Vörös Zászló, 1970. augusztus (22. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-04 / 181. szám

2 Egy nemzetközi értekezlet margójára jobb minőségű termékekér! Július közepén nyolc ország állami minőségi ellenőrző háló­zatának képviselői Moszkvában vitatták meg a szakfeladatok időszerű kérdéseit. Az értekezle­­ten a román delegáció tagjaként részt vett Cibi Mihai mérnök is, a Vásárhelyen székelő területi Igazgatóság vezetője, aki a talál­kozó célját, tanulságait az aláb­biakban foglalta össze: —■ Napjainkban, amikor a tu­domány­­és technikai forradalom következtében az anyagi és szel­lemi javak nemzetközi cseréje egy­re komplexebbé válik és volum szempontjából gyorsan nő, rend­kívül időszerű feladattá vált a ter­mékek minőségének szüntelen ja­vítása, s ezzel párhuzamosan a minőségi ellenőrző szervek tevé­kenységének tökéletesítése. Ma­napság minden országban — füg­getlenül társadalmi rendszerüktől — legmagasabb állami szinten foglalkoznak a minőség­ellenőrző hálózat tökéletesítésével. Minden ország arra törekszik, hogy hatá­rain túljutott termékek elis­merést szerezzenek gyártóiknak, lehetővé tegyék, s ezen túlmenően ösztönözzék a nemzetközi munka­­megosztás további elmélyítését. Minden ország azonban rájött ar­ra, hogy mint a tevékenység ösz­­szes területein, a minőségi ellen­őrzés megszervezésében is ki kell terjeszteni a nemzetközi együttmű­ködést, hogy a hazai törekvések mellett értékesíteni kell a világ bármely táján alkalmazott olyan módszereket, melyek kedvező fel­tételeket teremtenek az áruk hiba­­szűrésére. Nos, a moszkvai érte­kezlet legfontosabb célja éppen a nyolc ország ellenőrző szervezetei között az együttműködés elmélyí­tése. Egyébként e törekvés nem újke­letű. Hasonló értekezletet tartot­tak 1965-ben Lengyelországban, és 1967-ben Leningrádban. E nem­zetközi szervezet végleges megala­kítására azonban most, a Moszk­vában megtartott konferencián ke­rült sor. A szocialista országok állami ellenőrző szerveinek moszkvai nemzetközi értekezletén nyolc or­szág vett részt: Bulgária NK, Cseh­szlovákia SZK, Koreai DK, Lengyel NK, Magyar NK, Német DK, Ro­mánia SZK és a Szovjetunió. Meg­figyelőként részt vett a nyolc or­szág kereskedelmi áruellenőrző szervének (nálunk az OCM) veze­tője. A konferencián négy ország (Bulgária, Lengyelország, Romá­nia, Szovjetunió) képviselői részle­tesen tájékoztatták a résztvevőket a termék minőségellenőrzés meg­szervezéséről. Ezt követően meg­vitatták a nemzetközi konferencia három fontos dokumentjét: a kon­ferencia szabályzatát, a titkárság működési szabályzatát, a záró pro­­tokolt. Nem célom részletesen taglal­ni a három dokumentum tartalmát, mindössze a nem szakemberek kö­rében is érdeklődésre számítható dolgokra fogok kitérni. A nyolc or­szág ellenőrző szerveinek képvise­lői kétévenként találkoznak kon­ferenciákon, melyeket felváltva más és más országban rendeznek meg. Az ország kiválasztása az ön­kéntes vállalkozás alapján törté­nik. Itt említem meg, hogy mi fel­ajánlottuk az 1972-es évi konfe­rencia megszervezését Bukarest­ben, amit a résztvevők egyhangú­lag elfogadtak. A konferencián — melyen hivatalos nyelvként az oroszt és a németet fogadták el — e­­gyöntetű szavazattal hozzák a ha­tározatokat, melyek azonban