteket munkaülésen vitatták meg. Ennek során igen sok érdemleges javaslat hangzott el, melyek egyetlen célt — Segesvár város és környéke lakossága egészségügyi ellátásának javítását szolgálja. A segesvári egyesített területi kórház igazgatóságára vár az a feladat, hogy az elhangzott javaslatokat mielőbb valóra váltsa, azt konkrét munkaprogramjának tekintse. (P- j) RADNÓTI ÉPÍTKEZÉSEK Újabb közszolgáltatási egységgel bővül a radnóti fogyasztási szövetkezet. Az építők az utolsó simításokat végzik az új szolgáltatási komplexumon, melyet év végén adnak át rendeltetésének. A kétszintes épületben hat új szolgáltatási egység — férfi és női fodrászat, cipészműhely foto-laboratórium, férfi és női szabóság — kezdi majd meg működését. A komplexum építtetésére a szövetkezet közel 350 000 lejt fordított. Egy 20 lakrészes tömbház építését is megkezdték Radnóton. A két- és háromszoba összkomfortos lakrészekből álló épületet — a tervek szerint — az építők még a hideg idő beállta előtt fedél alá húzzák, s a jövő év első felében adják át rendeltetésének. DEMETER Ferenc levelező Bőrdíszmű egység kezdte meg tevékenységét közelmúltban a Muresul Ris- i Szövetkezet keretében a Boutca 2. szám alatt bőrdíszműség kezdte meg működését,bek közt női táskákat, levelákat és más bőrdíszmű tárgyakat készítenek ott, megrendelésre, bőrből és műanyagból, de azonnal is kiszolgálják a vásárlót az előre elkészített termékekből. Az egységben szavatolják a pontos, jó minőségű kiszolgálást. Iskolások mezei munkán Ebben az évben is az előző esztendőkhöz hasonlóan csaknem 90 ezer X. és XI. osztályos líceumi tanuló és II. éves mezőgazdasági mechanikai szakiskolai növendék vesz részt az őszi mezei munkákban. A Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei által mozgósított fiatalok több mint 1 300 mezőgazdasági farmon működnek közre a különböző idénymunkák elvégzésében. A tanulók az agronómusok és technikusok irányításával részt vesznek a kukorica betakarításában, a gyümölcsszedésben és az őszi vetemények begyűjtésében. A IV. oldalon | KÜLPOLITIKAI | Iki—— tS€*né*ttytk | r*jT's:jmr* jmr * jmr * jtjk* FRANZ JONAS, Ausztria Köztársaság szövetségi elnökének hivatalos látogatása hazánkban Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására csütörtök délelőtt hivatalos látogatásra a fővárosiba érkezett Franz Jonas, Ausztria Köztársaság szövetségi elnöke. A szövetségi elnök fogadására a Baneasa repülőtéren megjelent Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke, Ilie Verdes, a Minisztertanács első alelnöke, Manea Manescu, az Államtanács alelnöke, Dumitru Popa, a főváros főpolgármestere, Mihai Marinescu, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények vezetői, tudományos és kulturális személyiségek, tábornokok és törzstisztek, valamint számos román és osztrák újságíró, külföldi tudósítók és különtudósítók. Ott volt dr. Eduard Tschop, Ausztria bukaresti nagykövete, az osztrák nagykövetség több tagja, diplomáciai képviseletek vezetői, katonai attasék és a diplomáciai testületek más tagjai. A Baneasa-repülőtér épületén Románia Szocialista Köztársaság és Ausztria Köztársaság zászlói lengtek. A repülőtér központi épületének homlokzatán Nicolae Ceauljescunak, az Államtanács elnökének és Franz Jonas szövetségi elnöknek az arcképe látható, valamint a következő üdvözlő szavak: „Köszöntjük Franz Jonas Őexcellenciáját, Ausztria Köztársaság szövetségi elnökét!" „Éljen a román és az osztrák nép barátsága!“ 11 órakor a hivatalos repülőgép, amelyet az országhatártól (Folytatás a 4. