Vörös Zászló, 1969. november (21. évfolyam, 259-284. szám)
1969-11-08 / 265. szám
XXI. évfolyam 265. (5574.) szám 1969. november 8. szombat Ára 30 bámi AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA RÖVIDESEN BEFEJEZHETŐ A KUKORICATÖRÉS Végre átlépte a 90 százalékot a kukoricabetakarítás megyénkben. Ritka eset, hogy november első hetében ezt jelenthetjük. Reméljük ezek után, hogy a hátralevő 7 százalék néhány nap alatt lekerül a lábáról s fedél alá jut az egész termés. Sajnos, az átlagtermés eléggé alacsony, ezért a szedésnél nagyobb teljesítményt le lhet elérni, az 1 hektár tehát nem. egészen egyenlő a szokásos 1 hektárral. A családokra, családcsoportokra felosztott területeken ma most már jórészt a késlekedőknek kell dolgozniuk, akik mindeddig halogatták, vagy igen lassú ütem-ben végezték a szedést. Az eddigi tapasztalat ,azt mutatja, hogy az utolsó százalékok leírása a legnehezebb, s jobbára az előbbi okból húzódik el a betakarítás befejezése. A tagság kötelességtudó ■’'részé'" elvégezte feladatát, s jól, vagy gyengébben, de szinte magától ment a munka. Értsék ezt úgy, hogy a munkaszervezés az adatok összegezésében merült ki, s mindenki akkor ésott szedte a termést, ahol és amikor akarta. De még 10 százalék van hátra. Úgy gondoljuk, hogy meggyorsítható a munka, ha a kullogókat is fokozottabb aktivitásra serkentik. Ne nyugtasson meg senkit az, hogy a múlt évben még decemberben is szedték a kukoricát. Ez az esztendő egészen má£-.feltételeit" biztosított a munkához, a betakarításnál jobbakat, mint a tavaly, s így indokolatlan az összehasonlítás. A megyei összesített adatok nem vallanak arról, hogy hány termelőszövetkezet fejezte be a kukoricatörést, de arról sem, mely egységekben nagyobb a lemaradás. Napi helyszíni tudósításainkban szóltunk mind az élenjárókról, mind pedig a kullogókról. Most mindössze annyit kívánunk megjegyezni, hogy a kullogó, egységekben sokkal nagyobb arányú a lemaradás, mint azt az előbbi adatunk jelzi. Megsokszorozott erőfeszítésre van szükség a munka sikeres befejezéséhez, hiszen sok esetben 40—50, de talán 100 hektárról van szó. Azok a csoportok, brigádok, melyek már végeztek a betakarítással, adjanak segítséget a lassabban haladóknak. A vezető tanácsok ez irányba orientálódjanak, s okos szervezéssel alakítsanak ki jó együttműködést. A betakarítás nyomában járó igen fontos teendő a kukoricaszár levágása és tartósítása. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ez a munka lassú ütemben halad. A silózási tervet eddig alig 60 százalékban valósították meg termelőszövetkezeteink, a hátralevő mennyiség nagy részét a kukoricaszár képezi. Ahol lehet, dolgoztassák állandó jelleggel a silókombájnokat, mert — mint már nem egyszer utaltunk erre — problémák lesznek a téli takarmányozásban. Nagy hiba tehát, ha a kínálkozó lehetőséget elszalasztják, s mindemellett a be nem takarított kukoricaszár elállja az utat a mélyszántást végző traktorok elől. Eddig közel 42 000 hektárt szántottak meg, azaz mintegy 60 százalékát az előirányzott területeknek. Gyorsult az ütem, érezteti hatását az egyre nagyobb számú traktor munkába állása. Tíz nap alatt csaknem 17 százalékkal növekedett a teljesítmény. A jelenlegi ütemet tekintve mód van rá, hogy e hónap, végéig megvalósítsák a mélyszántási tervet. Nagy előnyt jelentene. Az őszi munkák állása (SZÁZALÉKBAN) KUKORICABETAKARÍTÁS 92,9 MÉLYSZÁNTÁS 59,7 TAKARMÁNYSILÓZÁS 57,3 ZÖLDSÉGVETÉS 120,8 Munkában a műtrágyaszóró gép a marosvásárhelyi határban. Szabály és kivétel Az az érzésem, túl gyakran és túl könnyen ítéljük el a fiatalokat. A napilapokat, folyóiratokat