csak akkor lépnek életbe, amikor az il­lető országok állami szervei rati­fikálják azokat. A titkárság feladata a konfe­rencia befejezése utáni naptól kezdődik, s tart a következő kon­ferencia befejezéséig. E szerv tag­jait a következő konferenciát szer­vező ország képviselői nevezik ki. Feladata, a két konferencia között lebonyolításra kerülő iparági érte­kezletek irányítása és a következő konferencia megszervezése. Egyéb­ként a konferencia határozza meg az iparági értekezletek témáját és megtartási helyét. 1970—72 között több értekezletet tartanak: hazánk­ban az ősszel kerül sor a gyü­mölcs- és zöldség ellenőrzésében dolgozók tapasztalatcsere jellegű értekezletére. Hasonló megbeszé­lést szerveznek Magyarországon a rádió és televíziós iparágban, Csehszlovákiában a villamos ház­tartási berendezéseket gyártó ága­zatban és így tovább. A moszkvai konferencia után a résztvevők iparáganként vitatták meg a minőségi ellenőrzés szerve­zésének és kivitelezésének idősze­rű kérdéseit. A román delegáció a traktorgyártásnál alkalmazott el­lenőrzési módszerekről tájékoztatta a résztvevőket. A brassói testvér­­igazgatóság vezetője által tartott beszámoló rendkívüli érdeklődést váltott ki általában a résztvevők, de különösen a szovjet delegáció körében. Mint ismeretes, a világ legnagyobb traktorgyártó állama a Szovjetunió. Mikor hazánk kép­viselőjére került sor, hogy meg­tartsa tájékoztatóját, a szovjet de­legáció 15 szakembert hozott, akik érdeklődésüket úgy juttatták kife­jezésre, hogy számtalan kérdést tettek fel a román küldöttnek. A mi szempontunkból érdekes dolgokat hallottunk a faiparban dolgozók értekezletén. A tapasztal­takból már részletesen beszámol­tam az Augusztus 23 Bútorgyár bútorkészítőinek. Delegációnk véleménye szerint az értekezlet hasznosnak bizonyult, jó távlatokat nyitott a minőségi el­lenőrzésben dolgozók munkájának tökéletesítésére. Lejegyezte: PETELEI ISTVÁN Csodálkozhat az olvasó, miért írnak nyár kellős közepén a falusi színjátszásról, amikor az állandó színházak is szünetelnek. Valóban, a színészek pihennek, de az iro­dalmi titkároknak, rendezőknek már most fő a fejük, milyen dara­bokat hozzanak színre az új évad­ban, milyen rendezői , elképzelés­ben, szereposztásban stb. A falusi tanító, tanár, kultúrigazgató a szín­játszás mindenese: irodalmi titkár, rendező, színész, díszlettervező, súgó is egyben. Ők is már tervez­getnek, számbaveszik a „társula­tot", leveleznek egymással, hogy egy-két kedvelt vígjátékot megsze­rezzenek, lapozgatják a Művelő­­dés­t, s ha megkezdődik a tanítás, újrakezdik a játékot is. Osszuk meg velük gondjaikat. Véletlenül, de szerencsésen alakult úgy a helyzet, hogy ez alkalommal in­kább a kisebb falvak jutottak szó­hoz. Megbeszélésünkön a dellői, görgényszentimrei, szászcsávási, jobbágyfalvi és a bedei iskola egy-egy tanítónője vett részt. Név helyett inkább a falumegnevezést használjuk. Banális tény, de induljunk ki eb­ből: színész nélkül nincs színját­szás. A folytatása már nem baná­lis. Kire számíthat a falusi tanító, ha színdarabot akar betanítani? CSÁVÁS: Nálunk csak a tanügyi káderekre. A fiatalok városon dol­goznak, vagy ingáznak. Egy évben csak egy darabot lehet betaníta­ni, télen, szilveszterre. GÖRGÉNYSZENTIMRE: Én az idősebb falusiakkal értem el ered­ményt. Azok lelkesebben járnak a próbákra és inkább hallgatnak a színdarab betanítójára. Ezenkívül a szakiskola tanulói is előadnak évenként egy-egy darabot. dej náluk viszont az, hogy mire elad­hatóvá gyúrják a szöveget, vége az iskolai évnek, és így csak egyszer­­kétszer mutathatják be. Pedig meg­érdemelnék, hogy más faluban is vendégszerepeljenek.