Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-02 / 205. szám
jó helyre került a 100.000 forintos főnyeremény — Jó helyre került a 100.000 forintos főnyeremény! — így vélekedtek a gigeiek, amikor meghallották, hogy Tóvári József tanácstitkár a terv kölcsönsorsolási nyereményének nyertese. És nem tévedtek azok, akik így vélekedtek, mert a 30 éves Tóvári József hűséges fia szocializmust építő hazájának, becsületes harcosa a nép jogaiért, szabadságjáért és küzdő népi demokráciának.békéért Édesapja, aki 33 évig volt kéményseprősegéd Babocson, maga Nagyatádon, az elemi iskola elvégzése után a csurgói gimnáziumba íratta be fiát. Tóvári Józsefnek azonban 4 gimnázium után abba kellett hagyni a tanulást, hogy maga kereshesse meg a kenyerét. Bizony nagyon szűkös volt az a kenyér, amit a Horthy Magyarország juttatott számára! Egy esztendőn keresztül, mint kisegítő írnok, fizetés nélkül kellett dolgoznia főbírói hivatalban, hogy utána, alig a 90 nengó havi fizetésért körjegyzőségi intok lehessen Csökönön. Azután a háború árja sodorta magával őt is. 1944 végén, mint katonaszökevényt a elfogták és büntetőszázadba nyilasok osztottak be. Felszabadulás után újból munkába állt a csökölyi körjegyzőségen, ahol mint irodatiszt dolgozott ’ 1947-ig’. Akkor helyezték át a szomszédos Gige községbe és nemsokára kinevezték az adóhivatal vezetőjének. 1950-ben, a tanács megalakulásakor tanácstitkárrá választották. A népi demokrácia nyugodt, boldog életet biztosított számomra — • mondja. — Fizetésemből gondnélkül tudom felnevelni két kisleányomat. A váratlan nyereség nemcsak munkám további megjavítására, de arra is ösztönöz, hogy felmérjem, mit kaptam én és mit kapott a ’ község, amelyben dolgozom, a népi demokráciától. Ezután arról beszél, hogy a Hitler-fasiszták a második világháború végén kiürítették és teljesen kifosztották Gigét. A felszabadulás után a nép állama a földnélküli parasztoknak földet adott a község határában s mezőgazdasági eszközökkel, vetőmaggal és igásállatokkal segítette elő a békés munka megindulását. Az uj gazdáknak nyújtott építési kölcsön tette lehetővé, hogy az egykori uradalmi cselédek házat építsenek és hogy uj tipusu falunak vessék meg az alapját Gige-Ujpusztán. A falu ezenkívül korszerű uj iskolát kulturotthont, jól felszerelt sportpályát és nyári napköziotthont kapott. ’ — A régen három uradalommal körülzárt, mintegy ezerlakosu község parasztjai — mondja — most készülnek áttérni a társasgazdálkodásra. Ebben az esztendőben azzal mutatták meg hálájukat a népi demokráciának, hogy augusztus 20-a tiszteletére túlteljesítették gabonabeadási kötelezettségüket. Gigén minden dolgozó paraszt cséplőgéptől szállította gabonáját a begyűjtőhelyre. Egyetlen elszámoltatásra sem került sor, mert nem akadt hátralékos paraszt a községben. Az őszi munkálatok gabonabegyűjtés zökkenőmentes és a lebonyolításában természetesen nagy szerepe van a községi tanács és a tanács mellett működő állandó bizottságok jó szervező munkájának és annak a szívós osztályharcnak, amelyet a falu kulákjai ellen folytatunk. Arra a kérdésre, hogy mire fordítják a 100.000 forintos főnyereményt, Tóvári Józsefné adja meg a választ: “ 25 000 forintot betettünk a takarékba, hogy az mindenesetre megmaradjon. A többiért új bútort, oldalkocsis motorkerékpárt, ruhaneműt vásároltunk. A férjem szüleinek, férjem édesanyjának s a közeli rokonság többi tagjának is nagyobb összeget adunk. Tóvári elvtársnő ezután elmondja, hogy régebben papíripari kisegítőmunkás, majd könyvelő volt a nagyatádi nyomdában, rövidesen ha elkészül a község állandó napköziotthona, újból dolgozni fog. — Ha a kisleányaim — mondja bucsuzóul— akik még csak 34 évesek, majd megértik, elmondom nekik milyen sok nyomorúság volt abban a világban, amit ők már csak hitből ismernek és hogy mindazt a sok jót, amiben részük van, pártunknak és a népi demokráciának köszönhetik. így élünk mi, vájártanulók a zirci ipari tanulóiskolában Iskolánk a multi év szeptemberében nyilott meg. Kezdetben nemehézségeink