Vörös Zászló, 1970. április (22. évfolyam, 75-100. szám)
1970-04-01 / 75. szám
XXI. évfolyam 75. (5694.) szám 1970. április 1. szerda Ára 30 iámi Minden giet, mnkáskezet !a tavaninkákhoz!— Talán különösebb hangsúlyozás nélkül is tudja azt minden földműves ember, hogy ilyenkor már a földbe kellene legyen az első sürgősségi szakaszba tartozó magvak a zab, a borsó, a takarmányfélék, a cukorrépa jelentős része. Sajnos, azonban pillanatnyilag még egyetlen egységben sem mondhatják azt, hogy a naptári idő előrehaladtával a bevetett területek nagysága is emelkedik. El kell azt ismernünk, hogy az időjárás sem volt valami bőkezűen kedvező. A hűvös idő, a mindennapos eső sok akadályt gördített a gépek, fogatok munkája elé. Mindezek ellenére azonban számos termelőszövetkezetben, főleg a Maros mentén, a mezőségen és a Nyárád mentén már számottevő területen készítették el a magágyat, vetették el az első sürgősségi szakaszba tartozó magvak egy részét. Az előző napi lapszámunkban arról adtunk hírt, hogy egy egész sor termelőszövetkezetben a mostoha feltételek ellenére is eredményes munkát végeztek, most beszámolhatunk arról, hogy az állami mezőgazdasági vállalatok jórészében is hasonlóan eredményes munka folyik, radnóti, mezőzáhi, szentkiráli és más vállalatok területein több mint 283 hektáron készült el a magágy, 171 hektáron pedig a vetést is elvégezték, főleg a zöldségesekben és a takarmánytermesztő területeken. Jóllehet, az eddigi eredmények távolról sem kielégítőek, de azt igazolják, hogy a jól szervezett munka, körültekintő irányítás mellett meg lehet találni a módját a munkaütem gyorsításának. Talán hangsúlyozni sem kellene •*.' • ’ t-,-' Tr-, £-** *-*%.•**•* ''W. egyes óra, minden egyes nap idejem. A sok éves rasztaalapján valamenniTSZ főnek, szakemberi brigáak arra kell ösvözni a igét,hogy erejét frízsze; dolgozzon ezek) a naan. Miért is van eszük- ELsőKorban is (pangó, izek levezetését megutani, mésodsorbmnert a s és sok más fobíz árakövetkeztétpen jejős medaságú terület Jilt víz Vlost azonban nai-napra a víz, tehát kérdésben illjanak a csöpög a brit, a gépjeik ahhozky késni nélkül levezessék a visszamaradt viz megbízhassák a vetést a foll bértől. Nyílván, hogy a visszahúzódása ja a telket iszap fedi ajd be,igen—igen nagy károkat hat a vetések. Ezért most fel kell késni arra, minden erővel gabadálassák: az iszap sgkérgeét, s ahogy leháég nyírre, kezdjék ni az őszi pavetések, takarny nőjek koill és kapárt. ndezek figyeled vételészt kell mondáik, hogy főzettel szembigen csak kapor-adltak a fii valók a bfölderken. Tötanunkát ! avízlevezet az eddig szett munkákban okotárok,^ rongálsok kiigai. Mindezek grehajtása itt azonban ej pillanatig Szabad szem eltéveszteni jyre inkább sijtő, soronymantcákat sertA feladat így, i^isz tőbijént 4 000 ton kell még tegezni a ást, *iem be?.» a több 1/1 hektárnyi út valóról, ovany'k4r unká'k- H zörel súg paták kiültetéséről, stb. Meg kell azt értenie minden MTSZ vezetőinek, hogy a felgyűlt tennivalókat szinte rekord idő alatt kell elvégezzék, tehát sokkal rövidebb idő alatt mint azt az ütemtervekben leszögezték. Egyetlen megoldás maradt tehát: a jó szervezés, ésszerű erőelosztás. Ezen áll vagy bukik a tavaszi mezőgazdasági kampány sikere is. Az új munkaszervezési, normázási és javadalmazási formák megfelelő keretet biztosítanak mindezek megvalósításához, de ezeket hasznosítani kell minél sürgősebben. Sopánkodásra, halogatásra nincs idő. A tagságnak megértőnek kell lennie. A csoportok, brigádok keretében tartsák tiszteletben az utasításokat, a munkaidőt, dolgozzanak fegyelmezetten. A vezetők, brigádosok naponta