Vörös Zászló, 1973. március (25. évfolyam, 49-75. szám)
1973-03-01 / 49. szám
XXV. ÉVFOLYAM 49. (6600) SZÁM 1973. MÁRCIUS 1 CSÜTÖRTÖK Ara 30 báni AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése 1973. február 28-án, szerdán megkezdődött a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése. Nicolae Ceausescu elvtárs, a plenum munkálatait megnyitva, a következő, egyhangúlag elfogadott napirendet javasolta: 1. Tájékoztatók azoknak az intézkedéseknek az alkalmazásáról, amelyeket az RKP KB 1972. novemberi plénuma határozott el az 1973. évi terv teljesítéséhez és túlszárnyalásához szükséges feltételek előkészítésére vonatkozóan. Tájékoztatót terjeszt elő a Minisztertanács, az RKP KB Titkársága, valamint számos minisztérium és megyei pártbizottság. 2. Törvénytervezet Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsának megalakításáról, megszervezéséről és működéséről. 3. Törvénytervezet a Legfelsőbb Pénzügyi Ellenőrző Bíróság megalakításáról, megszervezéséről és működéséről. 4. Törvényerejű rendelettervezet a Gazdasági-Társadalmi Szervezési Tanács megalakításáról és működéséről. 5. Módosító javaslatok a lakásépítés fejlesztésére, állami lakások eladására és személyi tulajdonú nyaralók és turista házak építésére vonatkozó 1968. évi 9. számú törvényhez. 6. Módosító javaslatok a lakásállomány kezelésére és a tulajdonosok és bérlők közötti viszony rendezésére vonatkozó 1968. évi 10. számú törvényhez. 7. Határozattervezet a mezőgazdasági munka megszervezésének és javadalmazásának javításáról. 8. Intézkedések a vezető káderek létszámának a csökkentéséről, a minisztériumok, fővállalatok és gazdasági szervezetek szervezeti felépítésének javításáról. 9. Határozattervezet a testnevelés és a sporttevékenység szüntelen fejlesztéséről; tájékoztató a testnevelési és sporttevékenységből levont főbb konklúziókról. 10. Tájékoztató a Román Kommunista Párt és a román állam 1972. évi nemzetközi tevékenységéről. Tájékoztatót terjeszt elő az RKP KB Titkársága és a Minisztertanács. Az 1972. novemberi plenáris ülés határozatának értelmében, amelyet a jelenlegi plénum is megerősített, az ülésen meghívottként részt vesznek: a kormány tagjai, állami és társadalmi központi szervek vezetői, a megyei pártbizottságok gazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai; a megyei néptanácsok első alelnökei; gazdasági fővállalatok igazgatói; nagy iparvállalatok igazgatói és pártbizottsági titkárai; kutató és tervezőintézetek igazgatói; külkereskedelmi vállalatok igazgatói; a központi sajtó több főszerkesztője. A plenáris ülés vitakérdéseit elemezték az RKP Központi Bizottságának a következő állandó bizottságai is: a gazdasági bizottság, a szervezőmunka, a káderek kérdéseivel, az állami szervek tevékenységének és a tömegek társadalomvezetési részvétele közösségi formáinak kérdéseivel foglalkozó bizottság; a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszeripari bizottság; a nemzetközi kapcsolatok bizottsága. Azzal kapcsolatban, hogy negyed évszázad telt el a romániai munkásosztály szervezeti és politikai egységének megteremtése óta, a Központi Bizottság tegnapi ülésén megünnepelte ezt a szocializmus hazai megteremtése szempontjából történelmi jelentőségű eseményt. Ebben a keretben felszólalt Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. A Központi Bizottság plénuma március 1-én, csütörtökön folytatja munkáját. Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde az RKP KB plenáris ülésének megnyitásakor TISZTELT ELVTÁRSAK! A Központi Bizottság plenáris ülését néhány nappal forradalmi történetünk egyik nagy eseménye — a munkásosztály szervezeti és politikai egységének megvalósítása és az egységes marxi-leniai párt megalakítása — negyedszázados évfordulója után tartjuk meg. Minthogy ez az esemény rendkívül nagy jelentőségű volt a proletariátus, egész népünk politikai harca, a társadalom forradalmi átalakulása és a szocializmus romániai győzelme szempontjából, szükségesnek vélem, hogy ünnepélyesen felidézzük ezt az eseményt mai plenáris ülésünk keretében. A Román Kommunista Párt megalakulása egy objektív történelmi folyamat eredménye volt, társadalmi fejlődésünk sajátosságainak, a romániai dolgozók forradalmi harcának, a munkásosztály politikaiideológiai érettségének és az ország politikai életében betöltött fokozott szerepének eredménye volt. A romániai forradalmi harcosok, a társadalmi haladásért küzdő harcosok régi óhaja volt, hogy felszámolják a munkásmozgalom megosztottságát, megteremtsék a proletariátus politikai és szervezeti egységét, megalakítsák az erős politikai élcsapatot, a pártot, amely vezetni tudja az összes dolgozók harcát a kizsákmányolás és az elnyomás ellen, a szabadságért és a társadalmi igazságért. A burzsoáföldesúri rendszer elleni társadalmi harcok színterére lépve, a munkásosztály már kezdettől fogva szükségét érezte annak, hogy szorosabbra vonja sorait és egységesen lépjen fel a román nép új sorsának megteremtésében reá háruló történelmi hivatás teljesítéséért. Különösen erőteljesen megnyilvánult az egységtörekvés a forradalmi harc nehéz pillanataiban, a kizsákmányoló osztályokkal való nyílt szembeszállás időszakaiban, a dolgozók létfontosságú szabadságjogainak, a nemzet legfőbb érdekeinek megvédéséért vívott harcban. A számos osztályakcióban, a munkáltatók, a burzsoá földesúri rendszer elleni nagy szociális és politikai harcokban alulról valósult meg az egységfront, széles körű együttműködés jött létre a kommunisták és a szocialisták között, a szakszervezeti szervezetek között közös politikai platform alapján. Ez az együttműködés fokozódott a második világháború küszöbén az Antonescu-diktatúra, az országnak a náci Németország általi leigázása és a szovjet-ellenes háború ellen folytatott antifasiszta harcban. A háború elleni harc, a fasiszta politikával szembeni ellenállás szükségessé tette a munkásmozgalom egyesült akcióinak széles körű kifejlesztését, a Kommunista Párt egyre szorosabb együtt munkálkodását a Szocialista Párttal és a Szociáldemokrata Párttal. A forradalmi tevékenység, a romániai hazafias, antifasiszta harc kibontakozása idején, egy olyan pillanatban, amikor felmerült a népünk életében történelmi jelentőségű, gyökeres változtatások kérdése, amikor napirendre került az antifasiszta nemzeti fegyveres felkelés előkészítése és megszervezése a katonai-fasiszta diktatúra megdöntéséért, Romániának a szovjetellenes háborúból való kilépéséért, a fegyvereknek a fasiszta Németország elleni fordítása és az ország csatlakozása a szövetséges antifasiszta erőkhöz — különösen élesen vetődött fel a munkásosztály szilárdabb akcióegységének megteremtése. E parancsoló követelmény következménye volt, hogy 1944 áprilisában megvalósult a Román Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt között a Munkásegységfront, amely köré rendkívül rövid idő alatt felsorakoztak az egész nép demokratikus, hazafias, antifasiszta erői, hogy döntő rohamot indítsanak a katonai-fasiszta diktatúra és a német leigázók ellen, a nemzet megmentéséért. Ennek az átfogó frontnak a megteremtése, amelynek derékhadát az egységes munkásosztály képezte, elengedhetetlen feltétele volt az 1944. augusztus 23-i történelmi aktus győzelmének, feltétele volt az ország felszabadulásának azok között a kedvező körülmények között, amelyeket a szovjet hadseregnek és az antihitlerista koalíció többi erőinek a ragyogó győzelmei teremtettek meg. A Munkásegységfront fontos szerepet játszott az ország felszabadulását