Vörös Zászló, 1970. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA NICOLaE CEAUSESCU ELVTARS $ látogatása Ialomita megyében NICOLAE CEAUSESCU ELVTARS PAUL NICULESCU-MIZIL ÉS ILIE VERDE? ELVTÁRSAKKAL EGYÜTT TEGNAP MUNKALÁTOGATÁST TETT IALOMITA MEGYÉBEN. A PÁRT FŐTITKÁRA, A TÖBBI PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐ MEGTEKINTETTE A BORCEA KÖRLETI ÁRVÍZVÉDELMI MUNKÁKAT, VALAMINT IPARVÁLLALATOKAT, ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI MEZŐGAZDASÁGI EGYSÉGEKET. A HELYSZÍNEN TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEKET JELÖLTEK KI AZ ÁRVÍZVÉDELEMRE, S ARRA, HOGY A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET AZ ÖTÉVES TERV UTOLSÓ ÉVE KÖVETELMÉNYEINEK SZÍNVONALÁN FEJTSÉK KI. TÖBB EZER EMBER HATALMAS LELKESEDÉSSEL, HOSSZAS ÉLJENZÉSSEL FOGADTA A PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐKET, KIFEJEZTE HATÁRTALAN SZERETETÉT ÉS BIZALMÁT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT IRÁNT, AZT A SZILÁRD ELHATÁROZÁSÁT, HOGY MINDEN EREJÉVEL IGYEKSZIK MIELŐBB BEPÓTOLNI A TERMÉSZETI CSAPÁS OKOZTA KÁROKAT, TELJESÍTENI AZ IDEI TERVET, MEGTEREMTENI A JÖVŐ ÖTÉVES TERV TARTÓS ALAPJÁT. Már az első órákban Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi párt- és államvezető Ialomita vidékére indul. A helikopter kerek ablakán mindent jól látni: zöldellő búza- és kukoricatáblák szaladnak alattunk. Ahogy a ialomitai tájakhoz közeledünk, itt-ott víztükör villan a dús földeken, odébb mind nagyobbak és nagyobbak a tócsák, végül már egész falvakat, országutakat, gyümölcsösöket látunk víz alatt A Ialomitát a haragvó Duna már nem hajlandó befogadni, kiparancsolta a szárazra. Egymásután három falut — Luncát, Bailitát, Pina Petrii-t — látunk a vízben. A helikopter köröz, aztán leszáll egy szárazon maradt útszakaszon. A Vladeni-i állami mezőgazdasági vállalat — a Duna és a Borcea-ág közötti, gátakkal védett földeken elterülő nagy termelőegység — négyes farmjának székháza előtt vagyunk. Nicolae Ceausescu elvtársat, a többi párt- és államvezetőt a következő elvtársak köszöntik: Vasile Marin, az RKP Ialomita megyei bizottságának első titkára, I. Mani, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium főtitkára, Valentin Georgescu mérnök, az állami mezőgazdasági vállalat igazgatója. A párt főtitkára érdeklődik az ármentesített terület védelmére tett intézkedések, a jelenlegi helyzet felől. A vendégek és a vendéglátók azonnal bárkára szállnak, hogy megszemléljék a vállalat földjeit övező védőgátakat. A Borcea-ág partján ezer és ezer polietilén homokzsák sorjázik, helyenként egy métert is meghaladva, ..— a régi gát tetején. Amazt már nem is látni, régen a hullámok alá került. A Borcea vízállása napok óta 714 centiméter, amire eddig még nem volt példa. A legnagyobb veszély Vladeni övezetében veszélyezteti a folyam és a Borcea között elterülő 100 000 hektáros ármentesített körletet. Dolgoznak Gura Saltavei, Tipirigelu, Repejoru körzetében, mindenütt, ahol a gátat veszély fenyegetheti. A motorcsónak, amelyen Nicolae Ceausescu elvtárs tartózkodik, kiköt az egyik ilyen veszélyeztetett pontnál. A munkások, katonák, nők és férfiak egy pillanatra abbahagyják a munkát és szeretettel, bizakodó mosollyal köszöntik a párt főtitkárát, aki meg-megáll, buzdító szavakat mond, dicséri a mély hazafiasságból fakadó erőfeszítésüket a bő termést ígérő földek megmentésére, azoknak a földeknek a megmentésére, amelyeknek meghódítása oly sok fáradságba és pénzbe került. Nicolae Ceausescu elvtárs gratulál nekik és sok sikert kíván, majdtovábbi intézkedéseket jelöl ki. Gheorghe Briceag vezérőrnagy, a gát magasításához segítséget nyújtó csapatok parancsnoka a párt főtitkárának rövid, pontos jelentést tesz s ebben kiemeli a derék katonák hatalmas