Zalai Hírlap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-25 / 224. szám
Tudományos tanácskozással zárult a IV. Dél-dunántúli Népművészeti Hét A IV. Dél-dunántúli Népművészeti Hét programja keretében szombaton a késő esti órákban ért véget Baranya és Zala megye művészeti csoportjainak, szólistáinak bemutatója a Megyei Művelődési Központ Színháztermében. A műsorban Zala megyét a novai pávakör, a lovászi népi együttes, a zalakomári citerazenekar, a muraszemenyei népi együttes, a molnári délszláv pávakör, Pörzse István környéki énekes és a Zalai Táncegyüttes utánpótlás úttörő csoportja képviselte. Szombaton este mutatta be műsorát a Baranya megyei küldöttség is. A vasárnapi program gazdag eseménysorát Gönczi Ferenc néprajzkutató szobrának, ünnepélyes leleplezése nyitotta meg. Fritz János szobrászművész munkáját a Göcseji Múzeum előtti téren állították fel. A szobor leleplezése alkalmából ifjú Kodolányi János, a Néprajzi Múzeum osztályvezetője mondott emlékbeszédet. Ezt követően A zalai nép művészete című kiállítás nyílott meg — a nagykanizsai Thury György Múzeum, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, valamint magángyűjtők anyagából — a Göcseji Múzeumban. Ugyanitt rendezték a Dél-Dunántúl néprajzi irodalma című kiállítást is A két kiállítást dr. Takáts Ádám, a Hazafias Népfront Zala megyei Bizottságának elnöke nyitotta meg. Szintén a múzeumban nyílt meg vasárnap délelőtt Németh János Munkácsy- és SZOT- díjas keramikusművész gyűjteményes kiállítása. A művész munkásságát a megnyitó alkalmából Katona Imre, az Iparművészeti Múzeum osztályvezetője méltatta. A Népművészet a bélyegen című kiállítás vasárnaptól ugyancsak a múzeumban tekinthető meg. A kiállítást Tóth Lajos, a Zala megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. A vasárnapi program keretében a Hét résztvevői tanulmányi kirándulást tettek Göcsejbe Hetésbe, Őrségbe és Szombathelyre, majd este a színházteremben Somogy és Tolna megyei együttesek, szólisták adtak műsort. Tegnap reggel a Megyei Művelődési Központ 35-ös klubjában tudományos tanácskozás kezdődött a népi építészetről, amelynek keretében dr. Tóth János, a műszaki tudományok doktora Göcsej és őrség népi építészetének történetére tekintett vissza, majd dr. Szentmihályi Imre néprajzkutató A nyugati magyar háztípusok kutatásának újabb eredményei címmel tartott előadást, amelyben visszapillantott a házkutatás történetére, elemezte a nyugat-magyarországi háztípus sajátosságait, s méltatta a kutatómunkában Gönczi Ferenc érdemeit. A továbbiakban a Zala, Vas és Veszprém megyei kutatások eredményeivel foglalkozott, ezt követően pedig a falumúzeumok létrehozásának jelentőségét méltatta. A népi műemlékek helye és szerepe a magyar műemlékálklományban címmel dr. Román András, a műszaki tudományok kandidátusa tartott előadást, elemezte a népi műemlékek sajátosságainak és a védelem lehetőségének összefüggését , hangsúlyozva, hogy ma is sok tisztázatlan elméleti kérdés nehezíti a munkát, amelyet az építészeti kultúra robbanásszerű fejlődése napról napra sürget. A továbbiakban a megvédés lehetőségeivel foglalkozott: a falumúzeumokba való betelepítéssel, illetve a helyben való megőrzés módjaival. Mendele Ferenc Ybl-díjas építész a Népi műemlékek védelmének módszereiről és tapasztalatairól tartott diafilmekkel illusztrált előadást, amelyben kitért a védelem különböző lehetőségeire. Utalt rá, hogy ebben az évben másfélmillió forint támogatást kap a népi építészet védelme, e támogatás igénybevételétől azonban a tulajdonosok többsége idegenkedik. Dr. Füzesi Endre, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának munkatársai Baranya megye népi műemlékeinek védelméről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, Gémes Balázs múzeológus, a Tolna