követő időszakban is a munkásosztály, az egész nép erőfeszítésének egyesítésében az antihitlerista háborúban való részvétel céljából. Románia teljes felszabadítása, a hitleri Németország végleges leverése céljából, az ország demokratizálásáért, a kizsákmányoló osztályok ellenállásának letöréséért és a reakciós politikai pártok elszigeteléséért, az államhatalom megszerzéséért és a román társadalom forradalmi úton történő átalakításáért vívott nagy politikai harcok győzelme céljából. E kemény harcok tüzében egyre jobban megszilárdult a munkásosztály, a kommunisták és a szociáldemokraták akcióegysége. Ez az akcióegység megmutatkozott a korabeli nagy politikai tömegakciókban és megmutatkozott az 1945. március 6-án beiktatott demokratikus kormányban, amelyben a munkásosztálynak vezető szerepe volt. A forradalmi folyamat elmélyülésének arányában és amilyen arányban a néptömegek, a demokratikus erők újabb pozíciókat vívtak ki maguknak a társadalomban, egyre szükségesebbé vált a munkásosztály, a fő társadalmi erő szervezeti és politikai egységének a megteremtése. Ettől függött, hogy a munkásosztály betölthesse a magasztos szerepét, amelyet Romániában hivatott volt játszani, a vezető osztály szerepét az ember ember általi kizsákmányolásának végleges felszámolásáért vívott harcban, az új társadalmi rend, a szocialista társadalom megteremtésének hatalmas művében. Ahhoz, hogy a nép tántoríthatatlanul haladjon ezen az úton, okvetlenül szükséges volt a munkásosztály egységes pártjának, forradalmi élcsapatának a megalakítása, amely maga köré tudja tömöríteni a nemzet összes erőit az új történelmi korszakba lépő Romániában. Mint ismeretes, a forradalmi harcban, a kommunista és a szociáldemokrata párt és ezek képviselői közötti együttmunkálkodás folyamatában széles körű kontaktusokra került sor, s a gyakorlatban megkezdődött, a munkásosztály több egységes politikai szervezetének megszervezése és létrehozása egységes vezetés alatt. Mindez végeredményben a két párt vezetőségének közös elhatározásában és annak a platformnak a kidolgozásában konkretizálódott, amelyet megvitattak és elfogadtak az illető pártok szervezetei keretében és a megalakulás folyamatában, lent az egységes szervezetekben. Ilyen körülmények között került sor 1948. február 21-én az egyesítő kongresszusra. E kongreszszus lényegében szentesítette a hazai valóságot, s az volt a feladata, hogy nyilvánosan és ünnepélyes külsőségek között kihirdesse a két pártnak a forradalmi, dialektikusmaterialista világ- és életszemlélet alapján egy pártban való egyesítését, létrehozva ezzel a munkásosztály egységes pártját, amelyre az a szerep hárult, hogy vezesse a román nép harcát az ország szocialista átalakításáért. A proletariátus, a romániai dolgozó tömegek ragyogó politikai győzelme volt ez, s mélyenszántóan kihatott az események további alakulására, a nagy forradalmi átalakulásokért folytatott harcra. Az egyesüléstől eltelt 25 év alatt pártunk becsülettel teljesítette a munkásosztály, egész népünk előtt vállalt kötelezettségeit. A Román Kommunista Párt következetesen a proletariátus forradalmi elméletének alapelveihez igazodva, alkotó módon alkalmazva országunk konkrét feltételeire a szocializmus általános igazságait, mindenek fölé helyezve az egész nép létöredekeit, szabadságra, társadalmi igazságra, függetlenségre, jólétre és boldogságra irányuló törekvéseit, széles körű szervezeti, politikai és ideológiai munkát fejtett ki, lépésről lépésre biztosította a nemzetgazdaság újjáépítését és korszerűsítését, szocialista alapokra helyezését, a szocialista termelési viszonyok megteremtését, az egész társadalom új elvek szerinti megszervezését, az összes dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának állandó