Vörös Zászló, 1987. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-01 / 26. szám

1. OLDAL - VÖR­ÖS ZÁSZLÓ Új minőségi szinten a helységek rendezése (Folytatás az 1. oldalról) területek felhasználás szerinti funkcionális övezetesítése, az é­pületek magasságának és sűrű­ségének, továbbá a lakósűrűség­nek, a zöldövezetek kiterjedésé­nek, a települések szociális-kul­turális létesítményekkel való el­látottságának, közművesítési szintjének, úthálózatának meg­határozása, szintúgy a környe­zet megóvása, a történelmi ne­vezetességű helyek, műemlékek és a művészeti értékű műemlékek megőrzése hasznosítása, a be­ruházások gazdasági és szociális hatékonyságának növelése az e­­gész lakosság munka-, élet- és pihenési feltételeinek a tovább­­javítása.“ A szisztem­atizálással biztosí­tani kell a települések beépíthe­tő területének a szigorúan szük­ségesre való korlátozását és a földnek, amely nemzeti vagyo­nunk fontos része, a lehető leg­jobb hasznosítását. A terület- és helységrendezés az ország egységes gazdasági­társadalmi fejlesztési­­ tervének előirányzataival és prognózisai­val összhangban megy végbe és elősegíti az egész terület har­monikus fejlesztését, az anyagi erőforrások és a munkaerő ma­gas szintű értékesítését, a ter­melőerők ésszerű és kiegyensú­lyozott elosztását,­ arra töreked­ve, hogy a gazdasági hatékony­ság követelményei és a szociális jellegű követelmények szerve­sen összefonódjanak.“ A helységek rendezésére vo­natkozó új javaslatok megfogal­mazása és véglegesítése céljá­ból, mindamellett, hogy keret­tervként fölhasználtuk a jelen­legi szisztematizálási­ vázlatok e­­lőirányzatait, a Megyei Pártbi­zottság Bürója által 1986. július 4-én elfogadott megyei munka­­programnak megfelelően, egy e­­gész sor intézkedést tettünk: va­lamennyi termelőegység, intéz­mény és egyéni gazdaság terü­letét fölmértük és leltároztuk azzal a céllal, hogy minél pon­tosabban ismeretessé váljon az összes épület, berendezés, az ál­taluk­ elfoglalt terület, valamint a további fejlesztésre fönntar­tott, illetve azon területek, ame­lyeket­­ mezőgazdasági célokra használnak vagy fognak hasz­nálni a beépíthető helységhatá­rokon kívül vagy belül. Az ebben az időszakban ki­­­­bontakozott akció egy összeírás­hoz hasonlítható, mely során nagy munkával hatalmas meny­­nyiségű adatnak jutottunk a bir­tokába. Megjegyzem, hogy mind­ezeket az adatokat kiértékelték és elfogadták a szocialista gaz­dasági egységek vezetőségei, a­­zok a szakkollektívák, amelyek részt vettek a magánterületek felmérésében, úgyszintén a mu­­nicípiumi, városi és községi nép­tanácsok végrehajtó bizottságai és bürói, amelyek felelősséggel tartoznak a szisztematizálási tör­vény területi alkalmazásáért. Az említett adatok összesíté­séből és feldolgozásából min­denekelőtt az derült ki, hogy Maros megye területén egyetlen helység — municipium, város, község, falu — sem illeszkedik be az RKP KB plenárisán elfo­gadott területkihasználási nor-­ mákba. " Konkrétabban, rá kell mutat­nunk, miszerint a helységek ko­rábbi spontán,­ szervezetlen, a terepviszonyokhoz igazodó és e­­gyéni érdekeket követő fejlesz­tése miatt pillanatnyilag változó sűrűségű beépítettséggel (egy hektárra eső épületek száma), továbbá a beépíthető övezeten belül olyan zöldövezetekkel, ter­melő