erőfeszítéseit s azt, hogy a harc e feszült pillanataiban eltökélten a nép mellett állnak. A helikopter Calárati ipari negyedében száll le. Többezer helybeli és környékbeli dolgozó jött el, hogy köszöntse a párt főtitkárát. A lelkes légkörben Ion Sinisteanu, az RKP Calárati municipiumi bizottságának első titkára mond üdvözlő beszédet. A vendégeket felkérik, tekintsék meg a papír- és cellulózkombinátot. A vendégeket makett előtt tájékoztatják a legutóbbi beruházásokról, elmondják, hogy a kombinát a jövő évben eléri a tervezett kapacitást, vagyis 50 000 tonna cellulózt, 66 000 tonna papírt, 8 600 tonna más terméket állít elő. Az öntöde megtekintése után Nicolae Ceausescu elvtárs felhívja a figyelmet az itt észlelt hibákra, s utasításokat ad, hogy haladéktalanul tegyék meg az energikus intézkedéseket a termelési folyamat (Folytatás a 3. oldalon) NICOLAE CE 9 elvtárs beszéde KEDVES ELVTÁRSAK! Mindenekelőtt tolmácsolni szeretném Önöknek, Slobozia város és az egész Ialomita megye lakosainak a párt Központi Bizottsága, szocialista köztársaságunk Államtanácsa és kormánya meleg üdvözletét. (Hatalmas taps, éljenzés). Ma megtekintettük azokat a munkálatokat, amelyek már napok óta a Duna partján folynak, hogy gátat vessünk a folyam növekvő vizének. Rendkívül kedvező benyomást tett ránk és megelégedést keltett az az eltökéltség, önfeláldozás és hősiesség, amellyel a dolgozók, a katonák, a hazafias alakulatok tagjai és a katonai kiképző osztagok fiatalsága — beleértve a Bukarestből jött diákokat is — küzd, hogy a gátak megszilárdításával és emelésével megmentsék az áradástól sok tízezer hektár földet, hogy megvédje a termést. Meggyőződésem, hogy a végzett munkálatok, a munka, amelyet végeznek sikerrel jár és hogy ebben a megyében is — akárcsak az ország más részein — sikerülni fog helytállnunk, leküzdenünk a fékevesztett vízáradat veszélyeit. (Hatalmas taps.). Tudják, hogy hazánk sok vidékén áradások voltak és vannak még most is; ezek az árvizek rendkívül súlyos veszteségeket okoztak a városi és falusi lakosságnak, valamint a vállalatoknak, mezőgazdasági egységeknek, nemzetgazdaságunknak. De hangsúlyozni kívánom, hogy az intézkedések folytán, hazánk honpolgárai tízezreinek és százezreinek éjt nappá tevő hősi munkája folytán sikerült még nagyobb veszteségeket elkerülni. Ez alkalommal is szeretném kifejezni köszönetemet és elismerésemet azoknak, akik a Duna térségében tovább küzdenek az árral, akárcsak azoknak, akik országszerte titáni munkával, a lehetőségeken belül útját állták az elemeknek. (Erős, hosszas taps.). Nyilvánvaló, elvtársak, nincs értelme csak az elmúltakról szólni. Kétségtelenül más volna a helyzet, ha kedvező lett volna a tavasz. De egész népünk egy emberként, a legtökéletesebb akarat- és akcióegységben küzd az ár feltartóztatásáért, a károk helyreállításáért, a lakóházak, a vállalatok, az intézmények, a szövetkezetek helyrehozásáért, a munka normális menetéért. Hangsúlyozni kívánom, hogy az árvíz miatt szenvedett övezetekben már a vállalatok, szövetkezetek és intézmények legnagyobb része folytatja munkáját; közülük jónéhány teljes kapacitással dolgozik. (Erős, hosszas taps.).. Egész népünk válaszolt a párt hívó szavára, segít a tönkrement javak mielőbbi helyrehozásában, a normális munkamenet helyreállításában, az árvízkárosultak segélyezésében. Száz és százmillió lej gyűlt össze, ruhát, élelmiszert adományoztak az árvíztől szenvedett lakosságnak, ezrek és ezrek mennek ki a természeti csapás sújtotta helységekbe, hogy segédkezzenek a termelő egységek beindításában. Rövidesen, sőt már a napokban megkezdődik a lakóházak helyreállítása. Amint a mai lapokban megjelent határozatból láthatták, a többi intézkedés között elhatároztuk, hogy állami hozzájárulásból terven felül 5000 lakás épüljön a sokat szenvedett városokban. (Erős taps, éljenzés, ütemesen kiáltozzák: „Ceausescu—Ceausescu!