Vörös Zászló, 1969. november (21. évfolyam, 259-284. szám)

1969-11-21 / 276. szám

2 Dimitrie Bolintineanu (1819-1872) Százötven évvel ezelőtt szü­letett a XIX. század román iro­dalmának egyik legérdekesebb és legsokszínűbb tehetsége, Dimitrie Bolitineanu. A Buka­rest melletti Bolintinul de Vale községben látta meg először a napvilágot. A fennmaradt a­­datok szerint itt is élte le gye­rekkora első esztendejét. Tíz éves, amikor Bukarestbe kerül egyik rokonához. De már ek­kor csábítja a betűk világa, s szorgalmas tanulással igyek­szik lerakni későbbi széles kö­rű műveltségének alapjait. Pár év múlva a Sfintul Sava kollégiumban folytathatja ta­nulmányait. Olvasmány-élményeinek ha­tására már egészen fiatal ko­rában megpróbálkozik a vers­írással. És próbálkozásait nem­sokára siker koronázza. Ion E­­liade Radulescu Curierul de ambe sexe című lapjának iro­dalmi melléklete 1842-ben köz­li Fiatal lány a halálos ágyon című költeményét, amely egy gazdag életmű nyitányát jelen­ti. Ettől az időtől kezdve egy­re ismertebbé válik neve írói körökben és az olvasók előtt egyaránt. Táguló láthatára, radikali­­zálódó világképe és szociális igazságérzete már felléptétől kezdve a korszak forradalmi köreihez kapcsolja. 1845-ben, amikor ösztöndíjat kap az Iro­dalmi Társaságtól, hogy Pá­rizsban folytathassa tanulmá­nyait, már korának leghala­dóbb gondolkodású írói közé tartozik. 1848-ban — akárcsak Balcescu — ő is tanúja a Pá­rizsban lezajló februári ese­ményeknek. Hazájába vissza­térve részt kér a korszak for­radalmi harcaiból. Forradalmi lapoknál vállal szerkesztői sze­repet. A forradalom bukása után menekülnie kell. Előbb Kons­­tantinápolyba, majd Párizsba utazik. Hazatérésre csak 1857- ben kap engedélyt. Radikális gondolkodását a­­zonban nem csorbítják a fö­lötte átsuhanó évek. Lelkes híve lesz az egyesülés eszmé­jének. Sőt, Cuza fejedelem idején miniszteri tárcát is vál­lal. De nem érdemtelen felem­líteni széles körű tevékenysé­géből azt a nemes gesztust sem, hogy ő ír köszönő leve­let Ács Károlynak, a román népköltészet első magyar for­dítójának. Amikor 1872-ben meghal, a román irodalom egyik igen je­­­­­lentős alkotóját veszíti el­be.-Irodalmi munkássága tág területeket ölel át műfaji és tematikai szempontból egy­aránt. Lírai versek, legendák, balladák, útinapló, két regény és számos újságcikk jelzik é­­letútját. Leginkább a történeti tár­gyú irodalom vonzotta mégis. Ebbe az irányba vitte forró ha­zaszeretete. Történelmi témát feldolgozó legendái és balladái számottevő értékek egy évszá­zad elmúltával is. Verseiben gyakran találni romantikus le­írásokat, a XIX. század roman­tikájának titokzatos gomolygá­­sát árasztó sorokat, de ez a romantika szépen ölelkezik a legszebb hazafiság és a társa­dalmi igazság hirdetésével, va­lamint a zsarnokság elleni bá­tor hangú tiltakozással. Jól pél­dázza ezt többek közt a Mihnea meg a banya című költeménye, amelyben a romantikus pátosz­­szál mond átkot a zsarnokra a költő: Te zsarnok, akárhova vinne a lépted, Taposd