Vörös Zászló, 1973. március (25. évfolyam, 49-75. szám)

1973-03-28 / 72. szám

mmg proletárjai,­­egyesüljetek 7 AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam 72. (6623) szám 1973. március 28. szerda Ara 30 bámi EPEZSDÜLT AZ ÉLET S HIJTARBAH Napfényben fürdik a határ. A tavasz, ha késve is, de megérkezett. De most már olyan erővel tört a mezőre, hogy egyik napról a ma­rikra kicsalta a gólyahírt s bomla­ni kezdtek a fák rügyei. S mégsem ez igazolja legjobban a tavaszt, ha­nem a szántó-vető emberek, akik, a hét elején ellepték a földeket. A­­lig hagyjuk el a város határát, s máris találkozunk velük. A megy­­gyesfalvi mész földjén egy traktor az utolsó simításokat végzi, a má­sik már huzatja is a magot a föld­be. Nyárádtőn friss földet hasítanak az ekék, Szentpálon pedig szépen lehengerelt föld tanúskodik a szor­galmas munkáról. Radnóton úgymond az egész ve­zetőség kiköltözött a mezőre. Köz­vetlen a műút mellett egy hatalmas parcellán Checidhes Dórin főmér­nök, Chip Joan brigádos és Keszeg György, a gépesítési részleg vezető­je, próbálgatják ,állítgatják a vető­­gépet, hogy magot, műtrágyát e­­gyenletesen szórjon. — Holnap a másikat is munkába" állítjuk — mondja Keszeg György. — Van hol forogni — toldja meg a főmérnök, — hisz nem kevesebb, mint 215 hektáron termesztünk az idén cukorrépát. Az egész terület szántva, jelentős része trágyázva, műtrágyázva s mintegy 75 hektár teljesen kész a vetésre. — Ezzel továbbra sem lesz baj — bizonyítja a gépesítési részleg ve­zetője —, hisz ma is három traktor dolgozik a talajelőkészítésnél. Több mint két tucat traktorral rendelkezik a radnóti gépesítési részleg, de azért munkája minde­­niknek akad. — Sőt talán még több is elkelne — véli Keszeg György, — hisz nem­csak a termelőszövetkezetet, hanem a társulást is mi szolgáljuk ki. Hat traktort irányítunk a talajelőkészí­téshez és a vetéshez. A gazdaság földjén pedig ma 19-et foglalkozta­tunk. De szükség is van rájuk, hisz nemcsak a cukorrépát, hanem a borsót, herét is vetik s gondozzák az őszi vetéseket. Közvetlen a cu­korrépaföld mellett Radu Iosif si­ma hengerrel tömíti a talajt a fia­tal vetések gyökerénél. Mások mű­trágyát szórnak, vagy a kertészet­ben segítkeznek, hisz itt is megkez­dődött a korai káposzta kiültetése. Az elmúlt heti szeles idő, most pe­dig a nyárnak is beillő meleg ala­pos munkát végzett. Felszárította a talajt. Csak a lekencei részlegen, néhány északosabb helyen látszik még a tél nyoma. Ott van egy ke­vés szántanivaló. De, amint a gépe­­sítők­ vezetője elmondotta, azt már menet közben is megcsinálják. A radnótiak tehát jól indultak, s szükség is van szorgalomra, hisz nagyon rövid idő alatt hatalmas te­rületeket kell bevessenek, az pedig csakis szorgalmas munkával, a gé­pek jó kihasználásával lehetséges. Mezősályon talán még jobb volt a rajt, már a hét elején harminc hektáron volt földben a cukorrépa magja. A Munkaérdemrend I. fo­kozatával kétszeresen kitüntetett termelőszövetkezet tagjai minden­ben igazolni akarják jó hírnevüket. — Másképp nem is lehet — mondja Duma Gheorghe, a gaz­daság elnöke. — A múlt évi ered­ményeink is a korai vetés mellett tanúskodnak, akárcsak addigi ta­pasztalataink. Most pedig sok a behozni való, hisz az idő alaposan késleltette a munkát. A szorgalom azonban sok min­dent pótol. Márpedig ebben Mező­­sályon nincs hiány. A 240 hektár­nyi terület szántásával, trágyázásá­val idejében végeztek. Hat tárcsa dol­gozik a területelőkészítésnél, a cukor­répa-vetéssel pedig napi 30 hektáros ütemmel haladnak. Közben vetik az aprómagvakat is. A hét elejéig 60 hektáron tették földbe