olvasva azt hihetné az ember, hogy nálunk a fiatalság zöme hosszú hajú, enyhén koszos-rongyos hipi, utcasarkokon öregasszonyokat molesztáló huligán, JEGYZET bandába tömörült verekedő. De, aki ilyesmire nem vetemedik, az is feltétlenül cinikus, képtelen mélyebb érzelmekre, csak a pénz, a szórakozás érdekli, nincsenek álmai, nincsenek ambíciói Nem állítom, hogy a mai fiatalok angyalok,miután két évet tanultam egy apácák patronálta iskolában, utálom az angyalokat és azt sem vonom kétségbe, hogy vannak közöttük ördögfiókák és igazi ördögök is. De meggyőződésem, hogy mióta a világ, ez mindig így is volt. Azzal a különbséggel, hogy az egyik társadalom kevesebbet, a másik többet igyekezett tenni azért, hogy belőlük is teljes értékű ember váljék. Mi a többnél is többet akarunk tenni értük. És ez így szép és így jó. De engedtessék meg nekem, hogy továbbra is higygyek abban: a huligánok, a verekedők, a gazemberek, a neveletlenek és a gyilkosok azok a kivételek, akik erősítik a szabályt, miszerint rendesek ezek a mai fiatalok. A fiatalokra gondolok és arcok villannak elém. Emlékeket idéznek, vagy pillanatnyi benyomásokat. Az egyik vall, a másik éppen csak árulkodik valami szépről, emberiről. Egy orvostanhallgató, aki féléjszakát tölt el Cimpean Victor haldokló felesége mellett, akit akkor lát életében először. Két pincérfiú a vácmánytetői vendéglőben. Udvariasak, szolgálatkészek. Igazi pincérek. Később kiderül, hogy „civilben“ vakációzó főiskolások. Az a szőke asztalos gyerek az ILEFOR-tól, aki egy víkendtelepi összejövetelen a szakszervezeti elnök megbotránkozott tekintetétől kísérve twistelni mert, és utána hasonló tűzzel és lelkesedéssel járta a csárdást hajnalig. Mert neki mindegy volt, mi a tánc neve, csak alkalmat kínáljon arra, hogy általa kifejezhesse: az élet szép, és csodálatos dolog fiatalnak lenni. Az a tizenegynéhány fiatal a marosvásárhelyi ARUC- tól, akik mikor meghallották, hogy egyik munkatársuk gyermeke leukémiás, egy emberként jelentkeztek véradásra, hátha megmenthetnék. És Kovács Ági. Tizenhatéves, középiskolás. Beszél németül és franciául, s most éppen angolul tanul. A nyáron járt Németországban. Nem. Nem a papa Wartburgján. Egyedül. Levelezik más országbeli fiatalokkal, s egy Trebishaim-i kislány meghívta, nyaraljon náluk. Egy felejthetetlen hónapot töltött a kis németországi faluban. Itthon aztán napokon át mesélte szüleinek élményeit, megfigyeléseit, melyek akkor sem lehettek volna alaposabbak, ha Ágit történetesen azzal a céllal küldik el: tanulmányozza, hogyan él a német parasztság — különös tekintettel a fiatalokra. Lehet, valaki arra gondol, Ági koravén. Dehogyis. Kedvenc tantárgya a számtan és kémia, de ha csak lehet, nem mulasztja el a szombat esti „döcit“. A nyáron csak akkor esett le róla a farmernadrág, ha éppen színházba, vagy koncertre ment. Azt mondja, sok kedves, jól nevelt, jól tanuló hosszú hajú fiút ismert meg itthon és külföldön, de találkozott rövid hajú szemtelenekkel is. És az a véleménye, ne dajkáljuk annyit a fiatalokat. Nagyobb önállóság, bizalom, megértés — ez az, amiből többet adhatnánk. Ági is beletartozik a szabályba, egy a szorgalmasan tanuló, feltűnés nélkül élő, becsületes kis emberpalánták közül. Azok közé tartozik, akikről nagyon ritkán írunk az újságban, mert hát semmi különleges mondanivaló nem kínálkozik velük kapcsolatban. Nem verekednek, nem lopnak, nem lógnak meg otthonról. Egyszerűen csak tanulnak vagy dolgoznak, kisebb vagy nagyobb szorgalommal készülnek arra, hogy rendes emberek legyenek. De azért mégis gyakrabban kellene szólni róluk. Nehogy az a vélemény alakuljon ki