Zalai Hírlap, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-28 / 201. szám
1914. augusztus 28. Próbaüzemel a hidasi brikettgyár Vagonba került az új hidasi brikettüzem első terméke, a szovjet, továbbá tatabányai és komlói szén keverékéből kötőanyaggal készített, kitűnő minőségű kőszénbrikett. Ezzel megkezdődött az ötvenmillió forint költséggel épített világviszonylatban is korszerű gyár próbaüzeme. Az új hidasi brikettüzem, amelyben évente 150 000 tonna kőszén-brikettet készítenek, szeptemberben megkezdi a folyamatos termelést. ZALAI HIRLAP A kustánszegi brigád Nehéz munka fülledt melegben egy év óta nem művelt, fűvel benőtt területet kapával fellazítani. A kustánszegi tsz állandó női munkacsapata éppen ezt csinálja. Asszonyok, lányok vegyesen alkotják a brigádot. Jobbszélen például a 19 éves Vas Irma halad, ő barátnőivel nyaranta már megjárt néhány állami gazdaságot. Elszerződtek a faluból, mert az állami gazdaság többet ígért, mint a helyi termelőszövetkezet. De az idén itthon maradtak. — Most már itt is megtaláljuk a számításunkat. Minek mennénk el a faluból? — adja megállapodásuk magyarázatát a kislány. Mellette Ságli Zsuzsa, a zalaegerszegi Ságvári gimnázium IX. osztályos tanulója emelgeti a kapát. Ő csak amolyan nyári vendég a csapatban. A szünidő alatt nevezett be a brigádba Paizs Marival, a másik gimnazistával együtt. Nem így Kustán Gyuláné, aki már tavasztól, a brigád megalakulása óta állandó munkása a csapatnak. — Tizen-tizenketten kezdtünk — beszéli, amikor egy lélegzetvételre megáll kezében a kapu. — De most már huszan vagyunk — mutat körbe. — Hát még, ha meglenne a napközi! Csakhogy ki tudja, miért, az idén nem nyílt meg szól közbe Kerese Györgyné. Hogyan jött létre ez a brigád? — Nekünk állandó munkacsapatra volt és van szükségünk ahhoz, hogy a kertészetben, a málnásban és a csemetéiben minden munkát elvégezzünk — tájékoztatott Rosta Sándor, a tsz főkönyvelője. — Ezt a szokvány bérezéssel, azaz munkaegység elszámolással nem tudtuk volna elérni, így aztán készpénzfizetéses, teljesítménybéres elszámolást ígértünk és adtunk az asszonyoknak, s ők az egész nyarat szorgalmasan végigdolgozzák. Igaz, hogy a bérezés során a napi átlag a tervezett 37 forintos munkaegység helyett valamivel meghaladta az 52 forintot, de a szövetkezetnek is, az asszonyoknak is megérte, így megfelelő művelést kapott a 17 hold első éves málnás, a kertészet, a csemetés, sőt az idén kísérletképpen elvetett 9 hold cukorrépa is. Az asszonyok pedig szívesen jönnek, mert a hónap végén készpénzben látják a munkájuk eredményét. Nem is szólva arról, hogy a fiatalok körében is jó hangulatot keltett a készpénzfizetés, hiszen az idén már többen — akik korábban másutt keresték boldogulásukat — itthon maradtak. Sűrű kapavágásokkal halad előre a sor a csemetésben. Meleg van, izzad a tenyér, de nincs megállás. A napi teljesítményt — vallják az asszonyok — ma is el kell érni, mert csak így haladják túl az ötven forintot. F. I. Tragikus figyelmeztető Újsághír: Halálos áramütés érte a Dunántúli Kőolaj- és Föld£áiztermelő Viollalat két dolgozóját a nagylengyeli olajmezőn. A közvetlen munkatársak, a vállalat minden dolgozója hatása alatt van még a tragikus balesetnek. Ilyen könnyű volna elveszíteni az életét? A drámai esemény azt bizonyítja, igen. Borsos László néhány lépést tett