ugyanazt a hüllő tetemet. Álmodban is érd hideget ama kéznek, Hidd el, mit a sóhaja súgna neked ! Égy, mint a homok, sose szűnjön a szomjad, És föl sose hajtsd üdítőn a kehelyt. (Majtényi Erik fordítása) Költeményeiről írott méltatá­sok a tartalom radikálissága mellett elsősorban a forma ze­neiségét emelik ki. És jogosan. Hisz már az idézett néhány sor is ízelítőt adhat ebből a szépen zengő zeneiségből. De ugyan­csak emellett tanúskodnak a pásztorok szabad életét dicsérő San­ Marino című versének já­tékosan könnyed sorai is: Függetlenség — jó világuk, így élik az életet, Mint madárra Fellegvárra, Ma a rétek várnak rájuk, Holnap sziklás, vén hegyek. Férfikézben kemény fegyver És de­szépek itt a nők. Ajkuk nyíló Rózsabimbó, Szemük izzik ifjú kedvvel, Hajuk színaranyból szőtt. Versei mellett (amelyek mun­kásságának legjavát alkotják) cseppet sem elhanyagolható ér­téket jelent két romantikus re­génye, a Manói­ és az Elena. Ránkhagyott öröksége élő ö­­rökség teljes egészében és a­­szó, legnemesebb értelmében napjainkban is. Művei nem csupán irodalomtörténeti do­­­■­kumentárhök:' ' hanem­ 'jelentők'' gondolati, eszmei és esztétikai értékeket hordozó művészi al­kotások. KICSI Antal v IV! H! JH ENovember ­ ESEMÉNYNAPTÁR­ ­ NOVEMBER 24 — 155 évvel ezelőtt született Mátéi Mik­ó, a ro-­­­mán színjátszás kimagasló egyénisége, a Nemzeti Színház egyik megalapítója.­­ (mh. 1896-ban)­­ NOVEMBER 25 — 1923. november 25-én született Paul Nicu-­­lescu Mizil, a Román Kommunista Párt Köz­jó­ponti Bizottságának és Állandó Elnökségé-­ nek tagja, a Központi Bizottság titkára. A 150 évvel ezelőtt (1819-ben) született Ludo-X vic Wiest osztrák származású román zene­­­szerző, (mh. 1889-ben) . NOVEMBER 26 — Negyvenöt évvel ezelőtt kiáltották ki a Mon-B­ooi Népköztársaságot. % NOVEMBER 27 — 85 évvel ezelőtt (1884-ben) született Vasile­­ Voiculescu román író (mh. 1964-ben) V­­—95 évvel ezelőtt (1874-ben) született Jean O Bart román prózaíró (mh. 1933-ban) . NOVEMBER 28 — 1820. november 28-án született Friedrich­­ Engels. X NOVEMBER 29 — 1945-ben kiáltották ki a Jugoszláv Népi­­ Szövetségi Köztársaságot (1963. óta Jugo-­­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság) . 50-30 évvel ezelőtt halt meg Kun Béla, a ma­­­gyar és a nemzetközi munkásmozgalom­­ harcosa, (sz. 1886-ban) 5 HANGVERSENY A helyi filharmónia vasárnapi nevelő, és hétfő esti szimfonikus hangversenyének műsorán első­nek Mihail Jóra „Visszatérés a mélységekből“­­ című balettze­néjének I. zenekari szvitje hang­zik el. Mihail Jóra, a művészet érde­mes mestere, az új román zene legjelentősebb alakja, a kiforrott zeneszerző-egyéniségek sorába tartozik, s mint ilyen fáradhatat­lanul tevékenykedik hazai zene­kultúránk gazdagításáért. Mun­kásságát — a harmincas években — a zenepedagógia területén kez­di el, s keze alól olyan európai hírűvé vált zeneszerzők és kar­mesterek kerültek ki, mint Dinu Lipatti, Alfred Mendelsohn, Gh. Dumitrescu és Paul Constanti­­nescu. Mint zeneszerző mindenek­előtt a dal- és a