­­ BEDE: Az is nyilvánvaló, hogy a rádió, tv, mozi sok falusi fiatalt elvont a színjátszástól és általá­ban az aktív önműveléstől, de mit kezdjen egy olyan falu fiatalsága, ahol még csak telepes rádió léte­zik? Szívesen eljön a próbára, mert az egyben kikapcsolódás és szórakozás is. Már jóelőre érdek­lődnek, hogy milyen darabot fog­nak tanulni, öregek és fiatalok egyaránt szeretnek játszani. Véleményem szerint úgy lehetne jobb eredményt elérni a falusi színjátszásban, ha a tanító itt is kialakult, összeszokott szereplőgár­dával rendelkezne. JOBBÁGYFALVA: Igen, de az e­­gyiket elviszik katonának, a másik dolgozni megy, a harmadikat más faluba helyezik. Szinte évről-évre új emberekkel kell élőtről kezdeni. BEDE: A fenti ideális elképzelést valóban csak a családos, állandó lakhellyel rendelkező színjátszók esetében lehet megvalósítani. A műkedvelő számára sem ön­cél a színjátszás, sőt, elsősorban az ő számára nem az. Minden végigjátszott szerep minden elő­adás után kimondatlanul, de úgy érzi, hogy elérte az elérhetetlent és a színjátszást éltető közösség sze­mében is nő néhány emberi milli­métert. Vagy más az önök tapasz­talata? DELLŐ: Aki rendszeresen eljár a próbákra, összenő a darabbal, s főleg ha saját szerepe is tetszik szíves-lélekkel játszik. Játékked­­vük, az egymás fölé növés vágya már a szereposztáskor megmutat­kozik: mindenki a főszerepet akar­ja. Túlzó hevületükben ilyenkor az­zal sem törődnek, hogy fizikai al­katuk, hangjuk, mozgásuk nem megfelelő. JOBBÁGYFALVA: A falusi mű­kedvelő és néző legtöbb esetben nem tesz különbséget a színját­szás, a játék és az élet között. Csak egy példát említek: az egyik darabban fennakadást okozott az, hogy a főszereplőnek a darab sze­rint meg kellett csókolnia egy asz­­szonyt, aki a valóságban másnak volt a felesége. Térjünk át a második tényező­re. Sokat és sokan írtak már ar­ról, hogy milyen darabokat játsza­nak és néznek, élveznek a kicsi fal­vakban, ahová csak ritkán látogat el a hivatásos színjátszás. Önök valóban a saját bőrükön érzik a darabok hatását. Önöktől szeret­ném hallani, milyen színdarabok valók falusi műkedvelőknek és fa­lusi, kimondottan falusi közönség­nek? DELLŐ: Én azt hiszem, ahány ház, annyi szokás, ebben a tekin­tetben a szomszéd falvak között is mutathatók ki különbségek. Dellőn például az emberek legnagyobb része csak négy osztályt végzett. Természetes, hogy nem a kemé­nyebb szellemi erőfeszítést kívánó alkotásokat kedvelik, hanem a könnyűeket, a vígjátékokat. BEDE: Az egyfelvonásos darabo­kat rövidnek találják, inkább a há­rom felvonásos kosztümös darabo­kat kedvelik. A falu színjátszásá­nak éltetője a vígjáték „Nevetve javítani az erkölcsöket" — régi közmondás s a falusi közönségre a legtalálóbb. A nevelői szándék­nak itt kell társulnia leginkább a külsődleges vígjátéki eszközökkel, a komikum különböző