“) Természetesen, elvtársak, eddig is megmutatkozott egész tevékenységünkben, a szocialista építésben, a népjólét emelésében elért eredményekben szocialista nemzetünk egysége és munkaakarata; ez az egység azonban sohasem nyilvánult meg — hogy úgy mondjam — oly nagy erővel, mint ezekben a nehéz napokban. Ez szocialista nemzetünk magas fokú öntudatáról, az egész nép azon elhatározásáról tanúskodik, hogy a párt köré szorosan felsorakozva mindent megtesz bármilyen nehézség leküzdéséért, s biztosítja a szocializmus egyre gyorsabb ütemű építését, a kommunizmus győzelmét Romániában. (Hatalmas taps, éljenzés; ütemesen kiáltozzák: „Ceausescu— RKP!“! Meggyőződésünk, hogy a hozott intézkedések nyomán, a vállalások nyomán, amelyeket a munkásosztály, a parasztság, az értelmiségiek, férfiak, nők, ifjak és idősebbek tettek, hogy intenzív munkával biztosítják a termelés , fokozását, az áradások következtében károkat szenvedett egységek veszteségeinek pótlását, teljes egészében teljesítjük az iparban az ez évi tervfeladatokat; megvan a kilátás arra is, hogy intenzív munkával — a természeti csapás okozta nehézségek ellenére — a mezőgazdaságban is jó termést érünk el. Bízunk abban, hogy a mezőgazdasági dolgozók, a szövetkezeti tagok, a mérnökök mindent megtesznek a károk pótlásáért és biztosítják az idei jó termést. (Hatalmas taps, éljenzés; ütemesen kiáltozzák: „Ceausescu —RKP“). Megyéjükben megtekintettünk két iparvállalatot, valamint egy állami mezőgazdasági vállalatot és egy mezőgazdasági szövetkezetet. Megállapítottuk, hogy ebben a megyében is — akárcsak az egész országban — a dolgozók odaadó, lendületes tevékenységet fejtenek ki, hogy teljesítsék kötelességüket, hogy kivegyék részüket a természeti csapás okozta nehézségek legyőzéséből. Örömmel állapítottam meg azt is, hogy a mezőgazdasági dolgozók, a szövetkezeti tagok jó eredményeket értek el, s hogy általában a termés szépnek ígérkezik a Baragan síkságon. Meggyőződésünk, hogy Ialomita megye dolgozói — munkások, parasztok és értelmiségiek — maradéktalanul kiveszik részüket az idei terv teljesítéséből, a nehézségek leküzdéséből, s ilyképpen biztosítják szocialista hazánk előrehaladását. (Nagy taps, éljenzés.) Gratulálni szeretnék Ialomita megye összes munkásainak, szövetkezeti parasztjainak, mezőgazdasági dolgozóinak, értelmiségieinek és újabb sikereket kívánok munkájukhoz. (Nagy taps, éljenzés). Természetesen, elvtársak, e hetekben figyelmünk és erőfeszítéseink a természeti csapások okozta nehézségek leküzdésére irányultak. De ugyanakkor azon igyekeztünk és azon igyekszünk, hogy ezek a nehézségek, ezek a csapások ne befolyásolják a tevékenységet az ország más részeiben. Sőt, azon iparkodunk,hogy a munkát úgy szervezzük meg, hogy ezáltal a maga egészében biztosítsuk a gazdasági és társadalmi tevékenység minél jobb menetét. Ezt abban a meggyőződésben tesszük, hogy a szocializmus építésében, népünk jólétének emelésében elért sikerekkel konkréten hozzájárulunk a szocialista világrendszer fejlesztéséhez és erősítéséhez, a szocializmus befolyásának növekedéséhez az egész világon. (Hatalmas, hosszantartó taps). Miközben következetesen foglalkozunk a hazai szocialista építés fejlesztésével, egyben szükségesnek tartottuk és szükségesnek tartjuk aktívan fejleszteni az együttműködést a szocialista országokkal, a kommunista és munkáspártokkal, az antiimperialista mozgalommal. Mint tudják, éppen ebben az időszakban találkoztunk Bukarestben több államfővel, más országok képviselőivel, más pártok és nemzeti szabadságmozgalmak vezetőivel és küldötteivel, úgyszintén elmentünk Moszkvába, mert szerintünk nem hanyagolhatjuk el a nemzetközi kérdéseket még az árvíz okozta