balettzene iro­dalmát gazdagította, szerzemé­nyei azonban felölelik az összes zenei műfajokat. Alkotó művésze­tében kindulópontnak a népzenét tekinti. Míg a hazai zeneszerzők többsége a népzene melodikus szerkezetéből merít, addig M. Jó­za a népzene ritmikájának lehe­tőségeit aknázza ki. Ez a törek­vés érvényesül hangszeres és vo­kális műveiben egyaránt. A hangverseny vendége — KA­RINE GEORGIAN — előadásá­ban R. Schumann a-moll gor­donkaversenye hangzik el. Robert Schumann a romanti­kus zene legnagyobb német mes­tere. A művészetről vallott néze­tei és zenével kapcsolatos írásai kora nagy zeneesztétájává avat­ták. Habár zeneszerzői munkás­ságának középpontjában zongora­művei és dalai állanak kiemelke­dő helyet foglal el életművében az 1850 körül írt csellóversenye is, melyben a szólóhangszer lehető­ségeinek tökéletes kihasználása mellett a versenymű dallami gazdagsága és fényes hangszere­lése is szembetűnő. A műsor második részében W. A. Mozart 1783-ban komponált ..Linz-i szimfónia­-ja szerepel. Vezényel Szalmán Lóránt. (Vörös) SPORT ■ SPORT ■ SPORT A javuló csapatteljesítmény, a gólratörő támadó játék megértette gyümölcsét ASA - STEAGUL ROSA 3-0 (2-0) örömmel nyugtázhatjuk, hogy Steinbach edző mérkőzés előtti derűlátása nem volt alaptalan. A tegnap az ASA ismét bizonyítot­ta, hogy „jobb sorsra" érdemes a bajnoki tabellán. A vendéglátók ezen a mérkőzésen — egyébként mint a Rapid ellen is — időnként egész jól játszódtak, néhány igazi futball-csemegének beillő formás támadást vezettek. A teljesen meg­érdemelten kivívott győzelemért a csapat minden játékosa nagy o­­daadással küzdött, lelkesen, szív­­vel-lélekkel harcolt. Említésre mél­tó, hogy a siker elérésében fontos szerepe volt a játékosok nyugodt­ságának, higgadtságának. Szerin­tem így kellene futballozni idegen­ben is, s akkor . . . akkor esélyünk volna elrugaszkodni a tabellán el­foglalt jelenlegi helyünkről. Az ASA az első percekben át­engedte a kezdeményezést az el­lenfélnek. Ebben nagy szerepe volt az erős szélnek, amely valósággal tolta a labdát Bay kapuja felé. Kereken egy negyedóra után talál­tak magukra a mieink. Elkezdtek laposan passzolni, s rövid idő alatt néhány veszélyes támadást hoztak össze Adamache kapujának előte­rében. A 18. percben Csutak ki­tűnő labdával szöktette Trusnent, aki lerázta magáról a védőket, de néhány méterről a brassói kapus­ba lőtte a labdát. Egyébként ez a jó akció mint­egy előhírnöke volt annak a tá­madásnak, amelyből a 20. percben megszületett a vezetés. Nagy Miki jel szökteti Ka­nyarót, aki miután ügyesen le­kezelte a labdát, szinte ellenáll,­hatatlanul tört kapura. Pénzes ,,Augusztus 23“ stadion mint­­egy 4—­000 néző. Vezette: Si­­mona (Bukarest). ASA: Bay, Steam, Dondos, Tóth, Czakó, Sikó, Csutak, Kanyaró, Nagy, Trasnea, Makkai (46. perctől Lukács). STEAGUL ROSU: Adamache, Ivancescu, Jenei, Olteanu, Pénzes (Rusu), Pesca­ra, Bálint, Necula, Gane, Flo­­rescu, Györfi. Gólszerzők: Kanyaró (2), e­­gyiket 11-esből, és Csutak­ nem tudta elválasztani