Vörös Zászló, 1970. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
XXII. évfolyam 128. (5747) szám Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1870. Június 8. szerdai Ara 80 beld Az állattenyésztés fejlesztésének, a lakosság jobb ellátásának biztosításáért Az ország mezőgazdasága, s ennek keretében az állattenyésztés fejlesztése olyan gazdasági feladat, melynek megoldása döntő módon befolyásolja a lakosság, a feldolgozó ipar állati eredetű termékekkel való jó ellátását. Az évről évre eszközölt nagy jelentőségű beruházások, a dolgozó parasztság aktív tevékenysége révén rendszeresen fokozódott a hús, a tej, a tojás és más állati termékek termelése. Azonban a lakosság állandó növekedése, a dolgozók életszínvonalának, vásárlóerejének fokozódása révén mind inkább növekszik a kereslet, s így az állattenyésztésben elért eredményeink már nem felelnek meg a követelményeknek, a nemzetgazdaság szükségleteinek, a mezőgazdaság feltételeinek. Éppen ezért a párt és az állam megkülönböztetett figyelmet fordít ezen gazdasági ág fejlesztésére. Az a sokoldalú, tudományos körültekintéssel megalapozott országos program, amelyet a Központi Bizottság ez év márciusi plenáris ülésén az RKP X. kongresszusa Irányelvei fényében jóváhagyott, kindulópontja egy olyan állattenyésztés kialakításának az egész országban, mely ténylegesen nagyüzemi módon, tudományos alapokon szervezi meg tevékenységét. Ez a program egész sor intézkedést tartalmaz az állattenyésztés műszaki alapjának fejlesztésére, a termelés növelésére. Célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a következő ötéves terv időszakában az állam körülbelül 20 milliárd lej beruházást eszközöl, négyszer anynyit, mint a jelenlegi ötéves terv időszakában. Megyénkben a beruházások összege meghaladja a 625 millió lejt. Ugyanakkor az MTSZ- ek is jelentős alapokat fordítanak e célra. Mindezen intézkedések mellett államunk szüntelen fokozza a termelők anyagi érdekeltségét, hogy egyre nagyobb mennyiségű állati eredetű terméket állítsanak elő. Ennek a gondoskodásnak legkézenfekvőbb bizonyítéka a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának a sajtóban most megjelent HATÁROZATA az állatok és állati termékek felvásárlási árának javításáról, valamint az állattenyésztés fejlesztését ösztönző más intézkedésekről. Amint azt a Határozat szövege is leszögezi: „E program megvalósítása ugyanakkor megköveteli az állatok és az állati termékek vásárlási árának emelését és jobb kiszámítását, valamint más intézkedések elfogadását a mezőgazdasági termelők anyagi érdekeltségének ösztönzésére... “ Mindez lényegében azt jelenti, hogy a jövőben az állami és szövetkezeti felvásárló szervek az állatok és termékek minőségének arányában, az eddigieknél nagyobb összeget fizetnek mind az MTSZ-eknek, mind pedig azok tagjainak és a magántermelőknek. Ezen intézkedések alapján a fő törekvés növelni az állatok létszámát, fokozni azok termelését. Tehát a jelenlegi intézkedés minden szempontból előnyt jelent termelőknek, fogyasztóknak egyaránt. Az új felvásárlási árak révén hozzásegítik a termelőket, hogy jobban megszervezzék termelő tevékenységüket, fedezhessék kiadásaikat, megfelelő jövedelmezőséget érjenek el elsősorban a szarvasmarha és a sertéstenyésztésben, melyek alapját képezik az állattenyésztésnek és a lakosság állati eredetű termékekkel való ellátásának. A számítások azt bizonyítják, hogy a megnövekedett felvásárlási árak révén a parasztság 1970. évi jövedelme 850 millió lejjel emelkedik. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságnál hasonló számításokat végeztek, s azokból kitűnik, hogy megyénk termelőszövetkezetei, az egyéni termelők idei jövedelmei több mint 20 millió lejjel lesznek nagyobbak, mint az eddigi felvásárlási árak alapján. Ezek az összegek számottevőek, s minden lehetőség megvan arra, hogy az elkövetkezendő évek folyamán tovább fokozódjanak. Az új felvásárlási árak eredményességét pedig az állatállomány számbeli növekedése és minőségi javítása, az állati eredetű termékek mennyiségének fokozódása kell, hogy tükrözze, hogy azok egyre nagyobb mértékben elégíthessék ki a lakosság szükségletét és az exportigényeket is. Az egész állattenyésztés fejlesztésének mechanizmusát dinamikus erővel feltöltő új intézkedések, mint a szarvasmarha, sertés és a tej felvásárlási árának növelése, a hegy- és dombvidéki szövetkezeti tagságnak és egyéni termelőknek a kukorica felvásárlásánál tett engedmények, valamint az adókedvezmények, mind-mind hozzájárulnak az állatlétszám növeléséhez, ahhoz, hogy a termelők minél több állatot, állati eredetű terméket szerződjenek le és adjanak át a felvásárló szerveknek. Az állatok minőségének megfelelő árkülönbözetek, a tej felvásárlási árának növelése a téli időszakban, arra kell hogy ösztönözzék az MTSZ-eket, azok tagjait, valamint az egyéni termelőket, hogy egyre inkább fokozzák a tejtermelést és minél nagyobb mennyiséget értékesítsenek abban az időszakban, amikor jelentősen növekszik a lakosság fogyasztási igénye. A Határozat tudományos megalapozottságát bizonyítja az a tény is, hogy 300—500 lej értékű külön jutalomban részesíti az MTSZ-eket, tagokat és egyéni termelőket minden egyes befedeztetett és először leborjáztatott üszőért. Ennek az intézkedésnek a célja a létszámnövelés és ugyanakkor az egész szarvasmarhaállomány minőségi feljavítása, mind az MTSZ-ekben, mind pedig a magántermelőknél. Ezen célkitűzés azonban csak úgy valósulhat meg, ha minden MTSZ-ben gondosan nevelik, takarmányozzák az üszőborjakat, amelyeket az elkövetkezőkben bátran besorolhatnak a törzsállományba. Meggyőződésünk, hogy kedvezően hat majd az állattenyésztés fejlesztésére a Határozatnak az a kitétele is, miszerint 1970-től kezdve a szövetkezeti tagok, egyéni termelők, akik növendékállatok szállítására szerződést kötnek állami szocialista szervezetekkel vagy szövetkezetekkel, a szerződésben lekötött és átadott borjak számával egyenlő számú tehén után mentesülnek az adó alól. Más szóval, ez az intézkedés arra ösztönzi a termelőket, hogy minél több szarvasmarhát neveljenek, szaporítsák azokat, és hogy minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá az állami központosított alaphoz. A tejtermelés növelésének egyik serkentő eszközeként kell megemlítenünk azt a tényt, hogy a domb- és hegyvidéki MTSZ-tagok, magántermelők az államnak beadott tejmennyiség arányában kukoricát vásárolhatnak azon a mennyiségen felül, amit a leszerződött és beadott szarvasmarhákért és sertésekért kapnak. Ez az intézkedés is arra ösztönzi a parasztságot, hogy egyre nagyobb mértékben kapcsolódjék be a fogyasztók és az ipar szükségletének fedezésébe. Az intézkedések összességében számottevő ösztönzést jelent az a tény is, hogy adómentesítenek minden olyan építkezési anyagot, amelyet ipari jellegű állattenyésztési farmok és komplexumok létrehozására vagy a meglévők bővítésére használnak fel, valamint minden olyan gépet és felszerelést, amelyek nélkülözhetetlenek az ilyenszerű létesítmények hatékony, gazdaságos működtetésénél. Az ipari jellegű állattenyésztési létesítmények felépítése, felszerelése, azok számának gyarapítása közvetlen tényezők az állattenyésztés országos fejlesztési programjának megvalósításában. Fő szempont, hogy ezek a komplexumok, farmok minél nagyobb