emelését. A nép, saját tapasztalatából meggyőződve, hogy a Román Kommunista Párt politikája híven kifejezi legfőbb érdekeit, tántoríthatatlanul követte pártunkat, odaadással és áldozatkészséggel valóra váltotta a szocializmus hazai felépítését szolgáló programját. A párt politikájának helyességét ékesszólóan bizonyítják azok a nagy győzelmek, amelyeket Románia az elmúlt negyedszázadban a gazdasági és társadalmi élet minden területén elért, azok a történelmi jelentőségű sikerek, amelyek a haladás, az új, szocialista civilizáció útján születtek. A Román Kommunista Párt, szüntelenül harcolva a haza fejlesztéséért, szocialista társadalmunk sokoldalú felvirágoztatásáért, állandóan fejlesztette és erősítette internacionalista szolidaritását a többi kommunista és munkáspárttal, mindig becsülettel teljesítette kötelességét a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom aktív osztagaként. A többi párt támogatását és bátorítását élvezve, pártunk kifejezte odaadó támogatását a munkásosztály többi élcsapatai iránt, a társadalmi szabadságért és haladásért, a szocializmus és kommunizmus ügyéért harcoló pártok iránt. Ugyanakkor pártunk széles körű kontaktusokat teremtett a többi szocialista és haladó erőkkel, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, aktívan hozzájárulva a nagy antiimperialista front megszilárdításához és fejlesztéséhez, az együttműködésért és a világbékéért folytatott harchoz. Saját forradalmi tapasztalataiból, a szocializmust építő román nép nagy tapasztalataiból tanulva, pártunk egyben figyelmesen tanulmányozta és tanulmányozza a többi pártok, az új társadalmi rend(Folytatás a 3. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN 2. OLDALON: — Munkanap a marosvásárhelyi filharmóniánál — Mai kérdésünk: Mit tesznek a kereskedelem korszerűsítéséért 3. OLDALON: — A termőföld védelmében — Maximális szintet ígérnek az üveg- és fajanszgyártók A SZOCIALISTA EGYSZDFAMI ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSE Február 28-án, szerdán plenáris ülést tartott a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa. Az ülésen Nicolae Ceausescu elvtárs az RKP főtitkára, a SZFF Országos Tanácsának elnöke elnökölt. A plénum megvitatta és jóváhagyta a Szocialista Egységfront tanácsai munkájának tökéletesítésére és társadalmi-gazdasági szerepük növelésére vonatkozó határozatot. A jóváhagyott határozatot közzé teszik. A továbbiakban a plénum jóváhagyta az Országos Békevédelmi Tanácsnak, a Vadászok és Sporthorgászok Általános Egyesületének és a Méhészek Egyesületének a Szocialista Egységfronthoz benyújtott csatlakozási kérését. A Szocialista Egységfrontban résztvevő néhány szervezet vezetőségében bekövetkezett személyváltozás következtében a plénum, az illető szervezetek javaslata alapján, a következő módosítások végrehajtását hagyta jóvá a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának és Végrehajtó Bürójának összetételében: — Az Országos Tanács tagjaivá kooptálták a következő elvtársakat: Dumitru Balán, a Szocialista Egységfront Braila megyei tanácsának elnöke, Stefan Mocuta, a Szocialista Egységfront Kolozs megyei tanácsának elnöke, Iulian Plostinaru, a Szocialista Egységfront Mehedinti megyei tanácsának elnöke, Ion Catrinescu, a Szocialista Egységfront Prahova megyei tanácsának elnöke, Aldea Militaru, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, Corneliu Manescu, az Interparlamentáris Unió román csoportjának elnöke. A plénum elhatározta, hogy Ilie Alexe, Dan Martian, Gheorghe Petrescu és Miu Dobrescu elvtársakat felmenti a Végrehajtó Büróból, akik más feladatokat kaptak. — Mihai Dalea elvtársat felmentették a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa titkári tisztségéből, miután