jobb­­szélsőnket a labdától, akinek a hosszú sarokba küldött lövé­sével szemben Adamache tehe­tetlen volt. 1—0. A gól meghozta a mieink játék­kedvét, s a félidő végéig többet és veszélyesebben támadtak ellen­felüknél. A 33. percben ismét gólt érhetnénk el, de Kanyaró kereszt­­labdáját az üresen álló Makkai közelről nagy erővel fölé lőtte. A félidő utolsó percében szü­letett meg a második gól: Tras­­nea átadása Makkaihoz került, a balszélső betört a büntető te­rületre, de a lövés pillanatá­ban a védők felvágták. A meg­ítélt 11-est Kanyaró biztosan lőtte a hálóba, 2—0. A szünet után Makkai helyére Lukács állt be. Továbbra is az ASA irányította a játékot, Nagy Miki kétszer egymás után lőtt ka­pura, első ízben a léc mellé, má­sodszor Adamache kapuvédő ke­zébe. Tíz-tizenöt perces fölény u­­tán a vendégek lendültek táma­dásba, különösen a mezőnyben adogattak jól, de igazi veszélyes gólhelyzetet nem tudtak összehoz­ni. A 66. percben két ritkán látott teljesítménynek voltak szemtanúi a nézők. Az EGYIK: Lukács kitűnő beadását Nagy Miki a levegőben úszva fejelte kapura, de Adamache szinte hihetetlen reflex­szel szöglet­re ütötte a felső sarokba tartó lab­dát. A MÁSIK: a brassói kapuvé­dő még a szöglet beívelése előtt oda ment Nagy Mikihez és gra­tulált remekbeszabott fejeséért. Két perccel később megszü­letett a mérkőzés legszebb gól­ja: Lukács jó labdát ad Trás­­neának, aki elfut a balszélen s nem messze az alapvonaltól a kapu elé íveli a labdát, ame­lyet Csutak elvetődve fejel a hálóba a megdermedt Ada­mache mellett. 3—0. A mérkőzés vége felé ismét a vendégek jöttek fel, de a gyors brassói csatárok nem tudtak meg­birkózni a higgadtan játszó vásár­helyi védőkkel. A találkozó végét jelző sípszó után kikértem Boné Tibor ezredes­nek a véleményét a mérkőzésről, aki ezúttal a lelátóról nézte végig a két csapat küzdelmét. — A fiúk jobban játszottak, mint mikor legutóbb láttam őket. A vé­delem elég jól zárt s a középpá­­lyások­ is jó teljesítményt nyújtot­tak. Az utóbbi eredmények azt bi­zonyítják, hogy a csapat feljövő­ben van. A mai győzelem lehet, hogy újabb sikerekhez nyitja meg az utat. Simona kisebb hibákkal tarkítva vezette a mérkőzést. Utánpótlás csapatunk is 3-0 a­­rányban győzött. WEISZ Sándor Ez történt a­­ MÉm Két heti szünet után teljes fordulót bonyolítottak le az A divíziós labdarúgó bajnokságban. A csütörtöki 12. őszi fordulót elsősorban a gólszegénység jellemezte, a játékosok mindössze 15 alkalommal lőt­­ték hálóba a labdát. Máskülönben igazi forduló volt. 11 méteres bün­tetőrúgással, kiállítással és öngóllal, v­alamint papírforma felborulás-Qíil R­íufirlon a rappiínzAcoL*rni Dinamo Bukarest—Rapid 0—2 (0-2). A forduló rangadója, ke­mény, sok esetben durva játékot eredményezett. A játékvezető Di­­nut (Rapid) kiállította. Góllövők: Lupescu és Dumitru. Steaua—FC Argeș 0—0. A Dob­­rin nélkül kiálló pitesti csapat meglepetésre megszerezte a talál­kozó egyik pontját, a sokat, de el­gondolás nélkül támadó katonacsa­pattal szemben. Farul—Jiul 1—0 (0—0). A