a herét vé­dőnövény alá. Jól kihasználják te­hát a kedvező időjárást, napról napra gyarapítják eredményeiket. (N. F.) T­ejtermékek terven felül Versenyfelhívása szellemében dol­gozott az év eltelt időszakában a marosvásárhelyi Tejbegyűjtő- és Feldolgozó Vállalat. A tej magas fokú hasznosítása s a felvásárlási előirányzat megvalósítása nyomán a vállalat dolgozói határidő előtt, március 26-án jelenthették negyed­évi feldolgozási tervük teljesítését. Mint megtudtuk, a hátralévő né­hány nap alatt az össztermelés elő­irányzatát 3, az árutermelését pe­dig 4 millió lejes értékkel toldják meg. Terven felül egyebek között 100 tonna vajat, 5 000 hektoliter friss tejterméket és 45 tonna túró­féleséget állítanak elő, hozzájárulva az ellátás állandó javításához. A 3. oldalon — MINÉL KÖZELEBB A TER­MELÉSHEZ — A KATONAI SZOLGÁLATRA BEHÍVOTT ALKALMAZOT­TAK MUNKASZERZŐDÉSÉ­NEK JOGI HELYZETE — RÉGENBEN EGY LEVÉL NYOMÁN — A JOGÁSZ VÁLASZOL Nem tűr halasztást a lecsapolás, talanjavítás Ha késedelmesen is, de csak megkezdődött a megye termelőszö­vetkezeteiben a lecsapolás, a terü­letek vízmentesítése. Sajnos, az enyhe téli napokat nagyon kevés egységben használták ki kellő haté­konysággal, s ezért a megyei szin­tű eredmények sem kielégítőek. Az elkövetkező napokban tehát minden rendelkezésre álló gépi és kézi munkaerőt ehhez a tevékenységhez kell összpontosítani, mert hiszen megyeszerte több ezer hektár lecsa­­polását,­­feljavítását vállalták a­ me­­zőgazdasági egységek. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a lecsa­polt, vízmentesített, feljavított te­rületek számottevő terméstöbbletet biztosítanak. Ezt bizonyítja egyéb­ként a Nagyernye községhez tarto­zó sáromberki, káli és ernyei mtsz­­ek példája is. A múlt évben a há­rom mtsz határában mintegy 900 hektár területen építették ki a víz­levezető hálózatot, mert egy-egy csapadékos évszakban a fölös ned­vesség nagy vámot szedett a termés­ből. Ezeknek a munkálatoknak je­lentős szerepe volt abban, hogy a három termelőszövetkezetben 65 tonnával szárnyalták túl a búza-, 227 tonnával a kukorica- és 4 052 tonnával a cukorrépatermesztési tervfeladatot. Éppen ezen előnyök láttán, a termelőszövetkezetek ve­zetői, tagsága, a helyi szervek út­mutatásai alapján úgy döntöttek, hogy az idén növekvő ütemben foly­tatják ezeket a munkálatokat. Az idei előirányzatuk 1195 hektár me­zőgazdasági terület vízmentesítése. E munkálatok során mintegy 88 000 köbméter földet kell megmozgat­­niuk. Természetesen az idén is a Káli-patak további szabályozására összpontosítják erejüket, a munká­lathoz azonban gépekre is szük­ségük van. A számítások szerint a gépek segítségével 57 000 köbméter földet mozgatnak meg. Addig is, a­­míg , a gépek munkába állhatnak, a több mint ezer szövetkezeti tag megkezdte a mellékvízlevezető csa­tornák ásását, a régi árkok javítá­sát, kitakarítását, hogy mire a nö­­­­vényápolás kezdődik, végezhessenek e munkálatok zömével. A gerebenesi községi pártbizott­ság, a községi néptanács is messze­menő figyelmet fordít a fölös vizek levezetésére, a gyengén termő terü­letek feljavítására. Annak érdeké­ben, hogy minél rövidebb idő alatt tehessenek eleget az ilyen szerű e­­lőirányzataiknak, tömegakciókat szerveztek már nem egy ízben. Eb­be a munkába bevonták nem csu­pán az mtsz-tagokat, hanem a köz­ség minden lakosát. A legutóbbi ak­cióban is több mint 300-an vettek részt, egyetlen nap leforgása alatt több száz köbméter földet mozgat­tak meg és ezzel 32 hektár addig szinte semmit sem termő területet vontak be a mezőgazdasági körfor­gásba. Ezek a példák azt igazolják, hogy ha nem