felfelé a magasfeszültségű vezetéket tartó oszlopon, s szinte észrevétlenül érte a halálos áramütés, a másodperc tört része alatt játszódott le az esemény, oly rövid idő alatt, hogy még a transzformátorház érzékeny műszere sem jelzett zárlatot. Ez a megdöbbentő tény megcáfolhatatlan: két ember meghalt.. De mégis vitába kell szállnunk a látszattal: életben maradni sem lett volna nehéz Borsos Lászlónak és Vass Ferencnek. A drámai történet Vegyük sorjában a drámai történet egyes lépéseit. Borsos László egyszerű, számára ismert feladatot kapott. Egyik tartóoszlopon kellett kisebb javítást végeznie, a munka menetét pontosan megbeszélték, sőt — mint ezt a részlegnél megkövetelt — térképen le is játszották. Borsos László megértette a feladatot, ezt egyébként az érintett vonal bejárása után a transzformátorházban tett jelentése is bizonyítja. a drámai esemény közvetlen okait azokban a hibákban kell keresni, amiket Borsos László maga követett el a munka végrehajtása során. Először is nem a kijelölt munkahelyen látott hozzá a földeléshez, hanem attól mintegy 300 méterrel távolabb, olyan oszlopra ment, aminek vezetéke már nem volt feszültségmentesítve. Hogy miért nem a kijelölt munkahelyen látott hozzá a felirat végrehajtásához, rejtély. Er a senki nem adhat választ, de arra igen, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. Hiszen ez az egyetlen tévedés még nem nsmételhette volna meg a két ember sorsát , ha a továbbiakban a biztonsági előírásoknak megfelelően végzik mankójukat. Nincs töltetlen fegyver A katonák azt tartják, nincs töltetlen fegyver, a villanyszerelők sem ismernek feszültségmentesített vezetéket mindaddig, ameddig arról meg nem győződnek. Ez a legalapvetőbb biztonsági szabály, sha csak ezt az egyet betartja Borsos László, máris elkerülte volna a halálos balesetet. Van egy úgynevezett feszültség kémlelő — több mint egy méter hoszszú szigetelt rúdon —, ami jelzi, ha feszültség alatt van a vezeték. Borsos László enélkül ment fel az oszlopra, a műszert ki sem vitte magával. Bár földeléshez készült, nem vitte fel magával a földelő rudat — másfél méteres, ugyancsak szigetelt rúd — sem, ami pedig elkerülhetővé tette volna, hogy megközelítse a légvezetéket. De nem használt védőkesztyűt sem — az a baleset idején az oszlop mellett hevert —, s nem az előírásoknak megfelelően készítette elő a földelést sem. Vass Ferenc akkor igyekezett a földelő vezetőt elhelyezni, amikor már a szerelő fenn volt az oszlopon, holott azt előtte végre kellett volna hajtani. Vagyis — mondjuk meg világosan — a szerelő szinte minden biztonsági előírást figyelmen kívül hagyott, s nem lehet vitás, végső soron emiatt történt a két ember halála, s nem a véletlenek felhalmozódásából, a baleset megelőzéséhez minden eszköz, minden tárgyi feltétel biztosítva volt, sőt mi több, az elméleti is, hiszen Borsos ílászlót egyik legjobb szakemberként tartották nyilván a vállalatnál. Borsosék tragédiája, sajnos, nem egyedülálló. Megyénkben is számos súlyos baleset történt már gondatlanság, a biztonsági szabályok megszegése miatt, s legutóbb 9 bányász életét is emiatt oltotta ki a Zobák-aknában bekövetkezett sújtólégrobbanás. Figyelmeztető, intő példák ezek. Arra hívják fel a figyelmet, hogy nem elég körültekintő biztonsági szabályokat alkotni, nem elég beszerezni a védőeszközöket, nem