Zalai Hírlap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-16 / 266. szám
909. november 16. Vasárnapi konferansz Szép este Az este kellemesnek és szépnek ígérkezett. Időben hazaérkeztem, vacsorára a legkedvesebb ételem várt, s mindennek betetőzésére krími a televízióban. Igen, még pontosan negyven perc volt a krími kezdetéig, amikor megszólalt a feleségem: — Valakinek le kellene szaladnia az ABC-be egy kiló kenyérért és egy üveg tejért. Mivel sokat adok arra, hogy legalább a családban valaki legyek, szó nélkül vettem a kabátomat, miközben kiszámoltam, hogy három perc az út oda, öt perc a bevásárlás, három az út vissza, tehát valósággal időmilliomos vagyok. Nem mondom, egy pillanatra meghökkentem, amikor az ABC pultja előtt megpillantottam az irdatlan ember tömegét. Gyors felmérést végeztem, s úgy láttam, hogy a középső sorban csak körülbelül negyvenen állnak, míg a két szélsőben valamivel többen. Figyeltem az eladómat hogyan mozog, s biztató pillantásokat Vétettem felé: hajtás öregem, hajtás, harmincöt perc múlva kezdődik a krimit Az eladó hajtott is. Az előttem állók sora viszont alig akart fogyni. No, mi van ott elől , kezdtem türelmetlenkedni. Hát persze, az a kopaszodó ürge szalámit vesz és persze szeletelteti. De nemcsak a kopasz ürge. Mintha összebeszéltek volna ezen az estén az emberek. Senki nem akart csapast venni vagy cserkészkolbászt, hanem csak szalámit, téli, turistát, sonkaszalámit és mind szeletelve. Jó fél óra múlva már csak négyen voltak előttem, amikor még bíztam, ám beütött a kríteh. — Huszonöt deka téliszalámit, de jó vékonyra szeletelje! — süvítette egy hang az eladó felé. Te jóságos ég! — hördültem fel magamban, s titokban azon imádkoztam, hogy a téli szalámi■ akadjon mag a kedves vevő torkán. Végre sorra kerültem. A krími körülbelül ekkor kezdődhetett. — Egy kiló kenyeret — szóltam az eladónak — de ne is csomagolja, csak dobja ide. — Azt nem lehet kérem! Szigorú utasítás — hangzott a válasz, s én kénytelen voltam rosszallóan gondolni arra, aki kitalálta ezt az egész kenyércsomagolási dolgot. A pénztárak felé haladva szintén mérlegelni kezdtem ■melyiknél állnak a legkevesebben. Talán tizenötödiknek állhattam be az egyikhez. Haladt is a sor szépen, de egyszer csak megakadt. Nyakamat nyújtogatva keresni kezdtem az okot. Két fiatal lány állt a pénztár előtt, s egy fél zsáknyi aprópénzzel fizettek. Azt válogatta a pénztárosnő szépen csoportosítva: Tízfilléresek, húszasok, ötvenesek, forintosok... Na nem, ezt már nem bírtam cérnával... Átugrottam a következő sorba, amikor belémcsapott a döbbenet, tejet elfelejtettem venni. Sebaj, vigasztaltam magam, útba esik a tejbolt én már nem hagyom itt mégegyszer a helyemet. Már csak hárman voltak előttem, amikor itt is leállt a sor. Nyolc év körüli fiúcska szepegve forgatta zsebeit a pénztár előtt. Ekkor már olyan állapotban voltak az idegeim, hogy éreztem, még egy csepp megterhelés és robbanok, de úgy, hogy a robbanás szétveti az egész áruházát. — Mennyi hiányzik öcsi? — kiáltottam előre. — Két forint! szepegett a srác. — Nesze itt van, adtam a pénzt, mert ekkor még botorul abban reménykedtem, hogy láthatom a krimi második felét. — Nincs üveges tejünk! — fogadtak a tejboltban. — Sajnos, a zsebemben nem vihetem el — tanakodtam. — Kimosunk egy üveget — ajánlották, s mit tehettem mást, belementem. Hát kérem, én szeretem a higiéniát, de mindennek van határa. Először valami porral mosogatták az üveget a csap alatt, aztán az öblögetések sora következett, majd a bent maradt víz szisztematikus kicsorgatása. De