formáival. De úgy, hogy ne lógjon ki a ló­láb, mert ezt a közönség hamar észreveszi és nem érdekli tovább a darab. A váratlan csattanós be­fejezések nagyon kedveltek. Honnan szerzik meg a betaní­tandó darabok szövegét? DELLŐ: Leggyakrabban a Mű­velődés­ből. Az utóbbi időben a megyei szervek is küldenek ki da­rabokat, de kevés olyan szerepel a listán, amelyet valóban szívesen játszanak és néznek végig falun. BEDE: Sokszor hónapokig leve­lezünk a különböző falvakban ta­nító kollegáinkkal, hogy egy-egy jó darabot megkapjunk. A falusi műkedvelők számára gyorsabban kellene sokszorosítani a megfelelő darabokat, mert jelen pillanatban a darab megszerzése is elég nagy utánajárást igényel. (Zárójelben jegyzem meg, hogy megyénkben éppen a napokban jelent meg egy színdarabgyűjte­mény műkedvelők számára.­ Milyen szerzők művei szerepel­nek leginkább a falusi színjátszás játékrendjén? Ezt is sokszor el­mondtuk már, de írjuk le őket, hogy lássák: új, a falu mai életé­vel foglalkozó és általában mai témájú darabok is kellenek már. KÓRUSBAN: Kisfaludy Károly, Csíky Gergely, Caragiale, Gárdo­nyi Géza, Moliére, Tamási Áron, Sütő András. Véleményük szerint mi az oka annak, hogy mostanában nem ír­nak falusi műkedvelőknek szánt, minden szempontból megfelelő al­kotásokat? ? ! Eddig még nem esett szó azok­ról, akik a darabokat betanítják. A személyi adottságokon túl, mi­lyen nehézségekkel jár egy darab lábraállítása? DELLŐ: A legnagyobb nehézsé­get a díszletek és a kosztümök o­­kozzák. Gyakran a kollégákkal e­­gyütt készítjük el a színfalakat. BEDE: Hát ahol egy tanerő van, az kivel készíti el? DELLŐ: E tekintetben sokat se­gíthetnének a nagyobb lehetősé­gekkel rendelkező községi kultúr­­otthonok és néptanácsok. Ruhákat kölcsönöz a színház is, de nem láthatja el illúziókeltő kosztümök­kel a megye minden műkedvelő színjátszó csoportját. GÖRGÉNYSZENTIMRE: Sok da­rab betanítása olyan színpadi technikai ismereteket követel, a­­melyekkel egy tanítónő nem ren­delkezik. Hát még a zenés-táncos darabok. A kultúrigazgató, ha van is történetesen, nem köthető le csak a színjátszással. Jó lenne, ha az ilyen jellegű megyei szintű felkészítőkön minden faluból részt venne egy olyan tanár vagy taní­tó, aki a színdarabokat szokta be­tanítani. Nincs annyi színházi szakember még, hogy minden fa­luba jusson belőlük és a vásárhe­lyi színház rendezői sem tudnak segíteni mindenik műkedvelő cso­portnak. Kicsi faluban a kevésnek is örül az ember. Néha elvétve a mondatot, néha a sugólyuk vagy a függöny mögött izguló-sugó ta­nítónő felé pillantva, de él a szép szó a szobányi színpadokon is. Nem minden faluban, az egyikben énekelnek, a másikban táncolnak. De a legnagyobb varázsa a kiej­tett szónak van, ezért tanulnak meg minden faluban évente leg­alább egy-két színdarabot. Az éjszakába nyúló próbák em­lékét feledteti egy-egy fejbólintás a tömött nézőtéren, a lámpalázat elfoszlatja egy-egy mosoly. A homo ludens, a játszó ember a leggazdagabb. És homo ludens az is, aki a kicsi színpadon ját­szik, az is, aki végignézi-é­vezi-iz­­gulja az eljátszott életet és az is, aki elővarázsolta a játékot. Nemcsak azért teszi, mert kötele­ző „kultúrmunka". BARABÁS LÁSZLÓ A FALUSI THÁLIA GONDJAI GYERMEKJÁTSZÓTÉR -hazafias