elég megtanítani az embereket a munkásvédelem szabályaira. Ezekkel a lehetőségekkel élni is kell! Egyszerűbben: minden helyzetben, minden munka során használni kell a védőeszközöket, be kell tartani a biztonsági rendszabályokat. Erre kell nevelni az embereket minden eszközzel. Az értelemhez szólunk Mi marad hátra egy-egy meggondolatlan cselekedet, mulasztás után? Erkölcsi, anyagi veszteség, gyász. Vass Ferenc 3 árvát hagyott hátra, s bármilyen hatékony is az a társadalmi összefogás, amely segítségükre sietett, fájdalmukat csak enyhíteni képes, az apát, a férjet senki, semmi nem adhatja vissza. A józan észhez, az értetemhez szólunk, állj, ne tovább! Néhány hete a kórházban azt mondta egyik súlyosan sérült gépkocsivezető, soha nem szerel gumit védővas nélkül, mégegyszer nem kockáztatja az életét, testi épségét. Borsos László és Vass Ferenc, fájdalom, nem felelhetnek e kérdésre. Helyettük a tragikus esemény ad választ. De ez talán azoknak is, akik a szóból kevésbé értenek. Karvalics László Épül a lasztonifai bekötőút A Zalaegerszegi Közúti Üzemi Vállalat július 10-én kezdte meg a Bázakerettye-Lasztonya közötti több kilométer hosszú bekötőút építését. Egyelőre két kotrógép és két földgyalu mozgatja a földet, gyanulják a dombokat, töltik a mélyedéseket. Hat dömper végzi a szállítást, a számítások szerint 30 000 köbméter földet kell megmozgatniuk. Naponta 240—270 fordulót tesznek öszszesen a dömperek, s 300—330 köbméter földet továbbítanak a szükséges helyekre. Nyúl László kotrógápkezelő és Kövesd András földgyalugép-kezelő, valamint a hat dömpervezető mindent elkövetnek, hogy határidőre végezzenek a földmunkákkal. Ugyancsak ezen az építkezésen dolgozik Soós Ferenc többszörös szocialista útépítő brigádja, akik jelenleg az árkolást csinálják, és a föld egyengetését végzik, a földmunkán befejezése után az ő feladatuk lesz az alapozás és a terítés. A kilenc tagú brigád idén is szeretné elnyerni a megtisztelő szocialista brigád címet Ezért munkájukat nagy szaktudással és körültekintően végzik. Az útépítés első szakasza 3,3 millió forint felhasználását igényli. A terv szerint az alapozással és a földmunkákkal december 31-ig kell elkészülniük. A jövő esztendőben végzik el az aszfaltozást, és így a teljes költség 5,6 millió forintra emelkedik, a Zalaegerszegi Közúti Üzemi Vállala ennél az útszakasznál kísérletezik egy újabb eljárással, a hagyományos eljárás helyett a homoktalaj felső 10 -13 cm-es rétegét összekeverik cementtel, s az így keletkezett kemény burkolatra kerül a bitumen. Ezzel a bekötőúttal megszűnik Lasztonya elszigeteltsége, s orvoshoz, gyógyszerhez és az árucikkekhez is könnyebben hozzájuthatnak. X. J. a Kiezistoni Szeptember 1-től újjáválasztják a KISZ 21 000 alapszervezetének több mint 100 000 vezetőjét. A küldöttértekezletek szeptember végén kezdődnek meg, november 5-től a budapesti és megyei küldöttértekezletek megtartására kerül sor. 3. A folytatás sikeréért EGYÉRTELMŰ a megállapítás, hogy a termelőszövetkezetek első félévi gazdasági helyzetének felmérése során ebben az évben igen alapos, körültekintő munkát végeztek a mezőgazdasági osztályok , a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjainak dolgozói. Hár a felmérés, az eredmények, s főként a bevételi kiesést okozó hibák összegezése, elemzése idején sok szó esett arról, hogyan