nehézségek közepette sem. Ellenkezőleg, ilyen körülmények között éppen intenzívebb nemzetközi tevékenységet kell kifejtenünk, abban a meggyőződésben, hogy az összes népek, az öszszes haladó erők szolidaritása és egysége biztosíték az előrehaladáshoz, a béke szavatolásához. (Erős, hosszas taps). Ezekben a napokban sem feledkeztünk meg arról, hogy a földkerekség különböző pontjain háború folyik, hogy cselekednünk kell, mindent meg kell tennünk, hogy megszűnjön az uralmi és a diktátumpolitika, a kolonializmus, hogy a nemzetközi életben érvényesüljenek az együttműködés és az egyetértés kapcsolatai, a teljes jogegyenlőségnek, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának az elvei, minden egyes népnek az a joga, hogy óhajának megfelelően rendezze sorsát. Meggyőződésünk, hogy ezek az elvek diadalmaskodni fognak. (Erős taps). Pártunk és népünk nemzeti és nemzetközi teendőit egybehangolva, egyaránt teljesíti kötelességét mind saját maga iránt, mind pedig a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a szocializmus, a béke és a haladás világméretű ügye iránt, Így bizonyítjuk, hogy a nemzeti érdekek és a nemzetközi szolidaritás szoros egységbe fonódik, hogy csakis akkor teljesítjük kötelességünket mint a kommunista mozgalomnak, az egész világ békeerőinek az osztaga, ha harmonikusan egybekapcsoljuk nemzeti teendőink ellátását , biztosítjuk a jólét növekedését és a szocializmus fejlődését saját országunkban — a nemzetközi szolidaritással. (Erős taps). Szeretnék ez alkalommal is köszönetet mondani, mindazoknak az államoknak, amelyek e napokban kifejezték együttérzésüket népünkkel, s különböző formákban segélyt ajánlottak fel, úgyszintén szeretnék köszönetet mondani az összes nemzetközi szervezeteknek támogatásukért, a világ különböző országaiban élő embereknek, akik adományokat küldtek a romániai árvízkárosultaknak. Mindebben annak a bizonyítékát látjuk, hogy népünk az összes nemzetekkel való barátság és együttműködés politikájáért, békepolitikájáért rokonszenvnek és nagyrabecsülésnek örvend a világ többi népének körében. (Erős taps, éljenzés). Köszönjük tehát mindazoknak, akik segítettek és segítenek bennünket, s rokonszenvünkről, szolidaritásunkról biztosítjuk őket. A román nép mindig is barátságot és békét akart és akar a világ összes népeivel. (Erős taps). Végezetül ismételten újabb munkasikereket kívánok Önöknek, a szép megyeszékhellyé váló Slobozia város lakosainak, Ialomia megye összes lakosainak! Jó egészséget és boldogságot kívánok. (Hosszantartó taps, éljenzés; hosszasan és ütemesen kiáltozzák: „Ceausescu — RKP!“). ★ A népgyűlés befejezésekor felszólalt a megyei pártbizottság első titkára s rámutatott, hogy e vidék dolgozói, élen a kommunistákkal, mindent latba fognak vetni, hogy példásan teljesítsék Ialomija ipari és mezőgazdasági kollektíváinak összes termelési vállalásait, s hogy ilyképpen ez a megye is jelentősen kivegye részét az országunkat sújtó természeti csapás okozta károk pótlásából, az 1970. évi terv maradéktalan teljesítéséből. Köszönet a segítségért, amit pártunk és államunk nyújt az árvízkárosultaknak Újra lesz meleg otthona családomnak A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának határozatáról az újság hasábjain szereztem tudomást és nagyon megörvendtem. Marosvásárhelyen, a Secarii utca 3. szám alatt laktam, a házamat a Maros teljesen lerombolta. Ezekben a nehéz napokban nem voltam egyedül. Mellettem álltak munkatársaim, állandóan éreztem az ország valamennyi dolgozójának odaadó segítségét, a pártszervezet, és a vállalat vezetőségének segítségét. Számomra a legsúlyosabb problémát egy új ház felépítése jelentette. Az, hogy családomnak ismét meleg otthont teremthessek, hogy újra visszaállhasson a meghitt családi élet. Az állam pénzügyi