hiányzik az akarat, a hozzá­állás, csupán egy nap alatt is sokat le­het tenni. Sajnos, azonban sok­­terme­lőszövetkezetben még csak a szer­vezésnél tartanak. Nem egy helyen arra hivatkoznak, hogy nagy a víz a sáncokban, nehezen folyik le, nem tudják munkába állítani az embereket. Pedig hát éppen itt a bökkenő. Ha a sáncokat nem taka­rítják ki, nem mélyítik, nem ásnak újakat, hogy levezessék a fölös vize­ket, még nyár közepén sem tud­nak rámenni a földekre. A ka­rácsonyfalvi határban láttuk, hogy egy több hektáros szántóterületen helyenként bokán felül érő vízben gázolva szórták a műtrágyát az emberek. A víz elvezetése pedig nem okozott volna különösebb gondot, mert hiszen csupán egy ásónyomnyival kellett volna mélyíteni a fő leveze­tő csatornát, s ki kellett volna ásni még úgy 60—70 méternyi árkot. De mindezt elhanyagolták, s még a mai napig sem lehet szántani ezen a területen. A lecsapolási munkák felől ér­deklődve nem egy termelőszövetke­zetben válaszolták, hogy ennyi meg ennyi őszi vetésről levezették a vi­zet. Csáváson például 300 folyómé­ter sáncot húztak e célból. Ez is jó, kell, de nem csupán ennyiből áll a lecsapolás. A csávásiak ter­vében például ott szerepel a 10 hek­tár — de a valóságban sokkal több ennél — terület lecsapolása, amely az év jelentős részében víz alatt áll. Ezen a területen még egy ka­pavágást sem tettek. Vagy itt van a Sincai-iak példája. Eddig 5 hek­tár területet csapoltak le, s jelenleg 15 hektár lecsapolásán dolgozik napjában 15 ember, normára. Nem lehetne ezt a feladatot megoldani a tagság, a lakosság mozgósításával, hiszen az egész község érdeke, hogy minél előbb megszabaduljanak a fölös víztől, hogy azokon a terüle­teken is termelhessenek­. Tekintettel az idő előrehaladott­ságára, minden községi pártbizott­ság, néptanács, mtsz-vezető hasson oda, hogy már e hét folyamán mi­nél több szövetkezeti tag kapcso­lódjon be ezekbe a munkálatokba, szabadítsák meg a földeket a fölös­leges nedvességtől, mert hiszen ez is egyik feltétele annak, hogy megva­­ló­síthassák a tervezett hektárhoza­mokat. (SZ. D.) Tartályok (BÁli­NT ZSIGMOND felv.) Az Augusztus 23 Bútorgyárban A Marosvásárhelyi Vegyikombinát salétromsav részlege ­ Szocialista Egységfront Megyei Tanácsának plenáris ülése Tegnap délelőtt plenáris ülést tar­tott a Szocialista Egységfront Ma­ros megyei Tanácsa, amelyen a ta­nács tagjain kívül részt vettek meg­hívottak, valamint a Megyei Nép­tanács Marosvásárhelyen lakó kép­viselői. A Szocialista Egységfront Orszá­gos Tanácsának a közelmúltban megtartott ülésén Nicolae Ceausescu elvtárs értékes útmutatásokat adott ennek az átfogó tömegszervezetnek a tevékenységére vonatkozóan. A Szocialista Egységfront Megyei Ta­nácsa ezek szellemében fontos prob­lémát tűzött napirendre, mégpedig a városok és falvak szépítésében az elmúlt évben elért eredmények e­­lemzését és az idei feladatok meg­határozását. Az előterjesztésből kitűnt, hogy a megye lakosai, honpolgárai köteles­ségüknek tartották kivenni részü­ket a városok, falvak szépítéséből. Ezzel párhuzamosan árvédelmi munkálatokat, parkosítást és fásí­tási akciókat kezdeményeztek. Oty zöldövezeteket létesítettek, utakat, járdákat építettek és javítottak meg. Ebből a munkából az iskolák tanulói is kivették részüket. A ha­zafias verseny lelkesítő hatására a megye dolgozói 208 millió lej értékű hazafias munkát végeztek — 28 millióval többet az előirányzottnál. Ebben az évben a Máramaros megyei Néptanács és a Stoicanesti-i községi Néptanács versenyfelhívása alapján szervezték meg a munkát, s mind a megyei néptanács, mind a községi néptanácsok elküldték