voltak, hogy a rendet és a fegyelmet megszilárdítsuk. Olyan fiatalok voltunk, akik még a bányáról nem sokat hallottunk, vagy ha vakamit is, azt is csak a könyvből olvastuk. A DISZ-szervezet segített és megismertük a bányát, megszerettük a bányászszakmát. Nagyon szép szakma ez. A fiatalok minden segítséget megkapnak, hogy minél kiválóbb bányász lehessen belőlük. Pártunk vájártanuló iskoláaban neveli a jövő szakembereit, sztahánovistákat, akik egyre több szenet adnak majd a dolgozók államának. Ma megtiszteltetés bányásznak lenni. A múltban odvas viskókban éltek, ma világos, tágas bányászlakásokban, laknak a dolgozók. Mi, vájártanulók pártunk szerető gondoskodását élvezhetjük. Napi ellátásunk négyszeri étkezés, ezenkívül az otthonban szórakozhatunk, pihenhetünk. Munkánkhoz 3 rend ruhát, cizmát, tanulásunkhoz ingyen tanszert kapunk. A kultúr- és sportszerető fiatalok számára nyitva állnak a sport- és a kultúrhelyiségek. Nálunk, itt az iskolában számos sportszakosztály van. Szabadságunk alatt üdültetésben is részesülhetünk. Másodéves vájártanulók vagyunk. Mi már ismerjük a vájárszakmát, a bányászatot és ezért kérünk minden 15—16 éves fiatalt, hogy válassza a vájárszakmát Büszkeség ma vájárak, a széncsata hősének lenni Fiatalok gyertek, vár az iskolánk, a zirci 293-as vájáriskola, a dudari bánya. Várnak a DISz-fiatalok. Harsányi Sándor. Az élenjáró szovjet növény- és állattenyésztési módszerek felhasználásával egyre gazdagodik a babosdöbrétei tsz KACSKARINGÓS, néhol meredek, majd hirtelen lejtős utak vezetnek Göcsej belsejébe. Ilyen utakon érünk el a dombok aljában fekvő Babosdöbrétére is. Pár évvel ezelőtt, amikor már javában folyt a szabad haza építése, egyre több és több göcseji község adott magáról hírt. Ezek között a babosdöbrétei dolgozó párasatok igyekeztek elsőként jelentkezni, mint a szocializmus építésének, • munkásosztályunknak hű segítőtársat Megteremtették a faluban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás alapját, megalakították a termelőszövetkezetet. A „Göcseji Úttörők’ nevet adták szövetkezetüknek, hogy az is híven tükrözze: új életet teremtenek itt a dombok között. Azóta már eltelt egy pár esztendő s valahányszor megtekinti valaki a szövetkezetet, mindig más és más képet, mindig valami újat talál. Most is ott találjuk a gazdaság északi részén az újonnan felrakott téglafalak mögött a szövetkezet építő brigádját. Készül 52 férőhelyes sertésfiaztató. Beljebb, a magtár előtt a szelektrosta egyenletes, halk bugása hallatiszik Nemrég fejezték be a fehér lóhere cséplését és annak a magját rostálják. A rostát Besenyei Istvánná hajtja kellő gondossággal, mert az apró magvakat az erősebb szél könnyen a szemétbe sodorja. Az ilyen dolognál bárhogy is vigyáznak, megesik, hogy néha-néha eltéveszt, akár az egyenletes ütemet és nagyobb szelet csap a rosta. Akkor bizony egy pár szem mégis a szeméttel együtt hullik ki. Ilyenkor azonban Besenyeiné odaszól a mellette szorgoskodó még iskolás lányának: — Rózsikám, szedd fel onnan, a végétől és dobd vissza a rostába, mert minden szem, pénz. Beljebb, a gazdaság közepén, az egykori úri kastélyban van a szövetkezet és a tanács irodája. Itt találjuk Takács Lajost, a szövetkezet elnökét és még néhány szövetkezeti tagot, amint éppen a heti" jelentést készítik a Járási Tanács részére. Közben megindul az élénk beszélgetés és mint minden hazáját szerető embernek, Takács Lajosnak és a többi tagnak is első szava a legszentebb kötelezettség ’ teljesítésével való büszkélkedés. Gabbinabeadási tervüket 120 százalékra teljesítették és rendezték a gépállomással szemben fennálló kötelezettségüket is. A SZÖVETKEZETNEK ebben az évben dús termése volt. Mindezt eddiginél jóval felülmúlták az egyénileg dolgozók átlagterméseit Különösen szép volt a kísérletként vetett keresztsoros búza. Csak kísérleteztek ebben az évben, mert mint a legtöbb helyen, bizony ők is idegenkedtek ettől az új agrotechnikai eljárástól. — Pedig gyönyörűen bevált a keresztsoros búzánk — mondja Takács