Zalai Hírlap, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
2. Varga Gyula elvtárs felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Tanulmányoztam Népköztársaságunk 1964. évi költségvetési javaslatát, meghallgattam a pénzügyminiszter elvtárs előterjesztését, figyelemmel kísértem a törvényjavaslat vitáát, s mindezek együttesen a becsülettel és eredménnyel végzett munka, a gondos előrelátás, és a szigorú felelősség jóleső érzését támasztják bennem. A költségvetési tervezet számai beszédesen bizonyítják, hogy népgazdaságunk a párt VIII. kongresszusa által megjelölt úton halad, tervszerűen, évről évre fokozatosan fejlődik. Bár a gazdálkodás heves területein még számos nehézséggel találkozunk, bár sokat kell tennünk még annak érdekében, hogy a népgazdaság minden ágában fegyelmezettebben, tervszerűbben folyjék a munka, mégis óriási az a fejlődés, amelyet az elmúlt esztendők során az élet minden területén elértünk. Az előterjesztett 1964. évi költségvetési javaslat azt mutatja, hogy következetesen megyünk tovább a megkezdett, úton folytatjuk azt a nacie-jlentőségű munkát, amellyel a szocializmus teljes felépítése-. Úgy gondolom, felesleges azt bizonygatni, hogy a költségvetés bonyolult, de mégis pontos számoszlopai mögött maga az ember, a szocializmust építő, dolgozó ember áll. Valamennyien érezhetjük, hogy a költségvetési tervezet előirányzatainak egyetlen hivatásuk van: még szebbé, tartalmasabbá, gazdagabbá, még biztonságosabbá tenni hazánkban a dolgozó emberek életét. És ha kerekedik is vita az előterjesztett javaslatok körül, csak azért vitatkozunk, csak azért vetünk fel újabb elképzeléseket, hogy a meglévő anyagi erőforrásainkat még hatékonyabban, még céltudatosabban használjuk fel. ZALAI HÍRLAP Folytatta munkáját a Parlament (Folytatás az 1. oldalról.) Ennek köszönhető, hogy a három nagyhatalom között elvi megállapodás született, hogy nem küldenek atomfegyverrel felszerelt mesterséges égitestet az űrbe. Ezeket a megállapodásokat úgy tekintjük, mint további kezdeti lenéseket a leszerelés irányába. Hasonlóként üdvözöljük a tizennyolcadik közgyűlés határozatát, amely az egészséges világkereskedelem útjában álló akadályok elhárításának megtárgyalására nemzetközi konferenciát hívott egybe. Úgy véljük, ez is előmozdítja a népek közötti jobb megértést, segíti a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmet és ezáltal is csökkenti a háborús veszélyt. A következőikben rámutatott arra a szónok, hogy a szocialista Kuba nemzetközi helyzete megszilárdult és tekintélye megnövekedett. Méltatta a Kínai Népköztársaság és a Francia Köztársaság közt létrejövő diplomáciai kapcsolat jelentőségét. rámutatott arra, hogy a Kínai Népköztársaság elismerése a Francia Köztársaság részéről még élesebb fényben mutatja meg a mai nyugat-német politika tarthatatlanságát a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. — A német nép és a béke érdekét az szolgálná, ha a Német Szövetségi Köztársaság vezetői tovább nem ezen az úton járnának. Mi arra törkészünk, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal is a békés egymás mellett élés alapján alakítsuk kapcsolatainkat. Ennek szellemében kötöttünk megállapodást kereskedelmi kirendeltségek kölcsönös felállításáról és a kereskedelmi forgalom bővítéséről. Ezen az úton haladva látunk lehetőséget kapcsolataink további bővítésére — mondotta Kállai elvtárs. A békés egymás mellett élés politikájának érvényrejutását szolgálja Hruscsov elvtárs javaslata, amelyet a világ állam- és kormányfőihez intézett a területi és határviszályok békés, fegyveres összetűzéseket kizáró megoldására. Bár a ma meglévő területi és határviszályok jellege különböző, bár vannak még elnyomott, nemzeti függetlenségüktől megfosztott népek, amelyeknek szent joguk, hogy — ha másként nem megy —, fegyverrel vívják ki szabadságukat. Hruscsov elvtárs javaslata alkalmas arra, hogy megszabadítsa a világot a háborús feszültségek sok forrásától és megerősítse a békét. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözölte a Szovjetunió kormányának újabb javaslatait és kifejezte egyetértését azokkal. A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseivel; kormányunk a maga részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amellyel elősegítheti az egyezmény megkötését. Meggyőződésünk, hogy a kormány állásfoglalása, amely az országgyűlés által meghatározott külpolitikánk szellemében fogant, képviselőtársaim helyeslésével és egyetértésével találkozik. A továbbiakban hangsúlyozta a szónok, hogy a gyarmati rendszer felbomlása erőteljes léptekkel halad előre. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy elítéljük az Északatlanti Szövetség tagállamainak Ciprus szigete ellen tervezett katonai intervencióját. Úgy véljük, hogy a ciprusiaknak maguknak, a külső erők és főként külső fegyveres beavatkozás nélkül kell megoldani problémáikat a nemzeti függetlenség és Ciprus népeinek barátsága javára. A nemzetközi helyzet további enyhülésének jegyében ült össze újabb ülésszakra a 18 hatalmi genfi leszerelési értekezlet. Korábban ez a testület mázsáim papírhegyet termelt, de érdemleges eredményre nem jutott. A szocialista országok részéről, a jóakaratban itt sincs hiány, elég csak arra emlékeztetni, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának decemberi ülésszakán egyoldalúan 600 millió rubellal csökkentették az 1964. évi katonai kiadásokat. A Magyar Népköztársaság kormánya— mérlegelve a nemzetközi helyzet alakulását, valamint honvédségünk harci készültségének eddig elért fokát — szintén lehetőnek tartotta, hogy az idei költségvetésben kisebb összeget irányozzon elő honvédelmi kiadásokra, mint amekkorát az ötéves terv kidolgozásakor erre az évre korábban meghatároztunk. Mi azt szeretnénk, ha minél előbb eljönne az az idő, amikor már egy fillért sem kell fegyverre költeni. Gondolom, hogy ezzel az óhajunkkal még parlamentünk katona képviselői is egyetértenek. Ők is könnyen találnának maguknak helyet a békés termelésben. De ezt ma még nem tehetjük meg. Mindaddig éberen kell őrködnünk fegyveres erőink harcikészségén, amíg az imperialista hatalmak részéről háborús veszély fenyeget, amíg a békéért harcoló erőiknek nem sikerül kivívniok az általános és teljes leszerelést. ellenőrző és szervező munkával el kívánták érni, ho az idei év termelési feladatait, a dolgozók létszámának számottevő emelése nélkül oldjuk meg mégpedig úgy, hogy gondot fordítunk a munkaidő és gépi kapacitások jobb kihasználására, a technológiai folyamatok pontosabb kidolgozására, az üzemszervezési hiányosságok kiigazítására, egyszóval a munkatermelékenység növelésére. Eredményeink ilyen irányú fokozásával tudtuk csak megteremteni a tervezett kiadások realitását, a bevételi és kiadási oldal biztonságos egyensúlyát. Áttérve az 1964. évi költségvetési tervezet eeves fejezeteire, helyesnek tartom, hogy a költségvetés nagyobb összegeket juttat a mezőgazdasági beruházásokra, mint ahogy azt az ötéves terv előirányozta. A zalai termelőszövetkezetek fejlődése — ezt a most zajló szövetkezeti zárszámadások is tanúsítják — fokozatos és jó irányú. Javulnak gazdasági eredményeik, szilárdul a vezetés. Jelentős az előrehaladás a dolgozó parasztságnak a közös tulajdonhoz való viszonyában, a közös munkában való részvételben, a munkafegyelem megszilárdításában. Ma már világosan áll a zalai termelőszövetkezeti parasztok nagy többsége előtt, hogy a mezőgazdaság további fejlesztését csakis korszerű, nagyüzemi módszerekkel lehetséges elérni. Ezért napjainkban a termelőszövetkezetek jelentős részében már nem arról folyik a vita ,hogy kell-e a termelőszövetkezet vagy sem, hanem arról, hogy milyen módon lehet javítani a munkát, fokozni az eredményeket, tovább növeli Politikaivonalunk helyes, attól továbbra sem térünk el Befejezésül Kállai elvtárs kiemelte: " A szocializmus teljes felépítésének munkája ma elsősorban termelő, gazdasági, kulturális és tudományos tevékenység. Azt jelenti-e ez a tény, hogy a politikai szervező-nevelő munka, a pártszervezetek, az állami és a társadalmi szervek