megyei műemlékvédelem helyzetét ismertette. Németh József, a Göcseji Múzeum igazgatója pedig A falumúzeum szerepe a közművelődésben címmel tartott előadást. A tudományos tanácskozás eredményét dr. Barcza Géza, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője foglalta össze. A tudományos tanácskozás végén Balázs Béla, a zalaegerszegi városi tanács elnökhelyettese zárta be a IV. Déldunántúli Népművészeti Hejte ki, hogy a zalaegerszegi tét. Emlékeztetett a Somogy - program — a műsorok, t amegyéből indult kezdeményenácskozások — hozzájárultak rés sikereire, amelyre a négy - népi kultúránk erősödéséhez, s megye határain túl is felfi- reményét fejezte ki, hogy a jó gyertek az elmúlt négy eszténd kezdeményezés nem ért végetdő alatt. Meggyőződését fejezi. a most zárult eseménnyel. Baranyai táncosok a megye színhat esti színházi műsorában A Zalai Kőolajipari Vállalat FELVESZ közgazdasági egyetemet vagy számviteli főiskolát végzett dolgozót, motorszerelőket, férfi és női segédmunkásokat is . Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Zalaegerszeg, Zrínyi u.N 213 754 L__________________________________________________________________________ Rendelet az építkezések során előkerülő leletek védelméről Az óbudai, pécsi és az ország más nagyobb építkezésein gyakran kerülnek felszínre értékes építészeti emlékek, képzőművészeti alkotások, vagy muzeális tárgyak. A leletanyag megmentése érdekében — a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértésben — új rendeletet adott ki az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium. A rendelkezés kimondja: Ha a föld felszíne alól építkezés, bányaművelés közben lelet kerül elő, a munka felelős vezetője 24 órán belül táviratban köteles értesíteni a budapesti Történeti Múzeumot, Pest megyében a Ferenczy Múzeum Igazgatóságát, Komárom megyében a tatai Kuny Domokos múzeumot, az ország többi részében pedig a megyei múzeumokat, vagy a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adattárát. A bejelentéssel egyidőben a lelőhelyen végzett munkát fel kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy a lelet és környezete — a szakértői vizsgálatig — érintetlenül maradjon. A múzeumok a bejeelentés alapján a lelőhelyet kötelesek haladéktalanul megtekinteni és a felszínre került muzeális tárgyat biztonságba helyezni, illetve intézkedni a műemléki jelentőségű építmény állagának hatékony megóvásáról. A kivitelező az elsőfokú építésügyi hatóságot is köteles haladéktalanul értesíteni a leletről, és annak helyét a hatóság intézkedéséig érintetlenül kell hagynia. A rendelet értelmében szabálysértést követ el és 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtják azt, aki az építkezés során előkerült leletet nem jelenti haladéktalanul és a lelőhelyet a hatóság intézkedéséig nem hagyja érintetlenül. MTI) FINTORRemek üzlet ■) Smucz úr, a neves nyugati üzletember „elnézést, hogy élek uraim” szerénységgel állított be a minap a Dorong Csa- varó Művek — továb- ;biakban DOCSAMÜ .— vezérigazgatójához. A fogadtatás — hála a re- s pi rendeletnek — ezút-tal roppant szerény, de annál szívélyesebb volt. Smucz úr ugyanis gya-kori vendége a DOCSAMÜ telepeinek, lévén igen szoros üzleti kapcsolatban a magyar céggel. Tavaly például, ami-kor a DOCSAMÜ szakemberei — arra való hivatkozással, hogy gépi kapacitásuk nem teszi lehetővé —, elutasították , Smucz úr megrendelé- sét, arra is hajlandó , volt, hogy ingyen és bér- ■ mentve — egyéves használatra, amíg rendelésének eleget tesz a DOCSAMO, egy bizonyos csavaró gépet kölcsönözzön a magyar gyárnak. Félórás kölcsönös ud-variassági kérdések után , Smucz úr már úgy érezte, hogy ezúttal is rátérhet jövetele valódi céljára. — Hogy voltak megelégedve a csavaró géppel? — tette fel az első, immár az