tovább a sikeres folytatás érdekében. A mezőgazdasági osztályok azóta már hivatalosan is megszerkesztették javaslataikat, s azok hasznosítása a szövetkezetiek tapasztalatainak, célkitűzéseinek párosításával — jól szolgálja majd a további előrehaladást. S hogy a második félévben ez a feladat, ez híven jelzi, hogy az „első félidő” is az előrehaladás jegyében telt el. Annak ellenére, hogy főként az időjárás miatt az első félévben hallatlan nehézségekkel kellett megbirkózniok a termelőszövetkezeteknek, s ennek közvetlen pénzügyi hatása is volt, — gondoljunk csak arra, amikor az úgyszólván napokra zsugorodott tavaszi vetésidőben a megye túlsó végéből is dolgozott a gép a lenti járás tsz-eiben — a közös gazdaságok gazdasági és pénzügyi helyzete a korábbi évekhez mérten tovább javult, s ez a javulás a termelési értéknél, a bevételek növekedésében és a tagság jövedelmének emelkedésében egyaránt megravartkozik. Az eddigi évi alapján a megyében 143 termelőszövetkezetben ígérkezik bevételi többlet, s 44 gazdaságban kiesés. Megyei szinten jelentős pluszban vagyunk, hiszen a bevétel és a kiadás különbözete több, mint 10 millió forint, s már a járási összesítésben is a bevétel javára billen a mérleg. Különösen örvendetes, hogy a gyenge termelőszövetkezetnél is több, mint 3 millió forint a különbözet a pozitív oldalon. HA ÜZEMÁGANKÉNT vizsgáljuk a bevétel és a kiesés arányát, úgy alegsikeresebben az állattenyésztés vizsgázott. Megyei szinten a várható 6,8 millióval szemben 15,7 millió forint bevételi többlet ígérkezik, nagy mértékben a gondozás javulásának eredményeként. A többletet ugyanis — főként az első félévben nem annyira a hízlalási tervek túlteljesítése, hanem az exportra alkalmas hízóállatok számának növekedése okozta. Többletbevétel, amikor a legtöbb helyen abrakhiánnyal küzdöttek! Lám, milyen nagy lehetőség rejlik a lelkiismeretes gondozásban. Ez a minőségi javulás a szarvasmarhahizlalásnál mutatkozott, a bevételi többlet másik részét pedig a terven felüli baromfihizlalás teszi ki. S viszszatérve a szarvasmarhára, itt részben a kiesés is biztató. A hízóba állított növendék egy részét ugyanis továbbtenyésztésre tartották vissza a szövetkezetek. Kedvezőtlenebb a helyzet a legfontosabb üzemágnál, a növénytermesztésnél. A 7,4 milliós várható kieséssel szemben ugyanis ennél mindössze 6,8 millió a bevételi többlet, vagyis egyelőre mínusz mutatkozik. Rossz ez a mínusz azért is, mert tartóssága esetén az állattenyésztés eredményét is befolyásolhatja, hiszen annak a növénytermelés az alapja. A nagyobb mérvű kiesés a kertészeti termékeknél mutatkozik, részben a palántanevelés, illetve a vetés elmulasztása, részben pedig az ápolás elhanyagolása következtében. A NÖVÉNYTERMESZTÉSNÉL a többletbevételt sokhelyütt az aprómagból várják. A hiány pótlása, illetve a jövedelem növelése érdekében a megyei tanács mezőgazdasági osztályának javaslatai között is vezető helyen szerepel a tervezettnél nagyobb magfogás, valamint a kenyérgabona felesleg értékesítése. Számos közös gazdaság ugyanis tekintélyes mennyiségű gabonával rendelkezik a tagság szüségletén, s a tervben elvírt értékesítendő termésen felül. A felmérés idején még kenyérgabona kieséssel is számoltakk, de ezek szerint a hiány pótlása itt nem ütközik nehézségbe, legfeljebb spekulációba, ami ellen azonban a leghatározottabban fel kell lépni. A segéd- és feldolgozó Üzemág több, mint 3 millió forintos töbelebevételt ígér. Ez kétségtelenül az üzemág dolgozóinak jó munkája mellett szól, jó volna azonban, ha az a néhány szövetkezet is, amely különösen nagysegéd- és feldolgozó üzemágat hozott létre, eze-tek-ban a mezőgazdasági szrc.