tevékenysége háttérbe szorult, vagy másodrendűvé vált? Nem, természetesen nem jelenti ezt. Feladatainkat csak a tömegek odaadó munkájával, a szocialista építésben való öntudatos részvételével oldhatjuk meg. Helyes és jó dolog a prémium és a nyereségrészesedés, de nagy baj lenne, ha csak ez ösztönözné dolgozóinkat az eredményesebb, a jobb munkára. Ipari, mezőgazdasági, kulturális terveink teljesítésének elsőrendű feltétele, hogy a dolgozó tömegek odaadással, alkotóerővel vegyenek részt valóraváltásukban. Ez pedig nélkülözhetetlenül szükségessé teszi a tömegek között a kiterjedt, széleskörű felvilágosító és szervezőmunkát. A párt és a kormány az élet minden területén arra törekszik, hogy kipróbált és helyesnek bizonyult politikai vonalát következetesen megvalósítsa, és attól a jövőben sem tér el. Minél többen teszik benső meggyőződésből magukévá ezt a politikát, annál biztosabban és gyorsabban haladunk előre a szocializmus teljes felépítésében, annál erőteljesebben növekedhetik népünk jóléte. Országunk fejlődése annál biztosabb, minél szilárdabb társadalmunk egysége. Az alapvető politikai célok tekintetében általában egész társadalmunk egységes: megszűnt a belső széthúzás, s minden erőnket az építőmunkára fordíthatjuk. A Hazafias Népfront-mozgalom szerepe és hatóköre nő, s legfőbb feladata most az, hogy országépítő terveink megvalósítására mozgósítsa a dolgozó milliókat. Kállai Gyula emlékeztetett arra, hogy az idén ősszel lesz 20 éve, hogy megkezdődött a történelmi fordulat, amelynek eredményeként hazánk felszabadult a fasizmus rabsága alól, és elindulhatott a demokratikus fejlődés útján. Azt hiszem — mondotta —, mindnyájunk gondolatát tolmácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját ez évi terveink pontos végrehajtásával, a szocialista építőmunkában elért újabb eredményekkel ünnepelhetjük méltóképpen! — Az idei költségvetésünk e célok elérését szolgálja. Elfogadva a költségvetést, képviselőtársaimat e nagy feladatok megoldására, eredményes, jó munkára hívom fel — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kállai Gyula. Kállai Gyula elvtárs után Nagy Richárd budapesti és dr. Szabó Pál Zoltán Baranya megyei képviselő szólalt fel, majd Varga Gyula elvtárs, a Zala megyei pártbizottság első titkára, megyénk országgyűlési képviselője emelkedett szólásra. A gazdaságosabb termelésről, a termelőszövetkezetek fejlődéséről Az 1964. évi költségvetési javaslat véleményem szerint helyesen veszi figyelembe az elmúlt évek tapasztalatait, az 1983-as gazdasági esztendő eredményeit, valamint az 1964. évi népgazdasági terv célkitűzéseit. Erőt adó, lelkesítő előirányzata tervünknek, hogy az év során a szocialista ipar termelését 7 százalékkal, a mezőgazdaság termelését 5 százalékkal növeljük, örülünk a szocialista ipar jelentős fejlődésének, a terv által előírt létesítményeik megépítésének, a rekonstrukciók befejezésének, anyagi-technikai bázisunk további erősödésének. Amikor azonban előrehaladásunk főbb jellemzőit vizsgáljuk, úgy vélem, a kiadási int-1v 1. tv/ív.10+4- rf/\n/1/v1ni 1rp.11 költségvetési mérlegünk bevételi oldalára is. Itt szerepelnek azok az összegek is, amelyeket dolgozó társadalmunk a termelő munkával állít elő, s amelyek az új létesítmények, a beruházások, a szellemi és anyagi gyarapodás alapjait képezik. Múlhatatlanul szükség van tehát arra, hoy a költségvetés vitájában helyet kapjon a termelés szükségszerű bővülésének, a termelékenység növelésének, a hatékonyabb gazdálkodás kialakításának gondolata is. Mi a magunk részéről, Zala megyében úz gondoljuk, hogy jelentős erőfeszítéseket kell tennünk a termelés tartalékainak feltárására, a termelés gazdaságosságának fokozására Arcialing nél httWh felvilágosító 1964. február 1. Hazánkba érkezett Olekszandar Rankovics elvtárs A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására néhány napos látogatásra pénteken hazánkba érkezett Alekszandar Rankovics elvtárs, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának titkára, Ivan Gosnjak, Gyúró Pucar, Jovan Veszelinov