ellenőrizzék a földek, a területek állapotát, s ahogy a talajnedvesség engedi, rögtön állítsák munkába a gépeket, fogatokat, még ha egyes parcellákon csak részleges munkát végezhetnek Kemény munka, nagy feladat vár ezekben a napokban a gépesítőkre, hisz elsősorban rájuk hárul a tavaszi munkák oroszlánrésze. A gépesítési osztályok vezetőinek, a főmérnökökkel naponta, de hadd mondjuk óránként (nem túlozunk) keresniök kell a munkalehetőséget, a gépek kihasználásának lehetőségét. Most már a gyorsaságon múlik minden. De ez természetesen nem jelenti, hogy másodrendű kérdésként kezeljék a minőséget, s egyetlen főmérnök, gazdaság vezető sem tehet engedményeket e tekintetben, ésnem a magas terméshozamok biztosítása érdekében. Sok-e, avagy kevés a munkabaleset? Megközelítően azonos cím alatt a Vörös Zászló március 10-i számában érdekes cikk jelent meg, amelyet érdeklődéssel olvastam és meggyőződésem, hogy a cikk szerzője nem veszi rossz néven, ha néhány gondolattal hozzájárulok a felvetett problémához, különös tekintettel a kérdés időszerűségére, társadalmi fontosságára, na meg arra is, hogy foglalkozásomba vág, mondhatnám mindennapos problémám. Már az elején hangsúlyozni szeretném, hogy nagy megelégedéssel fogadtam az említett cikket, mivel — amint tapasztalom — a hivatásos munkavédelmi dolgozókon túlmenően másokat is foglalkoztat a kérdés, és ez jó, így van fő rendjén, hogy „sok-e vagy kevés a munkabaleset“ — egy bizonyos időszakban, ez nem csak a dicsői Hercules Cserép- és Téglagyárban vetődik fel, hanem megyénk majd minden vállalatában, ugyanis elenyésző azon gazdasági egységeknek a száma, melyek azzal büszkélkedhet hogy egyv alatt a munkatétek számzére! Pedig ez sem normális is íme így jututnt egy nagy fontos, mondható,a vető elá kérdéshez: szociali hazánk munkavédelmi terzezése ntvánvalóan leszöghogy a mikavédelam — minimi kiérd« —, célja a minitesetek északmai megbetegek megélése. Világos, hogy aién balét megtörténte sem ftat nyugt egyetlen felelős írása szerint sem, még akkor ha az aelőző időszakhoz nyitva tízszörös csökkenés é ütene is. Erdővélemény hangzott el ezzel Héssel kacsolatban éppen a ,21es testőrvállalatában, a Maros-hely i Téglagyárban a legutóbabij^eredeti beszámoló és vál^ konfrencián, ahol a válliatelnöki igen helyesen azt tarrotta, hogy nem lehetünk el^k mindaddig, amíg egyetlentuhabalesetünk is történik. Éi azzal toldom meg, h°gy a sert, de el nem hárított balesetveszély is már elítélendő, tehát így kell nézni a dolgokat. A balesetek követésére vannak bizonyos statisztikai módszerek, melyek közül egyik fontos eljárás éppen az összehasonlítás, amit bizonyos időszakokra vonatkoztatnak, két, esetleg több közel azonos profilú szekció, vagy üzem helyzetének összemérése. Hangsúlyozni kívánom, hogy ezen elemzéseknek, mindenekelőtt az a célja, hogy idejében felfedezzük, hol, milyen okból kifolyólag romlik a munkabiztonság helyzete és mit kell tennünk a balesetek megelőzése érdekében. De az összehasonlításból származó eredmények elkönyvelése, főleg azok túlzott hangoztatása sok esetben az elégedettséghez, az igényesség csökkenéséhez vezethet. Mit szólnának például, ha valaki azt mondaná, hogy tavaly megyénkben „csak x“ halálos munkabaleset történt, az azelőtti „x-1-n“-nel szemben. Valahogy úgy hangzana, mintha azt mondanánk, hogy egy bizonyos családban tavaly „csak“ egy személy halt meg, és nem vennénk figyelembe azt, hogy egyeseknek éppen az, vagy azok a személyek jelentették a mindent, elvesztésük pótolhatatlan űrt hagyott. Szükséges még egy kérdést aláhúzni: dialektikus szemszögből elemezve az eseményeket (vagyis a