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU elnök beszéde TISZTELT ELNÖK ÚR! Rendkívüli örömömre szolgál, hogy Romániába érkezésekor az Államtanács, a kormány és az egész román nép részéről szívélyesen köszöntsem önt. Fővárosunk lakosai vendégszeretettel és barátsággal fogadják ma önt, Ausztria Köztársaság első elnökét, aki hivatalos látogatást tesz Romániában, egy olyan béke- és haladásszerető európai ország legmagasabb rangú követeként fogadják, amely iránt a román nép a tisztelet és a barátság érzelmeit táplálja. (Taps.) Románia és Ausztria között — mely országokat mind a földrajzi közelség, mind pedig maga a kontinens sorsa is egymáshoz kapcsolja — a háború utáni időszakban egyre szorosabb baráti kapcsolatok honosodtak meg, amelyeket szüntelenül ösztönzött a két országot és népet eltöltő közös béke- és kooperálási törekvés. Nyilvánvaló tény, hogy a román—osztrák baráti és együttműködési kapcsolatok felfelé ívelnek, mindkét nép javára, Európa és a világ békéje és biztonsága ügyének javára. A következő napokban alkalma lesz megtekinteni az országot, s közvetlenül megismerni a román nép életét és törekvéseit, erőfeszítéseit a haladás és a civilizáció útján, azt az óhaját, hogy együttműködjék és megértésben éljen a világ összes népeivel. Meggyőződésünk, hogy az Ön látogatása hozzá fog járulni a két ország közötti barátság mélyüléséhez, a román—osztrák kapcsolatok egyre gyümölcsözőbb fejlődéséhez. A mai körülmények között, amikor bolygónk különböző övezeteiben még feszültségek és katonai konfliktusok forrásai léteznek, amikor a béke és a biztonság szavatolása mélységesen foglalkoztatja a világ népeit, úgy véljük, az összes államok alapvető kötelessége hozzájárulni a nemzetközi légkör javításához, az országok és népek közötti normális kapcsolatok érvényre juttatásához , a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a teljes jogegyenlőség és a kölcsönös előny alapján, minden nép ama jogának tiszteletben tartása alapján, hogy maga döntsön sorsáról. Meggyőződésünk, hogy a sorra kerülő megbeszéléseken gyümölcsöző véleménycserét folytathatunk azokról a kérdésekről, amelyek jelenleg mélyrehatóan és méltán foglalkoztatják kontinensünk népeit, az egész mai emberiséget. Azzal az óhajjal, hogy érezzék magukat minél jobban országunkban, kérem, tisztelt elnök úr és tisztelt vendégeink, engedjék meg, hogy köszöntsem Önöket Románia földjén. (Hosszantartó taps.) Félmilliós Karhonimból kiöregedett a régeni Faipari Vállalatot ■ a vasútállomással összekötő garázs-vasútvonal, „■ s ezért az év elején tervbe vették a főjavítását. Annak rendje s módja szerint elkészítették a hivatalos aktákat és beszerezték a szükséges anyagokat. Amikor minden együtt volt — még a főjavítás megkezdése előtt — újra felülvizsgálták az anyagokat. Ez volt a szerencséjük, mert a beszerzett sínek és azok apró alkatrészei nem találtak. Ha akkor (a második évnegyed elején), gondosabb előkészület nélkül felszedik a síneket, megszakad a vállalat kapcsolata a külvilággal, mert az igényelt, folyóméterenként 40 kilogrammos sínek helyett 42 kilogrammosokat küldtek, így a sínek beszereléséhez vásárolt alkatrészek, de a sínek is hasznavehetetlenek. Megindult a látás-futás megfelelő alkatrészek után, de hasztalan. Elérkezett a főjavításra kiszabott határidő, a második évnegyed vége, s a vasúti szervek a garázsvonal lezárásával fenyegették meg a faipari vállalatot. Az ötszázezer lej értékű cserealkatrész ott hevert