végre megkaptam a tejet is, s rohantam haza, hogy legalább a krimi végét megnézhessem, az elejét meg majd elmesélik. Otthon szürkén meredt rám a televízió képernyője. — Mi az, be sem kapcsoltátok? kérdeztem. — Dehogynem, szólt a feleségem, öt percig ment is az adás, aztán elromlott a televízió. De már telefonáltam egy ismerős szerelőnek. Hát most mondják meg, csoda, hogy ott dutó helyemben földhöz csaptam a tejesüveget? Attól függetlenül szép este volt... Baloghy Zoltán Rakétavonatok Rigai konstruktőrök elkészítették a Moszkva—Leningrad útvonalon közlekedő új „rakétavonatok” tervét. Ezen a vasútszakaszon már eddig is közlekedtek olyan próbálásaitok, amelyek sebessége elérte a 160 kilométer/órát. Az új expresszvonat azonban még ezt a rekordot is megdönti: úgy tervezik, hogy 200 kilométer/óra sebességgel fog haladni. Ezután tehát Moszkvától a Néva partjáig az utazás négy órát vesz igénybe, ugyanannyit, mint tíz évvel ezelőtt a repülőút A ZALA MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FELVESZ TÜK villanyszerelőket, nehézgépkezelőket _ (rakodógépek, autódaruk, toronydaruk, targoncakezelőket) FELVÉTEL: Zalaegerszegen Munkácsi u. 8. gépészeti csoportnál, Nagykanizsán Somogyi Béla u. 39. főépítésvezetőségünkön. TOVÁBBÁ felvessünk: kőműveseket, segédmunkásokat és kubikusokat Jelentkezni lehet a vállalat Munkaügyi Osztályán ZALAEGERSZEG, RÁKÓCZI ÚT 8. SZ. 75 035 ZALAI HÍRLAP Egész London reszket előtte Az évszázad lányai■ így emlegették Christine Keelert az 1963-as híres Profumo botrány hősnőjét. Keeler kisaszszony felajánlotta közlésre a közelmúltban emlékiratait, amelyektől az egész London reszket. „Fiatal voltam és tapasztalatlan, amikor ez a dráma történt. Eszköz voltam rafinált, gazdag és hatalmas emberek kezében. Ezek az emberek ismertek voltak abban a világban, amelyben én idegenként mozogtam. Természetesen jogom van a saját szemszögemből ítélve beszélni erről a történetről, jogom van kiteregetni mindent és természetesen jogom van egy kis megértésre ... ” Ezt a kijelentést tette Christine Keeler emlékiratai publikálásának előestéjén. A memoár a News of the World című hetilapban jelenik meg, amelyről meg kell jegyezni, hogy előszeretettel foglalkozik a botrányokkal, vasárnap jelenik meg mintegy 7 milliós példányszámban. Christine a történetét 14 éves korával kezdi. Nem sok olyan koraérett lány van, mint ő. Ez vonatkozik a mostohaapjával kapcsolatos viselkedésére, valamint arra a kívánságára, hogy elhagyja azt a házat, ahol anyjával élt. A ház, az otthon valójában egy barakk a külvárosban, nem messze Londontól. Christine a főváros egyik konfekcióüzletében mint modell kereste meg a kenyerét. Akaratos és szeszélyes természete miatt nem igen szerették. Az egyetlen személy, akit Christine megtűrt maga körül a takarítóember volt: egy szegény és szelíd néger. Az emlékirataiban hosszan ír arról, hogy ez a néger milyen szimpatikus volt. Egy alkalommal elment a lakására, s sietve megtudott mindent, ami a szexuális életből érdekelte. Valójában itt kezdődik a története. Hamarosan Christine új szeretőt talált egy amerikai katona személyében. Jim — ez volt a neve — nem fecsérelte hiába az idejét a lánnyal, aki értelmes, csinos volt és nagyon szolgálatkész. Amikor vissza kellett térnie Amerikába Christine IS éves volt. És nagyon kétségbeesett. Végleg Londonba költözött, egy görög barátot talált, egy kis étteremben pincérnősködött heti öt fontért. Nem sokáig maradt itt, jövedelmezőbb állás után nézett. Felvették egy sztriptíz lokálba táncosnőnek. Itt nyolc és