baleseteket), le kell szögezni, hogy nincs ok okozat nélkül, vagyis nincs baleset jól meghatározható ok vagy körülmény nélkül. Csupán az történik, hogy egyes vállalatok által elvégzett baleset-kivizsgálások nem mindig fedik fel az igazi okokat. Előszeretettel hárítják a balesetet szenvedettek figyelmetlenségére az eseteket. Ez helytelen, megalkuvó álláspont, ami végül nem egy esetben más balesetek igazi okává válik. Példának csupán egy nemrég történt halálos munkabalesetet hozhatnánk fel, mely a Régeni Mezőgazdasági Gépesítési Vállalat felsőrépai szekciójánál történt. Többször jelentették a traktoristák, hogy a traktorok begyújtását szolgáló segédmotorok nem minden esetben működnek, így a traktorok beindításiait veszélyes módon, megházallással végezték. Senki sem intézkedett! A hanyagság miatt életét vesztette egy fiatal traktorista, akire semmiképp sem lehet minden szervezési és műszaki hibát áthárítani. Még akkor sem lehet, ha balesetéhez fegyelmezetlenségével ő maga is hozzájárult. Végeredményben leszögezhetjük tehát, hogy a munkabaleseteknek minden esetben jól meghatározott okai vannak, melyeknek felfedése nemcsak törvényes, de messzemenően emberi kötelesség is. A balesetek statisztikai elemzése, követése, összehasonlítása szükséges és fontos, de ez csupán a megkövetelt intézkedések foganatosításáért kell történjen! Nem lehetünk elégedettek mindaddig, amíg egyetlen baleset is történik, vagy amíg munkahelyeinken a legkisebb veszély is fenyegeti dolgozóink életét, testi épségét vagy egészségét. ZSIGMOND ISTVÁN vegyész, állami munkavédelmi felügyelő "" Öröm a házhoz Oltyán László riportja így hátő esett le a mart10 J7". .. Meg van a férj, akiről ő lánya álmodozott... Hiába, Jgan annak aki azt mondja, t rózsát terem. Mert ők is mi árják azt a beteljesült boldoglanatot, hogy a rangos fél megvessék a puha, kényehgyat. És ez a nagy ünnep is igaz, nem ragaszkodtakSZpompás esküvői menethez, abszolút hívei a „modern ‘-nak. Csendben ment végbennyegZg_ a szomszédok csakf szereztek tudomást a naseményről, amikor a terv valói^m Egyszer valaki meg is kérdi mamát: — Igaz, férjhez ment a lánya? ^ — Hivatalosség nem, de^b férje már itt. Ez igaz. — Az a bit adjunktus? ... — Igen,^ igen ;es a válasszal a mama és bűn mégegyszer elismételte: — Adjunktus ! — És a gyekkel most mi lesz?... Az okai maradnak? ... Kellemetlen ések ezek ... Csak kibúvóval a még kellemetlenebb rojtat elkerülni. Ezért hát a n ezt mondta a kíváncsiskodó. — A lányommekbarát.. . Persze a mam tudja, hogy a gyermeknek barátra, nőnem anyára van szil. — És mit szí anya? Vagyis a régi feleség, akitől az adjunktus még nem vált el? — Majd beletörődik a sorsába. Ezt a nézetet vallja az asszonynyá vált „lánya" is: — Minden nap előfordul, hogy két ember megszereti egymást. Regények és filmek bizonyítják ezt. — De ez esetben két gyerekről, s egy hosszú házasság felbontásáról van szó. És persze az anyát se felejtsük ki a beszélgetésből akit, most már a maga „férje" módszeresen az őrültek házába akar juttatni, így ahogy mondom: ez a terve. Mert vajon egy orvos nincs tisztában azzal, hogy egy-egy kijelentésnek vagy sértő szónak mekkora lehet a gyilkoló hatása? Ki bírhatná még sokáig azt, hogy a „volt" férj minden nap elmenjen meglátogatni a gyermekeit és este ide jöjjön nyugovóra térni önhöz? Ez is a kiváló módszerek egyike. S még meg szeretném kérdezni, ön szerint mi lesz így a gyermekekkel? — Más is fölnőtt apa nélkül. Különben hadd kérdezzem meg, ha az apjuk a gyermekek mellett lenne, az anyának megszűnnének a kötelességei? — Könnyű ezt mondani! ön nem volt anya, tehát fogalma sincs, mit idézhet