elvtárs — 18 mázsás átlagtermés volt szén a háromholdas kísérleti parcellán. A kis darab fcd 54 mázsa elsőosztályú magot adott. Míg közvetlen mellette ugyanabban a földben, ugyanolyan szántásban, ugyanúgy fejtrágyázott, nem keresztsorosan vetett gabonánk két holdról csak 4 mázsa 50 kilót adott, vagyis öt és fél mázsával alacsonyabb átlagtermést, bár még ez is jóval meghaladta az egyéni termelőket. — Hibát azonban a jó termés ellenére is követtünk el — folytatja Takács elvtárs —, mert voltak kései vetéseink és azok a legjobban megsínylették az aszályt. Az idén azonban ezt már elkerüljük. A 10 hold bibor már a földben HATÁRIDŐ ELŐTT vetették a magot a földbe, nem várva semmire, mert a legjobb a korai vetés. De így akarnak minden munkát elvégezni. A három növénytermelő brigád területén állandóan folyik a trágya kihordása. Utánuk nyomban ott vannak a traktorok és végzik azonnal a szántást. — Gyönyörű munkát végeznek a traktorok — mondják hárman is egyszerre, mert valamennyi tag megelégedett a szántással. — Meglátszik, hogy Lukács elvtárs, az üzemi párttitkárunk traktoros lett. Úgy dolgozik mint a sajátján és olyan ágyat készít a magnak, hogy abban biztos jó termés lesz. — Gyorsan is haladnak — folytatja Takács elvtárs. — Versenyben szántanak egymással, de adnak a minőségre is. Most egy 22 holdas táblát rozs alá szántanak. Elvégezték 13 hold búza alá a keverőszántást; 40 hold ősziárpának kész a földje. Ebből dupaannyit velünk, mint tavaly, mert az állatállományunk is szépen megnövekedett. Őszi keverék alámot szántanak másodszorra 23 hold földel. Egyszóval jól haladunk az őszi munkákk'l Elvetettük volna már az őszi árpát is de egy vagy két napot várnunk kell a már vasúton lévő műtrágyára, mert anélkül nem akarunk vetni. Látjuk, hogy a műtrágyától, a tejtrágyázástól való idegenkedés az egyéni gazdáklacsony termésátlagának az oka. A szövetkezetben ,a jól előkészített talajba, jó minőségű vetőmag kerül az idén és az idei kísérletből tanulva 4—5 hold kivételével — ahol keskeny pár-’’ cellája van . a szövetkezetnek, az összes gabonaféleségeket kereszt, sorosan vetik. Az idei gazdag termést jövőre megduplázzuk, — határozta el a szövetkezet tagsága. A BŐSÉGES JÖVEDELEMHIEZ szükséges a tagság jó munkái is. A Göcseji Úttörő t 7-ben ez is megvan. Valamennyi tag becsületesen dolgozik. Különösen büszkék Nagy Vilmára, a szövetkezet legjobb női dolgozójára, aki eddig 260 munkaegységet ért el. Nem volt olyan munka, amiből ne vette volna ki részét — mondja Szabó elvtárs. — Kapálástól az aratásig, a trágyakihordásnál éppúgy, mint az építkezésnél megállta a helyét, úgy, mint akármelyik férfi és vetekszik velük munkaegységének mennyisége is,melyért szép jövedelmet kap. Jó jövedelme lesz valamennyi tagnak, mert csupán kenyérgabonából négy és fél kiló jut egy munkaegységre. Takács elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke 16 éves fiával és anyávaal a félévi elszámolásig 582 munkaegységet teljesített, amelyért csal: kenyérgabonából majdnem 27 mázsát kapnak. A természetbeni juttatásokon felül több mint 8 forint készpénz is jut munkaegységenként. De mindenkinek szép jövedelme lesz a becsületes munka után, mert valamennyi terményük a legszebb a határban. A szépen jövedelmező növénytermelés mellett,, ahol eredményesen alkalmazzák az agrotechnika vívmányait, a környék egyik legszebb állatállományával rendelkezik a szövetkezet. 17 darab lovuk van, melyből 13 kanca és egy csikó. Itt a csikók nevelése biztosít állandóan szép jövedelmet amellett, hogy a lovak elvégzik az összes fuvarokat a gazdaságban Rendelkeznek 60 darab szarvasmarhával, melyből 28 tehén és 32 darab növendék. A gebének szép jövedelmet biztosítanak a tejből. Bátran alkalmazzák a zootechnikai vívmányokat. Hat tehenet kísérletként naponta háromszor fejnek. Ennek eddigi eredménye, hogy napi egy és fél,-két literrel magasabb a fejési átlag. Most készülnek arra, hogy hamarom átálljanak az összes teheneknél a napi háromszori fejésre, hogy tejbeadási tervüket ne csak 250 százalékra teljesítsék mint eddig, de mellette bőven tudjamk vinni a szabadpiacra is. A LEGNAGYOBB BÜSZKESÉGE a szövetkezetnek a sertésállománya. 