munkával A Bodor Péter lakónegyed la­kótársulása bizottságának kez­deményezésére július 25-én és 26-án a negyed 45 lakója vett részt azon a hazafias mun­kán, amely célul tűzte ki, hogy játszóteret létesít az itt lakó családok gyermekei részére. A kis játszóteret ellátták különbö­ző játékokkal és a kicsik test­edzéséhez szükséges felszerelé­sekkel. A kezdeményezés min­den dicséretet megérdemel. A képen: a játszótér építőinek e­­gyik csoportja munka közben. Rossz álomkép A víkendtelepen fi­atalok incselkednek a napsugarakkal. Egye­sek tengeri barnasá­gukat fitogtatják, míg a „joghurt“ színűek sápadt tartózkodással lapulnak a fűre terí­tett plédeken. Néha kisgyerekek sírnak a nagy víz után, más­kor meg labdával el­talált napozók torká­ból szakadnak fel ar­­tikulátlan hangok. Körülöttem min­denki vízbe ugrik. — Mi történt? — kérdik a riadt tekin­tetek. Mellettem szőke lány keresi a testvé­rét. A sikoly közvetlen is,qz§)£benrsokan ^ös­szegyűlnek* Én is ar­ra tartok. 'ap .iJa Néhány srác nagy nehezen kihúz egy embert. Partra te­szik. Kiabálnak. Ke­resik az okot. Meg­van! Sör, konyak és ki tudja még mi. — Nem is kiáltott segít­ségért! — mondják a „kimentők.“ Ügyet­len, de kemény, gyors mozdulatokkal mes­terséges légzéssel pró­bálkoznak. Ez is, az is mond valamit. Leghangosabb négy szesztestvér, akikkel előzőleg ivott. Az egyik konyakos hang­színű szájtól szájig való légzést próbál­na. A közeli mentőállo­másra aránylag későn telefonálnak. A meg­érkezett orvos arca elbosrul­­a férfi alko­holos leheletétől. Óvatosan kocsira he­­­lyezik. Később valaki átkiáltja a vikende­­zőknek: — Útközben meg­halt. A zenekar félsze­­gen elkezdi az „Álom, álom, édes álom, álomkép“ kezdetű slágert. Tényleg álomnak — rossz álomnak tű­nik az egész. Gondolkozom. Nem akarok tapintatlan lenni, nem akarok e tragikus eset kapcsán semmi kegyeletet meg­sérteni, de azért most frissiben szeretném elmondani: akárcsak a közlekedésben, mi lenne, ha a mély víz­ben fürdőzőket is megbüntetnék, ha it­tasan a habokba me­részkednek, hiszen veszélyeztetik a ma­guk, de a segítségük­re siető mások életét is. DEMETER ERZSÉBET A Gálfalva községhez tartozó Nyomát faluban több odavalósi diák tölti vakációját. A szünidő­ben megtanulták Vasile Alecsandri Arvinte és Pepesea című színda­rabját, amelyet legutóbb (vasár­nap) Székelysárdon is bemutattak szép sikerrel. Azelőtt már vendég­szerepeltek Borsban, legközelebb pedig Adorjánba látogatnak el. A siker újabb színdarab betanulá­sára ösztönözte a vakációjukat otthon töltő diákokat. A Népi Al­kotások Megyei Házától újabb színdarabot kértek, amelyet rövi­desen elő is adnak. mii m mm mm mpé­m Augusztus kedd A Nap kél 5 óra 60 perckor, lenyugszik 19 óra 37 perckor. Az évből eltelt 216 nap, hátra van 149. A konstancai kaszinó övezeté­ben kutatják a tengerfeneket a Román Tengerészeti Múzeum bú­várjai, akiknek szabadidejükben segédkeznek a NAVROM búvárjai is. Az expedíciók során kerszoni kerámia maradványok, rhodosi és mileti amforák, horgonyok, hajó­darabok kerültek napvilágra. A szakemberek ebből megállapítot­ták, hogy a mai kaszinó az egy­kori Tomis központjában lehetett. Különleges felvevőgépekkel hul­lámtörőgát, raktárak, lakóházak, oszlopok maradványait, utcarész­leteket