elő tizenöt után egy házasságtörés. Sok ezer lány megtehetné azt, amit ön megtett. Kész férjet keresni. Vagyis akinek már megvan a „neve", a biztos állása városon, a kocsija és minden más, ön nem tudja, vagy éppen nagyon is jól tudja, s ezért választotta a férjhezmenetelnek ezt a módját. Hogy mit jelent becsületesen kitartani egy ember oldalán, míg annak csaknem minden vágya teljesül? — arról fogalma sincs, ön sehogysem „tudja" fölfogni, hogy a feleség miért küzd az önmaga igazáért. Szerintem nagyon is érthető a dolog: szinte egész életét annak szentelte, hogy a férje boldog legyen, hogy elérje mindazt amire képes, biztatta, mellé állt, gyermekeket szült neki és ez a férfi most úgy érzi, semmivel sem adós a feleségének. Annyit nem tesz meg érte, hogy ne zavarja a jelenlétével, ne ismételje el szinte naponta, akinek nem tetszik, menjen amerre lát, fejezze be a zsörtölődést, egyszóval hallgasson, adja meg magát. Hogy a szerelemben nincsen igazság?! Lehet, de emberség nélkül sincs igazság. Csak akkor tudunk elevenen eltemetni valakit, ha ... Engedje meg, hogy ki se mondom, a többit. A „lány" fölcsattant: — Tudja mit? írja meg nyugodtan ezt a cikket, lehet Nobel-diat kap majd érte. A következő kérdés vetődik föl az emberben: hogyan juthat el egy nő ilyen messzire? . .. Milyen erővel áldotta meg a természet, hogy ennyire kíméletlen tud lenni? Ha bizonyos dolgokat figyelembe veszünk a magyarázat is lassan kikerekedik. Régóta pályázik ,,befutott orvosra“. Családi botrány miatt már az Egészségügyi Technikumból kizárták, hogy békét hagyjon egy másik orvosnak, Udvarhelyre helyezték. A legközvetlenebb barátnői mondják, hogy sosem tudták megérteni a „módszereit“. De mióta „felnőtt" komolyabb baja sosem származott a furcsa viselkedéséből. Példa rá a legutóbbi eset. A „volt" feleség levélben tájékoztatta a kórház vezetőségét a szomorú történetről és egyben kérte, hogy a „férje" közelében dolgozó „lányt" helyezzék át egy másik klinikára. A válasz nemsokára meg is érkezett, amely körülbelül így hangzott: „Tekintettel arra, hogy Geschmeidt Mária elvégzi a rábízott feladatokat, nem helyezhetjük más beosztásba". Nomármost, ha a válasz az illető „lány" tudomására jutott — s ez nem kizárt dolog —, egyenesen fütyül a feleség panaszaira. De még nem fejeztük be a beszélgetést. — Nehogy félreértsük egymást — magyaráztam. — Itt nem a szerelem ellen emelünk kifogást, amikor józan belátásra szeretnék bírni önt. A boldogsághoz minden embernek joga van. Ellenben mit csináljon egy olyan nő, aki annak idején rendesebb emberhez is férjhez mehetett volna, hiszen kérője volt éppen elég, de eltelt most már kicsit az idő ... Semmit sem lehet visszacsinálni. Mert ha egy nő hagyná ott a két gyermekét, országra szóló botrány lenne belőle. Megkérdeznék: miféle anya az, aki otthagyja a gyermekeit. Viszont nem így áll a helyzet a férfi esetében. Az ön kollégái, a klinika, kivéve egy-két jóérzésű barátot, természetesnek veszik, hogy X adjunktus kapott magának egy fiatalabb feleséget. Tehát mint nő értse meg: az aszszonyoknak ilyen esetben pokolian nehéz a helyzetük. És ne adja az isten, hogy maga ilyen sorsra jusson valaha az életben. Persze lemosolyog, mert még fiatal és eléggé csinos. De mindenki egyszer megöregszik s ha ilyenkor kapja a pofont az élettől, ráadásul teljesen érdemtelenül, régen rossz... A törvények is egyébként azért védik a házasságot. — Egyszer mi is rájöttünk, hogy butaságot követtünk el — vallotta G. Mária. — Be is fejeztük, de aztán nem bírtuk tovább. — Abban igazat kell adnom önnek, hogy nem „bírták" tovább. A szerelemmel leitatott férfi szülessen