a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnökévé választották meg. — A plenáris ülés beválasztotta a Végrehajtó Büróba a következő elvtársakat: Florian Danalache, az UCECOM elnöke, Oliviu Rusu, a Mérnökök és Technikusok Országos Tanácsának elnöke, Aurel Duca, az RKP KB propagandaosztályának vezetője, Corneliu Manescu és Aldea Militaru. — Tekintettel arra, hogy az Országos Békevédelmi Tanács, a Vadászok és Sporthorgászok Általános Egyesülete és a Méhészek Egyesülete csatlakozott a Szocialista Egységfronthoz, a plenáris ülés elhatározta, hogy ezeknek a szervezeteknek a képviselőit — Sanda Rungher elvtársnőt, az ORVT titkárát, Titu Florea elvtársat, a VSAE elnökét és Viaceslav Harnaj elvtársat, a Méhészek Egyesületének elnökét — kooptálják az Országos Tanácsba és beválasztják a Végrehajtó Büróba. — Corneliu Manescu elvtársat megválasztották a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának alelnökévé. A plenáris ülésen felszólaltak a következő elvtársak: Ion Ichim, a SZÉF Bacau municípiumi tanácsának elnöke, Fazekas Lajos, a SZÉF Hargita megyei tanácsának elnöke, Eleonora Marculescu, a SZÉF Galati megyei tanácsa végrehajtó bürójának tagja, a megyei nőbizottság elnöke, Marin Enache, a Bukarest municípiumi III. kerületi SZEF-tanács elnöke, Constantin Dragoescu, a SZEF Gorj megyei tanácsa végrehajtó bürójának tagja. A vita végén felszólalt NICOLAE CEAUSESCU elvtárs. Nicolae Ce elvtárs beszéde a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának plenáris ülésén Mint ismeretes, a Szocialista Egységfront megalakulása óta egész sor intézkedést tett szervei hatáskörének bővítéséért, hogy a front tanácsai minél jobban teljesíthessék szerepüket és feladatukat társadalmi és politikai életünkben. Természetesen a Szocialista Egységfront tevékenysége során számos jó eredmény született. Nyíltan meg kell azonban mondanunk, hogy ezek az eredmények még nem felelnek meg a várakozásoknak és a Szocialista Egységfront tanácsai rendelkezésére álló lehetőségeknek. A tanácsok még nem tudják kellő mértékben összeegyeztetni és egyesíteni az összes hozzájuk tartozó szervezetek erőfeszítéseit. Emiatt még sok a párhuzamosság, ugyanazt a tevékenységet különböző vonalakon bonyolítják le, miközben egyes problémák megoldatlanok maradnak. Ezért a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának plénuma elé terjesztett határozattervezet célja tovább bővíteni a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának, tanácsainak hatáskörét és növelni szerepüket minden szinten. Elsősorban az a cél, hogy növekedjék szerepük a frontot alkotó szervezetek különböző területeken kifejtett tevékenységének összeegyeztetésében. Jelenleg főleg egyes közösségi problémák, egyes közművesítési problémák, az életszínvonal emelésével kapcsolatos problémák megoldására kell helyezni a súlyt. Jobban fel kell használni az alkotó szervezetek erőit a párt Országos Konferenciáján meghatározott program végrehajtásához, a gazdaság általános fejlesztése és a dolgozók anyagi és szellemi jólétének emelése céljából. Másodsorban a társadalmi ellenőrzés jobb összehangolására törekszünk. E téren most már határozat van érvényben, bizottságok alakultak, s ezek már meg is kezdték a munkát. Valószínű, hogy még az idén elemeznünk kell az e téren elért eredményeket, megállapítva, mi a további teendő azért, hogy a társadalmi ellenőrzés szervei jobban ellássák szerepüket. Nagy súlyt helyezünk a nevelési és kulturális tömegmunka összehangolására is, tekintve, hogy gyakorlatilag a Szocialista Egységfrontban résztvevő valamennyi szerv és szervezet ilyen vagy olyan formában kulturális és nevelő munkát végez. Magától értetődik, tehát, hogy a nevelőmunkát csak úgy tudjuk a Központi Bizottság 1971 novemberi határozatának