elvtársak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagjai és Dobrivoje Vidics elvtársa, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja. A vendégeket Biszku Béla, Gáspár Sándor és Nemes Dezső elvtársak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai fogadták a Keleti-pályaudvaron. A vendégek fogadásánál jelen volt dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. a jövedelmet. A szövetkezetek eredményei, s az eredmények nyomán támadt bizakodó hangulat azt is tanúsítják, hogy jelentős lépést tettünk előre az egységes szocialista paraszti osztály kialakításában. A lenini szövetkezeti politika egyik alaptétele kimondja, hogy a munkásosztálynak, az egész népnek kell a parasztságot a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság útjára vezetni, és anyagilag is jelentősen kell támogatni a fejlett, mezőgazdasági nagyüzemek megteremtése érdekében. Ehhez napjainkban arra volna szükség, hogy — ahogy azt a költségvetés is előirányozza — fokozott ütemben javítsuk a mezőgazdaság géni ellátottságát, tegyük lehetővé a korszerű agrotechnika alkalmazását. Bizonyos vagyok abban, hogy a mezőgazdaság anyagi—műszaki bázisának fejlesztésére tett erőfeszítések, az e célra juttatott jelentős összegek már az idei esztendőben is kamatoznak. Jobb közlekedést is hírközlést, több szaktanárt és szakmunkást! Elvtársak! Örömmel látom, hogy ez évi költségvetésünk a közlekedés és a hírközlés fejlesztésére 4,6 milliárd forinttal többet juttat, mint 1963-ban. Ismereteim szerint mind a közlekedés mind a hírközlés területén sok még a javítanivaló. Közlekedésünk lassú, a sorsvonaton utazók a Budapest és Zalaegerszeg közötti távolságot csak 6 óra alatt tudják megtenni. Lassúság tekintetében a vasúti utazással a hírközlés két versenyre megyénkben. Tudomásom szerint Zalaegerszeg az egyetlen olyan medveszékhely az országban, amely még nem rendelkezik automata telefonközponttal. Remélem, az állami költségvetésben előirányzott jelentős összegek elősegítik, hogy e kérdésben eredményes tárgyalásokat folytassunk a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal, s így eleget tehetünk a zalaegerszegi dolgozók jogos kérésének: meggyorsulhat a Zalaegerszeg és Budapest közötti vonatközlekedés és gyorsabbá válhat a helyi hírközlés is. Elvtársak! A költségvetési tervezet kulturális kiadásokra több, mint 10 százalékkal nagyobb összeget fordít az idén, mint az elmúlt esztendőben. Úgy gondolom, hogy napjainkban, amikor jelentős haladást kívánunk elérni kulturális forradalmunk továbbfejlesztésében, amikor az eszmei offenzív® teljes kibontakoztatására törekszünk, múlhatatlanul szükség van a kulturális célokat szolgáló összegek növelésére. Nem kívánok országos példákat felsorakoztatni a fokozott kulturális előirányzat helyességsének alátámasztására, de engedje meg a Tisztelt Országos gyűlés, hogy néhány zalai inidokot megemlítsek. Az 1964— 65-ös iskolai évben a tervek szerint országunkban az általános iskolák felső tagozatos tanulóinak 90 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban. Ezen az örvendetes, de általánosító számon belül azonban az ország különböző területein még számottevő szóródások mutatkoznak, így Zala megyében az általános iskolák felsőtagozatos tanulóinak csak 75,2 százaléka vesz részt szakrendszerű oktatásban, s a megyén belül a lenti járásban például ez az arány 24,7 százalékra mérséklődik. A mese szaktanár ellátottsága is csupán 38,4 százalékos. Ezért a költségvetési előirányzatokra támaszkodva a jövőben — én gondolom — fokozott figyelmet kell fordítani a tanárképzésre. Lehetővé kell tenni, hogy a szakrendszerű oktatás tekintetében a sor végén álló megyék hamarosan felszámolják lemaradásukat. A tanárképző főiskolákon és éyetemeken valamilyen formában biztosítani kell, hogy a végző tanáról egy hányada a szaktanár-hiánnyal küzdő megyékben kezdjen pedagógusi munkáiéhoz. Emellett következetes, megelőző munkát kell kifejteni a szakképesítés nélküli tanítók körében annak érdekében, hogy közülük minél többen