raktáron s lassan szükségleten felüli készletté vált. Jöttek , a bankszervek, és visszavonták a sínek vásárlására folyósított hitelt. Újult erővel kutattak a szükséges anyagok után, de minden anyagbeszerzési központtól kedvezőtlen válasz érkezett. „Hazánk vasúti hálózata már nem használja ezeket a könnyű síneket, esetleg hasonló garázsvonalakkal rendelkező vállalatoknál , vagy munkatelepeknél próbálkozzanak“. — tanácsolták nekik jóindulatúan. A bank és a vasút illetékes szervei azonban nem tanúsítottak s pillanatnyilag sem tanúsítanak ilyen jóindulatot és szüntelenül bírságolják, illetve fenyegetik a faipari vállalatot. — Teljesen kilátástalan a helyzetünk — mondja a vállalat főkönyvelője —, s ha baráti kapcsolataink sem segítenek (tudniillik utóbb ezen az úton próbálkozunk eredményt elérni), még év végén sem lesz új garázsvonalunk. Hibásak vagyunk, mert a sinek megrendelésekor nem ellenőriztük a méreteket, de lehetőségünk sem volt rá. Hogyan lehetne szemre megállapítani az egy darabban lévő sinről, hogy a folyómétere nem 40, hanem 42 kiló? A rendelt anyagok megérkezése után sem mérhettük meg, mert nem rendelkezünk megfelelő mérleggel, viszont megpróbáltuk összeilleszteni, s akkor fedeztük fel a méreteltérést. De már átvételeztük, s késő volt fellebbezni. Ténylegesen dilemma előtt állnak a régeni Faipari Vállalatnál, de ezt mindenekelőtt maguknak köszönhetik. Az lehetetlen, hogy az anyagbeszerzési központban járt alkalmazott ne tudta volna ellenőrizni a síneket, avagy ne követelhetett volna a raktáron lévő adott méretű sínhez megfelelő alkatrészeket. A vasútnak és a banknak teljesen igaza van, mivel az ügy a vállalatra tartozik s véleményünk szerint a fél millió „befagyásáért“ is a vállalat a felelős. Az illetékesek figyelmébe szeretnénk ajánlani, hogy pártunk legutóbbi dokumentumai nagy hangsúlyt helyeznek az anyagi felelősségre, ami ez esetben már alkalmazható. V. I. FRANZ JONAS elnök beszéde ELNÖK ÚR! Köszönetet mondok Önnek a hozzám és kíséretemhez intézett meleg szavakért. Örömmel fogadtam a meghívást, hogy látogassak el Románia Szocialista Köztársaságba, mert ez lehetővé teszi számunkra, hogy újból kifejezzük közös óhajunkat az országaink közötti baráti kapcsolatok további fejlesztését illetően. Ausztria, az Európa szívében lévő semleges ország igyekszik a legjobb kapcsolatokat fenntartani minden állammal, tekintet nélkül társadalmi és gazdasági rendszerük különbözőségére. Különösképpen szorgalmazzuk azonban a kapcsolatok elmélyítését ennek a térségnek az országaival, amelyekhez kulturális és történelmi hagyományok fűznek bennünket. Ezért tulajdonítunk ugyanakkor oly nagy jelentőséget az Önök országával való kapcsolataink fejlesztésének. Kölcsönös törekvéseink eredményeként az Ausztria Köztársaság és a Románia Szocialista Köztársaság közötti kapcsolatok az utóbbi években örvendetesen fejlődhettek. Az országaink államférfiai közötti személyes találkozások lényegesen előmozdították e kapcsolatok fejlődését. Ilyen értelemben nagy érdeklődéssel tekintek romániai látogatásom elé, mert meggyőződésem, hogy megbeszéléseink az országaink közötti baráti kapcsolatok további bővüléséhez vezetnek. Meggyőződésünk, hogy ezzel nemcsak nemzeteink érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk térségünk népeinek egyetértéséhez is, s így a béke biztosításához. ELNÖK ÚR! Engedje meg, hogy tolmácsoljam Önnek és a román népnek a magam és az osztrák nép üdvözletét. (Hosszas taps.) üzemel a gyár (HARAGOS Zoltán felvétele) s