ten­gerparti csapat Georgevici öngóljá­val szerezte meg a győzelmet. Dinamo Baku— „U“ Kolozsvár 2—1 (1—0). A Dinamónak nagyon meg kellett küzdenie a győzele­mért. Góllövők:­ Ene és Dembrov­­szki, illetve Oprea. Crisul—Politehnica 2—0 (2—0). A nagyváradi együttes mindvégig jobb volt ellenfelénél. A gólokat Harsányi lőtte. Universitatea Craiova—Petrolul 2-1 (0-0). Craiován majdnem nagy meglepetés született. A Petro­­lul a 85. percben egyenlített, de az egyetemisták erősíteni tudtak és két perccel később újból átvet­ték a vezetés. Góllövők: Deselnicu és Oblemenco, illetve Budin. CFR Kolozsvár—UTA 1—0 (1—0). A kolozsvári vasutasok a 4. perc­ben Schwartz révén lőtték a talál­kozó egy­etlen gólját. A következő forduló (november 23.­­vasárnap) mérkőzései: Petr­olul —Crieul; Dinamo Bukarest—CFR Kolozsvár; UTA—FC Arges; Dina­mo Bákó—Jiul; „U“ Kolozsvár— Rapid; Steagul rosu—Universitatea Craiova; Farul—Steaua; Politehni­ca—ASA. Sportkedvelők figyelmébe tiszai sportéletünk egyik nagy, , eseménye volt teniszezőink szerep­lése a Davis-kupa döntőjében. A mérkőzésről készült filmet ma, pénteken 7 órakor vetítik a Szak­­szervezetek Művelődési Háza II. emeleti 6-os termében. A TELEVÍZIÓ műsorterve NOVEMBER 23, VASÁRNAP NOVEMBER 25. KEDD 8,45 — Gyermekek és iskola­ 18,00 — A gyermekek világa sok műsora — hat lé- 18,30 — Alma Mater pésze a kirándulástól; 19,00 — Híradó sakk; A tenger fia — 19,20 — Zenés intermezzo film 19,30 — Mit tudunk és mit nem 10,15 — Faluműsor tudunk az emberről — 11,25 — Szimfonikus hangver- tudományos adás fény 20,00 — A faragatlanok — a 12.00 — A haza vártáján Bucuresti filmstúdió 12.30 — Magyar nyelvű adás alkotása 13.30 — Vox Maris — film 21,30 — Reflektor 14.00 — Labdarúgás: a Farul— 21,40 — Utazás a Föld körül — Steaua mérkőzés köz- Ljubljana vetítése Konstancáról 22.00 — Műkedvelők a stúdió­ 17.00 — Magazin­ban 19.00 — Híradó, vasárnapi 22.35 — Híradó krónika 22.50 — Versantológia 19.30 — Népzene 19.50 — Rajzfilmek 20.00 — A teuton lovagok (II.) NOVEMBER 26, SZERDA 21.30 — Riport 21.50 — Könnyűzene 18.00 — Pionírok stúdiója 22.10 Híradó 18.30 — Zenei aktualitások 22.30 — Mi újság a filmvilág- 19.00 — Híradó­ban 19,20 — Koreográfiai műsor 22.55 — Románia—Magyaror- 19.30 · Társadalmi ankét­szág férfi kézilabda- 20,15 — Vörös szakáll — japán mérkőzés (részletek) játékfilm (II.) 21,40 — Reflektor NOVEMBER 24. HÉTFŐ 21,50 — A tv irodalmi műsora 22.30 — Albániai képek — do-18.00 — Műszaki konzultáció kumentumfilm 18.20 — Vita 22.50 — Híradó 18.50 — Folklór műsor 23.05 — Szemelvények a Car-19.00 — Híradó pap-kupa férfi kezd-19.20 — Politikai jegyzet­labda-torna döntőjéről 19.30 — Gazdasági szemle 20.00 — Üvöltő szelek (III.) NOVEMBER 27, CSÜTÖRTÖK 20.50 — Románia—Dánia férfi kézilabda találkozó (a 17.30 — Magyar nyelvű adás második rész közvetí­ 18.00 — Kaland a hegyekben tése Temesvárról) — NDK tv-filmsorozat 21.20 — Hirdetések. Rajzfilmek (I.) 21.30 — Reflektor 18,30 — Beszéljünk helyesen 21,40 — Metronom és stopper- románul óra között 19,00 — Híradó 22,30 — Híradó 19,20 — Koreográfiai műsor 22,45 — Színházi aktualitások 19,30 — Közelkép — beszélge­tés Serban Jijek­a akadémikussal^ 20.00 — Színházi est 21.40 — Reflektor 21.50 — Műsorismertetés 22.10 — Eszmék krónikája 22.30 — Szeben környéki dalok és táncok 22.55 — Híradó NOVEMBER 28. PÉNTEK 17.00 — Matematika konzultá­ció VIII. osztályosok­nak 17.30 — Fizika konzultáció XII. osztályosoknál­. 