vála­szukat a versenyfelhívásra. A Szocialista Egységfront plenáris ülése úgy értékeli, hogy az idén jobban meg kell szervezni a mun­kát, mert az elmúlt évben megyénk legjobb községei és városai sem értek el olyan eredményt, amely valamelyiküket országos helyezésre jogosította volna fel. Az első napirendi pont vitája során felszólaltak: Giurgiu Valér, a Szocialista Egységfront Segesvár municípiumi Tanácsának elnöke, Buda Ironim, a Szocialista Egység­front Tirnaveni-i városi Tanácsának elnöke, Nösner Helmut Bátos köz­ség Néptanácsa Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke, Bilcu Margareta, Marosvásárhely municípium Nőbi­zottságának elnöke, Lázarescu Vasi­le, a Szocialista Egységfront Ludas városi Tanácsának elnöke, Trif Mi­­hai, a Sármás községi Néptanács Végrehajtó Bizottságának alelnöke, Cotiolan Petru a Szocialista Egy­ségfront Szováta városi Tanácsának elnöke, Purenciu­­ Mircea, a KISZ Megyei Bizottságának első titkára, Bogdan Ioan, a Megyei Testnevelési és Sporttanács elnöke, Bordos Jo­lán, a Megyei Nőbizottság alelnöke. A felszólalók elemezték a Szocia­lista Egységfront Megyei Tanácsa által kifejtett tevékenységet és vál­lalták, hogy ebben az évben úgy szervezik meg a hazafias versenyt, hogy az eredmények kielégítőek legyenek. Többen kérték a hazafias munkálatokkal kapcsolatos nyilván­tartások egyszerűsítését. Számos javaslat hangzott el arra vonatko­zóan, hogyan lehet nagyobb töme­geket bekapcsolni a hazafias mun­kába. Ezután a plenáris szervezési in­tézkedésekkel foglalkozott. Tekint­ve, hogy újabb tömegszervezetek csatlakoztak a Szocialista Egység­front Megyei Tanácsához, köztük a Megyei Testnevelési- és Sport Tanács, a Megyei Vöröskereszt, a Békeharcbizottság, a Pionírszerve­zet Megyei Tanácsa, a Sporthorgász és Vadászegyesület, a Méhészek Egyesülete, szükségessé vált a Ta­nács összetételének kiegészítése. Ki­lenc elvtársat, akik eltávoztak a megyéből, vagy más funkciót kap­tak, felmentették a Szocialista Egy­ségfront Megyei Tanácsában betöl­tött tisztségükből. A megyei tanács­ba a következő új tagokat koop­tálták: Chiorean Pavel, a Szocialista Egységfront Marosvásárhely muni­­cípiumi Tanácsának elnöke, Gorea Avram, a Megyei Vöröskereszt szer­vezet titkára, Bogdan Ioan, a Me­gyei Testnevelési- és Sport Tanács elnöke, Sticlaru Grigore, a Megyei Pionír Tanács elnöke, dr. Horváth Endre professzor, a Megyei Béke­védelmi Bizottság elnöke, Corfariu Eugen, a Megyei Vadász és Sport­horgász Egyesület elnöke, Varvari Onisie, a Méhészek Egyesületének megyei elnöke, Scrieciu loan ezre­des, a Helyőrség parancsnoka, Ca­­tárig loan, a Megyei Mezőgazdasági Igazagtóság igazgatója, Rajiu loan, a Megyei Tanfelügyelőség vezértan­­felügyelője. A Szocialista Egységfront Megyei Tanácsába és annak, végrehajtó bárójába Lobontiu Nicolaet, a MTSZ-ek Megyei Szövetségének el­nökét, és Purenciu Mirceát, a KISZ Megyei Bizottságának első titkárát kooptálták. A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága 1972 november 20-i plenáris ülése javaslata alapján, miszerint a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsának titkári tisztsé­gét a megyei pártbizottság szerve­zési kérdésekkel foglalkozó titkára töltse be, Fodor Géza elvtársat fel­mentették a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsának titkári és a végrehajtó büróban betöltött tagsági tisztsége alól. Ebbe a funkcióba Cozma Ioan elvtársat, a megyei pártbizottság szervezési kérdésekkel foglalkozó titkárát választották. Eredményeik jelzik a valódi lehetőségeket Egyik vállalatunk sem az a ki­mondott „ötletbank“. De műszaki