bennük, hogy csak a rosszakról írunk — némely olvasóban pedig, hogy azért írunk csak a rosszakról, mert másfajta fiatal nincs is. B. R. ÚJ TÁVLATOK a technológiai átszervezés nyomán Rövidesen befejeződik a régeni Faipari Komplexum bővítési munkálata. A komplexum vezetősége idejekorán felkészült erre, még a nyár közepén részletes intézkedési tervet dolgozott ki, amely az új hangszer- és préselt forgácslemez gyártó részlegek üzembe helyezésével egyidejűleg az egész komplexumtermelési folyamatának újjászervezését is előirányozta. Az intézkedési terv megvalósulóban van, ami szükséges is, mert döntő módon függ tőle az 1970-es megnövekedett tervfeladatok ütemes teljesítése. 1969-hez viszonyítva a jövő évben közel 40 százalékkal lesz nagyobb az össztermelési előirányzatuk, a termelékenység pedig 26,3 százalékkal növekedik. A hangszerrészleg átköltözésével jelentős munkafelület szabadul fel, ahol a csónak és a sportfelszereléseket gyártó részlegek kapnak új munikafelületet. Ideje is volt, mert az említett három részlegen nagyon zsúfoltan dolgoznak. Most a komplexum valamennyiműszaki szakembere a technológiai folyamatok szalagszerű átszervezésén dolgozik. A régi gépi berendezések ésszerűbb egybekapcsolása mellett új,— kézzel végzett műveletek gépesítésére szolgáló — berendezéseket is közbeiktatnak, s ezzel jelentősen növelik a munkatermelékenységet. A hangszer részleg új munkacsarnokba történő átköltözése is egész sor kérdést vet fel. Itt ugyancsak folyamatosabbá kell tenniök a termelést, aminek érdekében számtalan kézzel végzett munkát gépesítenek (különösen a furnírlemezekből készült alkatrészeknél). Hasonlóan folyamatban van a hegedű-hátlemezek préselés útján történő kidolgozása. A prést a régeni IRAM készíti, de csak a jövő év második negyedében kerül sor az új eljárás omologálására. Ugyancsak a hangszergyártás technológiai folyamatának tökéletesítését és a termelékenység növelését célozza az új lakköntő gép üzembehelyezése, ami egyben a lakkozás minőségén is sokat javít. A komplexumban 1970-et úgy emlegetik, mind az egész termelés átszervezésének évét, mikoris széles fronton támadást indítanak az elavult munkaszervezés ellen. Eddig a munkafelület korlátozottsága sok akadályt gördített a munkaszervezés tökéletesítése elé, de most minden lehetőségük adva lesz, hiszen a préselt forgácslemezgyár teljesen új és korszerű berendezéssel indul, ahol az egy munkásra számított termelékenység előreláthatólag 400.000 lej lesz,míg a komplexum eddigi átlaga csak 91 ezer lej. A komplexum vezetőségének szervező munkájától lényegében csak a csónak és sportfelszereléseket gyártó részlegek tökéletes átszervezése függ, s ha siker koronázza munkájukat, nem lesz nehéz megvalósítani az 1970-es előirányzatokat. Az eddigi felmérések alapján a technológiai folyamatok átszervezésével és tökéletesítésével, valamint a gépesítés erőteljes kiterjesztésével a komplexum eddigi munkáslétszámát (ha eltekintenének a bővítésétől) 542 dolgozóval lehetne csökkenteni, de így újabb munkásfelvétel nélkül, belsőleg fedezni tudják a beinduló részlegek munkaerő szükségletét. Az új részlegekre áthelyezett dolgozók átképzése is folyamatban van. Eddig 40 munkást küldtek szakmát tanulni más gyárakba, a többit pedig a termelésben szakképesítik, hogy szakmunkásokkal kezdhessenek a termeléshez az új munkahelyeken. V. I. ! A nagyvonalúság végjelei között __________________ METZ KATALIN ________ „Örök emberi“, — legyintünk gyakran, ha látszatra stabil tulajdonságokra figyelünk föl. S csak néhanapján morfondírozunk el, mennyire változnak — századok, évtizedek alatt — e látszólag