mennyiségű termékkel járuljanak hozzá az állam központosított alapjához, a lakosság ellátásához és más szükségletek kielégítéséhez. (Folytatás a 3. oldalon) Nagy érdeklődéssel olvastam a Központi Bizottság és a Minisztertanács Határozatát az állatok és az állati eredetű termékek felvásárlási árának javításáról. Mint termelőszövetkezeti tag s mint egy eléggé nagy szövetkezet főkönyvelője megvallhatom, hogy örülök. Örülök, mert erre az intézkedésre szükség volt. Az állattenyésztés fejlesztésére kijelölt nagyszabású program megvalósítása érdekében feltétlen növelni kellett a termelők érdekeltségét. Egyrészt, hogy érdemesebb legyen termelni, mennyiség mellett minőségre törekedve, másrészt pedig s ez igen fontos, bővülnek a gazdaságok anyagi lehetőségei, azaz többet fektethetünk be, behatóbban foglalkozhatunk a termelés feltételeinek javításával, s mindezzel párhuzamosan javul a tagság keresete is. Gazdaságunkban néhány éve már önköltségszámítással dolgozunk, s bizony nem egy terméket, olykor saját hibánkon kívül, ráfizetéssel tudunk csak előállítani. A felvásárlási árak javítása segít megszüntetni vagy csökkenteni e ráfizetéseket. A számok nyelvén szólva hozzávetőlegesen évi 150—200 000 lej többletbevételre számíthatunk. Már az idén, ha teljesítjük a termelési tervet, az előirányzott norma értéke körülbelül 0,50—0,60 lejjel növekszik, ez pedig nem kicsi dolog. Hirtelenjében kiszámítottam, hogy csupán a tej 47 000 lejjel hozhat többet a nyári időszakra kijelölt 0,10, valamint a téli hónapokra előirányzott 0,45 lejes átvételi ár javítással. Tegyem hozzá azt is, hogy ezt 3,5 zsírfokkal számoltam, a szövetkezetünkben fejt tej ezzel szemben hónapok óta jobb minőségű, s így minden esetben többet fizetnek az alapárnál. A tavaly 1,34 lejes önköltségi áron állítottunk elő 1 liter tejet, az értékesítési átlagár pedig 1,78 lej volt. Az állathízlalásból ugyancsak több bevételre számíthatunk. A sertések hozzávetőlegesen 5 000 lejjel, a szarvasmarhák pedig 7—8 000 lejjel hozhatnak többet a tervezettnél. Ismétlem, örömmel fogadtuk a Központi Bizottság és a Minisztertanács Határozatát, s úgy érzem, hogy erre az újabb segítségre akkor válaszolhatunk megfelelően, ha már ebben az évben mindent megteszünk az előirányzatok és az állammal szembeni kötelezettségeink teljesítéséért, ha lehet, azok túlteljesítéséért. KURON LAJOS, a gernyeszegi MTSZ főkönyvelője Többet termelhetünk és többet adunk el az államnak Meggyőződésem, hogy javulni fog a piac ellátása Nagyon helyénvalónak és reálisnak tartom a párt és kormány intézkedéseit az állatok és állati eredetű termékek felvásárlási árának javításáról, valamint az állattenyésztés fejlesztésének ösztönzésére hozott határozatát. Megvalósítása lehetővé teszi, hogy a termelők, termelőszövetkezetek és szövetkezeti tagok az eddiginél érdekeltebbekké váljanak az állattenyésztés fejlesztésében. Tudom, hogy pártunk a következő ötéves terv időszakában körülbelül 20 milliárd lejt fordít az állattenyésztés fejlesztésére, műszaki-anyagi alapjának gyors ütemű megteremtésére, a termelő ipari egységekbe való központosítására és szakosítására, a takarmányalap bővítésére, az állatfajták javítására, mind az állami, mind a szövetkezeti mezőgazdasági egységekben. Az pedig természetes, hogy ha mindez a termelők nagyobb érdekeltségével párosul, több állatot tenyésztenek, s így több hússal és más állati termékkel tudnak hozzájárulni a dolgozók ellátásához. A határozatból kitűnik, hogy a felvásárlási árak növeléséhez szükséges alapokat és a többi ösztönzéseket részben állami jövedelmekből fogják biztosítani, részben pedig a kiskereskedelmi árak 1970. június 