és nem termelő szabad te­rületekkel rendelkeznek, ame­lyek összessége meghaladja a szisztematizálási normák által megengedett, valósan szükséges területet. Ebben a helyzetben minden e­­gyes helység beépíthető területét a szigorúan szükségesre, kell csökkenteni, azzal a megjegyzés­sel, hogy az összes javasolt be­építhető területen biztosítsák va­lamennyi település számára, an­nak nagysága szerint, a távlati fejlesztéshez szükséges tartaléko­kat, úgy, amint azt a 2000. évig terjedő időszakra kidolgozott új területrendezési tervek előírják. A megjelölt új helységhatárok egyetlen település fejlődését sem gátolják meg, mert ezeket ké­sőbb kiterjesztik a szükséges te­rületekkel, de csak azt követő­en, hogy az új területrendezési tervekben feltüntetett összes tar­talék területet teljes egészében elfoglalták. De­ a települések fejlesztésére nem csupán az üres tartalékte­­rületek hasznosítása révén kerül sor, sőt, elsősorban a már be­épített telkek jobb értékesítésé­vel, s itt gondolok mind a gaz­dasági egységeken belüli rende­zésre, a vonatkozó területkihasz­nálási előírások alkalmazására, mind pedig olyan lakóövezetek átrendezésére, amelyekben a törvényben szereplőnél kisebb az egy hektárra eső épületek szá­ma, figyelembe véve természe­tesen a meglévő épületek fizikai állapotát. MŰSOROK SZÍNHÁZ Vasárnap délelőtt 10 órakor a Nemzeti Színházban: A hozo­mány nélküli lány. A magyar tagozat előadása. Este 7 órakor: Burghezul gentilom (E-bérlet). A román tagozat előadása. Vasárnap este 6.30 órakor a Szentgyörgyi István Színművé­szeti Intézet Stúdió termében: Az üvegcipő. A magyar tagozat előadása. Hétfőn este 6 órakor a Nem­zeti Színház kistermében: Nem félünk a farkastól. A Színmű­vészeti Intézet magyar tagoza­tának előadása. BÁBSZÍNHÁZ Vasárnap 9,30 és 11 órakor: Gulliver a bábszínházban. Hétfőn 11,30 és 13 órakor: Hat kis pingvin. A román tagozat előadásai. 1 . MOZI ARTA : Bizalom. UNIREA : Aranykeresők. I—II. rész. HA­LADÁS : A rejtélyes völgy harcosai. SELECT: Néma ko­média. IFJÚSÁGI : 9,­­ 11, 15, 17 és 19 órától: Boszor­kányszombat. 21 órától: Napi hír. FLACARA: Roberto Car­los és a rózsaszínű gyémánt. SEGESVÁRI JLUMINA: Az el­­hagyott vasúti őrház; A harcos. VASUTASOK KLUBJA: A hozo­mány nélküli lány I—II. rész. RÉGENI PATRIA: A part, a ha­za, a nép; Zöld jég. TIRNAVE­­NI MELÓDIA: A szüzek elrab­lása. LUD­ASI FLACARA: A pár­baj. SZOVÁTAI DOINA: Gim­nazisták. MUNKÁS MOZI: A kisded, a kőolaj és az er­délyiek. SÁRMASI POPULAR: Kaland a Fekete-tengeren I—II. rész. RADNÓTI LUMINA: A préri. ERDŐS­ZENTGY­ÖRG­YI­ POPULAR: Bizalom. GYULA­­KUTAI PÁTRIA: A birodalom ellentámadása I—II. rész. NYA­­RÁDSZEREDAI NIRAJUS: Csa­ta az árnyékban. HÉTFŐ, február 2. ARTA: Az utolsó vonat Gun- Hillből. HALADÁS: Twist Oli­ver. SELECT: Kérem a bonckést. IFJÚSÁGI: 9 és 11 órától: Jó szándékkal. 15, 17, 19 és 21 órá­tól: Kincsek szigete. FLACARA: Kár a könnyekért. SEGESVÁ­RI LUMINA: Eltűnt egy szobor. VASUTASOK KLUBJA: A hozo­mány nélküli lány I—II. rész. RÉGENS PATRIA: Gyermeki szeretet. Rendőr vagy bűnöző. TIRNÁVENI MELÓDIA: Isten veletek ifjúkori álmok. LUDAS­ FLACARA: Zöld jég. SZOVÁ­TAI DOINA: A hölgy és a csa­vargó. MUNKÁS MOZI: A kis­ded, a kőolaj és az erdélyiek. SARMASI POPULAR: Jenkik I—II. rész. RADNÓTI LUMINA: A préri. ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: A tenger farkasai. GYULAKUTAI PATRIA: Taps, siker, taps. NYÁRADSZERE­DAI NIRAJUS: Törvényes há­zasság. TELEVÍZIÓ VASÁRNAP, február 1. 11,30 Telex 11,35 Gyermekvi­lág (A fehér rakéta — befejező rész) 12,40 Román népzene 13,00 Vasárnapi album 14,50 Kortár­saink 15,00 Szünet 19,00 Híradó 39,15 Országom, ma 19,30 Arany­korszak Románia dicsőségére — irodal­mi-zenés-koreográf­iai mű­sor 20,20 Találkozzunk Saint Louis-ban — amerikai játékfilm 21,50_^Híradó: HÉTFŐ, február 2. 20,00 Híradó 20,15 Az energia — mindannyiunk problémája 20,25 Műszaki-tudományos hori­zont 20,40 Folklórkincs 20,55 Gol­gota — befejező rész 21,50 Hír­adó. A Megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság plenáris ülése Pénteken a marosvásárhelyi Művelődési Palota kistermében plenáris ülést tartott a Megyei Szocialista Művelődési és Neve­lési Bizottság. A plenáris mun­kálatain részt vett Angela Zsá­­roiu elvtársnő, az RKP KB tag­ja, a Megyei Pártbizottság pro­paganda-titkára, Stelian Ionescu, az­ RKP KB instruktora, Mihai Ispirescu, a Szocialista Művelő­dési és Nevelési Tanács főins­­truktora. Jelen voltak a megye kulturális életének képviselői. A plenáris elemezte a kultu­rális szervek, intézmények és lé­tesítmények, az összes nevelő té­nyező tevékenységét, melyet a hagyományos kulturális örökség felkutatása és értékesítése, a népi alkotások tisztaságát veszé­lyeztető egyes befolyások meg­előzése és leküzdése érdekében fejtenek ki. Az ülés részvevői intézkedési tervet hagytak jóvá a hagyományos népi kultúra e­­redetiségét megőrző és értékesí­tő, valamint a kutató tevékeny­ség elmélyítését szolgáló kezde­ményezésekre vonatkozóan. vendégszereplés A Temesvári Állami Magyar Színház­ együttese újra Marosvá­sárhelyre látogat. Farkas Imre három­felvonásos szerelmes tör­ténetét, Az iglói diákokat játsz­­szák a Művelődési Palotában február 8. és 9-én délután 5, valamint este 8-tól. Az előadást Sinka Károly és Makra Lajos rendezte, díszlettervező Winter­feld Sándor. Fellépnek: Higyed Imre, Péterffy Lajos, Dukász Péter, Szabó Károly, Sütő Ud­vari András és még sokan má­sok. • A kemény hideg kedvez a téli sportok híveinek. A Vointa Sport Klub székhelyén kiváló jégpálya várja a kor­csolyázókat. Fűtött helyisé­gekben lehet melegedni, u­­gyanott tartózkodhatnak a ki­sebb csemetéiket elkísérő, de korcsolyázni nem szándékozó szülők is. Forró tea is kap­ható. A pálya — kisebb meg­szakításokkal, melyek alatt a jeget frissítik fel — reggel kilenctől este kilencig várja vendégeit. IDŐJÁRÁS A Maros-Bánát Vízügyi Igazga­tóság diszpécser szolgálata közli: Tegnap Marosvásár­h­e­l­yen a reg­geli órákban —23, délután 2 óra­kor —13 fokot mértek. Előrejelzés: hideg idő, különö­sen az éjszakai és a reggeli ó­­rákban. Változó felhőzet, gyenge szél. A várható 3 legalacsonyabb ,hőmérsékleti értékeik —25 és —18, a legmagasabbak —8 és —6 fok között alakulnak. Éjszaka és reg­­gel helyenként köd- és zúzmara­­képződés. Január 29-én Marosvásárhelyen, a Hadsereg Házában gyű­lést tartottak a volt antifasiszta harcosok, az első és második világháború veteránjai és nyugalmazott katonai káderek. A gyűlésen elemezték az említettek, valamint a koordináló bi­zottság 1986. évi tevékenységét és meghatározták ez évi fel­adataikat. A gy­űlésen részt vett Ioan Movila elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság titkára. A jelentést Ioan Scricrin tartalé­kos vezérőrnagy terjesztette elő, amit a résztvevők hozzászó­lása követett. Fotóriporterünk a gyűlés részvevőit a Rózsák téri Avram láncú szobornál örökítette meg. „HA NEM IS HÍVNAK...