fél fontot kapott havonta és természetesen részesedést kapott, ha a vendégek italfogyasztásra meghívtál az asztalukhoz. Egy alkalommal a vendéget megismertették egy meggyőző és elbájolt úrral. Stephen Wardnak hívták, orvos volt. Negyvenéveseit is fiatalos típus. Elmondta az emelkedésnél, hogy kitűnő kapcsolatokkal rendelkezik. Házának olyan állandó vendégei voltak, mint Füülöp herceg és Lord Snowdon, mint Harold MacMillin, Winison Churchill, Dunca Santos, a milliomos Paul Getty, és természetesen a legnevesebb és leggazdagabb művészek. Dr Ward nem túlzott. Ezek mind a páciensei és a barátai voltak. Christine természetesen a Warddal való összebarátkozása után ezekben a körökben forgott. Részt vett a felső tízezer nagy neveinek rendezett orgiákban, perverz összejöveteleken. 17 éves volt ekkor. Emlékiratában beszámol ezekről, elmondja, hogyan lett szeretője dr. Ward egyik barátjának Peter Rachmannak, aki lengyel zsidó földbirtokos, házai, földjei vannak London körül. Rachmannak különleges szokásai voltak, például előszeretettel gyűjtötte maga köré a színesbőrű embereket, s szerinte nincs jobb múzsa, mint egy négeri testközelben. Christine nem sokkal később visszatért dr. Wardhoz és hosz- Sebességkorlátozás a levegőben Az utóbbi években a légiforgalom olyannyira megnövekedett, hogy a levegőben is hasonló biztonsági rendszabályokra van szükség, mint a felszíni közlekedésben: korlátozni kell A statisztikából kitűnt, hogy 3000 méter alatt minden magasság veszélyes, mivel itt történik a legtöbb légi katasztrófa. Az Egyesült Államokban tavaly óta a veszélyes magasságokban 460 kilométer/óra sebességnél gyorsabban repülni tilos. Ilyen sebesség közepette a pilóta még észre tudja venni a szembe jövő repülőgépet és elkerülheti az összeütközést Mesterséges ízületek A Szovjetunió Központi Traumatológiai és Ortopédiai Intézetének tudósai fémizületeket konstruáltak, amelyekkel a betegek sérült ízületeit helyettesítik. Az intézet klinikáján már több mint négyszáz , eredményes műtétet hajtottak végre, amelyek során térd- és csipőízületeket cseréltek ki. A műtét után hat-nyolc héttel a betegek általában már járni kezdtek. A Szovjetunióban ezt a bonyolult problémát a biológusok, az orvosok, a matematikusok és a mérnökök közös erőfeszítései révén sikerült megoldani. Most a szakértők külön szerkesztő irodákban egyesültek. Műszaki rajzaik alapján az Intézet kísérleti üzeme többféle mesterséges ízületet állít elő. Természetesen valamennyi ízület, egyedi, s a beteg csontrendszerétől függ, a szovjet specialisták módszerével a svájci, a lengyel és a csehszlovák sebészek körülbelül 100 műtétet hajtottak végre. A mesterséges ízületek előállítását szabadalmaztatták az NDK-ban, Angliában, az Egyesült Államokban, Svédországban és Olaszországban. Mini-kondenzátor As Airtronic cég kifejlesztette a világ legkisebb kondenzátorát. Tantálból készült. Mérte 2,5x1,5 milliméter, kapacitása 0,47 mikrofarád. A mini-kondenzátor felhasználható az elektromos karórákban és a telefonkészülékekben. Minden három rákos megbetegedés közül egy teljesen gyógyítható Dr. Michael Irwin, angol orvos, az ENSZ vezető orvosszakértője, az angol háziorvosnok szövetségének lapjában hangsúlyozta: évente az emberek százai halnak meg szükségtelenül rákban, vagy azért, mert a félelem megakadályozza őket abban, hogy időben orvoshoz forduljanak, vagy egyszerűen nem akarnak tudomást venni a veszélyt jelző tünetekről. Cikkében felvetette, hogy mindenkinek fel kell ismernie a figyelmeztető tüneteket és jeleket, mert sok rákos