szerezzenek levelező úton szaktanári képesítést. Így viszonylag rövid idő alatt, 5-7 éven belül elérhető lenne, hogy az általános iskolai tanulók zöme, van egésze az elmaradt területeken is szakrendszerű oktatásban részesüljön és szaktanárok látnák el az oktatásukat. Az oktatás kérdésével függ össze a körzeti iskolahálózat kiépítése is, ami egyik alapvető feltétele az iskolareformban foglaltak fokozatos megvalósításának. Ehhez az olyan sok, apró községgel rendelkező megyében, mint amilyen Zala is, elkerülhetetlenül szükség van a körzeti kollégiumok hálózatának kiépítésére. A jelenlegi körülmények között sok faluban a 10—14 éves általános iskolai tanulóknak naponta 6—8 kilométert, van még ennél is hosszabb utat kell valeg megtenniölk, how a körzeti iskolákba eljussanak, a rossz időjárás, a téli, nap havazások idején pedig kénytelenek otthon maradni. Ezért életértéssel látom, ho állami költségvetésünk lehetőséget nyújt a körzeti kollégiumok felépítése terén az első lépések megtételére, s ez évben megyénk két legnagobb körzeti központjában — meglévő épületek átalakításával — körzeti általános iskolai diákotthont hozhatunk létre. Ugyancsak az idei költségvetés nyújt lehetőséget arra, hog új oktatási intézményeket léte A Kuli-hegyi tv-adásról A költsévetési törvényjavaslat indokolása a népművelés fejezeténél említi meg azt, hogy a rádió és televízió műsoridejének növelésére és a műsor-összetétel javítására az idei évben a korábbiaknál nagyobb összegeket fordít. Ezzel a magam részéről teljes mértékben egyetértek, hiszen a rádió és televízió városaink és falvaink művelődési házaiban,llubszobáiban a dolgozók otthonaiban a népművelő, a tudatformáló munka fontos tényezőjének szerepét tölti be. Éppen e jelentős küldetése miatt javasolnám, hogy — amennyiben a költsévetés előirányzata lehetővé teszi — erősítsék meg a Kab-hegyi televíziós közvetítő állomás adását.. Nyugat- és Dél-Dunántúlon, így Zala megyében is nem kielégítő jelenleg a televíziós műsor vételi lehetősége. A gyengébb minőségű kén és hang esetenként sok bosszúságot okoz a művelődni, szórakozni való embereknek. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Mindazzal, amivel felszólalásomban foglalkoztam, azt a megyőződésemet sdekeztem kifejezni, hogy az 1964. évi állami költségvetési tervezetünket megalapozottnak, részleteiben és összességében is helyesnek tartom. A tervezet előirányzatai a szocializmus építésére mozgósítanak, a dolgozó emberek érdekeit szolgálják. Felelősséggel és megyőződéssel összegezem tehát a költségetési tervezetről alkotott véleményemet akkor, amikor azt magam részéről elfogadom. Varga Gyula elvtárs beszéde után Elek László Békés menei, dr. Dési Frives budapesti. Szabadi Béláné Veszprém megyei, dr Ortutay Gyula Bács menei, Dobos József Baranya menei. Juhász János Fejér megyei képviselő szólalt fel. Ezután ebédszünet következett. Az országgyűlés pénteken délután folytatta munkájét. sítsünk. A többi között Nagykanizsán egy 16 tantermes gimnázium, Zalaegerszegen egy 150 főt befogadó középiskolai diákotthon, a mese számos községében korszerű, új általános iskola építésére és használatba vételére kerül sor. Helyesnek tartom, hogy az oktatás előirányzataihoz hasonlóan, a népművelés céljaira a tavalyinál is nagobb összeget fordít a költségetési tervezet. Népművelésünk sokágú tennivalója közül ezúttal csupán a mezőgazdasági szakmunkásképzést emelném ki, s ezen belül is a traktorosképzés fontosságára szeretném felhívni a figyelmet. Tudvalévő, hogy a termelőszövetkezetekben viszonylag kevés a szakképzett traktoros. A nagobb kampánymunkák idején egy-egy génre a traktoros mellé csak ritkán jut váltótárs, s így a gépek hasznosítási foka nem megfelelő. Ez bizonyosodott be megyénkben is az elmúlt év őszének mezőgazdasági munkái során. Igaz ugyan, hogy rendben elvégeztük az időszerű tennivalókat, de ha rendelkeztünk volna elegendő traktorossal, ha minden traktorhoz két gépkezelő jutott volna, akkor a minőségi követelmények mércéjét bizonyára magasra tudtuk volna állítani.