-ben is iyekezne teljesíteni, illetve túlteljesíteni tervét, mérlegén több mezőgazdasági termék és termény értékesítésével javítani. A termelőszövetkezetek gazdasági helyzetének további szilárdulása, a kedvező termelési és pénzügyi kilátások természetesen azt jelentik, hogy mindezek megteremtőinek, a szövetkezeti parasztoknak is nagyobb lesz a jövedelme. A munkaegység értéke a nagykanizsai járás kivételével előreláthatóan több lesz a tervezettnél, s hasonlóképpen az egy dolgozó tagra jutó részesedés is. A kedvező gazdasági és pénzügyi helyzetet igazolja az is, hogy 1004. első félévében már SS tsz fizetett rendszeresen készpénz előleget, de a tagság nem igényelte ezt, csak ritkább alkalmakkor. Az első félévi felmérés tehát a megye legtöbb termelőszövetkezetében biztató jövőt mutat. Ahol nem, ott is egyensúlyba lehet még hozni a mérleget, ha megfelelően hasznosítják a megyei és a járási szervek javaslatait, s ha a szövetkezet vezetői a tagsággal karöltve keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén több árut ad az országnak a gazdaság, növekszik a jövedelmük. Ez persze ottis feladat, ahol nincs hiány, vagy éppenséggel többlet mutatkozik. Főként a tagság körében végzett agitációs munké, az elhangzott vélemények, javaslatok összegezése révén igen nagy segítséget tudnak, adni e feladat végrehajtásában a szövetkezeti pártalapszervezetek. A KEZDET !!-» VOLT, a folytatás sikere pedig a további helytálláson múlik. Egy esztendő sikere függ ettől, sehol sem szabad kockáztatni. Kovács Ferenc Vidéki javítószolgálatot szervez a Zala megyei Gépipari Vállalat Hányszor hangzott el már egy-egy televízió, rádió, mosógép, porszívó vagy egyéb háztartási eszköz tulajdonosának ajkáról, bár meg se vettem volna! És joggal, ha arra gondolt, hogy hibás készülékét meg kell javíttatnia. Különösen a vidéki tulajdonosok voltak nehéz helyzetben, hiszen az elromlott készélüket be kellett hozni Zalaegerszegre, és a visszaszállítás is külön gondot okozott. Sipos Zoltán, a Zala megyei Gépipari Vállalat főmérnökének tájékoztatása szerint megszűnnek ezek a nehézségek. A vállalat javító részlege ugyanis a megye falvaiban helyszíni javítószolgálatot szervez. A javítás kiterjed mindenféle — garancián túli — rádió és televíziójavításra. Ezenkívül mosógép, centrifuga, padlókefélő gép, hűtőszekrény, porszívó, olajkályha, különféle típusú motorkerékpárok és órák javítására. A meghibásodott készülékeket a helyi földművesszövetkezetek gyűjtik egybe. A hét bizonyos napján a vállalat szervizkocsija sorra látogatja ezeket a begyűjtő helyeket, és vagy a helyszínen végzik el a javításokat, vagy a komolyabb hiba esetén — behozzák a központba. A készülék hat napon belüli visszaszállításáról szintén a vállalat gondoskodik. Jó gondolat volt a Zala megyei Gépipari Vállalattól a helyszíni javítószolgálat megszervezése, amin mind a két fél nyer: a vállalat új munkaalkalmat teremt dolgozóinak, a tulajdonosnak pedig nem kell meghibásodott készülékét hosszú kilométerekre fuvaroztatnia.