136 darab sertésül van Ebből 34 anya, 14 hízó, amit a napokban adnak be kötelezettségük teljesítésére. 14 darabot most állítottak hizásba a beadási tervek további idejére, a többi pedig üldő és malac. Az országos állattenyésztési kiállításon kocáik harmadik díjat nyertek. A mangalica sertések elérték egy fialásnál a 8,7-es fialási átlagot. Valamennyi sertésük ilyen kiváló minőségű. Az eredmény fő forrása a zootechnikai módszerek helyes alkalmazása. Nagy része van az eredmények elérésében Császár István sertésgondozónak. Császár István már idősebb, 60 év körüli ember, de az akarata, 2 teitrekészsége az még fiatal. Úgy dolgozik, mint aki újjászületett. Új életet kapott valójában. Új értelme vált egész életének. Egy fia és lánya a rendőrség tagja. Egy fia tiszttiiskolán van és hamarosan eléri azt, amiről vJ amikor álmodni sem merhetett: a néphadsereg tisztje lesz. Ő maga a sajátjában, a szövetkezet közös vagyonában végez becsületes munkát és kap szép jövedelmet. Július 31-ig 435 munkaegységet ért el, amiért 22 mázsa kenyérgabonát és mint munkaegység-előleget 2400 forint készpénzt kapott. A terv túlteljesítéséért két váLsztási malacot kapott jutalomként. Az agro és zeotechnika, helyes alkalmazásával. A jó munkáért szép jövedelmet kapnak a szövetkezet tagjai. Egyre erősödik a termelőszövetkezet és mind magabiztosabban haladnak a helyes uton. Most készülnek arra a napra, amikor nemcsak Göcsejnek, hanem az egész megye dolgozó prasztságának bemutatják eredményeiket a megyei kiállításon, hogy mindenki láthassa a nagyüzemi gazdálkodás kiváló eredményeit és minél többen kövessék őket. Konyecsni István. Új kulturotthont építünk . Pártunk helyi szervezete felhívta a figyelmünket arra, hogy a régi kultúrotthon a helyi követelményeknek nem felel meg. Újat, nagyobbat kell építeni. A párt és a tamács elindította a munka megszervezését és már épül az új kulturotthon társadalmi munkával. A DISz-szervezet tagjai elsők a munkában. A község dolgozó parasztjai, kisiparosai közül ki kézzel, ki fogattal kapcsolódott be a társadalmi munkába. Az úttörők is segítenek. • Gáborjánháza dolgozói építik az új kulturotthont, amelyet magukénak éreznek, hogy a közeljövőben még többet tanulhassanak és szórakozhassanak. a felépülő kulturotthon még több erőt fog adni a falusi dolgozóknak munkájukhoz, amelyet közvetlen a Tito határszélen végeznek. (Czigány László kultúrotthon igazgató.) Keúu, 1952 szent;.3 13 millió forint nyeremény megyénkben... Megyénk dolgozói az eddigi államkölcsönjegyzésekből derekasan kivették részüket, mellyel fényes bizonyítékát adták annak, hogy a szocializmus építéséért s alkotí békénk megvédéséért — a tervei és állami kötelezettségek teljesülésén túl is vállalnak kötelezettséget. Az államkölcsönök eddigi hét sorsolásán keresztül megyénk dolgozóinak jelentős része is már jórészt visszakapta népünk államának adót, kölcsönét, sőt igen sokan kisebb-nagyobb nyereményekhez is jutottak. A tervitőlcsőd legutóbbi (ötödik) sorsolása óta az Országos Takarékpénztár és a postahivatalok megyénkben mintegy 13 ezer dolgozónak több mint 1,3 millió fforint nyereményt fizettek ki. És még igen sokan vannak olyanok, akik kisorsolt nyereménykötvényüket ezideig még nem váltották be. Dolgozó népünk államának — az államkölcsönökön és takarékbetéteken keresztül_ kölcsön adott pénzek hatalmas jelentőségűek népgazdaságunk számára. Ezen keresztül is nemcsak népgazdaságunk erősödik, hanem szépül egyéni életünk is. Mert például megyénk dolgozói által jegyzett államkölcsönökből: eddig 12 gépállomás épülhet, vagy 160 közúti híd, vagy 320 km uj műút, vagy 80 iskola, vagy 80 kulturház, vagy 65 szülőotthon. így térül vissza kamatostul államunknak kölcsön adott pénzünk, melyével saját egyéni boldogságunkat, jólétünket építhetjük, de ezáltal is hozzájárulhatunk a szocializmus építéséhez és a béke megvédéséiig*.,