hozzájárulása, úgyszintén mindazok az előnyök, amelyeket az építőanyagok beszerzésekor élvezhetünk, számomra és valamennyi árvízkárosult számára jelentős segítséget jelentenek, lehetővé teszik, hogy minél rövidebb idő alatt túl legyünk ezen a nehéz helyzeten s minél hamarabb elfelejtsük a ránkszakadt szerencsétlenséget. Meg voltam győződve, hogy a párt és az állam, amely minden alkalommal segítséget nyújtott a dolgozó embereknek egy szebb és jobb élet létrehozásában, azonnali támogatást nyújt ezúttal is. A határozat engem arra ösztönöz, hogy munkahelyemen az elsők között legyek az árvíz okozta károk felszámolásában és az évi terv maradéktalan teljesítésében. AUGUSTIN BUGNARU, munkás a Kábelgyár PVC részlegén így már pótolhatjuk, ami elveszett Radnóton nagyon sok embernek összeomlott a háza, mindenét ellőtte a víz. Nehéz perceket, órákat ütünk át, s most nagyon sokat kell dolgozzunk azért mindannyian, közösen, hogy helyreállítsuk otthonainkat, a község rendjét. Mondhatni én is azzal a ruhával maradtam, ami rajtam volt. Lakásom összeomlott, a romok alatt maradt mindenem, a bútorom, ágyneműm, ruhám. Örömmel tapasztaltam azonban, hogy a párt és az állami szervek, az emberek gondoskodnak rólunk, mindanyyiunkról. Megelégedéssel és hálával szereztem tudomást a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Minisztertanácsnak és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának az árvízkárosultak megsegítésére vonatkozó határozatáról. Ez az intézkedés ismételten bizonyítja, hogy az emberről való gondoskodás pártunk és államunk politikájában központi helyet foglal el. Mint a Határozatból értesültem, a lakóházak helyreállítására 15 000 lejig terjedő segélyt kapunk, a többi javak pótlására pedig 5 000 lejig terjedő segélyt. S ha mindezekhez hozzáteszem, hogy kedvezményes áron kapunk építkezési anyagokat, én azt mondom: rövid idő alatt helyreállítjuk otthonunkat, szorgalmas munkával pótolhatjuk mindazt, ami elveszett. Én kőműves ember vagyok, szívesen segítek másoknak, és bízom abban, hogy én is kapok segítséget. Úgy érzem, ez alkalommal köszönetet kell mondanom családom nevében a gondoskodásért, a segítségért. Mindent pótolni nehéz lesz, de ha a kezdet nehézségein túljutottunk, mindent újjáteremtünnk, úgy, ahogy előbb volt. LÁSZLÓ FERENC MTSZ-tag Tudnivalók a vonatok közlekedéséről Mint ismeretes, a nagyméretű esőzés és az árvíz kiterjedt az ország minden részére s megrongálta a vasúti hálózatot is. • A helyreállítási munkálatok több helyen még folyamatban vannak. Emiatt a vonatok e napokban még nem mindenütt a május 31-én érvénybe lépő új vasúti menetrend szerint közlekednek. Hangsúlyozni kívánjuk, az új menetrend május 31-én érvénybe lép, de az előállt rendkívüli helyzetben a vonatok néhány útvonalon a menetrendtől eltérően közlekednek, így tehát az utazóközönség érdeke tájékozódni a vonatok indulása,érkezése felől a menetjegyirodáknál, vasútállomásokon, jegypénztáraknál. Érezzük: nem hagytak magunkra Új-Dellőre nehezen jut el a hír. A ludasi villanyosok ugyanis még nem állították helyre a vezetéket. A rádiók tehát némák s az újság is csónakon érkezik. Épp ezért nagy a keletje az első hírnek, amely a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Minisztertanácsnak és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának határozatáról szól. Suba Ferenc öccsével éppen a háza körül tevékenykedik. Próbálja javítgatni, amit az ár tönkretett. — Nagy szó ez a segítség. Mindig hálásak leszünk érte. Úgy érezzük, megkaptuk az alapot, amelyen újrakezdődhet az élet. Eddig is éreztük az emberek segítségét. Élelmet, ruhaneműt küldtek nekünk. De az a segítség, amit hajlékunk újjáépítéséhez kapunk, mindennél többet ér. Suba Ferenc házát derékba kapta az ár. Egyik részét kidöntötte, a berendezést