bármennyire is jó apának, kábult állapotában lemond a gyermekekről is. Mert mindenfajta részegség bizonyos mértékig „önkívületi" állapot. Egy berúgott embernek próbálja megmagyarázni, hogy ne igyon többet, mert blamás dolog amit csinál. És a férfi, akiről beszélünk annyira megrészegedett a szerelemtől, hogy már képes volna a diplomájáról is lemondani, ami valaha az életet, a teljes boldogságot jelentette számára. Tudok még egyebet is. Ha valaki egy házasságban eltöltött tizenöt esztendőt, s akkor kínáljuk fel neki fiatalos szerelmünket, az illető férfi elveszett, ön ezt nagyon jól tudja, ezért kockáztatott ekkorát, tisztában van azzal, hogy a férfi nem tud lemondani önről soha. Végkövetkeztetésként, ha egy lány nagyon akarja, ritka kivétellel, előbb-utóbb elronthatja a legszilárdabb talajokon álló férfi házasságát is. Tehát nem magától jött a kettőjük között fellépő szerelem. Volt benne jó adag előre megfontolt szándék is, mivel lett volna mit tanulnia a régi esetből, amikor Udvarhelyre helyezték. Az ügy szerintem világos. .. És ezek után csupán egy kérdésem volna még: — Ön valaha érezte, hogy mit jelent a lelkiismeretfurdalás? ... Mert ezt az elrontott házasságot a „maga" férje sem fogja kiheverni soha, vele szemben is bűnt követett el. Az apát egyre jobban fogja bántani, hogy a gyermekei lassan elszoknak a szeretetétől, meglehet egyszer majd kérdőre is vonják, s akkor ön összeszedheti minden tudományát, úgy sem fogja boldognak látni a férjét. Hát egyáltalán, jelent ez valamit az ön számára? A tetőn (HARAGuS 7. felv.) Sáromberki kezdeményezés A sáromberki ifjúság kezdeményezésére április 5-ére a művelődési otthonban könnyűzene fesztivált szerveznek. A kezdeményezés iránt nagy az érdeklődés. Már eddig tizenkét ifjú jelentkezett a versenyre. A zenekar — mely szintén ifigMröt ,10 rVssift — szorgalmasan készt az usó ilyenszerű szereplésre. Világ proletárjai, egyesüljetek!.NÉP MARC MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ^ —■ —-----—----------------------------------------------------------------------------------------------------- - 3* s A 3. oldalon UDDEIIDSl A Kábelgyár új termékei Ebben az évben az Electro-Mures Vállalathoz tartozó Kábelgyár több igen szükséges villamoshuzalgyártását vette tervbe, így például a televízió antenna vezetékének a készülékkel való csatlakozásához használt banánból már a márciusi hónap végéig az erre az évre előirányzott 300 000 db-ból 5 000-et készítettek el. Új termékük a Félix típusú elektronikus számológép hálózati-csatlakozó vezetéke is, amiből az idén 3 000 db-ot gyártanak, akárcsak a 40 lóerős traktor villamos berendezése, amiből az idén szintén több ezret készítenek. Valamennyi új termékükkel a külföldi behozatalt helyettesítik, s így jelentős valutát takarítanak meg a nemzetgazdaságnak. Apró háztartási cikkek Az elmúlt napokban több féle hasznos, apró háztartási cikk érkezett a marosvásárhelyi Tehnometal üzletbe. Ezek közé tartozik a gázzal működő öt személyes kávéfőző, a különböző nagyságra beállítható, gőzzel működő zöldségfőző. A közelgő kirándulási szezonra érkezett az összecsukható lábosgarnitúra, meg a szeszfőző, amely 17 perc alatt forral fel egy liter vizet. Tegnap tartották meg a Maros megyei Néptanács V. rendes ülésszakát. Az ülésszakon a képviselőkön kívül számos meghívott vett részt; a községi néptanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei és titkárai, a megye egészségügyi intézményeinek vezetői és számos orvos, a helyi kereskedelmi szervezetek és vállalatok, valamint a helyiipari és községgazdálkodási vállalatok igazgatói. Az ülésszak munkálatain résztvett dr. Alexandru Calanfirescu az Egészségügyi Minisztérium helyettese, valamint Emil Magureanu a Minisztertanács küldötte. Az ülésszak munkálatainak megnyitása után Nicolae Veres elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke méltatta a Nagy Nemzetgyűlésen elfogadott törvények jelentőségét, majd az alábbi napirendet terjesztette elő: 1. Az 1970. február 22-én tartott részleges választások eredményeinek igazolása. 