rögzítettek filmszalagra. Az újabb felfedezések alátámasztják azt a feltevést, hogy az ókori To­misnak ez a része katasztrófa kö­vetkeztében víz alá került. Nemrégiben Németország SZK- ból, Lengyelországból, a Magyar NK-ból és néhány afrikai ország­ból kaptak rendelést a galaci mű­virágkészítők. A napokban az első szállítmányt —­ 50 000 margarétát, rózsát, szegfűt és almavirágot — már fel is adtak rendeltetési he­lyére. A művirágkészítők jelenleg páfránykosarakat, páfránylevele­ket, díszvirágokat, gyümölcskosa­rakat stb., terveznek, műanyagból. Július utolsó dekádjában hét hajót bocsátottak vízre a brailai hajógyárban. Elsőnek egy 1 640 lóerős tengerjáró vontatóhajót, u­­tána öt 150 lóerős motoros bár­kát, végül egy 1 500 tonnás u­­szályt. A sójatéren újabb bárká­kat, uszályokat, vontató hajókat szerelnek. A konstancai kikötő új meden­céjében üzembe helyezték a má­sodik ércrakódó hidat. A több száz tonna tartószerkezettel ellá­tott híd, amelyet a szatmári Unió üzemben állítottak elő, óránként 1 000 tonna ércet rak be vago­nokba, raktárakba stb., saját szál­lítószalagrendszere segítségével. A szokásos emelődarukhoz képest nyolcszoros az óránkénti kapaci­tása. Automatikus vezérlőberende­zése folytán kezeléséhez csak né­hány emberre van szükség. Az új medence kikötőraktárainál egyelő­re négy ilyen nagy teljesítményű rakodóhídat szerelnek fel TELEVÍZIÓ_________________ 18.00 Műsorismertetés 18.05 Ifjúsági adás 18.35 Műkedvelők stúdiója. Bemu­tatjuk a temesvári CFR film­klubot. A bukaresti egészség­­ügyi szakszervezet klubja esztrádegyüttesének műsorá­ból 19.20 Ezeregy este — gyermekek­nek • 19,30 Híradó 20.00 Színház — Barbu Stefanescu- Delavrancea: Luceafărul 21,40 Akvanautika 22,10 Hirdetések 22,20 Tánc 22,50 Híradó MOZI ____________________ ART­A: Ez a nő (spanyol film) PROGRESUL: A nyolcadik (bolgár film) SELECT: Szörnyetegek (olasz film) IEJŰSÁGI: Adio, Texas (olasz— spanyol film) SZABADTÉRI FILMSZÍNHÁZ: Ez a nő (spanyol film) M­IREA: Lakáskiutalás (lengyel film) MUNKÁS: Az utolsó vakáció (an­­gol film) FLACARA: Férfiak terepen (bolgár film) SEGESVÁRI LUMINA: Kettős já­ték a titkos­szolgálatban (olasz­­spanyol film) TIRNAVA: A tanító (albán film) RÉGEN­­ PATRIA: Minden este 11 órakor (szovjet film) VICTORIA: Hálátlan kor (fran­cia film) DICSŐI MELÓDIA: Nagy vakáció (francia—olasz film) LUDASI FLAG­ARA: Hosszú láb, hosszú ujj (német film) SZOVÁTAI DOINA: Várj, am­íg besötétedik (amerikai film) N Y A R A DSZ ERED AI NIRAJUL: Bűnös szerelem (spanyol—olasz film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: XVIII. Cain (szovjet film) GYU­LAKOT­AI PATRIA: A dok­torkisasszony (olasz—jugoszláv film) SARMASI POPULAR: A babák völgye (amerikai film) RÁDIÓ _____________________ AUGUSZTUS 5. SZERDA Román nyelven 6,00—­6,30-ig : Riportműsor falusi hallgatóinknak. Népi muzsika. 18,00—19,30-ig: Hí­rek. Smetana: Moldva — szimfo­nikus költemény. Gazdasági ho­rizont. Kórusmuzsika román szer­zők műveiből. Irodalmi műsor. Esztrádzenekari műsor. Magyar nyelven 6,30—7,00-ig: Reggeli hí­radó. Zenei kaleidoszkóp. 16,30—­18,00-ig: Hírek. Zenekari muzsika operettekből. Irodalmi élet. Kap­csoljuk a 3-as stúdiót. Barangoló mikrofonok. 