1-től történő emeléséből. Így például a marhahús kiskereskedelmi árát kilónként átlagosan 1,85 lejjel emelik, míg a sertéshúsét 1,35 lejjel. Az én családom hattagú .Kiszámítottam, a húsfogyasztásunkat figyelembe véve, havonta mintegy 15—20 lejjel fizetek többet, mint eddig. A tejnél a napi többlet 0,40 lej. Mindent összevetve, családom nem érzi ezt meg, hiszen a fizetésem emelkedett (közel 400 lejjel). Befejezésül ismételten hangsúlyozni szeretném azt a meggyőződésemet, miszerint a határozat gyakorlatba ültetése biztosítani fogja az állati termelés lényeges növekedését s ily módon szüntelenül javulni fog a lakosság ellátása hússal, tejjel és más mezőgazdasági élelmiszertermékkel. SZŐKE ÁRON, a marosvásárhelyi Augusztus 23 Bútorgyár mestere Jelvények Június 1, a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából az Országos Nőtanács ötmillió jelvényt nyomtatott ki s azt június 1. és 25. között fogja terjeszteni. Az akció, amelyet a nőbizottságok és nőtanácsok más társadalmi szervezetekkel együtt folytatnak le, elősegíti az árvízkárosultak segélyezésére, főleg a gyermekek segélyezésére szolgáló központi alap növelését. A befolyó összegeket a 2000- es csekkszámlára fizetik be. NICOLAE CEAU$ESCU ELVTARS interjút adott a Francia Televíziónak Kedd délelőtt Nicolae Ceaușescu társaság Államtanácsának elnökének filmre vett interjút adott. Az elvtárs, a Román Kommunista Párt fogadta Claude Manuel és Claude interjút a Francia Televízió I. és főtitkára, Románia Szocialista Köz- Brovelli francia újságírókat, akik II. színes csatornája közvetíti. MNÉI! I HEITUEILUTISÉRT. niHIEITI INDILIZILISÉRT! A marosvásárhelyi Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat dolgozói, bár munkacsarnokaikat elöntötte a víz, az elsők között siettek a természeti csapás által súlyosabban érintett textilüzemek segítségére. Munkacsoportokat küldtek a gépek leszerelésére, itthon hosszabbított műszakkal láttak hozzá azok gyors felújításához, s reggelenként még mindig átutazgatnak Segesvárra a vállalat szakemberei, hogy a gépek beállításában segédkezzenek. A képen látható csévélőgép ugyan a medgyesi Tirnava vállalaté, de négy azonos típusú gépet tettek rendbe nemrégiben a segesvári Textilipari Kombinátnak is. Hogy fogalmat alkothassunk, mit jelent egy ilyen felújítási művelet: az utolsóó csavarig szétszedik, megmossák, a megrozsdásodott alkatrészeket lecsiszolva, festve, újra nikkelezve vagy krómozva szerelik vissza az árvíztől megrongált gépekbe. A felújítás költsége eléri a többszázezer lejes gép értékének egyötödét. Főiskolásaink vállalták Főiskoláink idei végzősei szintén részt kívánnak vállalni az árvízkárok helyreállításából, s lelkes hangulatú nagygyűléseken határozzák el: a szokásosnál másfél hónappal hamarabb jelentkeznek a kinevezés szerinti munkahelyükön. Gh. Paizi, az Oktatásügyi Minisztérium vezérigazgatója elmondotta, hogy az ország 17 egyetemi központjából rövidesen csaknem 12 000 végzős egyetemi hallgató kerül a kinevező bizottságok elé. A politechnikai, illetve más technikai jellegű intézetek abszolvensei lemondanak a hagyományos vakációról és a „Mindent a helyreállításért” hazafias jelszó jegyében haladéktalanul munkához látnak. (Agerpres) Felvenni a lépést behozni a lemaradást A marosvásárhelyi Készruhagyár nemcsak papíron, de ténylegesen is teljes kapacitással dolgozik már több mint egy hete. Jóllehet pinceraktáraiból az állandó vízbeszűrődés miatt továbbra is szivattyúzzák, lapátolják az iszapot. Jóllehet a földszinti munkacsarnokokban a parkettpadló teljesen tönkrement. A látogatónak az is szemébe ötlik, hogy sáros habszivacs-tekercsekkel van tele az