2. A Maros Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának jelentése a megye lakossága egészségvédelmének biztosítása érdekében hozott intézkedésekről. — A tanügyi, művelődésügyi, egészségügyi, társadalombiztosítási és sport állandó bizottság társjelentése. 3. Maros megye főügyészének jelentése az 1969. esztendőben kifejtett tevékenységről. Az első napirendi pont keretében Cornel Hírsán képviselő terjesztette elő az igazoló bizottság jelentését és javasolta Ioan Cozmának a 151. számú, gödemesterházi megyei választókerületben, valamint Ioan Chibeleanunak a 208. számú iklandi, megyei választókerületben képviselővé történt megválasztásának igazolását. Az ülésszak munkálatainak foly."Uorzig. .kép. a megyei néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke előterjesztette a végrehajtó bizottságnak a megye dolgozóinak egészségügyi ellátására foganatosított intézkedéseiről szóló jelentését, majd Victor Florea képviselő felolvasta az állandó bizottság társjelentését. Mind a jelentés, mind a társjelentés hangsúlyozta, hogy a lakosság egészségvédelmének javítása szerves része azoknak a sorozatos intézkedéseknek, amelyeket a párt és a kormány hozott a nép életszínvonalának szüntelen emelésére és méltatta a megyei pártbizottság és a megyei néptanács végrehajtó bizottsága ezirányú erőfeszítéseit. Ugyanakkor bírálták az egészségvédelem terén tapasztalható hibákat és hiányosságokat s javaslatokat tettek a munka megjavítására. A jelentés és a társjelentés elhangzása után felszólalt Bors Rozália, a megyei nőbizottság alalnöke, dr. Antalffy Endre előadótanár, Lázár Alexandru mérnök, a megyei Munkavédelmi és Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, dr. Fenke Ferenc, a marosvásárhelyi 1. számú kórház igazgatója, dr. Deák Sándor, a dicsői kórház igazgatója, Parajdi György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsiénak titkára, Indrie? Mária képviselő, dr. Bódis Sándor, a Megyei Egészségügyi Felügyelőség igazgatója, Emil Silva?, a Marosvásárhelyi Kísérleti Állomás igazgatója, dr. Gergely Erzsébet kutyfalvi körorvos, dr. Puskás György egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rektora, Vasile Lazarescu Ludas város polgármestere, Ioan Munteanu a Megyei Egészségügyi Igazgatóság igazgatója, valamint Alexandru Calanfirescu helyettes egészségügyi miniszter. A felszólalók méltatták a dolgozók egészségvédelme terén a megyénkben elért eredményeiket, bírálták a még fennálló hiányosságokat és értékes javaslatokat tettek a munka megjavítására. A viták befejeztével felszólalt Nicolae Veres elvtárs, s miután elismerőleg szólott az egészségvédelem terén elért eredményekről részletesen elemezte az e téren még fennálló hiányosságokat, megjelölte az igényesség és a felelősség fokozásának módjait, a néptanácsok és a különböző intézmények ezirányú feladatait. A megyei néptanács ezután egyhangúlag megszavazta a megye egészségvédelmének javítására előterjesztett határozati javaslatot. Az ülésszak harmadik napirendi pontja során Mircea Oros elvtárs, a Maros Megyei Ügyészség főügyésze jelentést terjesztett elő az 1969- ben kifejtett tevékenységről. A MEGYEI NÉPTAZAGS ÜLÉSSZAKA Pillanatkép az ülésteremből.