“ Volt időszak, amikor azt mondtam, hogy ha megérem, a Haladás moziba sem fo­gok jönni, mert szemközt van a nyomdával — mondja Kál­mán Katalin, aki nem csak azért érdekes egyéniség, mert a negyven ledolgozott évből 33-at a nyomdában töltött, hanem mert ő az egyedüli női gépmester Vásárhelyen, s országos szinten is csupán ketten vannak rajta kívül — aztán most, hogy itt vagyok szinte néhány percnyire a nyugdíjazástól, már érzem — nem lehet beváltani ezt az ígéretet, egyszerűen azért, mert hozzánőttem az emberekhez, a gépekhez, s ha hívni fog­nak, hát jövök, sőt, talán ak­kor is, ha nem hívnak, mert tudom, az emberek is hoz­zám nőttek. Mondják a kol­légák, nem lehetett úgy meg­kérni valamire, hogy ne se­gítsen, pedig nem kis munka, nem kis felelősség terhe nyom­ta a vállát, a legutóbbi idő­szakban a számozógépeknél dolgozott, egész pontosan 136 számozógépnél, hát ezeket ál­landóan figyelni kell, s Kati néni (milyen nehéz így mon­dani — néni, hisz mozgása, arca, egész lénye fiatalos) fi­gyelt is árgus szemmel, mert soha­ nem, volt selejt, mint a­­hogy figyelt az emberek prob­lémáira, a termelés menetére, mert ahogy kissé tréfásan, de találóan megjegyezte valaki, minden szóra kétszer válaszolt, nem hagyta az igazát, ha tud­ta, hogy van, s közben azt mondogatta, embernek kell lenni minden körülmények kö­zött, még ha az ember időn­ként szigorú is. Volt olyan, igaz régen, hogy megígértet­­ték vele, nem lesz beteg, mert ugye, olyan úri betegsége volt, aztán az a vezető, aki az ígé­retét kérte, maga esett bele az „úri betegségbe“..., ezt ma már mosolyogva meséli, de akkor is kétszer válaszolt, az­tán amíg beszélgetünk, valaki megjegyzi — a második a­­pánk­ volt, s nem­ tévedésből, akarattal mondja, hogy apánk, s nem csak azért, mert ke­mény férfiminkát végzett, ha­nem, mert férfiasan kiállt az igazáért, a mások igazáért, mert tudott jóindulatúan szi­gorú lenni, s talán egy kicsit azért is­ súgják a fülembe, mert egyszer, egy március 8- án kifelejtették a nők listá­járól, . valami sportünnepély volt egy alkalommal, már na­gyon régen, meséli huncutká­­san mosolyogva, plakátokat nyomtunk, gyorsan kellett dol­gozni mert reggelre már ki is kellett ragasztani őket. Hogy, hogy nem, leesett egy akszánt (ékezet) az egyik betűről s a plakátok úgy mentek ki, na rohant is akkor a nyomdai if­júság, hogy a már kiragasz­tott plakátokra kézzel beraj­zoljuk az ékezetet, hogyan to­vább, kérdi, s egy kicsit be­fele gondolkodva töpreng a vá­laszon, hát valahogy úgy lesz ezután, hogy én segítek é­­desanyámának, mert eddig ő segített nekem, aztán pillana­tok múlva újból mosolyog, ré­gi történeteket idéz, idézget­nek a kollégákkal, egy szó, egy hang, egy poén s már rob­ban a nevetés, félszavakból értik egymást, mint egy nagy családban, ahol több mint há­rom évtizeden­­keresztül Kati néni családfői szerepet is be­töltött a fiatalok között. (bakó) A marosvásárhelyi 2-es számú Poliklinika

Next