üzleti vizekre evező kérdését. — Ó, hát ez egy csodálatos masina. Egy szem emberünk annyi dorongot csavart vele, hogy még a finneknek is tudtunk magyarosan csavart dorongot exportálni — válaszolta lelkesen Bárány vezérigazgató. — Nagyon örülök — csillant fel Smucz úr szeme. — Csak az a baj — szomorodott el Bárány vezérigazgató —, hogy hamarosan meg kell válnunk a géptől. Lejár az egy év... Smucz úr azonnal kapott a szón. — Nix probléma! Itt marad a gép — mondta. — Természetesen nem új áron, hanem a jelenlegi értékén. — Sajnos nem megy. Nem tudjuk megvenni — kesergett tovább Bárány. — Nekünk nincs rá pénzünk. — Na jó — legyintett Smucz úr —, az áron nem akadunk fenn. Olcsón odaadjuk, ha már itt van. Mondjuk százezer forintért. Természetesen csavart fában is fizethetnek — tette még hozzá. — Nem megy — mondta Bárány — nincs pénzünk arra, hogy itt tartsuk. Mancika, a szakmába nagyon is beavatott titkárnő szemében huncut mosoly villant. Ez igen, a főnöke megint csinál egy remek üzletet. Mi- 'csoda érzéke van a tárgyaláshoz! Két mondattot mondott és máris százezreket keresett vele a DOCSAMÜ-nek. " — Tízezer — mondta Smucz úr. — Nem megy — mondta Bárány. Kínos csend ülte meg a termet, csak Mancika , dúdolt elégedetten a titkári szobában. Lám megint nyert kilencvenez-ret a DOCSAMO. — Tudja mit? — folytatta az alkut Smucz úr. I — Itt hagyom egy köb- méter csavart dorongért. Ez már szinte ingyen van. — Nem megy — mondta Bárány. — Hát nem bánom — állt fel Smucz úr — az eddigi és a további jó kapcsolataink tiszteletére legyen térítés nélkül a maguké. — Sajnos, így sem megy. Smucz úr kényelmetlenül fészkelődni kezdett aszékén. Biztosan valamiféle politikai megfontolásokból nem akarják tovább használni ezt a tőkés gépet, gondolta. Hát ha nem megy, nem erőlteti. — Hát jó — állt fel — akkor az év végén majd beszórjuk egy vagonba. — Az istenért, csak azt ne! Drága Smucz úr, vigyék azonnal. — Sajnos, nem megy — mondta Smucz úr. — Pillanatnyilag gondot okozna a szállítása. — Drága Smucz úr. Vagont is adunk, csak vigye. Fizetjük a szállítási költségeit is. — Nem értem magukat, Bárány úr — mondta Smucz úr. — Hát ha annyira akarják csak küldjék — és ezzel elköt szőni. Bárány vezérigazgató örömében konyakot rendelt Mancikától, aki szintén nem értette ezt az üzleti húzást. — Bárány kartárs, nagyon rossz ez a gép? — kérdezte. — Dehogy rossz, a legjobb amit erre a célra gyártottak a világon. — Hát akkor? Miért nem tartottuk meg, ingyen adták volna! — Mancika, ez önnek magas, ön nem ért a gazdaságpolitikához.. . — Az lehet. De én ezt akkor is meggondolatlanságnak tartom. — Hát idefigyeljen, gyönyörű. Ennek a gépnek pillanatnyilag kétmillió forint az értéke. Ha a nyakunkon marat, le kell fizetnünk utána a hatvan százalék vámot, így meg megússzuk potom húszezerből — dörzsölte kezét Bárány a remek üzlet után. Amikor a gépet bevagonírozták és elindult, a telepi munkások lehajtott fővel, szomorúan tekintettek utána. Valahol belül Bárány vezérigazgató is. Dehát a veim szabós, az vámszabály, Karvalics László Ami képtelen és ami abszurd Olyan hét volt, amikor minden napról feljegyeztünk valamit. ★ KEDD: Megnéztük Joseph Heller: Irány New Haven című darabját a Thália Színház előadásában. Ezt nem dicsekvésképpen mondjuk, bár kétségtelen, hogy okunk lenne rá. Aki ezt az estét hasonlóképpen a tévé előtt töltötte, az igazolni tudja, hogy ez nem volt kis teljesítmény. Fárasztó egy színelőadás volt! Nem vagyunk az abszurd ellen. Humorban sem, színházban sem. Az író A 22-es csapdája című regényét egyenesen szeretjük, és szívesen emlékezünk a belőle készült filmre is. A háborútól, a katonaságtól megcsömörlött polgári humanista képtelen szituációkkal leplezi le a háború, a katonai mechanizmus képtelenségét. Ugyanez az író célja