4 U HIRDETSSEE ELADÓ kombinált szobabútor. Érdeklődni: telefon: 15-230, 7—13 óra között. Lj ! ELADÓ három' szoba konyhási lakás — azonnal'beköltözh­ető. Ér-' deklődni a 14-729-es telefonon. 1 ELADÓ jó karban levő' ,,1500 VOLKSWAGEN S' Limusin. Érdek-,­lődniBel­ugulai 21, telefon' 11-135, 17—20 óra között. ELADÓ DACIA 1100, 5000 km­­ben, jutányos áron. Érdeklődni: 13—496-os telefonon. ELVESZETT Szőke Jenos (Parajd) névre szóló személyazonossági iga­zolvány, szakszervezeti könyv, és vasúti szabadjegy. Becsületes meg­találója jutalom ellenében juttassa el Marosvásárhely, Csíki utca 29/A címre. FIATAL tanárnő lakást keres, fürdőszoba használattal. Címeket a 14­ 896-os telefonra kérek. TALÁLTAM egy fekete női tás­kát, 31-én reggel a 2-es buszon. Jogos tulajdonosa átveheti Lincai utca 7. szám alatt. A bukaresti filmstúdió a „Miért“ című filmhez MEGVÉTELRE KERES VAGY BÉRBE VESZ . " “ 1890—1914-beli. .•fl'VV , I! " ” L TérfiÖTt'őH.Vöfeét, "redingótokat (császárkabát) pelerineket, kabá­tokat, ruhákat, csikós férfi-nadrágokat, öltözék-garnitúrákat, ő ket fléhykálatyokat, cilindereket, női kalapokat, esernyőket. — ágyterítőket, abroszokat, csipke- és bársonyfü­ggönyöket, csipkés ágynemű-garnitúrákat. . — tisztviselői, katonai és rendőrségi egyenruhákat. 2. Járműveket, zárt kocsikat (üveges hintó), omnibuszokat, tár­saskocsikat, kétüléses kerékpárokat, velocipédeket, gyermek­­kocsikat, függő petróleum- és gázlámpákat, cégtáblákat, rá­csos kerítéseket, vaserkélyeket, vaskaput, vasoszlopokat (a kapukhoz) és bútorzatot, söröző-söntés, borbély-üzlet, tea, és kávéházhoz, biliárdasztal, és felszerelés stb. Akik hasonló tárgyakkal rendelkeznek és egyet­értenek azok el­­adásával, vagy bérbeadásával, kérjük jelentkezzenek augusztus 4-én 14 és 20 órák között a marosvásárhelyi Állami Színháznál. A felajánlott tárgyakat azonnal kifizetik. A bukaresti Filmstúdió kiküldöttje augusztus 4-én 16—20 órák között Segesváron veszi fel az ajánlatokat, a Lumina Film­színház irodahelyiségében. Vállalatok, intézmények figyelmébe! ! A marosvásárhelyi „HIGIENA“ szövetkezet sokszorosító műhelyt­­ nyitott Marosvásárhelyen, a B rizsák tere 59. szám alatt.­­ Az egység vállal bármilyen sokszorosító munkát: körleveleket, vég­­­­zéseket, nyomtatványokat stb., a megrendelő vagy a szövetkezet anyagából. A megrendelések a sokszorosító műhely címére küldendők: Coop, „HIGIENA“, Tg.-Mures, Pta T randafirilor 59. Telefon: 11-339. A Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat Marosvásárhely, Dózsa György utca 64—68 ALKALMAZ­­ — egy raktárnokot — egy közgazdászt — szakképzetlen munkásokat (18 éven felülieket) Bővebb felvilágosítással szolgál a vállalat személyzeti osztálya naponta 8—14 óra között a 11—691 számú telefonon. 1970. augusztus 7-én KÜLÖNLEGES LOTTÓ­HÚZÁS KIOSZTÁSRA KERÜLNEK: DACIA 1300 SKODA 1000 MB személygépkocsik, korlátlan számban MOSZKVICS 408 (412 karosszéria) DACIA 1100 vagy SKODA S 100 személygépkocsik, korlátlan számban, a játékos választása szerint Kirándulások BELGRÁDBA 2 személyes, vagy amennyiben szilveszterezéssel van egybe­kötve, egyszemélyes hellyel. (kb. 8 napos) Pénznyeremények, változó értékben Pénznyeremények, meghatározott értékben 5 húzás lesz. 3 részben összesen 36 számot húznak ki. 25 nyereménykategória

Next