18.00 — A gyermekek világa — A fehér szerecsen 18.30 — Gazdasági aktualitás 18.45 — Dokumentumfilm 19.00 — Híradó 19.20 — Gépkocsivezetőknek 19.30 — Tudományos ismere­tekről 20.15 — Egy félnótás Párizsban , — francia játékfilm 21.45 — Reflektor 21.55 — Nemzetközi szemle 22.25 — Híres román opera­énekesek 22.55 — Híradó NOVEMBER 29. SZOMBAT 17.00 — Német nyelvű adás 18.00 — Jó estét lányok, jó es­tét fiúk. 19.00 — Esti híradó 19.30 — Reflektor 19.45 — Enciklopédia 20.45 — A bosszúállók — filmsorozat 21.35 — Doina Badea énekel 22.05 — Híradó, sport 22.30 — Az Intervízió bábfilmje 23:00 — Románcok SZÍNHÁZ November 26-án, szerdán es­te 8 órakor, az Állami Színház termében Major­ Tamás kétsze­res Kossuth-díjas kiváló mű­vész, a budapesti Nemzeti Színház tagja megismétli fellé­pését Jerome Kitty: Kedves hazug­jában. Az Állami Szín­ház magyar tagozata 22-én dél­után és este, 23-án és 26-án délután, valamint 27-én este Szekernyés László mesejátékát, a Trón alatt a király­t játssza, míg a Noé bárkája vasárnap es­te kerül színre. A színház ro­mán tagozata Dumitru Radu Popescu nagysikerű darabját, az Acesti ingert tristi-et tartja műsoron. A Színművészeti In­tézet Stúdió termében e héten is szünetelnek a növendékek előadásai. Névnapok KELEMEN JÁNOS KATALIN KONRÁD Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat VIRGIL STEFÁNIA MÁTÉ November 21 péntek A Nap kel 7 óra 19 perckor, lenyugszik 16 óra 43 perc­kor. Az évből eltelt 325 nap, hátra van 40. SZÍNHÁZ A Művelődési Palota nagytermé­ben november 21-én pénteken este 20 órakor. ACESTI INGERI TRISTI. A román tagozat előadása. BÁBSZÍNHÁZ November 21-én, pénteken de. 11 órakor: CAPRA CU TREI IEZI. 16 órakor: DOI MUSCHETARI $­ ILE­­ANA COSÍNZEANA: A román tago­zat előadása. MOZI ARTA: Fehér farkasok (német film) SELECT: Ez a bolond, bolond világ (amerikai film). 20.30-tól Az utolsó őszi hónap (szovjet film) PROGRESUL: Vérbosszú (olasz— német film) IFJÚSÁGI: A colt árnyékában (olasz—spanyol film) MUNKÁS: A tizedes meg a többiek (magyar film) FLACARA: A gonosz kamasz (Román film) SEGESVÁRI LUMINA: A tigris (olasz film) RÉGENS PATRIA: Golyót a tábor­noknak (olasz film) VICTORIA: Tenkes kapitánya I. és II. rész (magyar film) DICSŐI MELÓDIA: Sherlock Hol­mes (német film) LUDASI FLACARA: Szerettelek (szovjet film) SZOVATAI DÓIN­A: Az apa (magyar film) NYÁRADSZEREDAI NIRAJUS: Elsietett házasság (magyar film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Pipák (csehszlovák—osztrák film) GYULAKUTAI PÁTRIA: Heidy (osztrák film) SÁRMÁSI POPULAR: A komiszár és a „Három zöld kutya“ banda (német film) A Szakszervezetek Művelődési Há­zában november 21-én, pénteken de. 11, és du. 14 és 16 órakor. CSIPIKE, A GONOSZ TÖRPE. A Nagyváradi Állami Bábszínház vendégszereplése. ★ NÉPI EGYETEM­ ­ Az „ISTORIA CIVILIZATIEI SI A CULTURII ROMANESTI“ tanfo­lyam hallgatói részére 1969. novem­ber 21-én, pénteken 18 órakor a Rózsák tere 26 szám alatti előadó­teremben „IN PR­AGUL LUMII MO­DERNE, SECOLUL LUMINILOR“ címmel tart előadást Moldovan Ioan tanár. ★ A „ROMÁN ÉS VILÁGIRODA­LOM REMEKMŰVEI“ tanfolyam hallgatói részére pénteken 18 órakor a Szakszervezetek Művelődési Házá­nak olvasótermében Miguel de Cer­vantes ,.Don Quijote de la Mancha“ című regényéről tart előadást Oláh Tibor egyetemi előadótanár. •4. Az „ARTA MUZICII“ tanfolyam hallgatói részére ugyancsak pénte­ken 18 órakor a Szakszervezetek Művelődési Házának 8-as számú termében „ARTHUR RUBIN­­STEIN“-ról tartanak előadást. RÁDIÓ NOVEMBER 22. SZOMBAT Román nyelven : 5.00—5.30-ig : Népi muzsika. A Küküllő és Nyárád menti kórusok találkozóján. 17.00— 18.00-ig: Hírek, tudósítások. Zenés posta. Rádiómagazin. Magyar nyel­ven 5.30—6.15-ig: Vidáman — fris­sen — szórakoztató zene. Ipari kró­nika: Alaposan felkészültek a jövő évi termelésre. Mikrofonnal a dicsői „Hercules“ téglagyárban. Mikroencik­­lopédia (ismétlés). 13.00—13.30-ig: Lapszemle. Népdalok hallgatóink kí­vánságára. Szocialista hazánk tájain. 16.15—17.00-ig: Hírek, tudósítások. A hét kommentárja. Találkozzunk szombaton: Jubiláló marosvásárhe­lyi napilapok. TELEVÍZIÓ 17.00 — Konzultáció román nyelv­ből (Vili. osztály) 17.30 — Konzultáció vegytanból (Vili. és XII. osztály) 18.00 — Gyermekvilág 18.20 — Mackó az Antarktiszon 18.30 — A drágábani-i szőlővidé­ken — gazdasági ankét 19.00 — Híradó 19.20 — A kormánykerék mögött — autósoknak 19.30 — Szívátültetés avagy mű­szív? 20,15 — Az indián Joe halála ■— a Bucuresti stúdió játék­filmje 21,55 — Reflektor 22,05 — Világpolitikai aktualitás 22,35 — A kubai moderntánc­együttes 23,05 — Híradó ramEIE5EE Elcserélem Ady negyedben lé­vő 4­-es komfortos blokklakáso­mat (2+2 különálló lakrész) egy 3 vagy 4 szobás összkomforttal. Telefon 57-29. Eladó jó karban lévő kombi­nált gyermekkocsi és járóka. Te­lefon 55-39. Sürgősen keresek azonnal be­költözhető garzoniért. Érdeklődni: telefon 31-40. November 11-én, kedden a he­tipiacon elvesztettem szovjet gyárt­mányú női karórámat. Megtalálója jutalom ellenében juttasa el: Bra­­nului 6. sz. alá. (Váluskút) Szabó Anna: Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a tragikus körülmények között elhunyt FÜZESI MÁTYÁS temetésén részt vettek és mély fájdal­munkban osztoztak. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy KLEMENTISZ ANNA 54 éves korában, hosszas szenve­dés után elhunyt. Temetése no­vember 21-én du­ 16 órakor lesz a református temető cin­­terméből. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy özv. KOVÁCS JÓZSEF­ né elhunyt. Temetése novem­ber 21-én du. 3 órakor lesz a marosszentgyörgyi temetőben. A gyászoló család TÁVOL A „KÁLYHÁTÓL (Folytatás az 1. oldalról) a termet rendbe tenni, mint a rossz útra tévedt ifjút visszatéríteni. És még szomorúbb a helyzet Idecs­­patakon. Van itt egy épület, mely­nek homlokzatára ugyan kiírták, hogy művelődési otthon, de min­dennek mondható, csak annak nem. A helyiek azzal védekeznek, hogy a megyében a legrégibb művelődési otthon az övéké, tehát már nem érdemes javítani, és nem is csoda, ha olyan amilyen. Az igazsághoz tartozik, hogy a községi szervek próbáltak segíteni a helyzeten. Többször kértek cementet, meszet és más anyagot, hogy addig is, a­­míg új művelődési otthont építe­nek, a meglévőt a lehetőségekhez képest rendbe tegyék, de a mai napig nem kaptak választ ké­­résére. A jóindulat a község részé­ről tehát megvan, csupán egy kis segítség kellene s a művelődési ott­hont e faluban is legalább nagyvo­nalakban rendbe lehetne hozni, úgy, hogy ott a télen a falu dol­gozói összegyűlhessenek, tanulhas­sanak, szórakozhassanak. Ezek tehát a tények (most nem elemezzük azt például, hogy egyet­len faluban sem találtuk a műve­lődési otthon tevékenységi tervét). A kérdés ezek után az, hogy mit tett a központ (a község) a helyzet megváltoztatásáért. Nem sokat. Kisilyén csak szeptemberben járt a központi kultúrotthon igazgató, s akkor is a beiskolázással foglal­kozott (pedig ebben a faluban au­gusztus 23 óta semmi kulturális rendezvényt nem szerveztek). Er­­dőcsinádon is járt, de munkájának hiába keressük a nyomát. A ma­­rosvécsi kultúrotthon igazgató min­den héten felgyalogol Idecsfaluba és Idecspatakra, de az eredmény nem igen látszik. E két községben a tények azt igazolják, hogy a művelődési ott­hon igazgatók tevékenységüket le­szűkítik a központra, elfelejtik, hogy a falvakban folyó kulturális nevelőmunkáért is ők felelnek. Egy pár szót a falusi könyvtá­rakról. Itt is érvényesek az előbbi megállapítások: a központokban ál­talában megfelelő lehetőséget bizto­sítottak a könyvtáraknak, a falvak­ban viszont szomorú a helyzet. Sok faluban a könyveket hét lakat alatt tartják. Idecsfaluban például ha­talmas ablakrámákkal barikádoz­­ták el a könyvtár bejáratát, a könyvtárat pedig raktárrá „léptet­ték“ elő. Erdőcsinádon még min­dig nem oldották meg a könyv­táros kérdését, a könyvek leltáro­zását. Idecspatakon több száz lej értékű könyv eltűnt, a régi könyv­táros eltávozott a faluból, a kulcsot elvitte, a könyveket nem adta át csak az utóbbi napokban. Hát így értékelik e falvakban a könyvtárat! És valljuk be őszintén: nemcsak a községi vezetők, hanem a tantestület egyes tagjai is. Mert nem tudom elhinni, hogy ha mond­juk egy irodalomszakos tanár saját kezdeményezésére megfelelő helyi­séget és tekintélyt akar szerezni a könyvtárnak, bárki is megakadá­lyozná ebben. Inkább az a való­ság, hogy egyes tanítók, tanárok (lásd Marosjára) tehernek érzik e feladatot és mindent elkövetnek, hogy kibújanak alóla. Ezrek men­nek kárba, értékes könyvek poro­sodnak, tűnnek el nyomtalanul. Van olyan érték­ mérce, mellyel e hanyagság káros hatása lemérhető? u

Next