leiszapolta. Ugyanígy járt a ruhanemű egy része is. S ez az idős házaspár a nagy bajban is szép emberit cselekedett. Viszszautasította a részére kiutalt ruhaneműt. — Megleszünk mi már valahogy ketten. Adják inkább annak, akinek nagyobb szüksége van rá. Akinek mindenét elvitte az ár. Távolabb, az iskolában berendezett szükséglakásból éppen a mezőre indulnak az asszonyok. Köztük Tóth Anna is, akinek házát teljesen rombadöntötte az ár. — Ez maradt a házamból, a sok szép bútorból, amire egész életünkben gyűjtöttünk — mutat szomorúan a romokra. Amikor felolvastuk neki a Határozatnak azt a részét, amely a falusi árvíz sújtotta lakosság megsegítéséről szól, felcsillant a szeme. — Eddig is éreztük, hogy nem vagyunk egyedül, a párt, a kormány, az egész nép segítségünkre sietett. Az ár által elragadott ruhanemű és élelem helyett mást kaptunk, s itt, az iskolában levő tanítói lakásban húzódtunk meg és mentettük, ami még megmaradt. De mégis más, ha az ember saját házának fedelét tudja maga felett. S azzal a segítséggel, amiről a Határozat szól, megvalósíthatjuk, hogy újra otthon érezzük magunkat. Mit mondhat erre egy kétgyerekes özvegyasszony, aki majdnem semmi nélkül maradt? Csakis azt, hogy köszönöm, tiszta szívünkből köszönjük. Fő gondunk az újjáépítés Rus Vasile, Marosvásárhely municípium polgármestere válaszol lapunk kérdéseire . Milyen károk érték a várost? 2. Milyen segítséget kaptak ? 3. Mit tettek a termelőmunka helyreállításáért ? Mit várnak a municípium állampolgáraitól ? 1. Mint hazánk számos más városában és falujában, Marosvásárhely municipiumban is súlyos károkat okoztak a természet kegyetlen erői. Az állampolgárok tízezrei tragikus pillanatokat éltek át de mindvégig férfias bátorsággal hősiesen szegültek szembe a tajtékzó árral, amely elöntötte több mint a felét a városnak. Mint ismeretes, a víz elárasztotta a Kárpátok és az Ady Endre negyedeket, a Hidvég, Szabad, Víztelep és más utcákat. Üzemképtelenné tette az Electro-Mures Vállalatot, az Augusztus 23 Bútorgyárat, a Közüzemeket, a Készruhagyárat és más ipari egységeket. 3 400 családot kellett kiköltöztetni, 184 lakóház teljesen tönkrement, 277 család maradt hajlék nélkül. A városban 4 000 ház rongálódott meg, köztük 1 500 nagyon súlyosan. Az elöntött negyedekben súlyos károkat szenvedtek a kereskedelmi egységek is. A megvadult víz nem kegyelmezett Szentkirály, Szentanna, Marosszentgyörgy, Meggyesfalva községeknek sem. Csak Szentkirályon 38 ház ment tönkre, 100 pedig súlyosan megrongálódott. Ezekben a községekben a víz mintegy 1 300 hektár búzával, cukorrépával, krumplival, zöldséggel bevetett földterületet öntött el. E szomorú veszteség listára írandó a fentieken kívül az üzemképtelenné vált ipari vállalatoknak, az árvíz sújtotta lakosságnak okozott hatalmas kár is: tízmilliókat érő bútor, háztartási cikk, ruhanemű stb., ment tönkre. A károk felmérése és becslése még folyamatban van. Ennek az akciónak a befejezése után lesznek csak birtokunkban a municípium gazdaságát és a lakosságot ért veszteségekre vonatkozó teljes adatok, melyek szerintünk minden bizonnyal több száz millióra rúgnak. A város lakossága hősiesen szállt szembe a ránk zúduló veszedelemmel. Amikor a megvadult Maros ránk tört, az állampolgárok ezrei vettek részt az emberi életek és anyagi javak mentésében. Az Augusztus 23 Bútorgyár munkásai és a November 7 negyed lakosai védőgátat építettek; az Electro-Mure? és a Készruhagyár dolgozói férfias bátorsággal küzdöttek a vállalat anyagi javainak megmentéséért. A katonai alakulatokkal, a hazafias gárdákkal, a milícia és az állambiztonsági felügyelőség dolgozóival együtt, az állampolgárok ezrei, románok, magyarok vívtak hősies harcot az árral, a szocialista öntudat számp. példáját szolgáltatták. (Folytatás a 3. oldalon)