szilárd, megingathatatlan fogalmak. Mert az idők mélyvizéből az erkölcs, a történelem stb., tényezői által kigyöngyözött „örök emberi“ helyzetek, karakterek, kvalitások létén kívül, a felsorolt fogalmak felszíne mögött áramló változékonysággal is számot kell vetnünk. Néha eljátszadozom a gondolattal, milyen is volna felülvizsgálni némelyik fogalmunk aranyfedezetét. De ilyen készüléket még a computerek holdutazást irányító korában sem találtak föl. Pedig nem ártana egyik-másik magatartásformánk, belső megnyilatkozásunk, tulajdonságaink pozitív, illetve negatív „töltetét“ felülvizsgálni. Itt van, példának okáért, a jó értelemben oly ritkán észlelhető nagyvonalúság. A szó eredetét, jelentésváltozását nem származtatjuk le a nyelvész módszerével, társadalmi képletét, erkölcsi funkcióját talán sikerül fölvázolni, publicisztikai megfogalmazásban. Az ókori, nyilván a görög irodalomból ismert eszményi kvalitás főképp a nemesség, a tiszta öntudat, a belső harmónia, a bölcs világszemlélet, ha kell, a hősiesség jényében fogant, egy szóval az „ép testben ép lélek“ ember-eszményének összetevőivel párosult. Az antik tragédiák nem egy halhatatlan hősét kíséri halálba, a nézők „lelki tisztulása“ közepette. A fogalom elemeit tehát rendszerint fölleljük a tragikus hős egyéniségében. A középkor csontig ható test- és eszményrombolása nyilván az élet teljességét követelő antik ideált is a maga képére deformálja. Nem hinném, hogy az inkvizíció messzi vetülő árnyékában csak úgy büntetlenül sétálhattak volna a szó nemes értelmében ismert „nagyvonalú“ egyéniségek, — legfönnebb ha egy-egy függetlenebb fejedelem meg nem engedte magának ezt a ritka luxust. A korai reneszánsz persze kedvez a humánus megnyilatkozások kisarjasztásának, hamarosan szerteindáznak az antik eszmény többi elemével együtt, a fenti fogalomkör leszármazottai. A „nemes“ nagyvonalúság épp annyira végletesen válik az ideális egyéniség tulajdonságává, mint a Machiavelli-szerű cinikus-gátlástalan „nagyvonalú“ vagy a Borgiák véres indulathálózta negatív pólusa a fenti fogalomnak. A romantika, mint tudjuk, tovább polarizálja az extrém tulajdonságokat (irodalmi vetületében ugyancsak szembeszökő ez a jelenség). A nagyvonalúság pozitív képzetéhez társul a hősi önfeláldozásig jutó lemondás, nagylelkűség, s ugyanakkor, negatív vetületként, a „minden hájjal megkent“ figurák is ezzel palástolják magukat. Világháborúk zaklatta századunk a „tiszta képletek“ általános egybemosódását eredményezte, a karakterek már-már regisztrálhatatlan variációját hozta létre, — az irodalom gazdag prérijeként. — Íme hát, hozzávetőleges örökségünk, (nagyon hézagosan, nagyon szűkszavúan), s valamenynyi korból átszármazott ránk a bővülő fogalom egyik-másik „kromoszómája“. — Igazán nagyvonalú, — mondjuk manapság valakire, s elismerően bólogatunk hozzá. — Túl nagyvonalú, — nyomjuk meg a hangsúlyt, s a megítélést legyintéssel pecsételjük meg. Mit fed a kétféle értelem, mit feltételez a nagyvonalúság MA? Elsősorban a szó pozitív, úgymond nemes értelmében. Bizalom, tisztánlátás, az előítéletek megvetése. ..beleélőképesség a mások helyzetébe, jóhiszeműség, lemondás, esetenként a magunk háttérbe szorítása, kiállás mások igazáért, s hadd fűzzem hozzá, karakánság, elvek és emberek tisztelete. Okkal hitetlenkedik az olvasó: ennyi kvalitás valóban ritkán összpontosul egyetlen emberben. De ha csak egy-két feltétele van meg, a fogalom lyukas mogyoróvá válik, héjként szakad le a lényegről a látszat. S ez az a pillanat, mikor veszedelmessé lesz,smert meg (Folytatás a 2. oldalon) ! A Hl. oldalon 1 5 | Tudományó és technika | ►________________________________________________________ _ _ HAZAFELÉ (MARX József felvétele) Megalakult a Textilipari Kombinát Egy újabb kombinát, Textilipari Kombinát alakult, amelynek központja Segesvár municipium. A kombinát három segesvári vállalatot, a Selyem- és Gyapjúfeldolgozó Vállalatot, a Gyapotfeldolgozót és a Készruhagyárat, valamint a marosvásárhelyi Készruhagyárat foglalja magában. Az egyesítés után a kombinát mintegy 5 000 alkalmazottal dolgozik, és évi össztermelése meghaladja a 600 millió lejt. Az új kombinát központja a volt segesvári Selyem- és Gyapjúfeldolgozó Vállalatnál van, és vezérigazgatója MOLDOVAN CORNELIU mérnök. hírek Értékes leletekre bukkantak Nemrég értékes leletekre bukkantak a Ludas környéki Geja falu határában. A Maros part mentén a traktorok mélyszántást végeztek, s a fiatal gépkezelők arra lettek figyelmesek, hogy az eke nyomában különböző tárgyak, cserépfazakak, vázák, kerülnek a föld felszínére. De állati csontmaradványok is felszínre kerültek. A helyszínre kiszállt Olteanu Ioan történelem szakos tanár és Usturoi Emil egyetemi hallgató, akik a leleteket gondosan öszszegyűjtötték, és elküldték a kolozsvári történelmi múzeum szakembereinek. A vizsgálat eredményei azt bizonyítják, hogy a leletek a bronzkorszakból származnak, s ugyanakkor megállapították azt is, hogy az itteni emberi település ideje az i. e. 1500—1400 évekre tehető. Érdemes megjegyezni, hogy a történelmi feljegyzések nem tesznek említést arról, hogy abban az időben ezen a területen létezett emberi település. Bővül a szövetkezet A szovátai Munka Kisipari Szövetkezet nem nagy múltra tekint vissza, az idén alakult csak. Fejlődésének egyik sokat mondó bizonyítéka, hogy néhány nappal ezelőtt megkezdték egy emeletes szolgáltatási komplexum építését, amit még a jövő év első felében átadnak rendeltetésének. A szövetkezet rendelkezik így mosodával is, amit a jövő évben tovább szeretnének fejleszteni, hogy mind a fürdővenddégek, mind a dolgozónők segítségére tudjanak lenni. E napokban szándékoznak beindítani egy új részleget, a kötődét, amely nem csupán egyéni megrendelők részére, hanem a kereskedelemnek is fog készíteni kötött holmikat. A házi-V — » “»-1------ '•«* asszonyok foglalkoztatásával a hímzett fehérnemű varrását is bevezetik. Kórus-találkozó Megyénk kórusai ismét dobogóra lépnek. Az első hivatalos, de nem verseny jellegű találkozóra november 9-én Somosdon kerül sor. Részt vesznek a jobbágytelki, harasztkereki, backamadarasi, ákosfalvi, petelei nádasi, és a somosdi kórusok. Lényegében e kórus-találkozóval kezdődik a műkedvelő művészcsoportok új évada és a dalosok sokat ígérő dalos találkozó-sorozata, melyet az elkövetkező időszakban Gyulakután, Régenben, Marosszentgyörgyön rendeznek meg. A somosdi találkozón kórusvezetők, kulturális aktivisták, művelődési otthon igazgatók zeneszerzők, művészek és más meghívottak vesznek részt. Segesváron a „Siculus“ együttes A székelyudvarhelyi KISZ bizottság nagy népszerűségnek örvendő ,,Siculus“ esztrádegyüttese ma este 8 órakor a segesvári vasutas klubban lép fel „Légy vidám és énekelj“ című műsorával. A könnyűzeneszámokból és vidám jelenetekből összeállított műsorral bizonyára sikert arat a segesvári fiatalok körében is. Méz — exportra A marosvásárhelyi IVACOOP a tervében előirányzott 75 000 kilogramm méz helyett már eddig 75 500 kilogrammot juttatott el a külföldi megrendelőknek. A vállalat további egy vagon mézzel rendelkezik, így megvan a lehetősége arra, hogy export feladatainak még nagyobb arányú túlteljesítésével hozzájáruljon a valutabevétel növeléséhez. -----------------------------------__| hírek