udvar. Raktárnak, modellkészítésre és más termelési célokra rendeztek be több irodaszobát. Az élet normalizálódik. Sok dolognak új helyet keresnek vagy már találtak is, a régi megszokottat szükségmegoldások helyettesítik. De ami a legfontosabb: termel a gyár, munkát, kereseti lehetőséget ad az embereknek, összes alkalmazottainak. Mielőtt rátérnénk azonban az új tennivalókra, mérjük fel gyorsan a veszteségeket. A késztermékek 90 százalékát sikerült megmenteniük. A fennmaradó 10 százalékot kitisztítva, csökkentett áron hozzák forgalomba. A nyers- és segédanyagoknak körülbelül 65 százalékát semmi károsodás nem érte. A többinek a felújításával szakvállalatok foglalkoznak. A Iani-i Textilipari Kombinát vállalta a relen szövöttáru és bélésanyag, a nagydisznód kombinát ugyancsak bélés, valamint cérna kitisztítását. Pitesti re gyapotszövetet, Szebenbe vazelint és műprémet szállítottak hasonló céllal. A beszennyeződött 5 és fél millió lej értékű anyagból (május 27-ig) több mint 3,6 millió lej értékű máris visszakerült használható állapotban Vásárhelyre. Csak a fővárosi Metaloglobusból jött lehangoló hír. A felújításra küldött cipzárakat savas víz érhette, kevés a remény, hogy menteni lehet. A tétel 300 000 darabos. A legközvetlenebb anyagi veszteségekhez hozzá kell adnunk az áradás miatti termelési kiesés értékét. Ez körülbelül 7 millió lejt tesz ki. Számottevőek a károk, de a Készruhagyár dolgozóinak elhatározása szilárd: minden lehetségest megtesznek kenyeret adó vállalatuk talpraállításáért. Hogy menynyire magukénak érzik az üzemet, arról bizonyságot tettek, amikor mellig érő vízben mentették a pinceraktárakból, s később, amikor fogadalmat tettek, hogy behozzák a lemaradást. November 30- ig vasárnap délelőtti műszakokkal pótolják a május 13—25 közötti termeléskiesést. December 31- ig pedig teljesítik évi tervüket, eredeti vállalásukat, és még azon felül megvalósítanak 750 000 lej értékű termelést. A fenti célok eléréséért a legsürgősebb teendők közé tartozik egy olcsó, ideiglenes szín megépítése. Szeretnék ugyanakkor a minisztérium beleegyezését megkapni arra, hogy a kitűzött üzemfejlesztést korábban megkezdjék, s így minél előbb biztos helyre kerülhessenek a nyersanyagok, pótalkatrészek és a késztermékek. Mint már említettük, az udvaron átázott habszivacs-tekercsek sorakoznak. Nem kevesebb, mint 2 000 kabátbetét nyersanyaga. Ennek felét sajnos olajos víz is érte, viszszanyerni csak részben lehet. A többit viszont ki tudják mosni, szárítani, amint az idő melegre fordul. De függetlenül a felhők járásától, mind jobban visszatér a gyári élet a megszokott mederbe. Többek között napirendre tűzték az elmaradt megrendelések kielégítését, hogy mielőbb felvehessék a lépést a kereskedelem mai igényeivel. Az ideiglenesen irodákba telepített műszaki tervező osztályon máris újabb divatú rövid esőkabátok mintapéldányai készülnek. Ezek rövidesen szalagra kerülnek, nagy sorozatú cikkekké válnak. A Gát utcai üzem máris válaszol a divatváltozásra. Mintha az árvíz messze elkerülte volna. A. L. Eltűntetik az árvíz nyomait Segesváron A suceavaiak újabb küldeménye A Szocialista Egységfront Megyei Tanácsa titkárának vezetésével újabb teherkocsi-karaván érkezett tegnap Marosvásárhelyre. Rakománya 43 tonna jó minőségű burgonya, amely úgy ültetésre, mint fogyasztásra kitűnő. Ezúttal a Plopeni-i, Moara-i, Bosanci-i és más termelőszövetkezetek tagjai küldték el testvéri segítségüket a bajbajutott Maros-, Küküllő- és Nyárád-völgyi társaiknak. A 12 kocsi burgonya kiegészítése annak a 160 tonnás küldeménynek, amelyet a suceavaiak az elmúlt hónapban juttattak el hozzánk. Ezúttal is köszö. net érte.