szakembereink java része igyekszik egy személyben koncepciós és ki­vitelező is lenni. Igazi szakember nem lehet meg az újat hozni, vagy újat bevezetni ambíciója nélkül. Tovább vive a kérdést: ki mivel igazolhatja legjobban szakember­létét, mint azzal, hogy a most kü­lönösen pontosan körülírt szolgálati kötelezettségein túl is „dolgoztat­ja“ alkotó képességeit. De ne le­gyünk merevek, túl vagy azon be­lül, végtére egyre megy. Fontos az eredmény, mely a gyorsabb, ol­csóbb, jobb, időszerű céljait hiva­tott szolgálni. A pitesti fások felhívása e célo­kat követve ösztönzést kívánt adni a koncepciós munkának oly módon, hogy évente minden mestertől, technikustól, mérnöktől legalább egy 10 000 lej értéket hozó tanul­mányt várt el. A régeni IRUM-ban sajnos mit­­sem tudnak erről a felhívásról. Mint alkotásra késztető, mozgósító mozgalom nem létezik. Ezért kijár az elmarasztalás. A vállalat veze­tősége a hatékony újítószellem meghonosításának eszközétől fosz­totta meg önmagát, a termelést. Persze, igazságtalanok lennénk, ha megmaradnánk ennél az ítéletnél, s eltekintenénk attól, hogy a felhí­vás mellőzése dacára szakembere­ik egy része aktív alkotóként van jelen a termelőmunkában. Működik több-kevesebb rendszerességgel a mérnökök és technikusok komisszi­­ója, s nem terméketlen az újító­mozgalom sem. Majdnem összhangban a pitestiek felhívásával, gyakorlat náluk, hogy minden magas képzettségű káder egy-egy műszaki vagy szervezési probléma megoldását vállalja. Kol­lektíven vagy egyénileg közvetlen termelési érdeket szolgáló kérdések javítási módozatait kutatják, a már említett gyorsabb, olcsóbb, jobb szellemében. S eredményeik szinte feledtetik az előbbi elmarasztalás okát. A tavalyi tematika jó részé­re már elkészült a tanulmány­fedezet, alkalmazták vagy alkalma­zás alatt áll. A TAF-traktorokhoz például helyben állítják elő a ko­rábban importból származó diffe­renciálokat. Gépenként 14000 lej megtakarítást jelent a gyártásba vétel. Sorozatban állítják elő az el­eddig importált villamos lábpedá­lokat, de más magas műszaki szín­vonalat feltételező géprészeket is. Idei programjuk gazdagabb. A kívülállónak, lehet indokolatlanul, a közmondás jut eszébe „evés köz­ben jön meg az étvágy“. Hozzálát­tak további import alkatrészek helybeni kidolgozásához, gyártásba vételéhez. Máris előrehaladott sza­kaszban van egy farostosító tárcsa­típus gyártásának előkészítése, kö­zelebbi vagy távolabbi határidők­höz kötött a munka alatt álló vál­toztatható szíjtárcsa, hidraulikus el­osztó saját termékké változtatása. Azaz folyamatban van gyártmánya­ik olcsóbbá, és remélhetőleg jobbá tétele. Szakember kollektívájukat állan­dóan foglalkoztatják termékeik kor­szerűsítésének, újratervezésének le­hetőségei. Ami elgondolássá érett, szerepel is ez irányú terveikben, és hamarosan a termelésben jelentke­zik. Ez utóbbi okán említik a fur­­nérillesztő gépet, a függőleges hen­ger­csiszolót, marógépet stb. Köze­lebbről ismét szólhatunk a készülő TAF—650-es csuklós traktorról. Részben koncepciós munkát igé­nyel a minőségjavítás. Szakmai hozzáértést pedig mindenképpen. Ez jutott érvényre a különböző szer­számok és készülékek felújításánál. Mintegy 40 százalékát korszerűsí­tették a termelés követelményeinek megfelelően. Hatása máris érződik, miként a szerelés és ellenőrzés fo­lyamatos, összehangolt megszervezé­séé is. Kiegészíthetjük összegezőnket a gé­pesítés és automatizálás kiterjesztésé­ben felmutatható eredményekkel. 