megfelelően hatékonyabbá tenni, ha jobban összehangoljuk és egységes program alapján összefogjuk mindazoknak a tényezőknek az erőfeszítéseit, amelyek az új ember formálásán, népünk általános ismeretkörének bővítésén munkálkodnak. Úgy vélem, hogy ezzel a kérdéssel behatóbban kell foglalkozniuk a Szocialista Egységfront tanácsainak s magának a Végrehajtó Bürónak is. Egyébként e kérdéssel külön bizottság, a tudomány- és kultúra népszerűsítő bizottság foglalkozik, de ezt a munkát sokkal jobban fel kell lendítenünk, mivel épp ez a munka a Szocialista Egységfront egyik legfontosabb feladata. Az Országos Tanácsnak, a Szocialista Egységfront szervezeteinek ténylegesen koordinálniuk kell a területükön folyó nevelőmunkát, függetlenül attól, hogy kik szervezik a nevelő akciókat. A Szocialista Egységfrontnak minél több ilyen akciót, találkozót, vitát kell kezdeményeznie tanácsainak vezetésével, vagy ha gyárakban kerülnek sorra, a pártszervezetek és a szakszervezetek vezetésével. Kérem tehát, hogy ebben az értelemben egészítsék ki a plénum határozatának e tevékenység koordinálására és vezetésére vonatkozó részét. A határozat előirányozza a Szocialista Egységfront falusi szervezeteinek megalakítását. Ez helyes, s oda kell vezetnie, hogy szervezettebb és egységesebb legyen parasztságunk tevékenysége a mezőgazdaság fejlesztésében, a politikai munkában, a mezőgazdasági, politikai és tudományos ismeretek mind nagyobb fokú elsajátításában. Abból az elvből indultunk ki, hogy e szervezetek közvetlenül válasszák meg vezetőségüket és jelöljék ki képviselőiket a községi tanácsokba, amelyek mostantól kezdve a képviseleti elv alapján létesülnek. E tanácsokban részt vesz majd a párttitkár, az ifjúsági szervezet titkára és a többi szervezet képviselője. Ezen a vonalon tehát megfelelő javulás történik. Azt is tervezzük, hogy növeljük a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának szerepét a hozzá tartozó szervezetek külföldi tevékenységének koordinálásában, mivel a tanács már most széles körű nemzetközi kapcsolatokat tart fenn rendkívül nagyszámú politikai szervezettel és nemzeti felszabadítási mozgalommal, így meg lehet majd szüntetni a párhuzamosságokat és átfedéseket. A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának fontosabb szerepet kell játszania a nemzetközi kapcsolatok bővítését, a különböző politikai szervezetekkel és pártokkal, nemzeti felszabadítási mozgalmakkal való együttműködés fejlesztését célzó tevékenység általános orientálásában. Irányítania és koordinálnia kell még a máris eléggé nagyszámú, de még tovább gyarapodó baráti egyesületek és társaságok tevékenységét is. Javasolnám, hogy a határozatot egészítsék ki egy olyan ponttal vagy pótszakasszal, amely erre a kérdésre utal. Íme, elvtársak, ezt a néhány kérdést javasolom, hogy vegyük be a vita tárgyát képező határozatba. Véleményem szerint az általam javasolt kiegészítéseket magában foglaló határozat elfogadásával jobb szervezési keretet hozunk létre a Szocialista Egységfrontra háruló feladatok valóra váltásához. A Végrehajtó Büró feladatául kellkitűznünk az Országos Tanács munkaprogramjának az összeállítását. A tanácsban folytassunk véleménycserét egyes kérdésekről, hallgassunk meg tájékoztatókat, vitassuk meg, hogyan váltsuk valóra a feladatokat. Úgyszintén gondolunk az Országos Konferencia előkészítésére, amelyre körülbelül ez év végén vagy a jövő év elején kerül sor. Addig pontosabban körvonalaznunk kell az ország összes szervezeteit magában foglaló Szocialista Egységfront tevékenységének a kérdéseit a különböző tevékenységi ágak közötti jobb összhang megteremtése érdekében. Íme, ezek az én észrevételeim, a határozattervezethez, amelyet az említett kiegészítésekkel elfogadásra ajánlok.