megbetegedésnek van egy olyan szakmam, amikor a rák felfedezhető és sikeresen kezelhető. „Több százezer embert gyógyítottak fel a rákból mert orvoshoz fordultak és még időtlen megfelelő kezelést kaptak — hangsúlyozta. Noha rákos megbetegedések szám növekszik, a meggyógyított betegek száma is megnövekedett Miután új és jobb kezelési módszereket fejlesztettek ki, minden három rákos beteg közül egy teljesen meggyógyítható.” szabb utazásra indultak Clivendenbe. „Clivendenben volt egy nudista tüdrő, ahová Lord Astor is járt a vendégeivel” — írja. Itt találkozott Christine egy alkalommal a konzervatív koromány egyik miniszterével, John Profumoval. Mind a ketten meztelenül — azonnal kialakult közöttük a szimpátia. Keeler kisasszony eljárt a miniszter Regent’s Park-i házába is, ahol a királynő is ebédelt néhányszor. És a történet folytatódik, Sok-Sok szereplővel. Természetesen bizonyos londoni körök mindent elkövettek, hogy az emlékiratok publikálását megakadályozzák. Közöttük Profumo is, aki bár elveszítette a minisztériumi pozícióját, nem örül annak, ha neve ismét szóba kerül. Keeler kisasszony most 27 éves. Az ex-prostituált nem hagyja magát, szembeszáll mindenkivel ... (A Vie Nuove-ból) Fordította: S. M. Keeler kisasszony Dr Ward Profumo Egyre többen járnak iskolába a világon Az UNESCO legújabb statisztikai évkönyve szerint 1930—1965 között 80 százalékkal nőtt az iskolába járó személyek száma. Az általános iskolákban 72 százalékos, a főiskolákon és az egyetemeken 163 százalékos volt a növekedés. Ázsia vesét a népesedésben Ázsiában az évi népszaporulat 2—3,8 százalék között ingadozik. Az évszázad végére az ázsiai lakosok száma meghaladja a 3100 milliót és a földkerekség lakosságának körülbelül 60 százaléka lesz. IMS A legnagyobb szárnyashajó A világ legnagyobb szárnyashajója a Mountbatten, amely az Anglia és Franciaország közötti átkelést 35 perc alatt bonyolítja le. Más hajókkal az átkelés másfél óráig tart. A hajó súlya 168 tonna, 254 utas és 34 autó befogadására alkalmas. Az időjárástól függetlenül állandóan több mint 100 kilométer/óra sebességgel halad. Hogyan robbantották ki a második világháborút? Ez a címe a tehetséges lengyel filmrendező, Tadeuse Chmielewski legújabb filmjének. Ő rendezte a többi között az Éva aludni akar és a Hol van a generális? című nálunk is nagy sikert aratott vígjátékokat. A Hogyan robbantották ki a II. világháborút című film az előzőek hangnemében készült. Képünk a film egyik főszereplőjét ábrázolja. Edzetta Ha a fát nagy nyomás alatt műanyaggal átitatják, majd különféle rádióaktív anyagokkal besugározzák, minősége lényegesen megjavul. Az egyik angol cég juharfából különféle alkatrészeket készített, azokat műanyaggal átitatta és a Brit Atomenergia Bizottság egyik berendezésében besugározta. Az alkatrészek meglepő ellenállóképességűeknek bizonyultak. Három hónapon át egyfolytában mosógépben áztatták őket, majd a vízbe lúgot kevertek, később pedig az alkatrészeket ismételten forróvízbe tették, és forró légsugárral kiszárították. A „kínzások” az alkatrészeken jóformán semmi nyomot sem hagytak. II A 125-ik évfordulóját ünneplő l&ranz évről évre növeli ■ IPV9P termelését A ZaUageraaegl Gyáregységénél most elkészült modern lakatos üzemében szükség van a szakmában nagy gyakorlattal rendelkező és kezdő lakatos szakmunkásokra és gyakorlott villanyhegesztőkre Jelentkezni lehet a gyáregység Munkaügyi Osztályon: Zalaegersza, Csácsi u.. 3. Kedvezményes vasúti jegyeket biztosítunk a dolgozóknak és családtagjainak. Minden második héten szabad szombat. 3238