20 000 lej évi megtakarítást hoz majd a bakelithéjba öntött darabok tech­nológiai vonalának üzembe állítá­sa. Több más elgondolásuk gyakor­latba ültetése mintegy 200 00­5 lejes megtakarításhoz segíti a vállalatot. Újítóik sem tétlenkednek, az ed­dig alkalmazott négy ötlet mintegy évi 200 000 lejt hozhat. S biztatóak a perspektívák, a tavaly közel egy­millió lej megtakarítást értek el a munkások, technikusok, mérnökök szakmai ambíciójának értékesítése nyomán. Végül számoljunk utána, mit je­lentene, ha nemcsak 20—25 dolgo­zó vállalna aktív részt az állandó jobbításból, hanem mindazok, akik — miként a pitesti felhívás sugallja — valóban adnak a szakma rangjára. Mit tesz a KISZ-szervezet a tanulóifjúság műszaki érdeklődésének kielégítéséért ? Sok dicséretest hallani a pionír­házak tevékenységéről, e házakat látogató pionírok ügyességéről. A gyermekek az itt működő körökben olyan gyakorlati készségeket sajátí­tanak el, melyek megszerzésére ké­sőbb aligha adódik ilyen alkalom. Országos hírű repülő-hajómodellező kör működik például a vásárhelyi pionírházban, ahonnan több bajnok is kikerült. De a többi körök — rádióamatőr, film és fotókör, elek­tronikai kör stb. — tagjai is szíve­sen töltik itt szabadidejüket. Ám egyszercsak véget ér a pionírkor­szak, a kisiskolásoknak át kell ad­­niuk helyüket a következő nemze­déknek. A kis pionír KISZ-taggá érik, alsóbb osztályosból líceumi és szakiskolás sorba kerül. A pionír­ház köreiből kinőtt tanulóknak van-e lehetőségük továbbfejleszteni gyakorlati jártasságukat? Ezúttal nem a kötelező gyakorlati, terme­lési képzésre gondolunk, hanem már KISZ-tagokról lévén szó, fel­vetődik a kérdés: a Kommunista Ifjak Szövetsége miként járul hoz­zá a tanulók ismereteinek bővíté­séhez, műszaki kultúrájának bőví­téséhez. Kérdésünkkel KADAR ISTVÁNT, a KISZ Municípiumi Bizottságának első titkárát és JAKAB KÁROLYT, a Tanulók Me­gyei Tanácsának elnökét kerestük fel. KADAR ISTVÁN: A KISZ szer­vezet az iskolák keretében az isko­lai KISZ-bizottságok révén hozza létre a tanulók különböző profilú köreit. Tehát az iskolai KISZ- bizottságok szervezik, vezetik, a szakos tanárok pedig a szakmai irányítók. Vannak tanulmányi és technikai körök. — Kik lehetnek a körök tagjai? — Az eddigi gyakorlat szerint a legjobb tanulók. Szerintem a gyen­gébbeket is be kellene fogadni, mert aktív foglalkoztatásukkal fel­kelthetik az ő érdeklődésüket is. Ezen felül, ha az elméleti tantár­gyakból nincs magas osztályzata az illető tanulónak, gyakorlati készsé­gei fejlettebbek is lehetnek a jobb tanulóénál. Főként a technikai kö­rökbe kellene bevonni a gyengébb tanulókat.. . E körök profilja mennyire fe­lel meg a tanulók érdeklődésének? A tanulmányi kört általában meg­választhatja a tanuló, mert abból több van De technikai kör általá­ban csak olyan alakul, amelyiknek, szakmai vezetésére van vállalkozó tanár. Tehát még a gyerekeket sem kérdezik meg. — S ha nincs vállalkozó tanár? A KISZ hogyan karolja fel, ösztönzi a líceumi és szakiskolás, valamint általános iskolai tanulók ilyen irá­nyú érdeklődését? — Maros­vásárhelyen létezik a Ta­nulók klubja, ahol zene, irodalom (román és magyar nyelvű), turisz­tikai tájékozódási kör működik. A tavaszi vakációban kezdi meg tevé­kenységét a tánc­kör, ahol a tanu­lók viselkedési, magatartásbeli kér­désekkel is megismerkedhetnek. Szeretnénk, ha e klub keretében városi szintű technikai körök is mű­ködnének, ahová a KISZ-tag tanu­lók beiratkozhatnának a város bár­melyik iskolájából , természetesen maguk választhatnák meg, milyen profilú körben szeretnének tevé­kenykedni. Meggyőződésem, hogy ez a szervezési forma bővítené, válto­zatosabbá tenné a körök profilját, ami maga után vonná a körökben KOCH MÁRIA (Folytatás a 3. oldalon)

Next