Vörös Zászló, 1978. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1978-03-01 / 50. szám
Vilag proletárjai, egyesülteiek AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA március A Megyei Pártbizottság plenáris ülése és a Megyei Néptanács ülésszaka .Kedden, február 28-án tartotta •plenáris ülését a Megyei Pártbizottság és ülésszakát a Megyei Néptanács. Az együttes ülés résztvevői — a Megyei Pártbizottság tagjai és póttagjai, a Megyei Néptanács képviselői és a meghívottak nagy lelkesedés légkörében ismételten kifejezték a Maros menti tájak kommunistái, összes dolgozói, románok, magyarok, németek nevében mély tiszteletüket és nagyrabecsülésüket Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára és a szocialista Románia elnöke iránt. A plenáris nagyfokú igényességgel, behatóan elemezte és vitatta meg a pártszerveknek ésszervezeteknek, a politikai nevelés és szocialista kultúra tanácsainak az RKP KB 1976. novemberi plenárisán elfogadott intézkedési program előírásai, valamint Nicolae Ceausescu elvtársnak a propaganda területén dolgozó káderekkel tartott értekezletén elhangzott beszédéből fakadó feladatok valóra váltásáért kifejtett politikai nevelőtevékenységét, melyet a gazdaságitársadalmi feladatok teljesítésének rendeltek alá. Az előterjesztett jelentés, a felszólalók, Ioan Florea elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkárának következtetései nyomatékosan hangsúlyozták: az RKP KB 1976. novemberi plenáris ülése óta eltelt időszakban a Megyei Pártbizottság, annak Bárója és Titkársága határozottan cselekedett annak érdekében, hogy fokozódjék a pártszervek és -szervezetek felelőssége az új embernek a munka iránti szeretet szellemében való nevelésében és formálásában, növekedjék a propaganda célokat szolgáló összes akciók és tevékenységek hatékonysága és befolyásoló ereje, s hogy a politikai-ideológiai nevelőmunkát egyre szorosabban kapcsolják össze a valósággal, a konkrét gazdasági-társadalmi feladatokkal. A pártszervek és -szervezetek vezetésével, a politikai nevelés és szocialista kultúra megyei, municípiumi, városi és községi tanácsai fokozták igényességüket és felelősségüket, szüntelenül tökéletesítették munkastílusukat és munkamódszereiket, hozzájárulva ezáltal a politikai nevelő és kulturális-művészeti tevékenység állandó javításához, a tömegeknek a szocialista etika és méltányosság elvei szellemében való neveléséhez, a román, magyar, német dolgozók testvériségének elmélyítéséhez, a haza, a párt és a nép iránti határtalan szeretet ápolásához. A Megyei Pártbizottság, annak Bárója és Titkársága időközönként elemezte a politikai-ideológiai munka valamennyi területét, megfelelő intézkedéseket foganatosított e tevékenység javítására, tökéletesítésére, hogy eredményesen mozgósíthassa a dolgozókat a gazdasági-társadalmi tervfeladatok és a szocialista versenyben tett vállalások teljesítésére és túlszárnyalására. Ebből a célból hasznos tapasztalatcseréket szerveztek a politikai nevelőmunka különböző területein dolgozókkal, melyek jelentősen elősegítették a jó tapasztalatok általánosítását, a politikai nevelőmunka javulását az illető területen. Bírálat és önbírálat szellemében elemezve a politikai nevelőmunka terén elért eredményeket, a plenáris leszögezte, hogy nagy feladatok hárulnak a propagandára, hatékonysága, mozgósító ereje növelésében, a dolgozók erőfeszítéseinek egyesítésében a megyénkre háruló gazdasági-társadalmi feladatok teljesítéséért. A jövőben minden akciót úgy kell megszervezni, hogy az összes dolgozók és elsősorban a kommunisták megértsék: a mi szocialista társadalmunk a munka társadalma és csak a munka révén biztosítható általánosan és külön-külön mindenki számára a boldogság, a jólét. A politikai munka, a propaganda arra hivatott, hogy fokozottabb mértékben mozgósítsa az összes dolgozókat a gazdasági feladatok teljesítésére, a XI. kongresszus, a párt Országos Konferenciája határozatainak maradéktalan valóra váltására, a jelenlegi ötéves terv gazdasági előirányzatainak teljesítésére. A pártszervek és -szervezetek, a szakszervezetek, a KISZ-szervezetek, a nőszervezetek a politi(Folytatás a 3. oldalon) Az RKP Maros megyei Bizottságának V A L A S Z A a Román Kommunista Párt Bukarest municípiumi Bizottságának 1978-ra szóló versenyfelhívására (3. OLDAL) A föld az egész nép kincse — gazdálkodjunk ésszerűen vele Hatékony intézkedések — jó eredmények A marosvécsi termelőszövetkezet nemrég megtartott közgyűlésén egyik igen fontos napirendi pontként szerepelt a földalap ésszerű, gazdaságos felhasználása. Mind a beszámoló, mind a felszólalók alaposan, hozzáértéssel vitatták meg ezt a kérdést. Különösen kiemelték a zöldségtermesztő brigád kiváló eredményeit, amely valóban ésszerűen használt ki minden talpalatnyi földet. És ezt terméseredményei is igazolják. Az öt hektáron termelt paradicsomből például nem kevesebb, mint 44 tonna többlettermést ért el, összesen 150 tonna zöldséget termelt és értékesített terven felül, ami pénzügyi előirányzata 140 000 lejjel való túlhaladását eredményezte. A vezető tanács is, élén Szabó A. János elnökkel és Lőrincz Dezső főmérnökkel egyik legffontosabb feladatának tartotta a földalappal való ésszerű gazdálkodást. E kérdést állandóan napirenden tartotta, úgy irányította a tagság egész tevékenységét, hogy az minél eredményesebb legyen, így például a „Hosszak“ nevű dűlőben már 1976-ban hozzákezdtek egy 10 hektáros terület feljavításához. Alagcsövezték a területet, utána feljavították a talaj táperejét, majd a terület egy részén mélytalajlazítást végeztek. S az eredmény nem is maradt el. Régebb a megfelelő trágyázás ellenére a kukorica hektárhozama nem haladta meg az 1000 kilót. Az alagcsövezés után a terület egy részét burgonyával ültették be. A terméshozam meghaladta a 20 000 kilót hektáronként. Azon a területen, ahol mélytalajlazítást végeztek, kukoricát termeltek. A hektár hozam 4 080 kilót tett ki a szomszédos parcellák 2 632 kilós termésével szemben. Az eredmények meggyőzőek, további munkára ösztönzik az egész tagságot. Erre az esztendőre hasonló módszerekkel egy 28,5 hektáros területet készítettek elő. A „Csutkás“, „Akácos“ és „Mészkemence“ dűlőkben a lúgcsövezést és mélytalajlazítást végeztek. A terület egy részét bevetették búzává, a többit a kukoricának készítik elő. Természetesen a fenti munkálatok mindenütt jobb talajtápoző- gazdálkodással párosultak. Az egész trágyamennyiséget, mintegy 1500 tonnát, kihordták a mezőre, jelentős területeken szórtak szét műtrágyaféléket is. Amint azonban a vitából is kiderült, még Marosvécsen is vannak tartalékok És ezek kihasználására annál is inkább szükség van, mivel a gazdaság mindössze 373 hektár szántóterülettel rendelkezik. Viszont a Maros völgyében néhol még nagyon sok a bokor, a fa, a gödör, ami gátolja a gépesítés kiterjesztését. A „Vágott“ dűlőben a források nincsenek felfogva, így főleg csapadékos esztendőkben jelentős területeket mocsárrá alakítanak át. Lecsapolását tehát nem kell halogatni. De nagy gondot kell fordítani a megfelelő növénysűrűség biztosítására, a legmegfelelőbb hibridek kiválasztására is, amelyek mind a föld ésszerűbb kihasználását segítik elő. Viszont a marosvécsiek törekvése, szorgalma biztosíték arra, hogy a jövőben is jó gazda módjára bánnak a földdel. V. OLTEANU hi életszínvonal emelésére irányuló pártprogram szellemében Március elsejétől újabb dolgozó kategóriák javadalmazását emelik Mint ismeretes, Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezésére az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága 1977. december 23-i ülésén határozat született arról, hogy átdolgozzák a javadalmazásemelési grafikont. A Törvényerejű Rendeletben megerősített határozat szerint a javadalmazásemelés első szakasza 1978. június elsején fejeződik be szeptember helyett. Az új beütemezés értelmében március elsejével, további dolgozó kategóriák javadalmazása emelkedik. Sorra került az építőanyag-, a villamosenergia-, a nyomda-, a cellulóz- és papíripar. A korábbi ütemtervhez képest ez azt jelenti, hogy az építőanyag-iparban dolgozók egy hónappal, a nyomdászok