a darabbal is. Csakhogy, amíg a regényben valóságos élethelyzeteket visz el az abszurdumig, addig itt képtelenséget akar továbbvinni, csak már nincs hova. Ezért a darab olyan lesz, mint egy lázálom, amelyben képtelenségeket realitások oldanak fel és fordítva, realitások képtelenségbe torkollnak. A néző pedig kidülreked a darabon, s azon veszi észre magát, hogy — unatkozik. Ez pedig — legyen bár az író szándéka mégoly tisztességes — a darab halála. SZERDA: A Ha itthon maradnál. .. című egyfelvonásos, mint az élet: hétköznapi és rendkívüli, vidám és keserű, természetes és képtelen. A két színész: Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán úgy érzi magát benne, mint a hal vízben. Soha ilyen undok és önző, esett és esettségében szeretetreméltó férjet, mint Latinovits. Tipikus férfit És soha ilyen erős, áldozatkész, megközelíthetetlenségében is vonzó asszonyt, mint Ruttkai. Tipikus nő! Figyelünk minden mondatukra, arcuk minden rezdülésére, apró kis játékukra. .. A Bennó szobában pedig untat. De hiszen szeretjük mind a két színészt: Szemes Marit és Kállai Ferencet! És mégis, az első néhány jelenet után már alig tudunk figyelni rájuk. Vajon miért? Mindkét darabot Szakonyi Károly írta. Nyilatkozata szerint az előbbi darabban a még megmenthető, az utóbbiban a már reménytelen házasságot kívánta ábrázolni. És az előbbiben reális, az utóbbiban abszurd párbeszédet adott szereplői szájába. Talán ezért volt olyan különböző a két darab fogadtatása? CSÜTÖRTÖK. Vegyes érzelmekkel, de egy folytatást el nem mulasztva néztük végig az Országutak című 5 részes tévéfilmsorozatot. Az NDK tévéseitől megszokott korrekt mesterségbeli tudással megvalósított filmet Helmut Sakowski háromszoros Nemzeti-díjas írta. Sok, a magyar néző számára érdekes, újszerű információt nyújtott a német emberek háború alatti és utáni gondolkodás- és életformájáról, s egyben érzékeltetett valamit annak a feladatnak a nagyságából, amit az NDK-nak, ennek a nagy kohónak kellett elvégeznie, hogy állampolgáraiból új, szocialista német nemzetet olvasszon össze. Néha emelkedett, művészi ábrázolásban, gyakran csupán egy riport, vagy egy vezércikk színvonalán, néha új, felvillanyozó sztorikkal, máskor mintegy előregyártott elemekkel építkezve, általában azonban kulturáltan és jó ütemben pergett a filmsorozat amelynek elsőrendű értéke a Gertrud szerepét alakító, az ábrázolt típusnak kívül-belül tökéletesen megfelelő Ursula Karussell színészi teljesítménye volt. PÉNTEK. Hihetetlen milyen kevés tudással jelentkeznek emberek ország-világ előtti vetélkedőre! Jó, versenyezzünk Négy kerékkel, okosan, de az sem árt, kedves autósok, ha némileg több tájékozottsággal is!. .. SZOMBAT. Eleinte attól féltünk, hogy a Magyarázom magunkat. .. kifullad, túlságosan „belterjes” lesz ahhoz, hogy tömegsikere legyen. Pedig ez a célja is, meg az értelme is. Nos, azóta bebizonyosodott, hogy a felnőtteknek is, a gyerekeknek is egyik legkedvesebb műsora ez, s az utóbbiból félve, talán nem kell attól félni, hogy sokan nem értik meg. VASÁRNAP. Ismétlésben adták, de eredetiben nem láttuk és ezért megnéztük délután a Török Rezső regényéből készült Nehéz ma férjhez menni című tévéjátékot. Miként Török Rezső munkássága általában, ez sem úgynevezett nagy irodalom. Lektűr csupán, de ügyes tollal készült, amelyhez Ungvári Tamás szakértő átdolgozást, Szitányi András jó rendezést tett hozzá. A szereplők, élükön Tolnai Klárival felszabadult komédiázó kedvvel, szinte lubickoltak szerepükben. Aztán este a Vihar, ez a majd négyszáz éves abszurd dráma, s benne egy kulcsmondat: „Célom a tetszés volt. S ma már oda a szellem, oda a báj..Ez Prospero hangja, de Shakespeare mondja. Hely, ha a mai drámaírók írnának így, ilyen „szellem és báj nélkül” — abszurd drámát.. . 8.