és a villamosenergia-iparban foglalkoztatottak két hónappal, a faipariak pedig négy hónappal hamarabb részesülnek a javadalmazás-emelésben. Újra elmondhatjuk, hogy a most folyó javadalmazásemelés kettős előnyt hordoz, mert az emelés előbbrehozása további többletjövedelmekhez juttatja az érintetteket. Egy hőerőműben dolgozó 6-os kategóriás (II. fokozatú) lakatos vagy villanyszerelő például a havi 325 lejes többletjövedelmen kívül további 650 lejt vihet haza azáltal, hogy az eredeti beütemezésnél két hónappal hamarabb részesül a jövedelememelésben. S itt nem számítottuk az ugyancsak emelkedő egyéb juttatások értékét, mint például a régiségi pótlékét. Számottevően emelkedik — tudtuk meg — a Marosvásárhelyi Téglagyárban dolgozók jövedelme. Néhány összehasonlítással jól példázhatjuk ezt. Egy 4. kategóriás, téglaszekción dolgozó munkás havi javadalmazása (régiségi pótlék nélkül) 302 lejjel lesz több, az előregyártott betonelemek előállításánál dolgozó 2. kategóriás munkásé 1 655 lejről 1 935 lejre emelkedik. A 6. kategóriás karbantartó lakatos az eddigi 1872 lejjel szemben havonta 2 205 lejt vihet haza. Az összakkordban dolgozó mester jövedelme 2 321 lejről 2 880 lejre növekszik. Tegyük hozzá, ebben az iparágban az eredeti ütemtervnél egy hónappal korábban alkalmazzák a jövedelmek emelésére vonatkozó határozatot... A jövedelmek emelése mindazok munkájának gyümölcse, akik most gyakorlatilag részesülnek benne. Ettől a gondolattól nem nehéz eljutni addig a felismerésig, hogy az életszínvonal minden további emelésének lehetősége a termelőmunka, az irányítás és szervezés állandó javításában a gazdasági hatékonyság szüntelen fokozásában rejlik. Megvalósítva a párt XI. kongresszusának és Országos Konferenciájának határozatait, az egész nép együttes erőfeszítése révén teremthetjük meg a jólét és a civilizáció útján való töretlen előrehaladásunk anyagi eszközeit, így ötvöződik szoros egységbe a társadalom és az egyén érdeke. A Nők Országos Konferenciájára készülve Konferenciák és gyűlések A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, a községközpontokban, a vállalatokban és intézményekben beszámoló és választási gyűléseket, illetve konferenciákat tartanak a nők, így került sor az elmúlt napokban a községi pártbizottságok titkárainak, más párt- és állami aktivisták, a Megyei Nőbizottság küldötteinek jelenlétében Mezőszentpéteren, Alsóidecsen, Solovástrán, Alsóköhéren is a nők községi beszámoló és választási konferenciájára. A résztvevők elemezték, hogy a községi nőbizottság, a községi pártbizottság irányításával, miként járult hozzá az mtsz-ekben dolgozó és a községhez tartozó falvakban élő összes asszonyoknak a gazdasági-társadalmi életben való részvételre mozgósításához. Az elfogadott intézkedési tervek a községi nőbizottságok munkájának a követelmények szintjére emelését szolgálják, életbe ültetésük maga után vonja a falusi aszszonyok szerepének növekedését a termelőtevékenységben, a községszépítésben, a művelődési életben stb. A konferenciákon megválasztották a községi nőbizottságot és a küldötteket a nők megyei konferenciájára. A marosszentgyörgyi mtsz-ben megtartott négy ülésen elhangzott beszámoló méltatta Opri Ida, Nagy Polixénia, Rompa Teodora, Turcu Ana, Jánosi L. Ilona, Tordai Z. Róza, Mihály Margit, Józsa Krisztina, Deac Mária és más szövetkezeti tagok hozzájárulását a kukorica, cukorrépa stb., termelésében elért szép eredményekhez. A jelenlevők hangsúlyozták, hogy még nagyobb megvalósításokról számolhatnának be, ha kivétel nélkül mindegyik lány és aszszony egyforma felelősségérzettel látta volna el feladatát a növényápolásban, a termények betakarításában, úgyszintén háztáji gazdasága fellendítésében. Értékelték a nők sajátos kulturális-politikai nevelő rendezvényeinek — Nők órája, női lektorátusok — szerepét a lányok, asszonyok általános ismereti szintjének emelésében, a családban, a gyermeknevelésben rájuk háruló feladatok ellátásában. A Bőr- és Kesztyűgyár nőkemissziójának beszámoló és vá(Folytatás a 4. oldalon) A segesvári selyemszövöde